Uj Nemzedék, 1923. augusztus (5. évfolyam, 171-195. szám)
1923-08-01 / 171. szám
1923 augusztus 1* Új Nemzedék Ma jelent meg a közszolgálati alkalmazottak fizetésének egységesítéséről szóló rendelet A rendelet július elsejéig visszamenőleg rendezi a tisztviselők fizetését A kormány a KANSz közbelépésére augusztus 1-től 100 százalékkal emeli az újonnan megállapított fizetést . Az Új Nemzedék tudósítójától. — A miniszterelnök és a pénzügy miniszter — mint ismeretes — an- ■ nak idején megígérte, hogy a közszolgálati alkalmazottak fizetését július elsejére egységesíti. Közbejött akadályok miatt a miniszterelnök és a pénzügyminiszter ígérete csak ígéret maradt, anélkül, hogy megvalósult volna. A közszolgálati alkalmazottak helyzete mind tűrhetetlenebbé lett és a kormány egyrészt a közszolgálati alkalmazottak érdekében megindított akció nyomása alatt, másrészt talán jobb belátásból is végre hozzányúlt a kérdés rendezéséhez. Bár egyhavi késéssel, a fizetésegységesítésről szóló rendelet ma végre mégis megjelent. A rendelet főbb intézkedései a következők: "Az állami rendszerű fizetési osztályokba tartozó állami és vármegyei tisztviselők a következő fizetést kapják: Az I. és II. fizetési osztályban 100.000 K. 111.-bem 36000 K, a negyedikben 320.000 K. Az V.-ben 210.000 K, a VI-ban 210—180.000, a VII.-ben 170—150.000 K, a VIII.-ban 141-123.000 K, a IX.ben 114.000—102.000 K, a X.-ben 96—84.000 és a XI-ben 78—66.000. Az egyetemi és műegyetemi nyilvános rendes tanárok fizetése 340.000 és 240.000 korona között váltakozik. A tanítók és tanítónők 28 szolgálati év után 141000 koronát kapnak, 25—26—27 szolgálati évben 132.000 koronát, 22—23—24 szolgálati évben 123.000 koronát, 19—20— 21 évben 114.000 koronát, 16—17—18 évben 108.000 koronát, 13—14—15 évben 102.000 koronát, a 12 évben 96000 koronát, a 9—10—11 évben 90.000 koronát, 6—7—8 évben 84.000 koronát, 4—5 évben 72.000 koronát és az 1—2 és harmadik évben 66.000 koronát. Az állami óvónők fizetése az első és 18-ik szolgálati évig 108.000 és 66.000 korona között váltakozik. Az itélőbirák és a királyi ügyészek külön hat fizetési csoportba vannak osztva. Fizetésük az egyes csoportok szerint a következő: a VI. fizetési csoportban 5—520000 korona, az V-ben 470.000 korona, a negyedikben 440—410.000 korona, a IH- ban 410.000—320.000 korona, a libán 350.000—270.000 és az 1-ben 290.000—210.000 korom. rA posta táviró- és távbeszélő szakban a főellenőr 126.000—114.000, az ellenőr 110—98.000, a segédellenőr 92— 60.000, a segédtiszt 74—66.000, a kezelő pedig 62—58.000 koronát kap. Ugyanannyit kap a postatakarékpénztár kezelési személyzete a megfelelő fokozatokban. Az állami rendszerű kezelők és kezelőnők fizetése a három első évben 56.000 korona, a 22-ik évtől pedig 72.000 korona. Az állami rendszerű első osztályú műszaki tisztek fizetése az első szolgálati évtől a 37-ik szolgálati évig 56 és 110.000 korona között váltakozik, az állami rendszerű II. osztályú műszaki altisztek az első három évben 52.000, 22-ik szolgálati év után pedig 66.000 koronát kapnak. Az állami rendszerű kezelőaltisztek fizetése 1—19-ik szolgálati évig 46.000 koronától 56.000 koronáig terjed, az állami egyéb altisztek és vármegyei , szolgaszemélyzeté pedig 42.000—52.000-ig. A pénzügyőrségi altiszteknél a föszemlész és szemlész 22 szolgálati év után 98000, az első három évben 62000 koronát kap, a fővigyázó 10 év után 62000 koronát, az első három évben 56000 koronát, az I. osztályú vigyázó 54—50000, a III. osztályú vigyázó pedig 48—44000 koronát. A posta, távirda és távbeszélő műszaki személyzet első fizetési csoportjába tartozó altisztek fizetése 98—84000 korona, a második fizetési csoportban 80—70000, a harmadik fizetési csoportban 72—58000 és a negyedik fizetési csoportban 56—ISOOO korona. Az állami rendszerű napidíjasok (dijnokok és szakdijnokok) 22 szolgálati