Uj Nemzedék, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-17 / 62. szám
2 Szombat U Nflmiedért A főkapitány vizsgálatot indít a rendőri brutalitás ügyében . Az Vj Nemzedék tudósítójától. *r Tegnap Kalmár Béla rendőrfőtanácsos túlbuzgósága következtében az ifjúságnak márciusi ünnepségét a rendőrség megzavarta és minden különösebb ok nélkül megkardlapoztatta a tüntető egyetemi polgáromat. Tegnap este hat óra tájban Ugyanis, mikor a Petőfi-szobornálvéget ért az ünnepség, az egyetemi hallgatók kisebb csoportokban elvonultak azzal, hogy tüntetnek a destruktív lapok ellen, majd pedig a konstruktív lapok szerkesztőségei elé vonulnak. Amikor a Turul bajtársi szövetség egyik csoportjaAz Est Erzsébet-körúti kiadóhivatala elé ért, találkozott egy másik egyetemi hallgatókból álló csoporttal. Erre kissé megállották és felszólították a másik csoportot, hogy menjenek a keresztény lapok szerkesztőségei elé és ott fejezzék ki együttérzésüket Ekkor azonban Az Est kiadóhivatalának ablakában gúnyosan mosolygó arcok jelentek meg és valaki lekiáltott az egyetemi hallgatók felé: — Nem gyűjtés kell nektek, hanem kardlap! Erre izzó lett a hangulat. Ekkor Kalmár Béla rendőrfőtanácsos és Saly felügyelő egészen meglepetésszerűen attakot vezényeltek, mire a kivonult rendőrök karddal rárohantak az egyetemi polgárokra és agyba-főbe pűfölték őket. Többek között a rendőrök az egyik egyetemi hallgatónőt is megsebesítették, majd pedig a földön véresen fekvő egyetemi hallgatókra vetették magukat és kardlappal teljes erővel ütlegelték őket. A súlyos inzultust szenvedett ifjúság ekkor a központi egyetem kupolacsarnokába vonult, ahol felháborodva tárgyalta Kalmár rendőrfőtanácsos intézkedését. A Turin bajtársi szövetség azonnal jegyzőkönyvet vett fel az esetről és a rendőrséghez juttatta, hogy sérelmeire az ifjúság orvoslást kapjon. Amikor az egyetemi hallgatókat a rendőrök kardlapozták, az Erzsébet körúti járókelők közül többen megállották, gúnyosan nevetgéltek és helyeselték a rendőrség verekedését, amint az attak elől menekülő egyetemi ifjakat kardlapozták. Az Új Nemzedék munkatársa kérdésére az egyetemi Turul bajtársi szövetség egyik vezetője a rendőri brutalitásról ezeket mondotta: " A sajtószabadság ünnepen az ifjúság elhatározta, hogy egyterű demonstrálással azonosítja magát a keresztény sajtóval és megvetését fejezi ki a destruktív, nenzebrem bele sajtó iránt. Ezért hazafias dalokat énekelvé vonultunk fel. Amikor az Erzsébet köruton Az Est. kiadóhivatala elé értünk, anélkülhogy súlyosabb incidens történt volna, ,az egyik rendőrtisztviselő intézkedésére rendőrök rohantak ránk és a legnagyobb kíméletlenséggel szétverték csoportunkat. Az ifjúság megtámadása roppant lei izgatott bennünket, mert hiszen a márciusi ifjúságot nem akartuk meggyalázni azzal, hogy verekedjünk, csupán egyszerű hazafias tüntetés volt a célunk, így egész váratlanul ért bennünket, a súlyos támadás. Hiába magyaráztuk a rendőröknek, hogy békés szándékunk van, nem használt semmit sem. A kivezényelt rendőrök a rendőrtisztviselők utasítására senkit sem kíméltek és így történt meg, hogy az egyik női hallgató is súlyosan megsebesült. Később azután elvonultunk a Stádium-nyomda épülete elé Itt is felszólítottak bennünket a rendőrök, hogy távozzunk. Erre mi kerülve a további összetűzést, eleget tettünk a felszólításnak, de addig nem nyugszunk, míg a bennünket ért jogtalan erőszakoskodás miatt megfelelő elégtételt nem kapunk. Az Ifj Nemzedék munkatársa előtt, ma délelőtt Marinovich Jenő rendőrkapitány a tegnapi incidensről esőket mondotta: ■— Éppen előttünk van Kalmár Béla* rendőrfőtanácsos és Saly felügyelő írásbeli jelentése, továbbá beszereztük a Turul bajtársi szövetség, illetve az egyetemi hallgatók által kiállított ama jegyzőkönyveket is, amelyekben sérelmeiket panaszolják fel. A kivezényelt tisztviselő jelentése szerint az egyetemi hallgatók a rendőröknek, amikor azok távozásra szólították fel a tömeget, azt kiabálták, hogy „Zsidó bérencek“ és ez az oka annak, hogy karhatalmat voltak kénytelenek alkalmazni. — Az egyetemi hallgatók által beterjesztett