Uj Nemzedék, 1924. június (6. évfolyam, 107-129. szám)
1924-06-01 / 107. szám
1924 június 16 ^ UJ Nemzedék Apponyi Albert, Zichy János és Károlyi József a jászberényi katolikus nap szónokai Vass József miniszter, Czettler Jenő és még sokan leutaznak Jászberénybe. ,— Az Új Nemzedék tudósítójától. — Jászberény, május 31. Vasárnap és hétfőn lesz Jászberényben a nagyszabású katolikus gyűlés. Az ünnepet Kriston Endre egri segédpüspök nyitja meg vasárnap délelőtt kilenc órakor tábori misével. Utána P. Bőlé Kornél domonkosrendi atya mond szentbeszédet. A katolikus nap fénypontja az a nagygyűlés lesz, amelyet a városháza előtt tartanak vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor. Erdős András apátplébános elnököl. Az ünnepi szónokok: Apponyi Albert gróf, Zichy János gróf, Károlyi József gróf és Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő. Délután Czettler Jenő Jákóhalmára megy és elkíséri őt Zichy János gróf, Károlyi József gróf, Ernszt Sándor és még néhány képviselő. Három órakor délután a Lehel-szállóban földmivesgyűlést tartanak és ez alkalommal felszólal Fridválszky Ferenc polgármester, Vass József népjóléti miniszter és Bozsik Pál nemzetgyűlési képviselő. Ugyancsak délután tartják a városházán a Szociális Missziótársulat díszközgyűlését, amelyen többek között Farkas Edit, Ernszt Sándor nemzetgyűlési képviselő és P. Biró Ferenc jézustársasági atya szólal fel. Az iparos testület külön iparosgyűlést tart, amelyen Frühwirth Mátyás szólal fel, a legényegyletben pedig katolikus ifjúsági gyűlés lesz. Este hat órakor körmenetet tartanak, hétfőn pedig megyei értekezlet lesz, amelyre a Katolikus Népszövetség központja 64 község vezetőségét hívta meg. Az értekezleten Ernszt Sándor, Frühwirth Mátyás és Czettler Jenő beszél. »»»♦»♦♦♦♦♦»♦♦♦+»♦♦»♦»»♦««»»♦♦♦♦♦♦♦«♦«»♦ Ma nem változott a liszt ár© . — Az Uj Nemzedék tudósítójától — A Budapest Malomegyesület közlése szerint az őrlemény piac mai árai takarékkoronában a következők (.zárójelben a papírkorona érték) : Búzaliszt: nulláé 4600 (6070), kettes 4000 (5280), hatos 3700 (4885), hetes 3200 (4225), nyolcáé 2250 (2970), korpa 1950 (2575) korona kilogrammonként. Rozsliszt: nullás 4200 (5545), egyes 3900 (5148), takarmányliszt 2250 (2970), korpa 1950 (2575) korona kilogrammonként. az ország minden szaküzletében egységes árban kapható: FIX ideál nyugaték heveder kartámlával 110 ezer kor. FIX Ideál nyugágy kihúható lábtartóval 160 ezer kor. FIX nyugágy szálon lapoz kartámlável, kihúzható lábtartóval 180 ezer kor. FIX Perfekt nyugágy baloldalt lehajtható kartámla, mely lehetővé teszi, hogy oldalt mint a setlongra lehet beülni, kihúzható libtartóval 200 ezer kor. FIX napellenző egy kézfogással könnyen le- és felszerelhető 75 ezer kor. Vidékre utánvéttel bérmentve forgalmi adóval: FIX Ideál nyugszik 125 ezer FIX ideál nyugágy 190 ezer FIX nyuságy 205 ezer FIX perfekt 280 ezer FIX napellenző 85 ezer Központi vn/VN Rákóczi-út 10. eladás: ■ “V szám, Sip-utca sarok. Telefon: József 120—20. A „ A O I Figyelmeztetem a t. vtazontel- U Vau . vevelmet, úgyszintén a t. közönséget, hogy őrizkedjen egy forgalomba hozott utánzat vásárlásától, mert az elkobzás veszélye fenyegeti ha annak esetleges következményei. A szabadalmam bitorlója ezen az eljárás