Uj Nemzedék, 1923. február (5. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-01 / 25. szám

A véres álarc A bukaresti Orient-Radic és 'Benes nyilatkozatai némi meg­nyugvást hozhatnak abban a fe­szült várakozásban, amely ma a magyar közönséget eltölti s amely hol halk suttogásban, hol hangos ujságolásban és riasztó hirek ter­jesztésében fejeződik ki. A romá­nok és a csehek békés szándéko­kat hangoztatnak s mi kénytele­nek vagyunk elhinni nekik, hogy egyelőre nem gondolnak megszál­lásra vagy hasonló háborús kez­deményezésre. Elhisszük, nem az­ért, mintha az igazmondást a kis- ántánt diplomatáinak különlege­sen fejlett jó tulajdonságául is- memők el, hanem mert fel kell tennünk, hogy a megnyugtató nyilatkozatok mögött egy náluk- nál hatalmasabb akarat kénysze­re álk Az angol-e vagy az olasz-e a hatalmasabb akarat, e pillanat­ban ránk nézve mellékes; min­denesetre szerencsénk, hogy a há- * ború győzteseinek, vagy ami sok­kal helyesebb kifejezés: nyertesei­nek is van elég ellentétes érde­kük, amelyeknél fogva a kisán- tánt fái sem nőhetnek az égig. Hogy Európa mégis újabb há­borúk előtt áll, háborúk előtt, amelyekből nekünk akkor is lehet hasznunk is, kárunk is, ha azok­ban részt nem veszünk, több mint Valószínű. Spahn tegnap közölt nyilatkozata szintén háborúról be­szél. S ez természetes: aki igaz­ságtalanságot vet, háborút arat. A párisi béke békéje nem béke. De az agyonsanyargatott európai né­pek, a nyertes és vesztett álla­mok népei egyaránt fájdalmas el­keseredéssel kérdezik: mi hát ez meginti Kinek kell újabb hábo­rú? Nem volt elég? S a mélyeb­ben szántó elmék csodálkozva kapnak homlokukhoz: mi az, hogy ma az egész világ demokráciáról beszél, egész Európa állítólag a demokrácia csodálatosan jótevő tengelyén fordul tova s mégis a senkitől, semmi néptől nem akart háború ördöge nem tud megpi­henni? Németország eddig har- mincnyolcmilliárd aranymárkát űzetett — a legnagyobb hadisarc, amelyet a világtörténelem ismer — s Németországban éhínség van: Berlinben a gyermekek 80 száza­léka „unterernaehrt“, több mint 50 százaléka sorvadásos, Lipcse gyermekeinek 50 százaléka hiá­nyosan táplált s a birodalom 43 városában 200633 gyermek tüdővó- szes, . 835878 beteg és hiányosan tápiáit. Mindegy: a németek még mindig tulkeveset fizetnek. Fran­ciaország szerint a német fizeté­sekre szükség van, máskép Fran­ciaország nem tudja adósságait törleszteni s romjait újra felópi- teni. De csakugyan erre kell a pénz? 140.000 emberből álló meg­szálló csapat s 700.000 ember tal­pon odahaza egy fegyvertelen néppel szemben: nem felesleges luxus ez? Kaszárnyák, villák épí­tése a megszálló csapatok és tiszt­jeik számára, klubok berendezése, 60.500 hektárnyi vadászterület, huszonöt színház, ötvenegy mozi s a kaszárnyák közelében, sőt bel­sejében berendezett nagyszámú — nyilvános ház fentartása, fejedel­mi fizetések a megszálló csapatok tisztjeinek és legénységének: csakugyan a béke biztosítása s az újjáépítés müvének szükség­lete ez? Azonban ne csodálkozzunk mindezeken. Franciaország a de­mokrata köpenyben díszelgő plu- tokrácia hazája, az ügyvédköztár­saságé, az atheizmusé, a liberális- makiavellisztikus államberendez­kedésé és ennek a plutokrata de­mokráciának (fából vaskarika) lo­gikus folyománya mindaz, ami történik. A bank- és ügyvédköz­társaság urai csak úgy tudják nyeregben tartani magukat, ha