Uj Nemzedék, 1925. június (7. évfolyam, 123-143. szám)

1925-06-03 / 123. szám

Szerda, 1925 június 3. UJ IMemsedék Halálos repülőszerencsétlenség történt ma reggel Szegeden — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Szeged, június 2. A szegedi repülőtéren, ma kedden reg­gel nyolc óra körül halálos repülőgépsze­­rencsétlenség történt. A szerencsétlenség folytán vitéz Szentkirályi Dezső pilóta szörnyethalt. A gép utasa, Boros József dr. szegedi kórházi főorvos súlyos zúzó­­dásokat szenvedett. Boros József dr. a repülésnek az em­beri szervezetre való hatását akarta tanulmányozni s ezért megkérte vitéz Szentkirályi­­Dezsőt, régi ismerősét, hogy vele együtt néhány felszállást végezzen. A szegedi repülőállomás vezetője a tu­dományos kísérletezést célzó felszállások­hoz hozzájárult. Vitéz Szentkirályi Dezső ugyanis az egyik repülőforgalmi vállalat szolgálatában állt s hónapokon keresztül, megbízható, tapasztalt pilótának bizo­nyult. A repülőállomás azonban előre el­hárított minden felelősséget, esetleg be­következhető balesetért. Vitéz Szentkirályi Dezső ma reggel simán felszállt Boros József főorvos­sal, amikor 2011 méter magasságba ke­rülve, a gép elvesztette repülési se­bességét és ugyanúgy, mint a minap Csergye pilóta esetében történt, ol­dalra csúszott, majd úgynevezett du­góhúzóba került, amelyből a pilóta már nem tudta többé kivezetni. A gép lezuhant és mélyen a földbe fú­ródott, Vitéz Szentkirályi Dezső nyom­ban meghalt. Boros József dr. főorvost a mentők eszméletlen állapotban s­zállítot­­ták el. A Keresk­edésül­es Iparkamara azt javasolta a takarékossági bizottságnak, hogy szüntessék meg az aktagnárat -----—.....—mmwuBmm mmmsmmmmmm—*---­ Holnapután a Haniara teljes ülésen foglalk­ozik a kérüléssel — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Csütörtökön, június 4-én délután tartja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara idei második teljes ülését. Az ülésen az elnöki előterjesztések között szerepel a Kamara részéről az Országos Takarékos­­sági Bizottsághoz terjesztett memoran­dum, a takarék­ossági elvnek az állami igazgatásban való érvényesítéséről. Az Országos Takarékossági Bizottság ugyanis felkérte az érdekképviseleteket, így a Kamarát is, hogy­ tegyenek javasla­tomat, mi módon lehetne a hivataloknak az ügyfelekkel való érintkezésénél, a jog­orvoslati és büntető eljárásoknál, a vám­kezelésnél, a hivatalos iratok kézbesítésé­nél és általában az állami üzemeinél az eddigi költségek egy r­észét megtakarí­tom. A Kereskedelmi és Iparkamara a taka­rékossági bizottsághoz tett előterjesztésé­ben hangsúlyozta, hogy szükségesnek tartja az állami adiminisztráció egész mai rendszerének gyökeres reformját, mert az ad­minisztráció mostani rend­szere és az abból kinőtt bürokratizmus túlhaladott korszaknak a függvénye. A Kamara azt javasolja, hogy az egyéni felelősség elvének érvényesülése mellett széleskörű decentralizációt és a szóbeliség elvének alkalmazását kell megvalósítani, a jogorvoslati lehetőségek célszerű korlá­tozása mellett. A felterjesztés azt mondja, hogy az állami adminisztráció igen szé­les körén belül, de különösképen az első­fokú közigazgatási hatóságoknál igen erős kereskedelem- és iparellenes irány­zat érvényesül. A közigazgatás egyszerűsítésére vonat­kozóan részletes javaslatokat is tett a Ka­mara. Javasolta, hogy kézbesítsék postai utón az összes hi­vatalos kiadványokat a felek szá­mára. Indítványozta, hogy vizsgálják meg, nem lenne-e célszerűbb osztrák mintára a céghivatal teendőit a kereskedelmi és iparkamarákra bízni. Azt is javasolták az előterjesztésben, hogy állítsák helyre az ipartestületek bé­kéltető bizottságainak teljes illetékessé­gét, amint az a háború előtt megvolt. Ez­zel a rendszerrel könnyíteni lehetne a munkaügyi bíróságok túlterheltségén. Kérték ezenfelül, hogy a rendőri­ és bün­­tetőbírói eljárás során tegyék kötelezővé a kereskedelmi és iparkamarák szakvéle­­ményének meghallgatását, még a határo­zathozatal előtt. Azt is javasolták, hogy az iparigazolvá­nyok kiállításánál ne követeljék az er­kölcsi bizonyítványt, a munkakönyvek ki­állításánál pedig az illetőségi bizonyít­ványt. Érdekes a Kamara előterjesztésének az a pontja, hogy szereljék fel a magyar külképviseleti hatóságokat vámtarifával, menetren­dekkel, hivatalos lappal és országos törvénytárral, mert a magyar külképviseleteknek már eddig is sok felesleges levelezést kellett lebonyolítaniuk az adatok hiánya miatt. Érdekes az az előterjesztés is, hogy az állami,adminisztrációban a bürokratikus és felesleges aktagyárt­ás helyett az ügyek gyors elintézése érdekében használjá­k ki az eddiginél intenzívebben a telefon intéz­ményét, azonfelül az iktatóhivatalokat reformálják meg és vezessék be a magán­­vállalatok modern iktató és aktakezelő rendszerét. Javasolta máig a Kamara a takarékos­sági bizottságnak az uzsorabiroságok és a mellettük levő ügyészségi kirendeltsé­gek és detektívcsoportok feloszlatását, továbbá a hatósági üzemek visszafejlesz­tését. Szóvá tették ezenkívül az előtörlesz­tésben a külföldiek beutazási enge­d­elmé­nek­ az ügyét, továbbá a vasúti és postai üzemben, a vámkezelésnél és az adóigaz­gatásban felmerülő intézkedéseket. Kér­ték ezenfelül, hogy a kamaránál összpon­tosítsák az előjegyzési és kikészítési el­járás intézését. A teljes ülésen beszámol még az elnök­ség a tavaszi budapesti nemzetközi vá­sárról, azon kívül több más kérdésről, ne­vezetesen arról az előterjesztésről, ame­lyet a Kamara a Közmunkatanácshoz in­tézett az úgynevezett portáladó eltörlése ügyében. Ebben az átiratban a­zt kérték a Közmunkatanácstól, hogy a kirakatok által elfoglalt területek használati díjá­nak megállapításánál ejtsék el a telek­­értékkel való kombinációt és ehelyett átalányozást léptessenek életbe. Ismerte­tik ezenfelül azokat az előterjesztéseket, amelyeket a Kamara az 1924. évi ad­ó revíziója és az 1925. évi alálövetések ügyé­ben, továbbá a mérlegvalódiság kérdésé­­ben tett az illetékes hatóságoknak. Szóba­­kerültnek a Kamarának az államvassúti tarifabizottság előtt tett javaslatai­ is. A teljes ülés napirendjén szerepel még a fő­titkári jelentés előterjesztése is. tta&ar galaotóüvön nyerttie a bécsi k­riics mi­­ver — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bécs, junius 1. Szombaton és vasárnap nagy érdeklődés mellett nemzetközi galamblövő versenyt ren­deztek Bécsben. A versenyen németek, olaszok, osztrákok és a Magyar Galamblövő Egyesület csapata indult. Erős küzdelem fejlődött ki a négy nemzet céllövő csapata közt Végered­ményben a magyar galam­blövők legyőzték a külföldi ellenfeleiket. A győztes magyar csa­pat tagjai a következők voltak: Halasi, Szom­jas Gusztáv, Szomjas László és Szerviczky Gyula, b*-.~ .....unn miiii i iimiiiiIii iimii ii BODÓ O KAvEüAZBAH: RÁCZ D MARCI Étteremben: A CS0R1H -if GYULA ''■mm MUZSIKÁL! 3 A rákosi szerencsétlenség miatt felfüggesztettek cg® vasott hivatalnokot — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A rákosi vasúti szerencsétlenség ügyé­­ben megindult és széles mederben folyik a nyomozás. Az első álláspont az volt, hogy a mozdonyt kisérő személyzetben keresték a hibát és azzal a feltételezéssel irányították a vizsgálatot, hogy a moz­donyvezető a Megállj! jelzést nem vette idejében észre. Erre nézve kiderült azon­ban, hogy a kritikus időben több fütty­jelzés hangzott el, így az a gondolat ke­rült előtérbe, hogy a nehéz, 700 tonna súlyú vonatot a fékezők és a sűtő idejében nem bírta megállíta­ni. Ekkor elrendelték a próbát, amelyen maga az elnökigazgató és az államvasu­tak igazgatóságának több vezető tagja jelen volt. Ugyanazzal a terheléssel állí­­tották össze a próbavonatot, ugyanannyi fékezőt alkalmaztak és ugyanazon a he­lyen adták meg a jelt, amely helyen a ka­tasztrófát okozó vonat mozdonyvezetője megadta. A próbavonat hat méterrel ál­lott meg a vágányok keresztezése előtt. A szakértők ebből megállapították, hogy egy ilyen ter­helésű vonat megfékezésére a négy fékező nem elegendő. A vizsgálat most más irányban indult. Ennek során felfüggesztették Kerekes Tibor államvasúti hivatalnokot, aki a szolnoki személyvonatot az állomásról ki­eresztette. A vizsgálóbizottság ugyanis hibásnak találja Kerekes Tibort az 1021. évben a 0-es számú hivatalos lapban meg­jelent 8360. számú rendelet értelmében, amely a „keresztben történő vonat ki- és bejárások alkalmával betartandó óvó­­rendszabályok felújítása“ kérdésében in­tézkedik. E rendelkezés szerint Kerekes Tibornak a tehervonat vonatvezetőjét és moz-­­ donyvezetőjét már az előző állomáson utasítani kellett volna, hogy vonatával a bejárás előtt valószínűen meg kell állania. Ha addig ez az utasítás nem történhetett volna meg, nem lett volna szabad a sze­mélyvonatot az állomásról kiindítani addig, amíg a tehervonat az adott jelzése szerint tényleg meg nem állott. Anglia katonailag csak a nyugati határokat biztosítja A keleti határok megvédését diplomáciai után igyekeznek elérni A népszövetségi egyezmény elfogadtatásával akarják megkötni Németországat . Az Új Nemzedék Paris, június 2. A Havas­ Iroda politikai­­ munkatársa megerősíti, hogy Páris és­ London között teljes az egyetértés ama jegyzék főpont­jai tekintetében, amelyet Franciaország fog intézni a német birodalmi kormány­hoz válaszul a rajnai paktumra vonatkozó német javaslatokra. A szövegnek csak egyes kisebb részeit kell tisztázni. Anglia hajlandónak nyilatkozott arra, hogy teljes katonai erejével garantálja a rajnai határt s így Franciaországnak biztosítja azt a segítséget, amelyet a német támadás esetére tervezett 1919. évi­ angol-fran­­cia-amerikai szerződés ígért meg. Ez ugyanis nem lépett életbe, mert az Egyesült Államok nem ratifikálták. Ezzel szemben Anglia elutasítja azt, hogy katonai beavatkozásra kötelezze magát arra az esetre, ha Németország a keleti határt megsértené. Anglia azonban újból kijelentette, azt a szándékát, hogy azokat a kötelezettségeket, amelyeket a versaillesi szerződés, a nép­­szövetségi paktum és más békeszerződé­sek aláírásával vállalt, filyen teljesíti s ennek következtében valószínűen indít­tatva érezné magát, hogy konfliktus esetén a megtámadott állam igényeit diplomá­­ciailag támogassa. Arra is módot ad, hogy Franciaország mindennemű akció­szabad­ságát megtartsa, amelyet neki a keleti ha­tárok sértetlenségének megvédésére a népszövetségi egyezmény nyújt. — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Páris, június 2. A Temps külpolitikai szerkesztője több napig London­ban tartózkodott és ott be­szélgetést folytatott az angol kormány néhány tagjával. E beszélgetések alapján a következőkben jellemzi a® angol kor­mány külpolitikai törekvéseit: Chamberlein álláspontja szerint az an­golok a Népszövetség keretén kivil­ sem­minemű paktumot nem köthetnek Német­országgal. Amennyiben Németország a Népszö­vetség tagja lesz és elfogadja nem­csak az első, de a tizedik népszövet­ségi cikkelyt is, arra kötelezi magát, hogy úgy nyugaton, mint keleten tel­jes mértékben tiszteletben fogja tar­tani a Népszövetséghez tartozó összes államok politikai függetlenségét és katonai érintetlenségét. A tizenhatodik és tizenhetedik cikkely el­fogadása által Németország elfogadja a katonai szankciókat és azáltal, hogy egy európai biztonsági rendszer tagja lesz, teljesen kivonja magáit Oroszország befo­lyása alól. Amennyiben Németország a népszövetségi paktumot Hindenburg ne­vével aláíratja, elismeri a Népszövetsé­get oly módon, hogy ennek Amerikában bizonyára meg lesz, a megfelelő hatásai. Amennyiben Németország elfogadja a döntőbíróságot a keleti államokkal, és a biztonsági paktumot a nyugati m­­alim­ok­kal szemben, kétségtelenül hozzájárul a Népszövetség megerősítéséhez és az álta­lános biztonsági helyzet megszilárdításá­hoz. — ....... I. tudósító,­ától. — Páris, június 1. Benes cseh külügyminiszter tegnap Parisba érkezett,és Berthelot-val tanácskozásokat foly­tatott a külügyminisztériumban. Diplomáciai körökben kijelentik, hogy Benes látogatása, nincs összefüggésben azokkal a tanácskozások­kal, amelyeket a szövetségesek a biztonsági paktumról folytatnak. Páris, június 2. Benes tegnap és tegnapelőtt Bert­illen és Larachival tanácskozott. Briand külügyminisz­ter e tanácskozásokon nem vett részt. A francia külügym minisztérium részéről kijelentik, hogy Benes tanácskozásai nem álltak összefüggésben a biztonsági kérdésekkel, hanem az osztrák csa­tlakozási mozgalomra vonatkoztak. Már hosszabb idő óta eszmecsere van folyamatban Franciaország, Anglia és Csehország között, mely egy külön misszió kiküldetés­ét célozza az osztrák helyzet tanulmányozására. A Temps egy cikkben kijelenti, az osztrák csatlakozási mozgalom legjobb ellenszere abban állana, ha sikerülne Ausztria és szomszéd államai között egy gazdasági megegyezést létrehozni.­­. Jalisus elsejéig vesszültopották­ meg az ásványpLajgerpÉlteSf Efedvezményes vámját Az UJ. Nemzedék megírta, hogy a mező­gazdasági érdekeltség mozgalmai, indított az ásványolajtermékek kedvezményes vámjának meghosszabbítása érdekében. A kedvezményes vám ugyanis június else­jével járt volna le, tekintettel azonban arra, hogy a gazdaközönség most kezdi meg a csiépléshez és egyéb mezőgazdasági munkálatokhoz szükséges nyersolajnak és benzinnek a beszerzését, a régi mom­ák visszaállítása igen érzékenyen sújtotta volna a mezőgazdaságot. Rámutattunk arra is, hogy az ásványolajtermékeket feldolgozó gyárak, amelyek száma össze­sen négy, mindent megkíséreltek, hogy a kormányt e rendelkezés felfüggesztésére bírják, úgy hogy a mezőgazdaság­nak csak hosszas bizonyítgatós után sikerült­ az illetékes köröket meggyőznie arról, hogy a petróleumvámok visszaállítása a mező­­gazdaság szempontjából mennyire hátrá­nyos. A mezőgazdasági érdekeltség éppen, a legutóbbi Közteleken tartott ülésén utalt arra, hogy a régi petróleumvámokat nem­hogy vissza kellene állítani, hanem a június 1-ig érvényben volt vámokat is lényegesen csökkenteni kellene. A kor­mány méltányolva a mezőgazdasági ér­dekeltség kívánságát, a kedvezményes ás­ványolaj vámokat­ július 1-ig érvényben tartja, tehát eddig az időpontig a benzin és az ásványolaj után továbbra is 6,20, illetően 6,80 aranykorona vámot kell fizetni. Ezzel a rendelettel párhuzamosan jelent meg a pénzügyminiszternek az ás­ványolajtermékek gyöngysúlyának levo­nása tárgyában kiadott rendelete is, amelynek értelmében az ásványolajtermé­keket június 30-ig bezáróan továbbra is tiszta súly szerint vámolják el. Az­ ásványolajtermékek kedvezményes vámjának egy hónappal történt meghosz­­szabbítása annál is inkább fontos, mert mint ismeretes, a románokkal most foly­nak a v­ám­tárgy­alások s ezek során — mint az XIj Nemzedék megírta — remélhető hogy az ásványolajtermékekre kedvez­ményesebb vámokat sikerül elérni.

Next