Uj Nemzedék, 1923. augusztus (5. évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

1923 augusztus 1* Új Nemzedék Ma jelent meg a közszolgálati alkalmazottak fizetésének egységesítéséről szóló rendelet A rendelet július elsejéig visszamenőleg rendezi a tisztviselők fizetését A kormány a KANSz közbelépésére augusztus 1-től 100 százalékkal emeli az újonnan megálla­pított fizetést . Az Új Nemzedék tudósítójától. — A miniszterelnök és a pénzügy­­ miniszter — mint ismeretes — an- ■ nak idején megígérte, hogy a köz­szolgálati alkalmazottak fizetését július elsejére egységesíti. Közbe­jött akadályok miatt a miniszter­­elnök és a pénzügyminiszter ígérete csak ígéret maradt, anélkül, hogy megvalósult volna. A közszolgálati alkalmazottak helyzete mind tűrhe­tetlenebbé lett és a kormány egy­részt a közszolgálati alkalmazottak érdekében megindított akció nyo­mása alatt, másrészt talán jobb be­látásból is végre hozzányúlt a kér­dés rendezéséhez. Bár egyhavi ké­séssel, a fizetésegységes­ítésről szóló rendelet ma végre mégis megjelent. A rendelet főbb intézkedései a kö­vetkezők: "Az állami rendszerű fizetési­ osz­tályokba tartozó állami és várme­gyei tisztviselők a következő fize­tést kapják: Az I. és II. fizetési osztályban 100.000 K. 111.-bem 36000 K, a ne­gyedikben 320.000 K. Az V.-ben 210.000 K, a VI-ban 210—180.000, a VII.-ben 170—150.000 K, a VIII.-ban 141-123.000 K, a IX.­­ben 114.000—102.000 K, a X.-ben 96—84.000 és a XI-ben 78—66.000. Az egyetemi és műegyetemi nyilvános rendes tanárok fizetése 340.000 és 240.000 korona között vál­takozik. A tanítók és tanítónők 28 szolgálati év után 141000 koronát kapnak, 25—26—27 szolgálati évben 132.000 koronát, 22—23—24 szolgá­lati évben 123.000 koronát, 19—20— 21 évben 114.000 koronát, 16—17—18 évben 108.000 koronát, 13—14—15 évben 102.000 koronát, a 12 évben 96000 koronát, a 9—10—11 évben 90.000 koronát, 6—7—8 évben 84.000 koronát, 4—5 évben 72.000 koronát és az 1—2 és harmadik évben 66.000 koronát. Az állami óvónők fizetése az első és 18-ik szolgálati évig 108.000 és 66.000 korona között váltakozik. Az itélőbirák és a királyi ügyé­szek külön hat fizetési csoportba vannak osztva. Fizetésük az egyes csoportok szerint a következő: a VI. fize­tési csoportban 5—520000 korona, az V-ben 470.000 korona, a negye­dikben 440—410.000 korona, a IH- ban 410.000—320.000 korona, a li­bán 350.000—270.000 és az 1-ben 290.000—210.000 korom. rA posta táviró- és távbeszélő szak­ban a főellenőr 126.000—114.000, az ellen­őr 110—98.000, a segédellenőr 92— 60.000, a segédtiszt 74—66.000, a kezelő pedig 62—58.000 koronát kap. Ugyanannyit kap a postata­karékpénztár kezelési személyzete a megfelelő fokozatokban. Az ál­lami rendszerű kezelők és kezelő­nők fizetése a három első évben 56.000 korona, a 22-ik évtől pedig 72.000 korona. Az állami rendszerű első osztályú műszaki tisztek fize­tése az első szolgálati évtől a 37-ik szolgálati évig 56 és 110.000 korona között váltakozik, az állami rend­szerű II. osztályú műszaki altisz­tek az első három évben 52.000, 22-ik szolgálati év után pedig 66.000 koronát kapnak. Az állami rendszerű kezelőaltisztek fizetése 1—19-ik szolgálati évig 46.000 ko­ronától 56.000 koronáig terjed, az állami egyéb altisztek és várme­gyei , szolgaszemélyzeté­ pedig 42.000—52.000-ig. A pénzügyőrségi altiszteknél a föszemlész és szemlész 22 szolgá­lati év után 98000, az első három évben 62000 koronát kap, a fővi­gyázó 10 év után 62000 koronát, az első három évben 56000 koronát, az I. osztályú vigyázó 54—50000, a III. osztályú vigyázó pedig 48—44000 koronát. A posta, távirda és távbeszélő műszaki személyzet első fizetési csoportjába tartozó altisztek fizetése 98—84000 korona, a második fizetési csoportban 80—70000, a harmadik fizetési cso­portban 72—58000 és a negyedik fizetési csoportban 56—ISOOO ko­rona. Az állami rendszerű napidíjasok (dijnokok és szakdijnokok) 22 szolgálati év után naponta 2200 koronát kapnak, szakdijno­kok 2500 koronát, az első évben 1400, illetve 1500 koronát. A napi­­díjas szolgák 13 szolgálati év után 1600, az első három évben pedig 1200 koronát kapnak naponta. A rendelet a fizetés természetével bíró bármilyen pótlékot, továbbá a háborús segítséget, a drágasági és rendkívüli segítség­pótlékot, és fize­tés természetével nem bíró pótléko­kat is 1923 június végétől teljesen megszünteti. Ismeretes, hogy midőn ezen fize­téseket megállapították, a korona hetes kurzuson állott, azóta a ko­rona 100 százalékkal rosszabbodott. Ismételten szóvátettü­k, hogy a ren­deletet a rohamosan emelkedő árak tárgytalanná tették és új fizetés­­megállapítást követeltünk. A kor­mány egyrészt, mert belátta, hogy a hetes kurzus mellett hozott fize­tésemelés bár számszerűleg maga­sabb, értékre nézve azonban­ jóval alacsonyabb a régi fizetéseknél, másrészt pedig a Kansz sürgeté­sére a tegnap esti minisztertanácson elhatározta, hogy minden hónap utolsó minisztertanácsában a követ­kező hónapra járó illetményeket meg fogja állapítani. Tekintettel a legújabb koronaromlásra, a kor­mány elrendelte, hogy augusztus hó­napra az új rendelet értelmében járó fizetést száz százalékkal fel­emeljék.­­ A rendelet sérelmes intézkedéseire legközelebb részletesen fogunk ki­térni. Itt csak azt jegyezzük még meg, hogy a rendeletnek több jog­fosztó intézkedése a posta, távirda és távbeszélő alkalmazottai között a legnagyobb elkeseredést váltotta ki. A postások hangulatáról a posta vezérigazgatóságnak is van tudo­­mása, sőt a kereskedelemügyi mi­nisztert is informálták, aki értesü­lésünk szerint, külön manifesztum­­ban akarja­ az elkeseredett postáso­kat lecsillapítani. Ez ügyben kü­lönben Homonnay Tivadar képvi­selő a nemzetgyűlés holnapi ülésén a kereskedelemügyi miniszterhez, interpellációt fog intézni. Az uj nemzedék csak az Uj Wen­Hedék ry.BilfllMM « W «■BWMBgBMBBBMBBlgaBR’gEaraargHrr 1^ " olvasója ! Szerda­ 3 A ROtSCOIM-CSOport pállyázn­t 3 icllmí issípr iiiiiliiri — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A Délivasút ügyében egybehívott római konferencián, amely hat hétig tartott, az érdekelt országok, neve­zetesen Magyarország, Ausztria, Jugoszlávia és Olaszország , egyez­ményt kötöttek és ennek értelmében mind a négy állam a maga terüle­tén megtartja a tisztviselőket és az alkalmazottakat, továbbá garantálja a jövedelmet. Mint értesülünk a Rotschild-csoport, amely a részvé­nyek túlnyomó többségének a birto­kosa, azon fáradozik, hogy megsze­rezze a Délivasút magyar vonalait, amelyet Budapesttől Nagykanizsán át Sopron—ágfalváig vezetnek és amelyeket a MÁV is szeretne a maga vasúti hálózatába beolvaszta­ni. A minap Bécsben igazgatótanács ülés volt, amelyen részt vettek az ér­dekelt államok déli vasúti vonalai­nak igazgatói és szóba hozták ezt a kérdést is. A Rotschild-csoport ugyanis a Délivasút dunántúli vi­rágzó vonalát mindenáron szeretné a francia tőkecsoport részére bizto­­­sítani és ezzel a francia tőkét Ma­gyarországon gyümölcsöző elhelye­zéshez juttatná. A Rotschild-cso­­port érdeklődésének tulajdonítható, hogy a Délivasut részvényei oly ro­hamosan emelkednek. Véleményünk szerint egyáltalá­ban nincs szükség arra, hogy a Délivasutat magyar kézből kive­gyék. Gordon Róbert, miniszteri ta­nácsos, a Délivasut magyarországi üzletigazgatója példásan és minden tekintetben megfelelően vezeti a vasutat. Amidőn Brehm halála után rövid ideig Breuer igazgató került a Délivasút élére, de megrongált egészsége miatt kénytelen volt állá­sától csakhamar megválni, hívták meg helyére Gordon Róbertet, aki a háború idején mint a vasúti és hajózási főfelügyelőség kirendeltje működött a hadügyminisztérium­ban. Gordon egyébként megkezdte nyári szabadságát és most a Keleti­tengeren időzik. Szabadsága alatt Jaross Jaroszláv kormányfőtaná­csos, vezérigazgató helyettes intézi a Délivasút ügyeit. Augusztus 5-től 400, 15461 500 koronára emelkedik a villamosjegy ára — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A főváros közlekedésügyi bizott­sága már múlt heti ülésén foglalko­zott a villamos viteldíjának emelé­sével és elhatározta, hogy augusz­tus 5-től a jegy árát 300 koronára emeli. A közlekedési bizottság hatá­rozatáról a ma délelőtti tanácsülés döntött és a 300 koronás javaslat helyett 400­ koronás javaslatot ter­jesztett a kereskedelmi miniszté­riumhoz. Azzal érvel ugyanis a köz­lekedési bizottság, hogy a tisztvise­lők fizetése, továbbá a nyersanyagok beszerzése és a szénnek nagymér­tékben való megdrágulása miatt már a 300 koronás villamosjegy sem­ lenne elegendő, tehát a 300 koronás közbeeső fokozat elejtésével egy­szerre 400-ra kell emelni a jegy árát. Értesülésünk szerint a Közleke­dési Részvénytársaság szerdára me­gint újabb beadványra készül, amelyben a villamos jegynek augusz­ 15-től kezdve 500 koronában való megállapítását kéri a minisztérium­tól. Az 500 koronás jegy sorsáról a közlekedésügyi bizottság szerdai ülé­sén dönt. felvidéki magy­ar Jan­úzhoum leraguel­­országban — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A mostani szinajai konferencia a magyar közvélemény figyelmét rá­irányította Lengyelországnak a kisántánttal szemben való viszo­nyára, amelynek miként való kiala­kulása a mi szempontunkból első­rendű fontosságú. Különösen jelen­tőségteljes a lengyel külpolitikának az az állásfoglalása, hogy a közép­európai államokkal szemben köve­tendő politikai magatartását esetről­­esetre fogja megszabni, mindaddig, amíg a kisálltáét határozottan nem körvonalazza külpolitikáját. Nyil­vánvalóan kitűnik ebből, mennyire csődöt mondott a cseh politikának az a mesterkedése, hogy a lengyele­ket fentartás nélkül megnyerjék a kisántánt számára. A lengyel közhangulatot vissza­tükrözi a krakói Kuryer Codzienny egyik legutóbbi számának cikke, amely átveszi többek között a Nem­zeti Újság július 5-i számában meg­jelent vezetőcikk Lengyelországra vonatkozó gondolatfuttatását. Ma már megállapítható, hogy Lengyelország nem hajlandó ugyan­olyan feltételek mellett a kisántánt tagjává lenni, mint aminő feltételek mellett a csehek, szerbek és románok szövetkezése létrejött. A lengyelországi közhangulatról, a lengyel népnek Magyarország iránt táplált érzelmeiről különben érdekes dolgokat mondott el egyik ismerősünk, aki a minap jött haza lengyelországi útjáról. Elbeszélése szerint Lengyelországban ezidősze­­rint rengeteg f­elvidéki magyar­­ menekült tartózkodik, akik már ja­varészt elhelyezkedtek és jó dolguk van. A cseh-lengyel határ átlépésé­nél a lengyel határőr magyarul, szólítja meg azokat az utasokat, akik magyar útlevéllel utaznak. A magyar utas mindenütt előzé­kenységgel találkozik és sok azok­nak a lengyeleknek száma, akik ma­­gyarul is tudnak, mert a háború idején a magyar katonákkal való érintkezés során elsajátították nyel­vünket. A gazdasági összeköttetés terén hasonló szívességet tanúsítanak Magyarországgal szemben. A német kormányválság három héttel eltolódott — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Berlin, július 31. A birodalmi gyűlés a végleges el­határozás szerint augusztus 20-án ül össze. A kormányválságot addig elnapolják. Be akarják ugyanis várni, hogyan válnak be a gyakor­latban a kormány legújabb intézke­dései, elsősorban a pénzügyi termé­szetű rendelkezések. A feszültség enyhülése abból is látható, hogy a legtöbb polgári politikus, köztük Stresemann is elutazott Berlinből. A szociáldemokrata párt elnök­sége tegnap fontos határozatokat ■hozott, amelyek messze túlmennek a kormány pénzügyi programján. A szociáldemokraták nemcsak az adó sokkal nagyobb mértékű emelé­sét kérik, hanem újra napirendre kívánják tűzetni, a dologi értékek arányos megadóztatásának kérdését, még­pedig oly módon, hogy a nagy ipartelepekre táblázzák be ezentúl a birodalom javára első helyen a zá­logjogot. ..

Next