megindult! Minden darab védjeggyel van ellátva Temesvári Imre és Gömbös beszéde a vámfarka-viában Ismét nem volt segtszeje a Háznak — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Fél tizenegykor megszólaltak az ülésterembe hivó csengők. A képviselők padsoraiban mindössze tiztizenkét honatya foglal helyett Zsitvay Tibor felmegy az elnöki emelvényre és a csengőhöz akar nyini, hogy bejelentse az ülés megnyitását. Rögtön észrevette azonban, hogy mind a két jegyző hiányzik. A jegyzők távollétében pedig nem lehet megnyitni az ülést. A képviselők érdeklődéssel nézték, mit fog csinálni az elnök. Zsitvay ismét megmarkolta a csengőt, majd újból letette, azután nyugodtan hátradőlt az elnöki székben és várta, hogy mikor méltóztatik a jegyző uraknak megjelenni. A jegyzők azonban nem jöttek. A képviselők diskurálgatni kezdtek a padsorokban és Farkas Tibor odaszólt az elnökhöz: — Talán válasszunk jegyzőt: Farkas közbeszólásit nagy derültség követte, természetesen a javaslat megvalósításából nem lett semmi. Eközben megjelenik Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter. Aktatáskáját a bársonyszék előtt lévő asztalkára teszi és iratait rendezgeti. Most már még kevesebben vannak a teremben mert a megjelent néhány képviselő is kivonul a hűvös folyosóra, ahol csoportokba eredtek és az egyik csős orrban Farkas Tibor, Lingauer Albin és Forster Elek vitatkozik. A társalgóban Fass József miniszter tárgyal Gömbössel. A teremben Zsitvay továbbra is nyugodtan várakozik azelnöki székben hogy mikor érkezik már meg a két jegyző. Kavarodás a jegyzők miatt Zsitvay Tibor elnök végül is megnyitotta az ülést és a következő kijelentést tette: — A mai ülés jegyzőkönyvét kellene vezetnie Csik Józsefnek. A javaslatok mellett felszólalókat kellene vezetni Forgách Miklósnak, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlaky Györgynek. Miután a jegyző urak közül egyik sincs itt, nem vagyok abban a helyzetben, hogy az ülést megnyithassam. Most az ülést felfüggesztem és jelentem a nemzetgyűlésnek, hogy amennyiben az ülés megnyitása után sem volna jegyző, akkor javaslatot kívánonk tenni, hogy egy ad hoc jegyzőt válasszunk. Felkiáltások: Mindjárt... Válaszszunk most... Zsitvay Tibor: Azért adok szünetet, hogy minden párt meggondolhassa, mert erre még precedens nem volt. Az ülést 5 percre felfüggesztem. Alighogy az ülést Zsitvay Tibor felfüggesztette, megjelenik az elnöki emelvényen fehér ruhában, mosolyogva Forgách Miklós jegyző. Az ülést ezután nyomban megnyitotta az elnök és felolvastatta az indítvány- és interpellációs könyvet. Az elnök javaslatára elhatározták, hogy az interpellációk meghallgatására fél 2-kor térnek át. Napirend előtt a Juta r.-t. Almássy László napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. — Külföldi utamról való visszatérésem után —– mondja Almássy László — most van először alkalmam, hogy a Juta részvénytársaság ügyéről nyilatkozzam. A múlt évben Dániában az interparlamentáris konferencián közgazdasági kérdésekről beszélgettünk Szterényi József báró volt kereskedelmi miniszterrel. A volt kereskedelmi miniszter akkor említette nekem, hogy külföldi tőkével nagy vállalatot akar csinálni. Hajlandó volnék-e ebben én szerepet vállalni? Én ez ellen nem tiltakoztam és később kaptam