Uj Nemzedék, 1921. november (3. évfolyam, 244-269. szám)
1921-11-03 / 246. szám
1921 november 3. jt „ Mit szólnak ahho a békák hogy a városligeti tavat lcsapolják ? "Mali néni papancsolgat a kakukos órának No, a békáknak befellegzett, legalább a Városliget felé be. Tegnap kint ődöngve az őszi fák alatt, látom, hogy a ligeti tó vize eltűnt, emberek talicskáznak, sepregetnek, tisztogatnak a mederben s készítik elő a pestieknek a korcsolyapályát. Bent a városban még nem is tudják, a ligeti fák azonban már fázós rémülettel várják a telet. A békák is meghökkentették, hogy nagy földindulás, felfordulás készülődik, ha ugyan már nem alszanak. A liget fái . . . Kopott padok, didergő, zörgő bokrok... Az elhagyott utón egy gavallér megy előttem. Dudorász, hetykén jókedvvel s a sétapálcáját pörgeti a kezében. A platánok alatt sétál, megnézi a megfagyott, elnémult szökőkutat. Mi járhat az eszében? Az égen néhány szürke felkeröngy. Ki gondol rá?... Istenem, ki is gondolna rá itt, a búcsúzó lombok ligetében arra az öreg úrra, aki vagy negyven éve itt hallgatta az egyre növekvő város neszét, az omnibusz kürtjét és azt mondta ezeknek az Utaknak, fáknak, szökőkútnak, hogy nemsokára elmegy. Hol van a lassú omnibusz, ami akkor modern, fiatal volt az ifjú városban s ma már lassan, lassan, észrevétlen kikopik az utcáktól. Egy öreg úr járkált itt sokszor, mondom magamban az őszi ligetben és mormolta magában ezt íl verset: Ki a korral szeret haladni, Vasútra váltja fel magát S örül, ha van hely felakadni S úgy lógni ott, mint egy kabát . . . az emberek megfordultak utána, aki sétabottal kezében a nagy útra készülődött s mellette a kisunokája aprózta a lépést: Arany János . . . mondották. Lám, a bitang világ, dogy változtatja arcát: Csak a lógás marad örök, úgy látszik, haomnibusz jár itt, ha villamos. Most távol a falvakon tanyákon az ökörnyál fehérült a ködben. Aszszonyok szapulnak, a kutak mellett a mosófa veri az ősz hangtalan énekének ütemét. Ki hallja itt a városban? Ki veszi észre, hogy a Múzeumkert elcsendesül? A fiuk nyári kedve idegenül hangzik, már halott itt minden, este korán bezárják a rácsos kaput, az olló s a fogócska is csöndesebb, a nagyszabású futóversenyek is ritkulnak. Ha a köd leszáll a Múzeum hatalmas épületére s a nép megy haza sütni gomolyságban, összevisszán a villanylángos, söttétes körúton egy rövidlátó szobor nézi előrehajolva az embereket. Két kis diák is megy, mendögél hazafelé, Kemény Gabi ésHajczinger Berci 111. a) osztályosok. A nyáron összevesztek a stafétafutásnál, ma kibékültek, hogyan lehetne haragudni már? Összekarcolva, csöndesen beszélgetnek a futballról, moziról, bélyeggyűjtésről... Holnap lesz magyar, földrajz, történelem, számtan... A villanyos nagy koszorút visz ... Már a temető bezárva, hová viszi? Be is fejezném e csöndes esti sétát, csak még Máli néniről kell írnom. Máli néniről, aki a Szondyutcában lakik s reggeltől-estig az unokáit regulázza kétségbeejtő buzgalommal s a. ..Jani, ne lármázz“, „Fogd be a szád” elhangzik százszor is egy órában, mint a kis kölyök lovakat futtat s viharos csatákat vi a parketten ólomkatonáival. Nohát tegnap már komolyan bele illettek a kályhába, mert Máli néni elszundikált a fűtőiben, kézimunkája az ölében. Hat óra. A kakukos óra kakuköl s Máli néni ráripakodik álmában. . — Kuss, fogd be a szád . . . A kis kölyök álmélkodva hallgatja, hogy a nagymama hogy porol az órával s jókedvűen újságolja az apjának. — A" nagymama összeveszett a kakukos órával. Kint a fasorban fa a fázós őszi szél. Az emberek a télikabátjuk 1.-' gondolnak ha van. — És ha nincs? ih. f.) Az „önrendelkezés“ volt amaboru utolsó szakában az egy ilyen akzlag, melyet a népeknek beadtak, a másik a ..demokratikus kormányforma“. Az „psi rendelkezés“ a monarchiának volt szánva, a „demokratikus kormányforma“ a német birodalomnak. A maszlag hatott. Parisban ♦megalakult a csehszlovák kormány, Londonban a jugoszláv komit, s ezzel a monarchia sorsa meg volt pecsételve. Németországban a liberális és szocialista pártok kierőszakolták Miksa badeni herceg „demokratikus“ kormányát s ez a német front döntő veresége után megakadályozta a hadseregnek olyan szervezett, rendszeres és lassú hátrálását, mely a feltétlen fegyverletétel helyett tűrhetőbb békét tett volna