a mohnak állandó engedményeket tesznek. A mobot pedig a pluto­krata-demokrata sajtóval kormá­nyozni mindennél könnyebb, csak el ke1! hitetni vele, hogy Francia- ország pusztán a jogos érdekeket, az újjáépítés, a béke s a demokrá­cia nagy müvét szolgálja, mikor Németországon olyan viviszekciót visz végbe, amelyhez képest a Kartágó romjain könnyeket ontó Scipiónak minden bosszúja s vé­rengzése enyhe szerelmi fuvolázás Volt. A demokrácia örve alatt a plutokrácia mindenre képes. De Németország szomorú sorsát részben az a vészteljes rövidlátás okozta, amellyel ő is behódolt a demokrácia világőrületének s az utca kedvéért a forradalom pos­ványába s ezzel együtt belső el­erőtlenedésre, egységtelensógre, tehetetlenségre jutott. A francia nacionalista túlzók mai telhetet- lensége nem volna elképzelhető Németország mai kábultsága és ájultsága nélkül, amelybe éppen a forradalom taszította. Forrada­lom a leveretés pillanatában, ab­ban a percben, amikor egységre s a meglevő értékek és erők fenn­tartására legnagyobb szükség lett volna: a legnagyobb és legvégze- tesebb őrület, amelyre egy nép ké­pes. A győztes vagy nyertes ellen­séget is kimerítette a háború, az is kénytelen lett volna mérsékelni igényeit egy belsőleg egységes, tradícióihoz hü, az utca jelszavai­nak ingerei között erős kézzel ösz- szetartott Németországgal szem­ben. így azonban a belső gyenge­ség provokálta a külső ellenség hatalmi vágyát s éhségét. Német­országot végveszélybe vitte saját „demokráciája“: ez okozza tehe­tetlenségét s Franciaország győz­tes, elvadult „demokráciája“ viszont emennek telhetetlenségét eredményezte. . Felébred-e Európa valaha a ha­mis jelszavak lázából? Észre fog­ja-e venni, hogy liberalizmus és plutokrácia annyi, mint szakadat­lan háború s a demokrácia leg­többször csak ügyesen választott véres álarc, amely mögött az ér­téktelenségnek uralma s a pénzen mindent megvásároló gonoszság­nak ördöge vigyorog? A német munkásság uj harcmodorra tér át Holnap lép életbe a Ruhr-vidék vámelkU- lönitése - Februárban 1.875.000 tonna szenet kellene szállitaniok a németeknek — Ai Uj Nemzedék tudósítójától. — Berlin, január 81. Düsseldorfból jelenti a Berliner Tageblatt tudósí­tója, hogy a megszállt területek munkássága a legközelebbi napokban uj harcmódot fog alkalmazni a Meg­szálló hatóságok intéz­kedései ellen. Noha a mun­kásság a helyzet komolyságával teljesen tisztában van.' harci hangulata törhetetle-n. Az uj harcmód alkalmazásakor figye­lemmel lesznek arra, hogy az élel­mezési és gazdasági helyzetet a tu- lajdonképeni Buhr-területen meg ne zavarják. T. — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Berlin, január 31. A Ruhr-vidék határáról érkezett jelentések szerint ott már javában folyik az intézkedés a vámellenőrző hivatalok létesítésére. A párisi 7n- formation értesülése szerint a Ruhr- vidéknek vámelkülönitése Németor­szág meg nem szállt területétől, február elsején fog életbelépni. T.