év után naponta 2200 koronát kapnak, szakdijnokok 2500 koronát, az első évben 1400, illetve 1500 koronát. A napidíjas szolgák 13 szolgálati év után 1600, az első három évben pedig 1200 koronát kapnak naponta. A rendelet a fizetés természetével bíró bármilyen pótlékot, továbbá a háborús segítséget, a drágasági és rendkívüli segítségpótlékot, és fizetés természetével nem bíró pótlékokat is 1923 június végétől teljesen megszünteti. Ismeretes, hogy midőn ezen fizetéseket megállapították, a korona hetes kurzuson állott, azóta a korona 100 százalékkal rosszabbodott. Ismételten szóvátettük, hogy a rendeletet a rohamosan emelkedő árak tárgytalanná tették és új fizetésmegállapítást követeltünk. A kormány egyrészt, mert belátta, hogy a hetes kurzus mellett hozott fizetésemelés bár számszerűleg magasabb, értékre nézve azonban jóval alacsonyabb a régi fizetéseknél, másrészt pedig a Kansz sürgetésére a tegnap esti minisztertanácson elhatározta, hogy minden hónap utolsó minisztertanácsában a következő hónapra járó illetményeket meg fogja állapítani. Tekintettel a legújabb koronaromlásra, a kormány elrendelte, hogy augusztus hónapra az új rendelet értelmében járó fizetést száz százalékkal felemeljék. A rendelet sérelmes intézkedéseire legközelebb részletesen fogunk kitérni. Itt csak azt jegyezzük még meg, hogy a rendeletnek több jogfosztó intézkedése a posta, távirda és távbeszélő alkalmazottai között a legnagyobb elkeseredést váltotta ki. A postások hangulatáról a posta vezérigazgatóságnak is van tudomása, sőt a kereskedelemügyi minisztert is informálták, aki értesülésünk szerint, külön manifesztumban akarja az elkeseredett postásokat lecsillapítani. Ez ügyben különben Homonnay Tivadar képviselő a nemzetgyűlés holnapi ülésén a kereskedelemügyi miniszterhez, interpellációt fog intézni. Az uj nemzedék csak az Uj WenHedék ry.BilfllMM « W «■BWMBgBMBBBMBBlgaBR’gEaraargHrr 1^ " olvasója ! Szerda 3 A ROtSCOIM-CSOport pállyáznt 3 icllmí issípr iiiiiliiri — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A Délivasút ügyében egybehívott római konferencián, amely hat hétig tartott, az érdekelt országok, nevezetesen Magyarország, Ausztria, Jugoszlávia és Olaszország , egyezményt kötöttek és ennek értelmében mind a négy állam a maga területén megtartja a tisztviselőket és az alkalmazottakat, továbbá garantálja a jövedelmet. Mint értesülünk a Rotschild-csoport, amely a részvények túlnyomó többségének a birtokosa, azon fáradozik, hogy megszerezze a Délivasút magyar vonalait, amelyet Budapesttől Nagykanizsán át Sopron—ágfalváig vezetnek és amelyeket a MÁV is szeretne a maga vasúti hálózatába beolvasztani. A minap Bécsben igazgatótanács ülés volt, amelyen részt vettek az érdekelt államok déli vasúti vonalainak igazgatói és szóba hozták ezt a kérdést is. A Rotschild-csoport ugyanis a Délivasút dunántúli virágzó vonalát mindenáron szeretné a francia tőkecsoport részére biztosítani és ezzel a francia tőkét Magyarországon gyümölcsöző elhelyezéshez juttatná. A Rotschild-csoport érdeklődésének tulajdonítható, hogy a Délivasut részvényei oly rohamosan emelkednek. Véleményünk szerint egyáltalában nincs szükség arra, hogy a Délivasutat magyar kézből kivegyék. Gordon Róbert, miniszteri tanácsos, a Délivasut magyarországi üzletigazgatója példásan és minden tekintetben megfelelően vezeti a vasutat. Amidőn Brehm halála után rövid ideig Breuer igazgató került a Délivasút élére, de megrongált egészsége miatt kénytelen volt állásától csakhamar megválni, hívták meg helyére Gordon Róbertet, aki a háború idején mint a vasúti és hajózási főfelügyelőség kirendeltje működött a hadügyminisztériumban. Gordon egyébként megkezdte nyári szabadságát és most a Keletitengeren időzik. Szabadsága alatt Jaross Jaroszláv kormányfőtanácsos, vezérigazgató helyettes intézi a Délivasút ügyeit. Augusztus 5-től 400, 