lehetővé. Ma nincs gondolkodó ember, aki már meg ne győződött volna róla, hogy úgy az „önrendelkezés“ mint a „demokrácia“ tisztára csak eszköz volt a nyugati hatalmak katonai , és gazdasági céljainak elérésére: eszükben sincs, hogy az önrendelkezést és a demokratikus kormányzást komolyan megvalósítsák otthon, de nagyon jól tudják, hogy e két jelszóval a beválasztásnak milyen rettenetes mértékét lehet elérni — az ellenfeleknél. Az „önrendelkezésen“ holnap már túl leszünk: a magyar alkotmánynak ezer év óta legerősebb pillérét, a törvényalkotás szabadságát elveszik tőlünk és törvénybe iktatják azt, amit parancsolnak. A tartalom mellékes, a parancs a fő, ha a magyar fiuknak leányokká és a magyar leányoknak fiukká való átváltoztatását kellene törvénybe iktatnunk, azt is épen, olyan készségesen megtennék, azon egyszerű oknál fogva, mert parancsolják oly hatalmasságok, melyek kétségtelenül sokkal erősebbek, mint mi és mi most egy oly háborúba, mely a maradék műsigazságot is elpusztítaná, nem bocsájtkozhatunk. A másik maszlag, a „demokratikus kormányzás“ azonban még foglalkoztatni fogja a nyugati hatalmakat is, minket is. Az a gondolat, hogy a „demokratikus kormányzás“ biztosít mindent, ami csak jó a nyugati hatalmaknak, tulajdonképen már megbukott. Az első cél az volt, hogy egy oktrojált, teljesen általános és egyenlő választójog alapján összeülő parlament kebeléből alakuljon demokratikus kormány. Ez megtörtént. Ettől a parlamenttől azt várták, hogy legalább is az ónodi országgyűlés példáját fogja követni. Ebben tökéletesen csalódtak és két évivárakozás után ezért tértek át az ultimátumok egész sorozatára. A „demokrácia“ úgy, ahogy Prágában és Londonban gondolták, nem vált be Magyarországon és nem is fog beválni. nem volt és sehol nem lesz sok választójog oly demokratikus,mint volt Magyarországon 1920 januárban; minő „demokrácián kívánnak még! Talán választás nélkül, parlamenti rendszer nélkül, oktratáli kormánnyal! Mi már ezen is túl vagyunk, 1905—1906-ban nálunk ez a Kristóffy- féle demokrácia, is ki volt már próbálva és bár felülről gyfi alulról egyaránt támogatta Bécsi és a hazai szociáldemokrácia, tökéletesen meddőnek és lehetetlennek bizonyult minden kísérlet. Mi már szereztünk tapasztalatot arra nézve, hogy mást, mint amit a nemzet akar, a nemzet életében tartósan érvényesíteni se szuronnyal, se demagógiával nem lehet. A demokrácia kisebb vagy nagyobb mértékének, a kormányzat formájának és szellemének megállapítása nem csupán joga tehát a nemzetnek, de annyira egyéni, a saját organizmusából fakadó funkciója is, hogy azt kívülről szabályozni. ...kényszerrel létrehozni akarni teljesen hiábavaló, feltétlenül meddő kísérlet. A magyarokat különben sem kell demokráciára tanítani a világ semmiféle nációjának; emberséges törvények hozatalában nem egyszer megelőztünk híres nyugati országokat s a jövőben is nyílt pályaMagyarországon a demokrácia szabad fejlődése számára, -r ,a magyarság jövője érdekében. De hogy idegen érdekből, idegenek diktálják reánk a demokrácia formáját és hogy a demokrácia ürügyével a szétdarabolt Magyarországot még az önkormányzástól is megfosszák, egy ilyen kísérlet nem sikerülne. Olyan szociális és egyéb „demokraták“, akik ezt akarnák, Magyarország területén csak igen gyér számban fognak jelentkezni. talánosságban foglalkozott eddig a stranka közösség kérdésével, de a részletek tárgyalásába még nem bocsájtkozott. A mai viszonyok ügyelembe vételével tehát még nem volt alkalmunk arra, hogy mélyebb tanulmányt készíthettünk volna elő a munka és a tőke kiegyensúlyozásáról. A második maszlag uj Nemzedék A gyáriparosok a munkásközösségröl n Csak nyugodtabb időkben lehet róla szó. — Az Uj Nemzedékudósitójától — Újabban egyre több szó van él a közvéleményben a munkapoficég tervének megvalósításáról. Állítólag a miniszterelnök már hozzájárult a tervezethez és így a Nei-Jharis-féle rendszer rövidesen a megvalósulás stádiumába jutna. Ezt a termelés és a szociálpolitika szempontjából oly beláthatatlan fontosságú kérdést szerintünk csak a legnagyobb megfontolással és körültekintéssel szabad kezelni és a végleges döntésnél valamennyi érdekelt véleményét figyelembe, béll venni. Kétségtelen, hogy a legégetőbb társadalmi probléma a munkáskérdés, amelynek igazságos , és