Uj Nemzedék, 1924. december (6. évfolyam, 258-276. szám)

1924-12-02 / 258. szám

■ JLL WH 3ec8m5eT I, U| Nemzedék Esküdi ma visszakérte régi védőit Györki és Weisse újra Esküdt védője — A bíróság tiltakossott a védő­ cserebere ellen Elrendelték a bizonyítás kiegészítését az Esküdt-perben — Az Új Nemzedék tudósítójától — . !A pénteki parlamenti botrány után az Esküdt-per ázsiója hirtelen felszökött. A mai főtárgyalást rendkívül nagy érdeklődés előzte meg­. A jegykérők százai rohan­ták meg az elnöki irodát, erre való tekintettel jegye­ket természetesen igen kor­látolt számban bocsátottak ki A szabadlábon levő vádlottak és védőik már reggel 9 órakor egy­begyűltek a tárgyalóterem előszo­bájában, abban a hiszem­ben, hogy ma a tárgyalás korábban kezdődik, mert közben szünnap volt. Nagy feltűnést keltett, hogy megjelent a védők között Esküdt két korábbi védője, Györki Imre nemzetgyűlési képviselő és Weisz Ödön. Györki az újságíróknak kijelen­tette, hogy most már, a parlamenti botrány után, újból vállalja Esküdt védel­mét Weisz Ödön ügyvédtár­sával együtt. Levelet is írt az elnöknek, amely­ben bejelenti, hogy ismét átvette Esküdt védelmét. Fél tíz, Esküdtöt még mindig nem hozták föl cellá­jából. Györki megkereste az ügyészt a végből, hogy védencét korábban engedjék fel a vele Való _ értekezés végett. Ez meg is történt. Erre hosszasan tárgyalt Esküdttel. Köz­ben Esküdt megpillantja Weiszt, a másik védőt és hozzá akar menni. — Doktor úr kérem — erre Weisz máris megfordul és szalad a kijá­rat felé. Esküdt utána. — Doktor úr kérem, csak bocsánatot akarok kérni... Weisz azonban oda sem hallgat és eltűnik a kijáratnál. Esküdt pe­dig nem mehetett utána, mert a fogházőr nem engedte. Tíz óra van, amikor a bíróság a tárgyalóte­rembe bevonul. Az elnök: A vádlottak úgy látom jelen vannak (számlálni kezdi őket) Deutschné, Tömör Angela, Bence... Esküdt (fölugrik): Méltóságos el­nök úr, tisztelettel közlöm, hogy van egy bejelentésem... Az elnök (erélyesen rászól Es­küdtre) : Magának most semmiféle előterjesztése nem lehet. Előbb az elnök teszi meg az előterjesztéseit. Üljön le. (A védők felé): Itt van a kirendelt védő úr is! (Kern Aurél dr., Esküdt kirendelt védője je­lentkezik.) Most tehet előterjesz­tést, ha akar, — fordul az elnök Esküdt felé. Esküdt: Méltóságos elnök úr, te­kintetes törvényszék, védőimül újból felkértem Weisz Ödön ügyvéd urat és Györki Imre nemzetgyűlési képviselő urat... Az elnök (türelmetlenül közbe­vág): Csak ügyvédet kérhet fel védőjének, nem per­ig nemzetgyű­­lé­si képviselőt. Esküdt: Bocsánatot kérek, tehát felkértem Györki Imre nemzetgyű­lési képviselő és ügyvéd urat. Az elnök: Az ügyvéd urak vállal­­ják újból a védelmet! Györki: Igen. Weisz Ödön épen akkor lép be a terembe és nem szól egy szót sem, erre az elnök felé fordul: Vállalja kérem a védelmet! Weisz a legnagyobb tanácstalan­ságban áll és hallgat. Az elnök: Hát kérem nyilatkoz­zék, vállalja-e vagy nem vállalja. Weisz indulna is, meg nem is, a védői emelvény felé, látszik rajta, hogy nem tudja, mit csináljon. Az elnök: Úgy látszik, csak Györ­ki ügyvéd úr vállalta a védelmet, Weisz Ödön ügyvéd úr... Weisz még mindig ott áll a terem bejáratánál és nem szól egy szót sem, mire a védők mondják, hogy vállalja. Ezt az elnök tudomásul veszi és a következő enunciációt olvassa fel. — Igen, egyidőben orvosa voltam­. — Mit tud róla? Egyszerűen fönt volt a minisztériumban nála s akkor látott is, hallott is valamit. Práger: Igen egy momentumra emlékszem, valaki hozott Esküdtnek pénzt, amire Esküdt ingerülten oda­szólt neki: Vigye vissza, én nem vagyok hordár. Aki a pénzt hozta, azt Józsi néven üdvözölte. Az emlék: (Bencére mutat) Ő volt az? — Igen, ő. A tanút