Uj Nemzedék, 1924. szeptember (6. évfolyam, 182-203. szám)

1924-09-02 / 182. szám

1921 szeptember 2. Új Nemzedék Korányi hiteltámogatást kér a Nemzetek Szövetségétől A Jegybank biztosítja a Valutapolitika hal­esség­ét — Az­ Új Nemzedék tudósítójától. — ?OOOOOgO»XXXXXQOOCOOSOSXOOOOOOSŰCOCOOCOOOOOOOCOOCOCX» Ä Népszövetség­ magyar albizott­ságának ülésén Korányi Frigyes báró nagy beszédet mondott, amely­ben köszönetet mondott a Népszö­vetség támogatásáért é­s bejelentette az eddig lefolyt akció teljes sikerét. Beszéde így hangzott: — Elnök Úr! Uraim és Hölgyeim! En­gedjék meg, hogy szives türelmüket igénybe vegyem és Smith főbiztos úrnak kitűnő s azt hiszem, mind a Nemzetek Szövetsége, mind a magyar nemzet szem­­pontjából rendkívül értékes jelentéséhez a magyar nemzet kormánya nevében néhány kijelentést és felvilágosító meg­jegyzést fűzzek.­­ Nemcsak annak a kötelezettségnek kívánok eleget tenni, hogy a magyar kormány nevében közszünetemet fejezzem ki a Nemzetek Szövetsége Tanácsának s pénzügyi bizottságának kitűnő szakérte­lemmel és ügyszeretettel végzett mun­kájáért, valamint a Szövetség tisztvise­lőinek odaadó támogatásáéért. Köszönő szavaim teljes meggyőződésből fakad­nak és egyéni okoiról lelkesedéssel mon­dom azokat, mert állítani merem, hogy a Nemzetek Szövetsége hivatásába ve­tett szilárd hittel egyike voltam az el­sőknek, akik a magyar miniszterelnök úrnak azt a bölcs törekvését munkájuk­kal támogatták, hogy a magyar nemzet kálváriaútján, amely a pusztulással fe­nyegetett, bizalommal nyújtja kezét nemzetközi társaságunk felé, amely a nemzetek, az emberiség szolidr­i­tu­sa eszményébe vetett hittel barátilag volt hajlandó egy pusztuló ezeréves nemzet kezét megfogni. — Nemcsak köszönetet kívánok kife­jezni, élvezem azt az elégtételt, hogy hitem, ma már olyan sokunknak a hite, tényekben találja jutalmát­ -— Örömmel jelenthetem ki Itt unok előtt, hogy a Nemzetek Szövetségének cseleke­dete meggyőzte a magyar nemzetet, hogy ez a szövetség nem egyes bol­dogabb, hatalmas nemzetek befolyá­sát érvényesíti azok saját érdekében, hanem magas eszményt szolgál. Ez a tény mindnyájunk lelkében de­rengett, akik az igazsághoz, a szabad­sághoz és az emberi méltósághoz való jogát elismerjük minden embernek, bármely nemzet vagy faj fia legyen is, de a­­Nemzetek Szövetsége az, amely en­nek az eszmének gyakorlati érvényesí­tését kezdi meghozni a fáradt, konvul­­zióktól gyötört világ számára. A ma­gyar nemzet ma már osztja ezt a hitet, ezt a reményt és amit érte a Nemzetek Szövetsége tett, azt azzal kívánja meg­hálálni,­­ hogy a szövetség eszményét egyesíti saját nemzete eszményeivel. — Mit köszönhet a magyar nemzet­ a Nemzetek Szövetségének? Csak azt, hogy kiváló szakemberei támogatták egy köl­csön felvételének ■ lehetővé tételében, amelynek segítségével , pár év alatt re­méli,­ hogy költségvetését egyensúlyba hozhatja? A szakemberek tudják, hogy ez is megbecsülhetetlen támogatás volt, mert bármily szerény volt is a kölcsön összege, nem ez a lényeges, hanem az, hogy a segélyével megállítható volt a ma­gyar pénz csúszása a végzetes lejtőn s megszilárdult ismét a gazdasági élet talapzata, alkalmassá vált ismét szilárd gazdasági organizáció újjáépítésére. De legalább ilyen értékes hatása a Szövetség közbe­lépésének, hogy megóvta a magyar nemzetet a végső kétségbeeséstől, amely ellen magára hagyatva férfiasan küzdött hosszú, rettenetes éveken át, amely elmaradhatatlan lett volna, mert a nemzetek lelkiereje is véges, mint az egyes, bármely bátor emberé. Vissza­adta reményünk munkakedvét és bizal­mát abban, hogy az emberiségben meg­maradt az emberi érzés ez iránt a nemzet iránt is, amelyet sajnos, vérbeli köte­lék nem fűz a­ hatalmas nemzetekhez, csak a közös kultúra és közös eszmé­nyek.. Ez a pszichológiai­ momentum nem kicsinyelhető s ezt­ tudják talán főként azok az államférfiak, akiknek hivatása első­sorban a gazdasági élet anyagi té­nyezőivel és száraz számaival fog­lalkozni. — Nem mulaszthatom el, hogy itt e helyen ne mondjak köszönetet, főként az önök megbízottjának, Smith Jere­miás úrna­k és munkatársainak. Pénz­ügyminiszteri működésemben a szó tel­jes értelmében naponta volt szerencsém velük együtt dolgozni közös hetünkön, egy veszélyben forgó nemzet gazdasági életének orvoslásán. — A főellenőr bölcsesssége rövid idő alatt meghódította egész népünk teljes bizalmát, mondhatom: már szeretetét is és a­z ő bölcsessége győzte meg ezt leg­inkább a Nemzetek Szövetsége valósá­gos céljairól és rendszerének gyakorlati helyességéről. — A Nemzetek Szövetségének műve rövid pár hónap alatt nagy, üdvös vál­t­ozást idézett elő. A m.igya­.- p­énz s.o- t Hibája biztosítva va ! Kitűnően mű­ködő új jegybankja garantálja a valutapo­litika helyes és biztos vezetését. — A rothadással járó élesdiség, a pénz rosszabbodására alapított, demora­lizáló spektláció megszűnt. A viszonyok biztos megítélését akadályozó ködös bi­zonytalanság, amely minden reális szá­­mítást és tervet lehetetlenné tett az ál­lam, a magángazdálkodás számára, el­oszlott. Ma tisztán látunk. Látjuk a ro­mokat, de látjuk a serkedő új, egészsé­ges csirákat is, látjuk a proszperitás helyreállításának materiális lehetősé­­gjeit is. — A magyar nép megtette, amit tehe­tett. Nagy anyagi és erkölcsi erőfeszítés­sel távoltartotta magától a hónapokon át fenyegető végső összeomlást, amíg technikai okokból a reméltnél jóval ké­sőbb megérkezett a segítség. Fegyelme­zetten követte a Nemzetek Szövetsége útbaigazítását annyira, hogy még a szkeptikusok, a kétségbeesettek is elhall­gattak, hogy ne zavarják a bizakodók munkáját. Küzdenünk kellett azzal a hiánnyal is, hogy a kölcsön kibocsátása és az egész akció megkezdése éppen abba az idő­szakba esett, amelyben minden agrár­­állam leginkább érez pénzhiányt, amit még súlyosabbá tett az európai gazdasági depresszió.­­ De a magyar nép akarata szilárd, hog­y­­az újjáépítés sikerüljön és hogy a Nemzetek Szövetségének tervét való­sítsa meg. Ez az akarat lehetővé is fogja tenni ezentúl is, hogy a terv vég­rehajtása fenn ne akadjon, amint eddig lehetővé tette nehezebb akadályok le­küzdését. Nincs sefk­mi kétségem, hogy a né­pesség további erőkifejtése biztosítani fogja mindazokat. 7.§ áll­a­mbev­ételeket, amelyek a terv végrehajtásához szüksé­gesek és azt az önfegyelmezett­séget és önfel­áldozást fogja tanúsítani, amelynek példaszerű esetét mutatja a kellő fize­tésben nem részesíthető tisztviselői kar hosszú, szenvedésteljes évek óta.