becsületes megoldásától a jövő társadalom békéje és egészsége függ. Egyes szakemberek véleménye szerint most volna itt a lélektani pillanat a munka és a tőke koalíciójára. Épen ezért érdeklődtünk a gyáriparosoknál, hogy a munkaközösség megvalósításának kérdése milyen stádiumban van. — A Gyáriparosok Országos Szövetsége — mondotta informátorunk — és úgy foglalkozik általánosságban ezzel a kérdéssel, mint minden egyéb szociális vonatkozású üggyel de a szövetség az üzemeket állásfoglalásra még nem szólította fel. Ez a kérdés rendkívüli meggondolást igényel és nagyon kérdéses vájjon a mai időpont alkalmas-e a munkaközösség ideájának fölvetésére. A gyáripar a folytonos valutaingadozás, nyersanyag nehézségek, az exportlehetőségek megszorítása és az egyre növekvő drágaság miatt, amely újabb és újabb terheket rak a termelésre, oly küzdelmet vív, hogy az ilyen átalakító hatású újítások tárgyalásába is alig bocsátkozhatni. A magam részéről alig hiszem, hogy illetékes helyen ezt a kérdést felvetették volna. A tőke és a munka viszonyának új etapot jelentő rendezésére csak nyugodtabb viszonyok között kerülhet a sor mert a mai pm-uv,,gy társadalmi kilengések idején e kérdés megbolygatása helytelen megoldást eredményezne, ami a társadalomra beláthatatlan veszéllyel járhatna. Reimann Ernő a Salgótarjáni Kőszénbánya Társaság igazgatója e kérdésről így nyilatkozott: — A GYOSZ tudtommal csak ál Csütörtök 3 A vaskereskedök tiltakoznak a behozatal korlátozásáf^-4s a vas további áremelése ellen Békében 13 fillér, ma 24 korona a rudvas kilója — Megokolt-e a RU mamurányi áremeljneP* — Az Ü] Ne iiHuMff1!1 I valósitójátó!. — ^-^Tmagyar vaskereskedők érdekeik védelmére a napokban kongresszust tartanak, amelyen megvitatják azokat a sérelmeket, amelyek a Vaskereskedelmet főleg a vasgyárak kereskedelmi politikája miatt sújtja. Kádár Gyula dr.a és a vaskereskedők közötti harcról a következőket mondotta munkatársunknak: — Tanácskozásunk legfontosabbpontja a forgalmi korlátozás kérdése. Igen sok vasáru tekintetében Csonka-Magyarország a külföldi behozatalra van utalva.. A behozatalnak túlságos korlátozása, amelyet a vasgyárak erőszakolnak, káros a kereskedelemre és a fogyasztó közönségre egyaránt. Követeink fogjuk a Vasbehozatal korlátozásának megenyhítését és állást foglalunk a túlzott vámemelés ellen, amelynek szintén forgalomkorlátozó hatása van. Reméljük, hogy közbelépésünk eredményes lesz, hiszen a múlt évben kiadott vámpótlékrendelet is minden tekintetben honorálta felterjesztésünkben megjelölt kívánságainkat. A fogyasztóközönség szempontjából is kívánatos, hogy a kor-mány enyhítse a vas-behozatali korlátozást. A Rimamurányi az utóbbi időben több ízben emelte avasnak árát. A korona esésén kívül a vascikkek drágulásának ez a főoka. Hogy megokolt volt-e az áremelés, azt nehéz eldönteni. A legutóbbi hónapokban hatvan százalékos áremelés következett be, holott — véletényünk szerint — a termelési költségek ilyen arányban nem emelkedtek. — A békében 13—20 fillér volt a vas ára, ma pedig az úgynevezett kereskedelmi rudvas kilója 24 korona. Újabban a finom lemez 4, a sodronyszeg szintén 4, a horganyzott lemez pedig 60 koronával drágult. Ez százhúszszoros drágulásnak felel meg,holott a termelési költségek a békeköltségeknek csupán harmincszorosára emelkedtek. Igen nagy jelentősége van a vasalapár megállapításának, mert a drága rudvas nyomán drágul minden vasárucikk. A tanácskozásunkon szerepel ezenkívül a detail- és a nagykereskedők közötti ellentét kiegyenlítése. A nagykereskedők ugyanis a fogyasztóközönséget elhalmozzák ajánlattal, versenyt támasztanak a kiskereskedőknek és azok megélhetését lehetetlenné teszik. A magunk részéről szükségesnek tartjuk megállapítani, hogy a kormánynak nagyobb gondot kellene fordítani az egyik legfontosabb nyersanyag, a vas ármegállapítására és nem szabadna azt kizáróan az érdekeltekre bízni. Ha szakemberek véleménye szerint túl drága a vas alapát, gondoskodni kell annak sürgős mérsékléséről. A behozatal korlátozásának kérdésénél is elsősorban a fogyasztóközönség érdekét kell szemelétt tartani az iparvédelem biztosítása mellett. ... lx*A sTtfsftíSniff, hogy Briliáns, 5,1* SPB íS® a legjobb árakat. Eladás : CUJ|lO csakis: Andrási put 37. szász. Vétel csakis: Király-utca 5Q*