is meghívót egy közgyűlésre. A közgyűlésen megjelentem. Az mindössze öt percig tartott. Azóta sem igazgatósági ülésen meg nem jelentem, hiszen meghívót sem kaptam, senkinek érdekében el nem jártam, semmiféle igazgatósági vagy más bármilyen jutalékot el nem fogadtam. — Most külföldi utamról hazatérve a belgrádi állomáson olvastam egy magyar újságban, hogy a Juta rt. igazgatósági tagságáról lemondottam. Ehhez a lemondáshoz természetben hozzájárulok, de ura teszek összeférhetetlenségi bejelentést magam ellen. Ha más azt hiszi, hogy itt összeférhetetlenség van, akkor állok a bizonyítás elé. Meg kell jegyeznem, hogy én az összeférhetetlenséget nemcsak a törvény intézkedései szerint magyarázom, hanem ismerem az erkölcsi összeférhetetlenséget is és alkalmazkodom hozzá. Amikor az egységes párt ügyvezető elnökévé választottak, lemondottam a nemzetgyűlés alelnökségéről, holott semmi törvényes inkompatibilitás nem forgott fenn. Sőt az ügyvédi kamara névjegyzékéből is töröltettem magamat. Ezeket akartam elmondani. A vámtarifa vitája A nemzetgyűlés ezután áttért a vámtarifa-javaslat tárgyalására, amelynek első szónoka mai Temesváry Imre. —* A legnagyobb erőfeszítéssel sem tudtuk megvédeni országunkat kezdi Temesváry beszédét — a gazdasági kizsákmányolás ellen. A foganatosított intézkedések: a devizaforgalom megkötöttsége, a devizaközpont felállítása, a kiviteli és behozatali korlátozás csak zavart és gazdaságpolitikai bizonytalanságot idézett elő, de semmi esetre sem volt az az út, amelyen valutánk romlását megakadályozhattuk volna. Legfeljebb azt értük el, hogy valutánk romlásának rohamos menetét bizonyos mértékben mérsékeltük. Az a látszólagos előny azonban nem sokat ért. Azok a csalódások és szomorú közgazdasági tapasztalatok, amelyek sorozatosan végighúzódtak az utolsó években Csonka-Magyarország egész közgazdasági statisztikáján, nyilvánvalóan bizonyítják, hogy az eddig követett bizonytalan vagy helyesebben kapkodó, tétovázó eljárás csak visszafejlesztő hatással volt a közgazdasági életre. Rossz volt pénzügyi politikánk Temesváry ezután tovább is alapos kritikában részesíti azt a pénzügyi és gazdasági politikát, amelyet a kormány az utóbbi években követett. A kormánypárti oldalról elhangzó vita élénk feltűnést keltett a képviselők között, egymásután jönnek be a folyosóról és érdeklődéssel hallgatják Temesváry szavait. — Végre tehát szakítanunk kellett ezzel a kísérletezéssel, — folytatja a szónok — a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem egészséges fejlődése érdekében megalkották a vámtarifa-törvényjavaslatot. Ez a javaslat különböző intézkedéseivel aggodalmat keltett az amúgy is agyonsanyargatott nagyközönségben. Ezek az aggodalmak egyszerű megnyugtató kijelentéssel nem oszlathatók el akkor, amikor olyan tekintélyes egyéniség, mint Matlekovics Sándor, annyira sötét színekkel festi a jövőt, hogy ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik. A legnagyobb tisztelettel említem az ő nevét, nem úgy, ahogy Matlekovics aposztrofálta a nemzetgyűlési képviselőket előadásán, amelyen meghívásra, vagy harmincan megjelentünk. Vita Matlekoviccsal — A tarifából kiragadott tételek, amelyekkel bizonyítani igyekezett, hogy a magyar mezőgazdaság tönkretevésére vezet ez a javaslat, talán hangulatkeltésre alkalmasak voltak, de egyáltalán nem nyugodhattak a tudós Matlekovics objektív meggyőződésén. Talán egyetlen javaslat sem vert még fel akkora port az utóbbi időben, mint ez. De talán előnyösebb is lett volna, bizonyos köröknek, ha a kiviteli és behozatali korlátozások megszüntetése után egyszerűen átvettük volna a régi tarifát. Sehogy sem akarjuk belátni, hogy a világparitási árak a békemberi árakkal szemben rendkívüli módon eltolódtak. A szociáldemokraták padsorában időközben élénk beszélgetés kezdődik, úgy hogy maguk a képviselők figyelmeztetik őket, figyeljenek a szónokra. — Igen sok iparcikknél — mondja Temesváry — ez a vámtarifa méltán vámleszállítást alkalmaz. De érthető a kereskedők egy részének feljajdulása, mert hiszen az évek óta fennálló úgynevezett behozatali kontigens egyes érdekeltségeknek nemzeti ajándék volt, ezt úgyszólván kizárólag ők élvezték, övék volt az ebből fakadó konjunkturális előny. De a nagyközönség egyáltalán nem tapasztalhatta, hogy ezek a szerencsések, ezek a kiváltságosak csak egy fillérrel is igyekeztek volna a nagykereskedelemben kialakult árakat leszorítani. Temesváry ezután elfogadta a vámtarifa javaslatot. Gömbös beszéde A következő szónok Gömbös Gyula, aki visszautasítja Sándor Pálnak azt a megálllapítását, hogy nem vesz részt a fajvédő csoport elég vehemenciával a javaslat vitájában. — Mi a magunk szája íze szerint veszünk részt a vitában — mondja Gömbös. — A vitásról nem lehet kikapcsolni a politikumot. A magyar termelés fokozásában nem a lemondás szellemét akarjuk követni, hanem az élniakarásét Épen ezért meglepett a javaslat szelleme, mert ebben a korban nem vagyok hozzászokva a magyar öntudathoz. Üdvözlöm tehát ezt a szellemet és nem ostorozom. Mindig azt hirdettem, hogy alkossunk s mégis aki a nemzetgyűlés képét a mostani javaslat tárgyalásánál végignézi, azt hiheti, hogy valami jelentéktelen javaslatot tárgyalunk. Meg vagyok róla győződve, hogy ha a Jura — bocsánatot kérek a kifejezésért — disznóságait tűzték volna napirendre, akkor tele lenne a Ház itt is és odafenn is a karzatokon. Más országban éjjeleken át tárgyalnák ezt a javaslatot a legnagyobb érdeklődés mellett. Messzebbmenő szempontból kell vizsgálni a vámtarifát. Azt kell néznünk, hogy milyen végső célt szolgál. Nekünk gazdasági politikánkban — ez talán furcsán hangzik —■ kifelé imperialistáknak kell lennünk. — A szanálási javaslatokban a legtöbben azt kifogásolták, hogy Magyarországot mezőgazdasági állammá degradáljuk. Ebben a javaslatban éppen az ellenkezőjét látom. Nem volna tehát logikus, hogy ha ezt kifogásolnám ebben a javaslatban. Remélem, hogy magasabb elgondolás, a magyar gazdasági terjeszkedés volt az alapja ennek a javaslatnak. Éppen ezért üdvözlöm ezt a javaslatot és nem a kormányt, mert hiszen nekem van a legtöbb okom, hogy bizalmatlan legyek a kormánnyal szemben. (Félegykor Barthos Andor kezdett beszélni.) Vasárnap 3 Már vám menyasszony A budapesti közönség kedvenc vacsorázó helye. — Kitűnő ételek és italok. — Elsőrangú cigányzene. Fennáll 200 éve. Tulajdonosa 20 éve Boros Gyula Vf'fVVt OLASZ MÓDSZER SZERINT, kottaismeret nélkül is tanítok hflHMLKlT 3 hónap alatt ... Széchenyi-utca 12. sz. III. 17. értekezés: d. u. 2—3-ig UU.UUiUUUUuUMiu,Uil,imul,muuu.1