­­ A tervet végrehajtjuk, jól­lehet még egy tényező nehezíti meg. A gaz­dasági talpraállást, amely nemcsak nemzeti, hanem európai érdekünk, még nem biztosítja egyedül az államháztar­tás és a pénz szanálása. Az egész gaz­­dasági életnek le kell vetnie bágyadtsá­­gát. A nagyon megcsappant termelés­nek emelkednie kell. Az összetört, vére, vesztett gazdasági organizmust helyre kell állítani, egészen más természetű funkció céljaira és más arányokban. — Magyarország, amelyben a tőkekép­zést 1867-ig több század történelmi kon­vulziói akadályozták, mobil tőkében mindig szegény volt, ha földje jó is, geográfiai helyzete előnyös is, népe ér­telmes és szorgalmas is. A háború utó­­következménye az öt évtizeden át meg­takarított ingó tőkéjét is elfogyasztotta Ha helyreállott is Magyarország hitele, hála a Nemzetek Szövetsége segítségé­nek, de a világ gazdasági viszonya ma még nem engedi, hogy a szükséges tőke olyan gyorsan állhasson rendelke­zésre, amint kívántos lenne.­­ Az ország népessége nem fogja tét­lenül várni, amíg a tőke nemzetközi áramlása ismét normális lesz. Elő­ fog készülni arra az időre , addig türelme­sen fog tovább dolgozni, hogy hitelké­pességét és a tőke bizalmára való érde­mességét bebizonyítsa a tőkeerős nem­zeteknek.­­ Ha ez az alig ismert nemzet ké­pes lesz megvalósítani a Nemzetek Szö­vetsége tervét, pedig én, aki hivatalos állásomnál fogva áttekintést szerezhet­tem az ország összes viszonyairól, tel­jes meggyőződéssel mondom, képes lesz rá, minden előre számba nem vett ne­hézség ellenére is, akkor megmentésé­nek műve dicsőségére fog válni a Nem­zetek Szövetsége bölcsességének, iga­zolni fogja az önök eszményeinek meg­­valósíthatóságát, tanúsítani fogja a kéé­telkedőkkel szemben, hogy a Nemzetek Szövetségének hasznossága a világ szá­mára nézve nemcsak ábránd és nagy­ban elő fogja mozdítani azt, a­mi után az egész mai emberiség vágyódik: azt a békét, amelyben az igazsághoz, sza­badsághoz és emberi méltósághoz való jo­g meg fog illetni minden embert, tar­tozzék az bármely nemzethez, bármely fajhoz. Kedd . Sok helyen nem kapták meg a köztisztviselők a szeptemberi fizetést Az adóhivatalok tévedésben vannak a szorzószám felöl — További rendelkezésig 17.000-res alapon történik meg a kifizetés — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A köztisztviselők részéről több helyről panaszokat kaptunk, hogy szeptemberi illetményeiket nem kap­ták meg, illetve a mai napon, else­jén a kifizetést meg sem kezdték. A budapesti tisztviselők panasz­kodnak, hogy a IX kerületi állampénztár a fize­téseket azzal a megokolással nem utalta ki, hogy nincsen pénze. A vidéki tisztviselőktől pedig szá­mos panaszt kaptunk. Azt pana­szolják, hogy az illetmények kifizetésével meg­bízott adóhivatalok a szeptem­beri fizetéseket nem fizetik ki és e pedig azzal a megokolással, hogy az aranykorona szeptem­beri szer­szószámát nem állapí­tották meg. A panaszok felől kérdést intéz­tünk a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége vezértitkárához, Javornitzky Jenő dr. miniszteri számvevőségi főtaná­csoshoz, kitől ezt a felvilágosítást kaptuk: — Az adóhivataloknak a szorzó­számra való hivatkozása tévedésen alapszik. A KANSz is kapott értesítést arról, hogy egyes vidéki állam­pénztárak a szeptemberi fizeté­sek kiadását azzal tagadták meg, hogy a szeptemberi hónapra vo­natkozó szorzószám nincsen megállapítva. — Ezzel szemben a helyzet az, hogy a hivatalos lap július 27-iki számában megjelent 109.448—1924. számú pénzügyminisztériumi kör­rendelet az aranykoronának papír­­koronára való átszámítási értékét nem egy hónoitra, hanem további rendelkezésig állapította meg 17.000 papírkoronában. Mivel pedig ellen­kező intézkedés nem történt, ennél­fogva a szeptemberi szorzószám 17000.