jegyzőkönyvek súlyos sérelmet tartalmaznak, amiért is vizsgálatot indítottunk annak megállapítására, hogyan folyt le az incidens. Ki fogjuk hallgatni a rendőröket és az egyetemi hallgatókat is, hogy tiszta képet kapjunk a helyzetről. — A rendőrség, mint mindig, most is a pártpolitikától függetlenül folytatja az ügyben a nyomozást. Kötelességemnek tartom, hogy a pontos tényállást megállapítsam és annak az alapján járjak el. Az ügyet a főkapitányságon Szatbián Dezső dr. rendőrkapitánynak adták ki, aki ma délben kezdi meg az ügyben a lehallgatásokat. Anynyit máris megállapítottak, hogy mindössze százötven ember gyűlt össze az Erzsébet-körúton Az Est kiadóhivatala előtt. Nincs tehát szó olyan tömegről, ami a nemzeti ünnepre való tekintettel feltűnő csoportosulást jelentene, nem vettek részt, ami könnyen ellenőrizhető volt, mert hiszen valamennyien a bajtársi szövetség sapkájában voltunk. Továbbá nem történt semmiféle inzultus és becsmérlés a rendőrség ellen, mert hiszen azt, hogy „le a zsidókkal“ és „le a destruktív sajtóval”, semmiesetre sem lehet annak minősíteni. Nem fedi továbbá a tényállást a hivatalos jelentésnek az a megállapítása sem, hogy sebesülés nem történt, mert hiszen Pfeiffer Miklós dr. orvos három sebesültet kötözött be. Mosakodik Kalmár rendőrfőtanácsos A tegnap estére a körútra kirendelt rendőrcsapatok parancsnoka Kalmár Béla rendőrfőtanácsos írásban adta be jelentését a főkapitányságnak. A jelentésben a főtanácsos mosakodni igyekszik, s jóllehet egyetemi hallgatókat kardlapoztak meg, „mellékutcákból kiözönlő söpredék elemről“ beszél. Jelentése végén azzal védekezik, hogy a legénység vezényszó nélkül rántott kardot. Miután maga is beismeri, hogy a rendőrök karddal mentek neki a tömegnek, mégis azt az állítást kockáztatja meg, hogy „a helyszínen megállapíthatóan, sehol sérülés nem történt. A Turul-szövetség a rendőri jelentésről Kalmár Béla rendőrfőtanácsos jelentését elolvasták a Turul Bajtársi Szövetség vezetői is, akik öt tüntetésnél jelen voltak. A Turulszövetség vezetői munkatársunknak a következő nyilatkozatot tették: " A rendőrség hivatalos beállítása teljesen hamis, egyáltalán nem fedi a helyes tényállást. Először is nem áll az, hogy söpredékelem furakodott volna az egyetemi hallgatók sorai közé, mert a tömegben az egyetemi hallgatókon kívül mások Már többször megemlékeztünk azokról a gyűlésekről, melyeken az iparosok és kereskedők egyetemlegesen tiltakoztak az üzletek és boltok szabad forgalmának terve ellen. Jól értesült helyről most azt tudtuk meg, hogy a készülő lakásrendelet nemcsak a bolthelyiségek szabad forgalmát akarja kimondani, hanem az albérleti szobákét is. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy a főváros mintegy 100 ezer albérlőjének milyen megdöbbenést okoz ez a hír. Az eddigi helyzet tudvalévően az volt, hogy az albérlőnek csak úgy lehetett felmondani, ha a főbérlőnek föltétlen szüksége volt az albérleti szobára. Az új lakásrendelet ezt az állapotot meg akarja szüntetni, s ki akarja mondani, hogy három hónapra bárkinek minden ok nélkül fel lehessen mondani. Ebben az esetben még szükséglakás kiutalását se biztosítanák. Erre az antiszociális intézkedésre még idejekorán fel kell hívnunk az illetékes tényezők figyelmét, s legfőképpen azokét, akiket legelsősorban sújt, a lakókét. A törvénytervezet megalkotói azzal okolják meg az új lakásrendeletnek az albérlőkre vonatkozó intézkedéseit, hogy az albérletek szabaddá tétele után rengeteg lakás felszabadul, több lesz a kínálat s ezzel együtt a lakás. Ez a föltevés azonban téves, mert a tervezet valóraválása után egy dolog egész biztos, hogy nem jelennek meg a főváros kapuiban az ismert kis fehér cédulácskák és a lakásínség csak még kétségbeejtőbbé válik a rendelet hatása miatt. Különösen a a családos albérlőket érinti súlyosan a tervezett intézkedés. A fehérlők első dolga természetesen az lenne, hogy a családos albérlőktől megszabaduljanak. Értesülésünk szerint a kormány perös esetek alkalmával bizonyos zsinórmértéket adna a bíróság elé, amelyben a szobabérekre vonatkozóan skálát állapítana