Uj Nemzedék, 1925. június (7. évfolyam, 123-143. szám)
1925-06-03 / 123. szám
Itt a kánikula! A fővárosban volt tegnap a legnagyobb hőség • Az Új Nemzedék tudósítójától. — Pünkösd aranyragyogása vasárnapján és hétfőjén a kánikula is beköszöntött a fővárosba. Már a kora délelőtti, órákban érezhető volt, hogy kivételesen meleg nap következik, az utcákon közlekedő emberekről csak úgy csurgótt a veritek. KoraMintán pedig már úgy rázott az aszfalt, mint a legvadabb kánikula idejében. A Meteorológiai Intézet megállapítása szerint hétfőn délután 3 óra tájban érte el a hőség maximumát, a 32 Celsius fokot, míg a minimum hétfőn 18 fok volt. A 32 fokos kánikulai hőhullám az egész fővárosban éreztette hatását, a járókelők az árnyékba húzódva támolyogtak az utcán, a villamosok agyonzsúfolva röpítették a hűsbevágyó emberek ezreit ki a zöldbe, a Margitszigetre, Zugligetire, Hűvösvölgyire és a strandfürdők felé. A strandfürdőkvoltaképeni premierje a tegnapi napon volt, mert amíg május havában csak a fiatalságnak vállalkozó szellemű része kereste fel a strandfürdőket, addig a pünkösdi hőség már nagy néptömegeket terhett ki a strandfürdőkbe. A margitszigeti strandfürdő zsúfolva volt, de az óbudai, sőt a külső kerepesi úti olcsóbb strandok sem maradtak el látogatottságban a margitszigeti mellett. A városligeti és egyéb nyári vendéglőkben patakokban folyt a sör, de málnaszörpben, limonádéban és egyéb hűsítő italban is óriási kereslet volt mindenütt. A hirtelen bekövetkezett kánikula természetes következménye volt, hogy a zárt helyen megtartott mozi- és szinielőadásoknak alig volt pünkösd két ünnepnapján közönsége. Annál nagyobb látogatottságnak örvendtek persze a kertmozik, melyekben az esti tűrhetőbb atmoszférában sok ezer és ezer ember szórakozott. Ha a kánikula megszilárdul, alighanem hamarosan be kell zárni a színházak és mozik kapuit. A Meteorológiai Intézet eddig beérkezett adatai szerint egyébként az egész országban a fővárosban volt a legnagyobb hőség pünkösd hétfőjén. Amíg Budapesten 32 fok volt a hőmérséklet maximuma, addig Szegeden 31, Kaposvárott 28, Szombathelyen pedig 27 fok, tehát csupán a délvidéki metropolis közelítette meg kánikulai hőségben a fővárost. Érdekes körülmény, hogy a nagy hőség ellenére a mentőknek egyetlen egyszer sem kellett elsősegélyt nyújtaniuk a kánikula áldozatainak, ami amellett bizonyít, hogy a főváros népe az utóbbi időben hidegetmeleget egyforma kitartással képes elviselni. A hőségben különben ma is hausse mutatkozik amennyiben a ma reggel két órai nyitóhőmérséklet 22 fok volt a tegnapi 21 fokkal szemben. A mai napon tehát még nagyobb hőségre van kilátás, mint aminő pünkösd hétfőjén nehezedett rá a fővárosra. Ez annál súlyosabb körülmény, mert amíg tegnap ünnep volt és mindenkinek módjában állott a zöldbe menekülni a kánikula elől, addig ma munkanap van és a délutáni maximumnak ma már alighanem áldozatai is lesznek a fővárosban. Gazdaságok számadásainak felfektetését és elkészítését, valamint mérleg készítését mezőgazdasági kettős könyvitel alapján magyar és német nyelven elvállaljuk jutányos áron. Wittmner és Axnix AA2 FilmiSmii 1%2 srezánpillés reformja és az ideiglenes alkotmány Irta: Dr. Ferdinandy L. K 3500 A ressdi országsyűtés két táblájának kialakulása Irta: Dr. Kérészy Z. K 28.000 A magyar felsőház Irta: Ereky István. K 27.600 A magyar választójogi reformok számszerű lartása Irta: Kovács L. K 18.400 1 — 1 ............. Széchenyi AhnynSeresSEöcsben Budapest, Vili., Rákóczi út 1. számi Hl Nemzedék Szerda, 1925 juntag 3. 