megesketik, vallomására. Boronkay ügyész: Tekintettel arra hogy a közvéleményt izgalomba hozták egy olyan levéllel, melyet a lapok nem a való­ságnak megfelelően közöl­tek, kérem Barta Szabó nemzetgyűlési képviselő ki­hallgatását. — Az elnök (nem engedi az ügyészt­ tovább beszélni): Az ügyész úr is hallotta, hogy az imént hirdettem ki a bizonyítás kiegészítésére vonatko­zóan a bíróság határozatát. Most nem vagyok abban a helyzetben, hogy ilyen ki­egészítő indítványt elfogad­jak. Majd a tárgyalás végén tessék előterjeszteni. Most meg az ügyész vág közbe és nem engedi az elnököt tovább be­szélni. — Csak azt akartam közölni és bi­­zonyíta­ni, hogy a levél tartalma nem felel meg a valóságnak. . . . Az elnök (türelmetlenül): Mond­tam már, hogy ezt később tessék elő­terjeszteni, mert én az ügyész úrral sem tehetek kivételt. A bíróság komolytalannak tartja a védő csere­betét " . A bíróság kénytelen ezeket a bejelentéseket tudomásul venni, mert a törvény nem ad módot arra, hogy elutasítsa, bármilyen visszatetszést is kelt a védelem körül lefolyt és az igaz­ság­szolgáltatás tekintélyét, valamint komolyságát sértő el­­járás. Weisz Ödön, aki még mindig nem foglalta el a helyét a védői emelvé­nyen, most beleharsog az elnök sza­vaiba* «- Ilyen körülmények között a vé­delmet nem vállalom RTnTkívülÜ­rajánlat kér­Hócipők­nek és leánykák ré- 1 Oft . ORft ezer szere alacsony sarokkal 36-42-ig "­"kor. Hócipők magasszárú, Gnom gyapjú­­n/c ezer béléssel -------- kor. Férfi hócipő — — 180—250 ezer K Sárcipők megbízható jó minőség — 1­88 ezer K nyelves, francia fazonban — — 125 ezer K Férfi sárcipő megbízható jó minőség 1­00 ezer K nyelves francia fazonban--------------125 ezer K Gyermek sárcipő ... — ... — 85 70 ezer K Eredeti Reithoffer Wimpaesing-gyártmányu női sárcipő, extra, la minőség, nyel- 100 ezer vés francia fazon — ...____kor. Férfi sörcipő extra la nyelves 150 ezer K Női hócipő finom teveszördéléssel 330 Vor. Teveször házi cipő 9017. CsattóS magas la­ndzicipő—____1­40 ezer . Tornacipők minden színben és kivitelben Férfi sárcipő 40-es nagyságban 50 ezer korona, női sárcipő 41—45-ös 50 ezer korona. Schiffer-cégnek .., Döbrentei-tér 4-6. Telefon : 5­71. Az elnök (erélyesen): Hallgasson, ha az elnök bírósági enunciációt olvas fel (tovább olvassa a bíróság nyilatkozatát). Ugyanakkor, mikor ezt a bíróság megállapítja, egyúttal megköszöni Kern Aurél dr. kiren­delt védőnők fáradtságát és hogy segítségére volt abban az időben, amikor szüksége volt rá a bíróság­nak. Ezután az elnök kihirdeti a bíró­ság határozatát a védők pénteken előterjesztett indítványaira vonat­kozóan. Kihallgatják Térffy Béla volt közélelmezési minisztert, Pécsi Tibor, Práger Márton, Csézli Luká­csot, azonkívül elrendelte a bíróság Bethlen István gróf miniszter­­elnöknek Nagyatádi Szabó mi­niszterhez intézett levele ama részének ismertetését és felolva­sását, amely a jelen üggyel is összefüggésben áll. A védelemnek a bizonyítás kiegé­szítésére vonatkozó egyéb kérését, mint fölöslegeset és a perre nem tartozót elutasítja. Práger Márton kihallgatása — Most pedig — mond az elnök — kihallgatjuk Práger Márton dr. orvost. (Prágert a terembe szólít­­ják.) Az elnök: A doktor úr ismeri Esküdtöt? Reacr 8 Térffy Béla volt miniszter kihallgatása Az elnök, Térffy Béla volt köz­élelmezési miniszter kihallgatása következik (a tanúhoz). Excellen­ciád mikor kapott megbízást arra, hogy a földművelésügyi miniszté­riumban a kiviteli engedélyek kö­rül űzött visszaélések tárgyában adminisztratív vizsgálatot tartson. Térffy: 1921 szeptemberében kap­tam a megbízást, mire a vizsgálatot októberben és november havában lefolytattam. Csak arra terjeszke­dett ki a vizsgálat, hogy miniszte­riális tisztviselők hatásköre alá tartozott-e az engedélyek kiadása és ilyen miniszteriális tisztviselők visszaéltek-e ezzel vagy sem. Arról, hogy egyesek kezé­hez folytak-e pénzek, a mi­niszter tudott-e a visszaélé­sekről, vagy sem, ez nem volt vizsgálat tárgya, annál in­kább sem, mert akkor már Esküdt le volt tartóztatva. Az elnök: Miniszteri tisztviselők, vagy ügyosztályvezetők ellen ebből az ügyből kifolyóan merü­lt-e fel valami gyanú? — Semmi sem, mert nekik sem vélemény­adó, sem javasló joguk nem volt. Az elnök: Nem kérdezte meg nagy­­méltóságod, hogy Nagyatádi mi­niszter úr miért tartotta fenn ma­gának a jogot az engedélyek kiadá­sára vonatkozóan.­­ Ehhez abban az időben valóban nagy érdekek fűződtek és erre való tekintettel helyeselhető volt az, ha ez megmarad a miniszter diszkrecio­nális jogának. Én m­agam is ezen a nézeten voltam, csakhogy a minisz­tertanácsban éltem egy előterjesztés­sel, hogy emeljék fel a kincstári illetéket avégből, hogy az en­gedélyekkel való üzérkedés ne legyen jó üzlet. Az elnök: A miniszterelnök úr e vizsgálattal kapcsolatban nem adótét exellenciádnak valami speciáli­sabb megbízást is? — Ezt nem tudom, hogy méltózta­­tik érteni, de a miniszterelnök úr őexel­­lenciája engemet megkért ar­­­ra vonatkozóan, hogy­ gyűjt­sek impressziókat Nagyatá­diról. Én referáltam is a miniszterelnök­nek és akkor kijelentette­m, hogy Nagyatádi miniszter urat ebben az ügyben én teljesen intaktnak tar­tom. Az elnök: Szoktak olyan kérvényt is versenytárgyalásra benyújtani, amelyikben nincs ajánlat? — Lehetséges, hogy szoktak, vi­szont ezt nem is szoktuk figye­­lembe venni. Méhen bíró: Nagyméltóságod nem érdeklődött az iránt, hogy mi­­képen került Esküdt a miniszter mellé? — Azt nem kérdeztem, hamar egy privát beszélgetés alkalmából azt mondtam Nagyatádinak, hogy hogyan tarthatta maga m­el­­­lett ezt az embert, mikor annyi mindenfélét hallott róla. Erre ő kijelentette, hog­y ő senkit sem enged igazságtalanul meggyanúsí­tani és így tönkretenni. — Ezért tartotta maga mellett Esküdtet is, mindaddig, m­ire kon­krét bizonyítékokat nem­ hoztak ellene. Boronkay ügyész:: Hiszen a mi­niszterelnök adta a vizsgálatra a megbízást? — Nem a miniszterelnök adta, hanem Nagyatádi Szabó miniszter úr. A helyzet ugyanis az volt,, hogy a minisztertanácson ő terjesztette elő a vizsgálat elrendelését és eh­hez a miniszterelnök is hozzájárult. A tárgyalás tart. (XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX; Az osztrák főbiztos a további létszámcsökkentést kívánta Bécs, december 1. December végén megszűnik a létszám­­csökkentési törvény hatálya. A szövet­ségi hivatalnokok állást foglaltak a tör­vény novelláiig megújítása ellen, amely esetleg a létszámcsökkentés meghosszab­bítását tűzné ki céljául és a­zt kívánja, hogy a létszámcsökkentést az év végén fejezzék be. Ezeket a követeléseket köz­vetí­tőbizottság fogja kedden, december 2-án, beszéd kíséretében Namek szövet­ségi kancellárnak előterjeszteni. Zimmer­mann főbiztosnak azonban más a véle­ménye. Ő továbbra is ragaszkodik a lét­számcsökkentéshez és azt kivonja, hogy az év végéig az elbocsátott tisztviselők száma elérje a százezret. A helyzet most már az, hogy a bár a Népszövetség leg­utóbbi tárgyalásai alkalmával ugyancsak erre az álláspontra helyezkedett, pontos határidőt nem jelölt meg. Ha Zimmer­mann főbiztos további radikális létszám­­csökkentéshez ragaszkodik, e® a körül­mény , a legnagyobb nehézségekkel fog járni. Bécs, december 1.-­­ A távíró és távbeszélő tisztviselők ne­vében ma a Technikai Unió a postafő­­igazga­tóságnak utimátumot­­adott át, melyben azt kívánja, hogy két héten be­lül teljesítsék követeléseit. Az ultimá­tum­­ügyében tárgyalás indul meg.

Next