Uj Nemzedék, 1923. november (5. évfolyam, 247-271. szám)

1923-11-01 / 247. szám

Ssstässorssägbam iij miiiis^íes'elm&lc&i wálas&íoíÉalk — Az Uj Vemredék tudósító jÚBok Jtílíjiités« Berlinen át — Esküt ' r ' Nem mondhatunk véleményt, nem foglalhatunk állást az Eskütt-ügyben annál az egyszerű oknál fogva, mert Esküit Lajos ügyét még mindig nem tárgyalta az egyedül illetékes fórum, a füg­getlen bíróság, nem hallottuk a vádlott védekezését, nem szólaltak meg a terhelő vagy mentő tanuk, S mégis foglalkoznunk kell Eskütt Lajossal, mert Nagyatádi Szabó István miniszter ur volt titkárja tagnap megszólalt egy napilap­ban s vádlott létére olyan vádakat emelt, amelyeket valamelyes er­kölcsi érzékű országban a közvé­lemény nem engedhet el csak úgy könnyedén a füle mellett még ak­kor sem, ha a megvádoltaknak — mint most történt — hallgatás az egész feleletük. Eskütt Lajos ugyanis arról be­szól, hogy magasállásu politiku­sok nem éppen hattyulovagok módjára szerepeltek bizonyos ki- ;\dteli engedélyek dolgában. De nemcsak általában vádol és céloz, hanem konkrét okirathámisitási és vesztegetési ügyekkel kapcso­latban »'eveket is emleget, ame­lyek közt legnagyobb meglepetés­sel látjuk Bethlen István minisz­terelnök fiáét. Nem mintha a fiuk bűnéért az apákat tennök fele­lőssé, sőt: amig az ügy bíróság előtt meg nem világosodik, nem ,vagyunk hajlandók elhinni sem azt, amit a vádlott egyoldalúan állit. De amikor tudjuk, hogy az ügynek egyik kompromittált po­litikus szereplőjét egyenesen mi­niszteri beavatkozással Ameriká­ba szöktették, amikor olvassuk Eskütt nyilatkozatában, hogy őt is hasonlóképeu ki akarták sétál­tatni az újvilágba és amikor min­denekelőtt — függetlenül az ilyen vagy olyan vádaskodástól — való tény az, hogy az Eskiitt-ügy tár­gyalását hivatalos helyeken pél­dátlan és képtelen módon huzzák- lialasztják, akkor meg kell _ mon­danunk valamit. A tegnapi nyi­latkozat után Magyarország mi­niszterelnökének legfőbb érdeke, hogy Eskütt Lajos minél előbb a független bíróság előtt álljon. Mert pillanatig som tűrhető Ma­gyarország jóhirnevónek érdeké­ben még az árnyéka sem annak a látszatnak, hogy egy panama- ügy azért vonatik el magasabb hely beavatkozásával vagy leg­alább is beleegyezésével a törvé­nyes tárgyalás elől, mert az a tár­gyalás kínos részleteket deríthet nyilvánosságra a politikai hata­lom egyik legfőbb birtokosának fiáról. . r Hisszük és elvárjuk, hogy e nyi­latkozat után birái elé állítják Eskütt Lajost, aki a vádlottak padján nem nyilatkozhat és vá­dolhat felelőtlenül. Hisszük annál is inkább, mert Magyarország igazságügyminiszteri székében az a Nagy Emil ül, aki miniszteri bársonyszékéből is lelkiismerete szerint nyíltan megmondotta vé­leményét olyankor is, amikor az a vélemény nem volt éppen tet­szésére egyik-másik minisztertár- sróifck. „ Drezda, október 31. Á szász országgyűlés az éjszakai ülésen fél kettőkor meg választót fa az uj miniszterelnököt Fellisch több­ségi szociálista, a Buck-kormány volt szociáldemokrata gazdasági miniszterének személyében. Fellisch miniszterelnök 48 szociáldemokrata és demokrata szavazatot, ellenjelölt- je, Kaiser dr. néppárti képviselő pedig 18 szavazatot kapott. A német Megírtuk, hogy hétfő óta a pénz­ügyminisztériumban Néxnetauszr tria és a magyar kormány meg­bízottai között nagy jelentőségű tanácskozások folynak a monar kia után hátramaradt és a két ál­lam