4 250 év óta Pesten élnek az utolsó budai basa egyik tisztjének leszármazottjai Abdu Akar családja a századok folyamán rác, majd magyar lett — Beszélgetés a török főtiszt Ükunokájával — Az Új Nemzedék tudósítójától, — . ..urán »Bau iim« Jóval túl a Császár-fürdőn, de még Óbudán innen, a Csapos-utca 37. számú házában él egy öreg úr a maga, kis, földszintes házában. Órásmester, a környékiben megbetegedett órák lelkiismeretes orvosa, a neve Akarkay Ágoston. Jól ismerik a Csapos-utca környékén. A magas, őszszakállú öreg már évtizedek óta dolgozik kis házában, sőt ugyanebben a házban élt és halt az öreg apja, Akarbay Gáspár, aki kádár és fertálymester volt a múlt század hatvanas éveiben, de még a nagyapja is ebben a házban halt meg, de ez, Akarbay Száva, a Vízivárosban látta meg a napvilágot és noha fia, meg a mái is élő unokája igazi jó magyar, ez még a rác nyelven Minil egyebet nem tudott, szintúgy, mint az apja sem, de viszont nagyapjától fölfelé minden elődje török volt. A kimutatható ce, a ma is élő Akarbay Ágoston órásmester ükapja AbdulaAkar volt, az utolsó budai basának, Abdurahmannak egyik igen kedvelt főtisztje volt. A környéken mindenki tud az öreg órásmester török származásáról, de ő maga sem tagadhatná, mert a faji jelleg annyi évtized vérkereszteződése után se mosódott el az arcán. Egész nap dolgozik, de nem túlságos szorgalommal, csak éppen annyit, hogy a jövedelemből megéljen csöndesen, gondozhassa kis házát, fizethesse az adókat. — Mert minek’ is törném magamat, ha se ingem, se gallérom! — ezeket mondja csöndes egykedvűséggel és egyben Térségének bizonyítékául is. Ő bizony, ha süt a nap, fölkeli háromlábú székéről, árván hagyja kis munkasztalát és kimegy, háromszárú csibukjával a kezében, megáll a háza kapujában, az utcán és sütteti magát a nappal. Ez a legfőbb szórakozása. Amíg a nap háza falára süt, sohasem dolgozik, ámbár esős napokon se igen veti föl a munkakedv, amint a műhelye és egyben fogadószobája is bizonyítja, amelyben falra akasztva, az asztalon heverészve egymás hegyén hátram van a sok javításra váró óra. Félreérti a látogatás célját. Valami csudálatos tévedéssel, amit talán az aggkora magyaráz, hiszen elmúlt 78 éves, azt hiszi, hogy a végrendeletének szól az érdeklődés. A végrendeletének, amiről pedig csak ő maga tud az egész világon. Mielőtt a félreértés kiderülhetne, már magyarázza is:• Fogalmam sincs róla, honnan tudták meg az urak, de ha már úgyis hiába a tagadás, elmondom igenis, hogy kis házamat a bennelévő ingóságokkal, mint alapítványt szegénysorsú és keresztény festőnövendékekre hagyom! A látogatásnak ez a nem is rejtett „célja“, van olyan érdekes, hogy nincs rá más felelet, csak udvarias bólogatás, a folytatás még érdekesebb lehet, de Akarkay Ágoston szeme hirtelen színt vált, valamire rájött és — hirtelen elhallgat. Nevet — Ilyen a vén ember. Hisz uamöcsém honnan is tudhatná. Ejnye, de hogy eljárt a szám. De ilyen ügyetlenséget! (Erősebb jelzőt használt.) Nincs mód rávenni, hogy többet is mondjon, a végrendeletéről, mint amennyit véletlenül elkotyogott, de egy pillantás a falakra, sok mindent megmagyaráz. Egész sereg tájkép lóg a falon, kedvesk, hangulatosak, a Markó-iskola szerint készültek, de lágyabb rajzúak. Az ódoni aranykeretek sok-sok évtized előtti törekvésről beszélnek, de még arra is magyarázatot adnak, hogy miért nem rajong Akarbay Gáspár az órásmeetérségért. A szeme szíves, de kissé zavart is, talán amiért nem tud eleget tenni a kérésnek. Miemlékezzen, de ez a három tárgy mégis megőrizte ü kapára emlékét. Sajnos nem tudok róla sokat Úgy tudom, hogy Abdul Akar volt a neve és Abdurahmannal, az utolsó budai basával együtt védte Budavárát. Ükapám Vbilurahmann oldala mellett harcolt az utolsó kirohanásban, amely a basa halálával végződött Ükapám is megsebesült, de a csata végén, késő éjszaka mégis volt annyi ereje, hogy levánszorgott a Vízivárosba és bekopogtatott egy barátja, Dajcsevics, rác borkereskedő kapuján. Hatalmas korában testi-lelki barátok voltak és a rác barát a nyomorúságában se hagyta el. Ámbár fejvesztés terhe alatt tilos volt sebesült törököt befogadni, Bajcsevics dacolt a paranccsal és ükapám szerencsésen felgyógyult. *— Későbbi éveiben már csak ez a három holmi emlékeztette török voltára, mert hogy sikeresebben rejtőzhessen, az Akorbajcza nevet vette fö. Borkereskedő lett maga is, a barátja, meg a tüszőjébe rejtett aranyak segítségével, majd utóbb feleségül vette Bajcsovics leányát, ekkor áttért a görögkeleti hitre és fölvette az Akarbay nevet. A családi hagyomány szerint 105 éves korában halt meg és az azóta eltüntetett ateavizivárosi temetőben nyugodott meg. — Az utána következett két generációról semmit se tudok. Nyilván borkereskedők, esetleg hajósok, de kétségtelenül rácok voltak, mert rác és borkereskedő volt a dédapám is, Akerbay Száva, akiről mégis tudok annyit, hogy ő vásárolta meg a mai házam környékén azt a házat amelyet gyermekkoromban magam is láttam még. Ezt a mai házat a nagyapám építette és az apám alatt igen virágzó volt az Alerbay-ház. Kádár volt a mesterségére, de már nyakas magyar s a 48—43-iki szabadságharcban az apám rengeteg hordát gyártott a hadsereg céljaira. Ő utóbb fertálymester lett és viselte ezt a tisztségét egészen a haláláig. A temetése 1860-ban volt és kivonult rája Buda és Óbuda minden céhe lobogó zászlók alatt. —« Nem, a törökökkel nem tartok semmi kapcsolatot. Hiszen több évszázadja, hogy semmi érintkezésem velük, én talpig magyar ember vagyok és ha néha elgondolkozom is ükapámon, a török vezéren már inkább csak búvárkodó hajlamomért teszem, de a véremből csöppnyi se azonos vele. Amint mondja most 78 éves. de még kemény egyenesen ül a székén és ha föláll a mozdulatai meglepően frissek. Mutogatja a házát. Nem is hinné az ember, hogy az utcáról igénytelen épület ennyire nagy legyen, tíz vagy tizenkét szoba van benne, de három kivételével minid lezárva áll. Azt a hármat ő használja, meg a gazdasszonya, ahiol nála is öregebb és egész nap ki se mozdul az ágyból, de bénasága ellenére is ugyancsak kordában tartja a bejáró asszonyt. Igen vidám és fürgén szolgálatkész lesz, amikor kiderül, hogy voltaképpen a származásáról van szó. Föláll. — Csak pillanatig várjon, ecsémuram! — mondja és máris eltűnik a szomszéd szobában. Kis váltatva visszajön és az asztalra szép sorjában egymás mellé rak egy hosszúszáru tajtékcsubukot, egy görbe handzsárt, az aranyozása merőben fekete, egy fert, amelynek párosságát régen kosallta az idő, de rojtjának fekete selyme ma is ragyogó, mintha most hoznák a boltból. A turbón, amely egykor hozzá, ültetve köréje tartozott, elkallódott az idők folyamán. — Ezek maradtak az inkapámról! — mondja kissé hátradől a székén és gondolkozik. — Persze polgárcsaládokban nagy ritkaság, hogy az ember két-három generációra vissza- JOD-BROM fürdő A KivlAfB megnyílt május hólón. Érelmeszesedés, golyva (struma), mirigy- és csontbajok, neuraszthénia, a szervezet és az idegek egyéb bajainál Általában az anyagcsereforgalmat fokozza, friss és uj Vért képez, így gyógyeredménye rendkívüli. Teljes felvilágosítással szolgál . Fürdőiről» IDESKUTV l. Budapest, Erzsstet-fürd. vagy a fürdőigazgatóság Csizsürfl®, sím. Ős'zi víz és fürdősó otthoni kúrákhoz!!