meg. Ez a zsinórmérték azonban a szabad felmondás mellett teljesen illuzórius, hiszen ha az albérlő nem adja meg a kért uzsoraárakat, a főbérlő nem köteles kiadni a lakást. Érthetetlen az is, hogy a kormány készülő rendeleté épen annak a társadalmi rétegnak a sorsát nehezíti meg kétségbeejtő módon, melyet minden erejével támogatnia kellene. A rendelettervezetnek ezekre a fontos kérdéseire vonatkozóan megkérdeztük az Albérlők Ligájának vezetőségét, ahol ez ügyben kérdésünkre a következő felvilágosítást adták: — Az Albérlők Ligája megdöbbenéssel vett tudomást az új lakásrendeletnek az albérlőkre vonatkozó intézkedéséről. Véleményünk szerint az albérleti szobák forgalmának szabaddá tétele olyan súlyos következményekkel járna, hogy ezrével tenné tönkre ezzel az antiszociális intézkedéssel a kis exisztenciákat El sem lehet képzelni, hogy ez az intézkedés a mai uzsoraárakat mennyire fölverné. Ha a kormány a kiadandó szobák számát növelni akarja, ezt csak az építkezés megindításával és legfeljebb azzal érheti el, hogy a lakáskínálat okozása végett az újonnan kiadandó szobákra és lakásokra vonatkozóan mondja ki a szabad forgalmat. Ez nem sértené az albérlők érdekein A tervezett intézkedésekkel kapcsolatban legközelebb érintkezésbe lépünk a népjóléti minisztériummal és nyomatékosan felhívjuk figyelmét ezeknek veszedelmes voltára. Az ügyvédi kamara egyébként legújabb gyűlésén szintén foglalkozott ezzel a kérdéssel azoknak a tagjainak a nevében, akik a hadifogságból hazatérve, kénytelenek egyszobás albérletben meghúzódni, kérte a népjóléti minisztériumot a rendelettervezet e részének teljes megváltoztatására. Ez ügyben Lukács György, az Albérlők Ligájának elnöke, mint a nemzetgyűlés tagja, interpellációt jegyzett be, melyben felhívja a kormány és az illetékes tényezők figyelmét az új lakásrendelettervezetnek a főváros legszegényebb sorsú lakosságát mélyen sértő intézkedéseire. Az új lakásrendelet teljesen szabaddá akarja tenni az albérleti szobák forgalmát Az Albérlők Ligájának nyilatkozata — kx Új Nemzedék tudósítójától. — 1923 március 17. Az ifjúság mai ülése Az egyetemi ifjúság ma délelőtt 10 órakor újabb konferenciát tartott, amelyen megjelentek a Mefosz, a Turul-szövetség és a többi egyetemi szervezetek képviselői. Sok százan a folyosókon szorongtak. 11 órakor bevonultak az aulába, hogy a megalakított 12-es bizottság határozatot hozzon. Közben lovasrendőri őrjáratok cirkáltak az egyetem előtt. A 12-es bizottság értekezletén Szily Kálmán és Hekler Antal professzorok elnököltek. A bizottság tárgyalása lapunk zártakor még tart. XX)OQOOOOCOOOOCOOOOOOOCOOGOOOOCCOOOOCCOaCOOQCCCC030<XX3 A német posta 1200 milliárdos deficite — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Berlin, március 16. Stingl birodalmi postaügyi miniszter a birodalmi ülés költségvetési bizottságának legutóbbi ülésén jelentést tett tárcájának pénzügyi mérlegéről. A miniszter bejelentette, hogy az utóbbi tarifaemelések óta a posta levélforgalma 50 százalékkal, csomagforgalma pedig 43 százalékkal csökkent. Ennek az az eredménye, hogy 767,6 milliárd bevétellel szemben 1969 milliárd márka volt a kiadás, a deficit tehát 1204 milliárd márka. Ez az összeg meghaladja a birodalom bevételeinek teljes összegét, tehát nem csupán a posta, hanem az egész birodalom pénzügyeinek katasztrófáját jelenti. Jelentette továbbá a miniszter, hogy véleménye szerint ez a tarifapolitika teljes csődöt mondott és tarthatatlanná vált. Ha a birodalmi gyűlés hozzá nem járul a mai tarifa leszállításához, a miniszter lemond, mert nem vállalhatja a felelősséget az elkövetkező összeomlásért. A bizottság egyik tagja követelte, hogy a kormány a forgalom nagymértékű csökkenése miatt bocsásson el 60.000 alkalmazottat. Az indítványt nagy elszörnyüködéssel fogadták, abban azonban megegyezett mindenki, hogy a mai körülmények között teljesen lehetetlen olyan nagy személyzetet tartani, amekkora a régi nagy forgalom lebonyolításához volt szükséges. Az életbevágóan fontos kérdés legközelebb a birodalmi gyűlés elé kerül, amely teljes ülésen fog tanácskozni és dönteni.