tulajdonához tartozó közös vagyonrész felosztásáról, valamint ezzel összefüggő vámügyi káráé* sekről. Ezeken a tárgyalásokon dűl el a nagyon sok milliárdot érő. ed­dig még közös épületek sorsa, azon kívül a mostani és a későbbi ta­nácskozás során fogunk megálla­podni ebbeu a pillanatban még fel­becsülhetetlen értékű bécsi ma­gyar műkincsek sorsában is. A hu dapesti tanácskozások, amelyeket osztrák részről Grimm Ferdinand volt pénzügyminiszter. magyar részről Szterénvi József báró ve* zctett. ma délelőtt bevéaződtek. Ér­tesülésünk szerint, ma délelőtt va­lamennyi albizottság teljes ülésre gyűlt Egybe Szterényi báró ednök- 1 ésével a pénzügyminisztériumban. Ezen az ülésen összefoglalták az al* A lakásrendelet, amely annyi_ zi­nos feszültséget idézett fel az utóbbi napokban, ma megjelent a hivata­los lapban. Legfőbb intézkedései már általánosan ismeretesek. A rendelet első fejezete az építkezés utján lé­tesített lakások felhasználását sza­bályozza. Bejelentés alapján a La­káshivatal jelöli meg azokat a laká­sokat, amelyekkel az építtető telje­sen szabadon rendelkezik és azokat is, amelyeket csak helybenlakásra jogosultaknak lehet bérbeadni. Az átíxoáiöww következte ben meg­uemzeii pártiak és a kommunisták a szavazás előtt tüntetőleg elhagy­ták a termet. Fellisch kijelentette, hogv a választást elfogadja. Az or­szággyűlés legközelebbi ülése ked­den lesz. melynek napirendje: A mi­niszterelnök megeskelése. Kormány- nyilatkozat és vita, Ezzel a-z alkotmányos állapot Szdsvországban ismét helyreállt. T. bizottságok eddig letárgyalt anya­gát és megállapították* hogy a két tárgyaló fél között a döntő fontos­ságú kérdésekben a budapesti tár­gyaláson újabb lényeges közeledés jött léttre. Ezek után remélhető, hogy Német- ausztri p és Magyarország között a monarkia likvidációjából származó minden, eddig még nem rendezett pénzügyi kérdést barátságos meg­egyezés utján oldanak meg. Az osz­trákok csak úgy, mint mi, a kétna­pos tárgyalás során többször jelét adták arra. való őszinte hajlandó­ságuknak, hogy a megegyezés való­ban kielégítő legyen. Ebben a re­ménységben is állapodott meg a két delegáció abban, hogy a budapesti tárgyalást november közepén Bécs­ien folytatják és ott kötik meg ad erre vonatkozó szerződést is, A ma délelőtt tartott teljes üléssel befejezték a tanácskozást és az osztrák delegáció még a délutáni vonattal Bcésbe utazik. üresedett lakásokkal a Lakáshivatal rendelkezik. A második fejezet megállapítja, hogy ha a lakás egy részét albérletbe is adják, az a kö­rülmény a bérletátrulmzást vagy a lakáscserét nem akadályozhatja. Ebben a kérdésben az eredeti ren­delettervezettől csak annyi az elté­rés, hogy az albérlőnek tizenöt nap helyett egy hónapra szóló felmon­dást biztosítanak. A lakbért nem az 1917 novemberi, hanem ennek az évnek, 1923-nak angnsxtnti bére alapján rendezik. E szerint lakásokért az augusztusi bér hatszorosát, boltokért az augusztusi bér nyolcszorosát kell fizetni. Az 1924. évi első bér ne gyed- hon. tehát február elsején, a lakbér automatikuson fíz előbbi bér egy- hatodával emelkedik. Innen kezdve negyedévenként az előző bérno- g.vedben fizetett tiszta bérnek egy­ötödével. „Ha a korona értéke — mondja a rendelet — változnék, a minisztérium rendelettel fogja megállapítani azt az összeget, amellyel a bér a korona változását követő évnegyed után a most meg­határozóit mértéken felül is emel­hető.” A rendeletnek a korona rom­lásával számoló pontját, mint a kormány részéről helytelen állás* -pontot, annak idején már kellően megbíráltuk. A kincstári haszonrészesedést, amely a mindenkori bér huszonöt százaléka, a bérlő legkésőbb a bér- negyed ötödik napjáig cgv összeg­ben köteles megfizetni, kivéve a mostani, bárnegyedet, amelyben a kincstári haszonrészesedést is há­rom egyenlő havi. részletben fizet, hetik, A közüzemi dijakat a háztu­lajdonos köteles megfizetni és fize­tősüket nem háríthatja át a bérlőre. v Fáy Sándor dr* a Lakók Országos Szövetségének főtitkára, munkatársunknak a kö­vetkezőket mondotta a ma megje­lent lakásrendeletről: — A rendeletben történt változta­tások többnyire azonosak azokkal a módosításokkal, melyekről a nép­jóléti miniszter már a drágasági bizottság előtt is megemlékezett. Azonban több teljesen uj változta, tas is történt, így például a rende­let tervezetében az üzletek bérének megáll ámításánál az 1917 évi novem­ber elseji bérnek a nyolcszázszoro­sát kontemplálták, rnig a lakásren­delet az 1923 évi augusztus elsejei bérnek nyolcszorosát állapította meg, lakásoknál pedig az 1917. évi november elsejei bér hétszázötv&u- szerese helyett az 1923. évi augusz. tus elseji bér hatszorosát. Ez szá­mos igazságtalan bérfizetési köte­lezettséget voji maya után, — Sokan a régi rendelet 'által megállapított negyvenszeres bér he­lyett augusztus elsején méltányos­sági szempontból többet, esetleg nyolcvan-, vagy százszoros bért fizettek és ezeket rendkívül súlyo­san és véleményem szerint, igazság« íalánul sújtja a rendelet. Ezekre a hatszoros, illetve nyolc­szoros _ szorzószám elviselhetetlen terhet jelent. — A második nóvum az, hogy a közüzemi pótlékok is emelked­nek fokozatosan húsz százalék­kal, holott erről a népjóléti mi­niszter ezelőtt nem beszélt. — A háztulajdonosoknak kedvez az is, hogy mig a régi. rendeletben nem mond­hattak föl abban az esetben, ha előzőleg bért emeltek, most ez a korlátozás megszűnt, — Csupán egyetlen rendelkezést látok, amely nem szolgálja a házi­urak érdekeit. Nevezetesen eddig a háztulajdonos hozzájárulása nélkül nem lehetett, átruházni lakást s Így a háziúr többnyire részesült az át­ruházásból származó haszonban. A I mostani rendelet szerint lakások átadáséhoz a háztulajdonos bele­egyezése nem szükséges. — L"--súlyosabb hibája a rende­letnek, hagy oaOOCKXK»COOOOC20CGOCOOOOOC80(XCOSODOCXlt30000000CCOCOOOS Újabb súlyos hibák csúsztak a lakbérrendeletbe Az öröklakások miatt mindenkit ki lehet dobni — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — ....................._ ............ __.. ^.. _T; __ 1 ,,.v,, ­V« évfolyam, 247. (1323.) szám ám 350 korasta ; ' Budapest, 1923 november U Csütörtök KiJfíxetéd (st S37 hónapra 7000 korona, negyed- Sserkcszi&tég és Hsdóhlvabű r Budapest, V. kér* évre 2S.O0C korona. E-ye* sxím ára helyben, vidéken nnrr_....r .. .nr. Honvéd-ntc* 10. műim. — Telefon-szám 1 121-45, 8S0 kor. - Hirdetés «DHmétero. POLl 1 NAPILAP J27-47 127-43,127-49-fi™* f 7—20, 7—21. — KélíMadöMvalíJi Kákiwd-nt h áijsssLés szerLsü. — Eehlaaiáridkt Telefon 19—2S, T®Lj J. 155-05 is Teréi-kőrut 52. Telefoni 121-41. HCgCfRKZfMK az DSZMUfOMíBl aioggfl pciiiip K€f aescR ttrtivfiMui A iMMhtpesfl wsieves ftözetedésre vezetteti Az oszsr&Ii dcaegáctö fim ettsíaziK — Az Uj Nemiedéit tudósítójától. —

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék