Uj Nemzedék, 1925. június (7. évfolyam, 123-143. szám)
1925-06-03 / 123. szám
Szerda, 1925 június 3. UJ IMemsedék Halálos repülőszerencsétlenség történt ma reggel Szegeden — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Szeged, június 2. A szegedi repülőtéren, ma kedden reggel nyolc óra körül halálos repülőgépszerencsétlenség történt. A szerencsétlenség folytán vitéz Szentkirályi Dezső pilóta szörnyethalt. A gép utasa, Boros József dr. szegedi kórházi főorvos súlyos zúzódásokat szenvedett. Boros József dr. a repülésnek az emberi szervezetre való hatását akarta tanulmányozni s ezért megkérte vitéz SzentkirályiDezsőt, régi ismerősét, hogy vele együtt néhány felszállást végezzen. A szegedi repülőállomás vezetője a tudományos kísérletezést célzó felszállásokhoz hozzájárult. Vitéz Szentkirályi Dezső ugyanis az egyik repülőforgalmi vállalat szolgálatában állt s hónapokon keresztül, megbízható, tapasztalt pilótának bizonyult. A repülőállomás azonban előre elhárított minden felelősséget, esetleg bekövetkezhető balesetért. Vitéz Szentkirályi Dezső ma reggel simán felszállt Boros József főorvossal, amikor 2011 méter magasságba kerülve, a gép elvesztette repülési sebességét és ugyanúgy, mint a minap Csergye pilóta esetében történt, oldalra csúszott, majd úgynevezett dugóhúzóba került, amelyből a pilóta már nem tudta többé kivezetni. A gép lezuhant és mélyen a földbe fúródott, Vitéz Szentkirályi Dezső nyomban meghalt. Boros József dr. főorvost a mentők eszméletlen állapotban szállították el. A Kereskedésüles Iparkamara azt javasolta a takarékossági bizottságnak, hogy szüntessék meg az aktagnárat -----—.....—mmwuBmm mmmsmmmmmm—*--- Holnapután a Haniara teljes ülésen foglalkozik a kérüléssel — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Csütörtökön, június 4-én délután tartja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara idei második teljes ülését. Az ülésen az elnöki előterjesztések között szerepel a Kamara részéről az Országos Takarékossági Bizottsághoz terjesztett memorandum, a takarékossági elvnek az állami igazgatásban való érvényesítéséről. Az Országos Takarékossági Bizottság ugyanis felkérte az érdekképviseleteket, így a Kamarát is, hogy tegyenek javaslatomat, mi módon lehetne a hivataloknak az ügyfelekkel való érintkezésénél, a jogorvoslati és büntető eljárásoknál, a vámkezelésnél, a hivatalos iratok kézbesítésénél és általában az állami üzemeinél az eddigi költségek egy részét megtakarítom. A Kereskedelmi és Iparkamara a takarékossági bizottsághoz tett előterjesztésében hangsúlyozta, hogy szükségesnek tartja az állami adiminisztráció egész mai rendszerének gyökeres reformját, mert az adminisztráció mostani rendszere és az abból kinőtt bürokratizmus túlhaladott korszaknak a függvénye. A Kamara azt javasolja, hogy az egyéni felelősség elvének érvényesülése mellett széleskörű decentralizációt és a szóbeliség elvének alkalmazását kell megvalósítani, a jogorvoslati lehetőségek célszerű korlátozása mellett. A felterjesztés azt mondja, hogy az állami adminisztráció igen széles körén belül, de különösképen az elsőfokú közigazgatási hatóságoknál igen erős kereskedelem- és iparellenes irányzat érvényesül. A közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozóan részletes javaslatokat is tett a Kamara. Javasolta, hogy kézbesítsék postai utón az összes hivatalos kiadványokat a felek számára. Indítványozta, hogy vizsgálják meg, nem lenne-e célszerűbb osztrák mintára a céghivatal teendőit a kereskedelmi és iparkamarákra bízni. Azt is javasolták az előterjesztésben, hogy állítsák helyre az ipartestületek békéltető bizottságainak teljes illetékességét, amint az a háború előtt megvolt. Ezzel a rendszerrel könnyíteni lehetne a munkaügyi bíróságok túlterheltségén. Kérték ezenfelül, hogy a rendőri és büntetőbírói eljárás során tegyék kötelezővé a kereskedelmi és iparkamarák szakvéleményének meghallgatását, még a határozathozatal előtt. Azt is javasolták, hogy az iparigazolványok kiállításánál ne követeljék az erkölcsi bizonyítványt, a munkakönyvek kiállításánál pedig az illetőségi bizonyítványt. Érdekes a Kamara előterjesztésének az a pontja, hogy szereljék fel a magyar külképviseleti hatóságokat vámtarifával, menetrendekkel, hivatalos lappal és országos törvénytárral, mert a magyar külképviseleteknek már eddig is sok felesleges levelezést kellett lebonyolítaniuk az adatok hiánya miatt. Érdekes az az előterjesztés is, hogy az állami,adminisztrációban a bürokratikus és felesleges aktagyártás helyett az ügyek gyors elintézése érdekében használják ki az eddiginél intenzívebben a telefon intézményét, azonfelül az iktatóhivatalokat reformálják meg és vezessék be a magánvállalatok modern iktató és aktakezelő rendszerét. Javasolta máig a Kamara a takarékossági bizottságnak az uzsorabiroságok és a mellettük levő ügyészségi kirendeltségek és detektívcsoportok feloszlatását, továbbá a hatósági üzemek visszafejlesztését. Szóvá tették ezenkívül az előtörlesztésben a külföldiek beutazási engedelmének az ügyét, továbbá a vasúti és postai üzemben, a vámkezelésnél és az adóigazgatásban felmerülő intézkedéseket. Kérték ezenfelül, hogy a kamaránál összpontosítsák az előjegyzési és kikészítési eljárás intézését. A teljes ülésen beszámol még az elnökség a tavaszi budapesti nemzetközi vásárról, azon kívül több más kérdésről, nevezetesen arról az előterjesztésről, amelyet a Kamara a Közmunkatanácshoz intézett az úgynevezett portáladó eltörlése ügyében. Ebben az átiratban azt kérték a Közmunkatanácstól, hogy a kirakatok által elfoglalt területek használati díjának megállapításánál ejtsék el a telekértékkel való kombinációt és ehelyett átalányozást léptessenek életbe. Ismertetik ezenfelül azokat az előterjesztéseket, amelyeket a Kamara az 1924. évi adó revíziója és az 1925. évi alálövetések ügyében, továbbá a mérlegvalódiság kérdésében tett az illetékes hatóságoknak. Szóbakerültnek a Kamarának az államvassúti tarifabizottság előtt tett javaslatai is. A teljes ülés napirendjén szerepel még a főtitkári jelentés előterjesztése is. tta&ar galaotóüvön nyerttie a bécsi kriics miver — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bécs, junius 1. Szombaton és vasárnap nagy érdeklődés mellett nemzetközi galamblövő versenyt rendeztek Bécsben. A versenyen németek, olaszok, osztrákok és a Magyar Galamblövő Egyesület csapata indult. Erős küzdelem fejlődött ki a négy nemzet céllövő csapata közt Végeredményben a magyar galamblövők legyőzték a külföldi ellenfeleiket. A győztes magyar csapat tagjai a következők voltak: Halasi, Szomjas Gusztáv, Szomjas László és Szerviczky Gyula, b*-.~ .....unn miiii i iimiiiiIii iimii ii BODÓ O KAvEüAZBAH: RÁCZ D MARCI Étteremben: A CS0R1H -if GYULA ''■mm MUZSIKÁL! 3 A rákosi szerencsétlenség miatt felfüggesztettek cg® vasott hivatalnokot — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A rákosi vasúti szerencsétlenség ügyében megindult és széles mederben folyik a nyomozás. Az első álláspont az volt, hogy a mozdonyt kisérő személyzetben keresték a hibát és azzal a feltételezéssel irányították a vizsgálatot, hogy a mozdonyvezető a Megállj! jelzést nem vette idejében észre. Erre nézve kiderült azonban, hogy a kritikus időben több füttyjelzés hangzott el, így az a gondolat került előtérbe, hogy a nehéz, 700 tonna súlyú vonatot a fékezők és a sűtő idejében nem bírta megállítani. Ekkor elrendelték a próbát, amelyen maga az elnökigazgató és az államvasutak igazgatóságának több vezető tagja jelen volt. Ugyanazzal a terheléssel állították össze a próbavonatot, ugyanannyi fékezőt alkalmaztak és ugyanazon a helyen adták meg a jelt, amely helyen a katasztrófát okozó vonat mozdonyvezetője megadta. A próbavonat hat méterrel állott meg a vágányok keresztezése előtt. A szakértők ebből megállapították, hogy egy ilyen terhelésű vonat megfékezésére a négy fékező nem elegendő. A vizsgálat most más irányban indult. Ennek során felfüggesztették Kerekes Tibor államvasúti hivatalnokot, aki a szolnoki személyvonatot az állomásról kieresztette. A vizsgálóbizottság ugyanis hibásnak találja Kerekes Tibort az 1021. évben a 0-es számú hivatalos lapban megjelent 8360. számú rendelet értelmében, amely a „keresztben történő vonat ki- és bejárások alkalmával betartandó óvórendszabályok felújítása“ kérdésében intézkedik. E rendelkezés szerint Kerekes Tibornak a tehervonat vonatvezetőjét és moz- donyvezetőjét már az előző állomáson utasítani kellett volna, hogy vonatával a bejárás előtt valószínűen meg kell állania. Ha addig ez az utasítás nem történhetett volna meg, nem lett volna szabad a személyvonatot az állomásról kiindítani addig, amíg a tehervonat az adott jelzése szerint tényleg meg nem állott. Anglia katonailag csak a nyugati határokat biztosítja A keleti határok megvédését diplomáciai után igyekeznek elérni A népszövetségi egyezmény elfogadtatásával akarják megkötni Németországat . Az Új Nemzedék Paris, június 2. A Havas Iroda politikai munkatársa megerősíti, hogy Páris és London között teljes az egyetértés ama jegyzék főpontjai tekintetében, amelyet Franciaország fog intézni a német birodalmi kormányhoz válaszul a rajnai paktumra vonatkozó német javaslatokra. A szövegnek csak egyes kisebb részeit kell tisztázni. Anglia hajlandónak nyilatkozott arra, hogy teljes katonai erejével garantálja a rajnai határt s így Franciaországnak biztosítja azt a segítséget, amelyet a német támadás esetére tervezett 1919. évi angol-francia-amerikai szerződés ígért meg. Ez ugyanis nem lépett életbe, mert az Egyesült Államok nem ratifikálták. Ezzel szemben Anglia elutasítja azt, hogy katonai beavatkozásra kötelezze magát arra az esetre, ha Németország a keleti határt megsértené. Anglia azonban újból kijelentette, azt a szándékát, hogy azokat a kötelezettségeket, amelyeket a versaillesi szerződés, a népszövetségi paktum és más békeszerződések aláírásával vállalt, filyen teljesíti s ennek következtében valószínűen indíttatva érezné magát, hogy konfliktus esetén a megtámadott állam igényeit diplomáciailag támogassa. Arra is módot ad, hogy Franciaország mindennemű akciószabadságát megtartsa, amelyet neki a keleti határok sértetlenségének megvédésére a népszövetségi egyezmény nyújt. — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Páris, június 2. A Temps külpolitikai szerkesztője több napig Londonban tartózkodott és ott beszélgetést folytatott az angol kormány néhány tagjával. E beszélgetések alapján a következőkben jellemzi a® angol kormány külpolitikai törekvéseit: Chamberlein álláspontja szerint az angolok a Népszövetség keretén kivil semminemű paktumot nem köthetnek Németországgal. Amennyiben Németország a Népszövetség tagja lesz és elfogadja nemcsak az első, de a tizedik népszövetségi cikkelyt is, arra kötelezi magát, hogy úgy nyugaton, mint keleten teljes mértékben tiszteletben fogja tartani a Népszövetséghez tartozó összes államok politikai függetlenségét és katonai érintetlenségét. A tizenhatodik és tizenhetedik cikkely elfogadása által Németország elfogadja a katonai szankciókat és azáltal, hogy egy európai biztonsági rendszer tagja lesz, teljesen kivonja magáit Oroszország befolyása alól. Amennyiben Németország a népszövetségi paktumot Hindenburg nevével aláíratja, elismeri a Népszövetséget oly módon, hogy ennek Amerikában bizonyára meg lesz, a megfelelő hatásai. Amennyiben Németország elfogadja a döntőbíróságot a keleti államokkal, és a biztonsági paktumot a nyugati malimokkal szemben, kétségtelenül hozzájárul a Népszövetség megerősítéséhez és az általános biztonsági helyzet megszilárdításához. — ....... I. tudósító,ától. — Páris, június 1. Benes cseh külügyminiszter tegnap Parisba érkezett,és Berthelot-val tanácskozásokat folytatott a külügyminisztériumban. Diplomáciai körökben kijelentik, hogy Benes látogatása, nincs összefüggésben azokkal a tanácskozásokkal, amelyeket a szövetségesek a biztonsági paktumról folytatnak. Páris, június 2. Benes tegnap és tegnapelőtt Bertillen és Larachival tanácskozott. Briand külügyminiszter e tanácskozásokon nem vett részt. A francia külügym minisztérium részéről kijelentik, hogy Benes tanácskozásai nem álltak összefüggésben a biztonsági kérdésekkel, hanem az osztrák csatlakozási mozgalomra vonatkoztak. Már hosszabb idő óta eszmecsere van folyamatban Franciaország, Anglia és Csehország között, mely egy külön misszió kiküldetését célozza az osztrák helyzet tanulmányozására. A Temps egy cikkben kijelenti, az osztrák csatlakozási mozgalom legjobb ellenszere abban állana, ha sikerülne Ausztria és szomszéd államai között egy gazdasági megegyezést létrehozni.. Jalisus elsejéig vesszültopották meg az ásványpLajgerpÉlteSf Efedvezményes vámját Az UJ. Nemzedék megírta, hogy a mezőgazdasági érdekeltség mozgalmai, indított az ásványolajtermékek kedvezményes vámjának meghosszabbítása érdekében. A kedvezményes vám ugyanis június elsejével járt volna le, tekintettel azonban arra, hogy a gazdaközönség most kezdi meg a csiépléshez és egyéb mezőgazdasági munkálatokhoz szükséges nyersolajnak és benzinnek a beszerzését, a régi momák visszaállítása igen érzékenyen sújtotta volna a mezőgazdaságot. Rámutattunk arra is, hogy az ásványolajtermékeket feldolgozó gyárak, amelyek száma összesen négy, mindent megkíséreltek, hogy a kormányt e rendelkezés felfüggesztésére bírják, úgy hogy a mezőgazdaságnak csak hosszas bizonyítgatós után sikerült az illetékes köröket meggyőznie arról, hogy a petróleumvámok visszaállítása a mezőgazdaság szempontjából mennyire hátrányos. A mezőgazdasági érdekeltség éppen, a legutóbbi Közteleken tartott ülésén utalt arra, hogy a régi petróleumvámokat nemhogy vissza kellene állítani, hanem a június 1-ig érvényben volt vámokat is lényegesen csökkenteni kellene. A kormány méltányolva a mezőgazdasági érdekeltség kívánságát, a kedvezményes ásványolaj vámokat július 1-ig érvényben tartja, tehát eddig az időpontig a benzin és az ásványolaj után továbbra is 6,20, illetően 6,80 aranykorona vámot kell fizetni. Ezzel a rendelettel párhuzamosan jelent meg a pénzügyminiszternek az ásványolajtermékek gyöngysúlyának levonása tárgyában kiadott rendelete is, amelynek értelmében az ásványolajtermékeket június 30-ig bezáróan továbbra is tiszta súly szerint vámolják el. Az ásványolajtermékek kedvezményes vámjának egy hónappal történt meghoszszabbítása annál is inkább fontos, mert mint ismeretes, a románokkal most folynak a vámtárgyalások s ezek során — mint az XIj Nemzedék megírta — remélhető hogy az ásványolajtermékekre kedvezményesebb vámokat sikerül elérni.