­­ Egyébként az ügyben a pénz­ügyminisztérium illetékes ügyosztá­lyánál is érdeklődtünk ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy külön rendeletet nem adnak ki a szorzó­számról, hanem az adóhivatalok az érvényben lévő rendelet szerint a 17.000-es szorzószámmal kötelesek ki­fizetni a szeptemberi fizetést.­­ Arról­ is érkeznek jelentések, hogy a IX. kerületi állampénztár a reggeli órákban nem fizette ki az illetményeket, ez azonban jelenték­telen incidens, ismért intézkedés tör­tént, hogy az állampénztár részére még ma délig folyósítsák a megfe­lelő összeget. <XXXX)OCXXXXXX>OCCX»XXSCXXXJOOOOOOOOOGOOCOQÜOCCÖOCOSOÍX5eO{ Ma délelőtt adtak, új . a Hálz összehívásai kérő­ivei — Az U) Nemzedék tudósítójától. —­ A szociáldemokrata parlamenti frakció és néhány polgári el­lenzéki képviselő, akik a Ház összehivatása mellett határoz­tak és a szükséges aláíráso­kat is megszerezték, ma délelőtt nyújtották át a nemzetgyűlés elnök­ségének az összehívást kérő ívet. A képviselők részéről szerzett ér­tesülésünk szerint Zsitvay Tibor alelnök a kérést, továbbá az aláírá­sokat rendben találta és az ívet át­vette. Kijelentette a képviselők­nek, hogy az összehívás — amely­nek utolsó terminusa a jövő csü­törtök — megtörténik, még­pedig alkalmasint vagy ezen a héten pénteken, szeptember 5-én, vagy pedig a jövő hét szerdáján, szep­tember 10-én. Az alelnök ezután hosszabb ideig bizalmas megbeszélést folytatott a képviselőkkel az aktuális politikai kérdésekről. Értesülésünk szerint az ülésen a szocialisták szónoka fogja ismer­tetni azokat a kérdéseket, amelyek­nek megokolásával az összehívást kérték, továbbá a liberális ellenzék részéről is lesz felszólalás. A szocia­­listák­ fogla­lkoznak, hogy a megolo­lásban szereplő három kérdésen kí­vül más problémát nem feszegetnek, tehát sem az Eskütt-ügyet, sem Erz­­berger-ügyet nem viszik a plénum elé. Ezzel szemben a liberális ellen­zék részéről, értesülésünk szerint, azt tervezik, hogy ezekkel az ügyekkel is a plénum elé mennek. A kormány tagjai részéről Tass József népjóléti miniszter, minisz­tereln­ökhelyettes tesz majd enunciá­­ciókat, továbbá alkalmasint felszólal Rakovszky Iván belügyminiszter és Bod János miniszter is. Értesülésünk szerint a nemzetgyű­lés többségének az a terve, hogy a parlament folytassa nyári szü­netét a megállapított terv sze­rint október elsejéig, annál is inkább, mert a közmunkák végrehajtása ügyében a szükséges intézkedéseket már jóré­szt foganato­sították és ebben az irányban a par­lament úgy sem tehet egyebet, mint­hogy regisztrálja a tényeket. Ezért tehát az összehívást kérő képviselők felszólalása és az ezt követő napi­rendi vita után előreláthatóan a Ház elnöke napirendi indítványban j­lyasolni fogja, hogy a t­­t1­bi ül­ét csak október elsej­e a "lsák■

Next