15461 500 koronára emelkedik a villamosjegy ára — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A főváros közlekedésügyi bizottsága már múlt heti ülésén foglalkozott a villamos viteldíjának emelésével és elhatározta, hogy augusztus 5-től a jegy árát 300 koronára emeli. A közlekedési bizottság határozatáról a ma délelőtti tanácsülés döntött és a 300 koronás javaslat helyett 400 koronás javaslatot terjesztett a kereskedelmi minisztériumhoz. Azzal érvel ugyanis a közlekedési bizottság, hogy a tisztviselők fizetése, továbbá a nyersanyagok beszerzése és a szénnek nagymértékben való megdrágulása miatt már a 300 koronás villamosjegy sem lenne elegendő, tehát a 300 koronás közbeeső fokozat elejtésével egyszerre 400-ra kell emelni a jegy árát. Értesülésünk szerint a Közlekedési Részvénytársaság szerdára megint újabb beadványra készül, amelyben a villamos jegynek augusz 15-től kezdve 500 koronában való megállapítását kéri a minisztériumtól. Az 500 koronás jegy sorsáról a közlekedésügyi bizottság szerdai ülésén dönt. felvidéki magyar Janúzhoum leraguelországban — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A mostani szinajai konferencia a magyar közvélemény figyelmét ráirányította Lengyelországnak a kisántánttal szemben való viszonyára, amelynek miként való kialakulása a mi szempontunkból elsőrendű fontosságú. Különösen jelentőségteljes a lengyel külpolitikának az az állásfoglalása, hogy a középeurópai államokkal szemben követendő politikai magatartását esetrőlesetre fogja megszabni, mindaddig, amíg a kisálltáét határozottan nem körvonalazza külpolitikáját. Nyilvánvalóan kitűnik ebből, mennyire csődöt mondott a cseh politikának az a mesterkedése, hogy a lengyeleket fentartás nélkül megnyerjék a kisántánt számára. A lengyel közhangulatot visszatükrözi a krakói Kuryer Codzienny egyik legutóbbi számának cikke, amely átveszi többek között a Nemzeti Újság július 5-i számában megjelent vezetőcikk Lengyelországra vonatkozó gondolatfuttatását. Ma már megállapítható, hogy Lengyelország nem hajlandó ugyanolyan feltételek mellett a kisántánt tagjává lenni, mint aminő feltételek mellett a csehek, szerbek és románok szövetkezése létrejött. A lengyelországi közhangulatról, a lengyel népnek Magyarország iránt táplált érzelmeiről különben érdekes dolgokat mondott el egyik ismerősünk, aki a minap jött haza lengyelországi útjáról. Elbeszélése szerint Lengyelországban ezidőszerint rengeteg felvidéki magyar menekült tartózkodik, akik már javarészt elhelyezkedtek és jó dolguk van. A cseh-lengyel határ átlépésénél a lengyel határőr magyarul, szólítja meg azokat az utasokat, akik magyar útlevéllel utaznak. A magyar utas mindenütt előzékenységgel találkozik és sok azoknak a lengyeleknek száma, akik magyarul is tudnak, mert a háború idején a magyar katonákkal való érintkezés során elsajátították nyelvünket. A gazdasági összeköttetés terén hasonló szívességet tanúsítanak Magyarországgal szemben. A német kormányválság három héttel eltolódott — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Berlin, július 31. A birodalmi gyűlés a végleges elhatározás szerint augusztus 20-án ül össze. A kormányválságot addig elnapolják. Be akarják ugyanis várni, hogyan válnak be a gyakorlatban a kormány legújabb intézkedései, elsősorban a pénzügyi természetű rendelkezések. A feszültség enyhülése abból is látható, hogy a legtöbb polgári politikus, köztük Stresemann is elutazott Berlinből. A szociáldemokrata párt elnöksége tegnap fontos határozatokat ■hozott, amelyek messze túlmennek a kormány pénzügyi programján. A szociáldemokraták nemcsak az adó sokkal nagyobb mértékű emelését kérik, hanem újra napirendre kívánják tűzetni, a dologi értékek arányos megadóztatásának kérdését, mégpedig oly módon, hogy a nagy ipartelepekre táblázzák be ezentúl a birodalom javára első helyen a zálogjogot. ..