-Az Uj Nemzedék tudósítójától. - Berlin, január 81. Dortmundbál jelentik, hogy ott a munkásoknak és az alkalmazottak­nak szervezetei, tekintet nélkül po­litikai rányukra, közös határozat­ban állapodtak meg, amelyben ki­mondják, hogy a francia megszál­lóknak a végsőig ellenállnak. A ha­tározatban azt mondják, hogy min­den lehetőt meg akarnak tenni, hogy a franciák a Riíhr-területen semmit se érjenek eL Düsseldorfba ismét jelentékeny csapaterősitések érkeztek. Vala­mennyi kaszárnya zsúfolva van francia csapatokkal. A városba francia táviró tisztviselők is ér­keztek. Aachenben és Wiesbadenban a tisztviselők szüntelen kiutasítása rendkívüli elkeseredést keltett a lakosság körében. A francia és belga csapatok kíméletlen fellépése folytán többhelyütt éles összeüt­közésre került a sor a munkásság és a katonai őrjáratok között Aachenben több belga őrjáratot lefegyvereztek, mire a belgák nagy­számú katonasággal éptek fel. T.- Az ifj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át — Páris, január 31. Le Trocqyeur közmunkaügyi minisz­ter és TVeigand tábornok tegnap vissza­tértek Párlsba és nyomban megjelentek PoincarénáL A tanácskozásba ezután bevonták a hadügyminisztert, a pénz­ügyminisztert, a felszabadított területek minisztereit és Foch tábornagyot is. Le Troequeur és Weigand Jelentőst tettek missziójukról. A tanácskozáson elhatá­rozták, hogy Németországot értesíteni fogják azokról az intézkedésekről, ame­lyek a Ruhr-vidéken küszöbön állanak. A Petit Párisién írja: Le Trocqueur közmunkaügyi miniszter és Weigand tábornok a belgákkal megegyezett arra nézve, hogy minő szankciókat alkalmaz­zanak és megállapodás jött létre a Ruhr-vidéken létesítendő egységes igaz­gatásra nézve is. Az utóbbi időben ugyanis a rnhr-vidéki akciókat némileg zavarta, hogy több egymástól független tényező az egymás tevékenységét hát­ráltatta. I T. I — Az Uj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át _ Pária, január 81. A jóvátétell bizottság tegnap Barthou elnöklésével három szava­zattal egy ellenében úgy határozott, hogy Németország szénszállitási kö­telezettségét februárra 1JB75.000 tonnában állapítja meg. Ez a hatá­rozat természetesen csak formai je­lentőségű és célja Németországnak megmutatni, hogy a szövetségesek el vannak határozva a békeszerződés megállapodásainak érvényesítésére. A követelendő szénmennyiséget ezentúl mindig havonta állapítják meg. T. ..... .......................................................... A keleti konferencia meghiúsulása háború­val járhat Konstantinápoly, január 8L Itt azon a véleményein vannak, hogy a lausann&i értekezlet meg­hiúsulása valószínűleg háborúra vezet. Csatiaknál és Izmidnél a té­malisták nagyobb csapiatokat von­tak össze. Harrington tábornok az angol csapatokkal valószínűleg négy harcvonalon lesz kénytelen harcolni. Harrington tábornok kü­lönben visszatért az arcvonalon tartott szemleutjáróh Az angolok felfogása az. hogy a szakítás nem vezet még azonnal ellenségeske­désre, de a jelenlegi helyzet nem tartható sokáig. * h /y1 c . ■ " \ y ( < 1 / " " . i ^ v / J Ötödik évfolyam, 25, (1001,) szám Ara Í20 korona U ^Budapesti 1923 február 1, Csütörtök ■ " " ni"- ,v. i•-- v ■ 11 ■■lí ,l'11 Előfizetési ár i Szerkesztősig és kiadóhivatal: Budapest, V. kér., Egy hónapra 400 korona, negyedévre 1120 korona. T T’T’Vir at ír a r*TY A n Honvéd-utca 10. szám. — Telefon-szám: 127—H, Egyez ««ám ára helyben, vidéken it pályaudvaron A C/JL/1 i/CAi IW/\.A.lLtAá 127—47, 127—48, 127—49. Jézaef 65. — Gyorsírók t 20 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint. 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatal i IV„ Duna-u. 6, Reklamációk: 19—25 Telefon t 123-08 éa Teréz-kSrnt 62. Telefon 1121-41.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék