Uj Nemzedék, 1925. július (7. évfolyam, 144-170. szám)

1925-07-01 / 144. szám

Szerda, 1925 július 1. mBmsGumSBaKUi Nemzedék tett neca. Ekkor bemente­m a hálószobába, két m­atraco­t és vánkost bevittem az úriszobiba a­­magam részére. Kodelkát nem láttam, csak a­­zsakettjét láttam egy széken. Mikor a mat­racokat bevittem az uriszobába, kimentem és odakiáltottam férjemnek: — Gyere, lábfürdőt készítek neked. Férjem ki is jött, de nem beszéltünk egy­mással semmit. Iparkodtam férjeimet meg­nyugtatni, de ő nem is válaszolt, hanem lefe­küdt. Föl akartam húzni az ébresztőórát, mert mindig késett és megkérdeztem az uramtól, hány óra van. Azt mondta, hogy az órája kint van a konyhában. Csakugyan megtaláltam a ruhájában. Az háromnegyed egyet mutatott. Megigazítottam az ébresztőórát és bevittem. "— Férjem megkérdezte, miért vittem ki az ágyneműt. Azt válaszoltam, hogy nem fogok emellett az ember aludni. Kimentem a kony­hába, elmosogattam, azután elkészítettem ma­gamnak az ágyat az úri-szobában. Még egyszer visszamentem a konyhába és ekkor egy durra­­nást hallottam. Megijedtem, nem tudtam, hogy mi lehet ez. Minden csendes volt, reggelig aludtunk mind a hárman. Reggel 7 órakor Ko­­denka felkelt és otthagyta a házat. káderemé az utolsó szavakat már látható kimerültséggel mondja el és szünetet kér az elnöktől. Az elnök a teremszolgával széket ho­zat Léderer­énak és szünetet rendel el. Ezután a gyilkosságot közvetlenül megelőző órákról beszél. Míg Ledererné vallomásában idáig ért, ad­dig a törvényszéki palota Markó­ utcai front­ján egy rendőrszakasz sorakozik és belül az épületben két szakasz áll fel, az esküdtszék nagytermének bejáratáig. Léderer Gusztávot várják, akit most hoznak át a rabszállító autón az ügyészség Margit­ körüli fogházából. A telefonértesítés már megjött, hogy útban vannak. Tizenkettő előtt tíz perccel a kapu elé gördült a zöld autó. A bakon két sáu pö­ttyös katonai fegyőr és hátul is lezárt ajtó mögöt­­trázsál egy harmadik szuronyos ka­tona. Kinyitják az ajtót, Léderer kilép az autóból. Két­ ruha van rajta, viselt rossz gal­lér, arca borostás és nagyon sápadt. Ijedten néz körül a kiváncsiak csapatán, majd sunyin fejét vállai közé behúzva indul a lépcsőn felfelé az esküdtszéki terem foglyos szobájába. Juhalgatására alkalmasint csak egy óra felé kerül a sor, mert addig még eltart Lédererné vallomása, aki most mondja el a bíróságnak a­­­gyilkosság nagyon ismert részleteit. A nemzetgyűlés mai ülése A nemzetgyűlés mai ülését teljes érdektelen­ség előzte meg. Fél 11-kor még mindössze négy képviselő volt a folyosón. Tizenegy óra tájban szólatak meg a csengők, a képviselők lassan szállingóztak be az ülésterembe. Huszár Károly alelnök 11 óra után nyitotta meg a mai ülést. Napirend szerint következett a felhatalmazási javaslat harmadszori olva­sása. A Ház többsége a javaslatot hrmad­­szori olvsásban is megszavazta. Ezután áttértek a gazdasági bizottság jelen­tésének tárgyalására a nemzetgyűlés költség­előirányzatáról. A jelentést a távollevő Urba­­nics Kálmán előadó helyett Fráter Pál ter­jesztette elő. A költségvetés végösszege 10 és fél milliárd. A Ház csendjét az előadó beszéde alatt csak akkor szavazták meg a szocialisták, amikor a felsőház kiadásairól beszélt. Itt Pikter Emil közbekiáltott: Kár a pénzért! Erre a szocialisták kórusban kiabáltak: Fe­lesleges intézmény! A képviselők nem ügyelnek az előadó által ismertetett számadatokra, egymással beszél­getnek, úgy hogy az elnök rájuk is csenget. Az előadó végül kéri a jelentés elfogadását. A jelentéshez elsőnek Hegymegi Kiss Pál szól. Mindenekelőtt kifogásolja a felsőház költségeit. — A felsőház költségei helyett — mondja — inkább más költségekre kellett volna gondot fordítani. Itt vannak a nemzetgyűlési gyors­írók, akiknek rendkívüli munkásságát nem honorálják kellőképpen. — Indítványozza, hogy a Ház gazdasági bi­zottsága tegyen a gyorsírók illetményeinek rendezése ügyében pótj­a­vaslatok A Ház hozzájárul ahhoz, hogy az elnök hajtsa végre a Ház adminisztrációja kereté­ben a státusrendezést. A tisztviselő-képviselők megkapják a visszatartott lakbérüket. A Ház elveti Hegymegi Kiss Pál javaslatát, amely a főrendiház költségének törlésére vo­natkozik. Elfogadja a Ház Hegymegi Kissinek azt a javaslatát, hogy a gyorsírók díjazásáról új­ javaslatot terjesszen elő a gazdasági bizott­ság. Ezután folytatták a vita­z­ójogi javaslat részletes vitáját. A 15. szakaszhoz senki se szól. A Ház elfogadja. A 16.­ szakaszhoz Vázsonyi Vilmos szól. Német-osztrák-masijar válogatott galamblövő verseny lesz októberben A nana szél miat rosszul sikerült a siófoki valasimlövő viallal — Az Új Nemzedék tudósítójától.­­ A masiyar galamblövő sport, a konti­nens galamblövősportjában az utóbbi időkben ismét nagyobb fejlődést mutat annak ellenére, hogy ez a sport egyike a legköltségesebbeknek. A legegyszerűbb tréning minimálisan egymillióba kerül, úgy hogy nagyon nehezen lehet rendsze­res tréninget folytatni és a nagy költsé­gekre való tekintettel a galamblövő spor­tunk jövő nemzedék­e nem tud fejlődni és kibontakozni. A céllövőező­vetség most keresi azo­kat a módozatokat, miképpen lehetne ennek az érdekes és nemzeti szem­pontból fontos sportnak tréningjeit le­hetővé tenni. A magyar galamblöveik legutóbb szom­baton, vasárnap és hétfőn Siófokon ta­lálkoztak, ahol az Uralt Sport Clubig ren­dezett galamblövő versenyt. A viadalon a sióf­oki díjat Lumniczer Sándor dr. nyerte meg Győry Jenővel szemben. Lumniczer 18 galamb közül 18-at talált el. A Szalay­­vándordíj agyaggalamblövő versenyben Halasi lett az első. 30 lövés közül 26-ot ta­lált. Lumniczer második lett. Károlyi gróf­ vándordíjáért folyó küzdelemben 1. Zichy István János gróf. 2. Győry Jenő. A Balatoni-díjban 25 élőgalambra 1. Ha­lasi. 2 Szomjas László. A páros élő­galambversemvizen Szomjas László lett az első, második Lumniczer Sándor. A siófoki verseny az állandó esőzés­re a szélvihar miatt rosszul sikerült, illetve az eredmények irreálisak. Az a versenyző­­aki egy szélviharba került be, nem tudj-e kifejteni képességeit. A magyar galamblövők különben most a margitszigeti pályán nagyban készülőd­nek a budapesti versenyekre és különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg az iránt a nagy nemzetközi verseny iránt, amelyet a Magyar Galamblövők Egyesülete akar rendezni októberben Budapesten Német­ország, Ausztria és Magyarország válo­gatott ga­lamlövői közt. A verseny létre­jöttét a magyar sportkörök nagyban szor­galmazzák, annál is inkább, mert kiváló sportesemény a magyar galamblövek fej­lődésének szempontjából nagy fontosságú. A megrendezés azonban attól függ, hogy a magyaróvári magyar töltény­gyár mennyiben hajlandó respektálni azokat a kívánalmakat, amelyeket a mérkőzés fontosságára való tekintettel a Magyar Galamblövők Egyesülete eléjük terjesztett. A nemzetek közti galamblövő viadal részletes feltételeinek ismertetésére még visszatérünk. Viharosan tüntettek Magyarország mellett a varsói nemzetközi kongresszuson ---mi --­ Egyhangúan elfogadták a magyar kiküldöttek javaslatait Schand­ államtitkár ünnepi beszédet mondott a lengyel-magyar barátságról — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az európai agrárországok élénk rész­vételével folyt le Varsóban a XII. nem­­­zetközi mező­gazda­ság­i kongresszus. Ma­gyarország részéről Schandl Károly földművelésügyi államtitkár, Horánszky Dezső, az Országos Központi Hitelszövet­kezet igazgatója, Hutyra Ferenc állat­orvosi főiskolai rektor, Erdélyi Aladár nemzetgyűlési képviselő és­­ Blaskovich Sándor volt országgyűlési képviselő je­lent meg. A mezőgazdasági hitel kérdésében több előadó, köztük Pardi, a francia mező­­gazdasági hitelintézet igazgatója, majd Horánszky Dezső terjesztett elő javas­latot. A kongresszus Horánszky javas­latát fogadta el, mely a­­mezőgazdasági hitel nemzetközi megszervezését tartja a legfontosabbnak. A kongresszus harmadik osztályában Hutyra Ferencnek, a járványos állati betegségek elleni védekezésről szóló ja­vaslatát egyhangúan elfogadták. A ki­tűnő magyar tudós tiszteletére a lengyel állatorvosok bankettet rendeztek. A kongresszus kiemelkedő mozzanata volt: az az ünnepi lakoma, amelyet a len­gyel kormány, a diplomáciai kar és az összes külföldi delegátusok — mintegy négyszáz vendég — részvételével a Bris­tol-hotel föl­díszített nagytermében tar­tottak. Janiczki lengyel földmive­lésügyi miniszter és több nemzet delegátusa­ szó­lalt, föl itt, de a legnagyobb hatást a magyar delegáció vezetőjének, Schandl Károly államtitkárnak a beszéde keltette. _ Magyarország mai szűkebb határai között is, — mondotta — kiváltképen mezőgazdasági ország. Meggyőződésünk, hogy sohasem volt oly nagy szükség az agrá­rszolidaritásra, mint napjainkban. Az emberiséget az a veszedelem fenyegeti, hogy a jövőben egyre kevesebb ke­nyér jut egy emberre. Az egész emberiség ér­deke tehát, hogy a mezőgazdaság minden or­szágban megkapja azokat az eszközöket­, me­lyekkel termelését fokozhatja. A mezőgazda­­sági erők nemzetközi megszervezéséhez a magyar gazdák szívesen ajánlják fel erejüket, mert jól tudják, hogy az emberiség jólétét és rendjét csak a mezőgazdaság hal­adása útján lehet megmenteni. Meleg köszönettel fordulunk a kongreszus elnöke, Fudakowszki és a lengyel szervező bizottság összes­ tagjai felé, akiknek fáradhatatlan munkája biztosította a kongresz­­szus sikerét. Majd a lengyel nemzet iránti magyar rokonszenvre utalt Schandl államtitkár. Különösen a következő szavai keltettek viharos tetszést.­­ ■ — Mi magyarok, szívesen jöttünk Varsóba, mert százados történelmi kötelék fűz bennün­ket a­ lengyel nemzethez. Kerü­l­h­­ három szá­zadot kitörölni a népele történetéből. — A keleti veszedelem ellen a közelmúltban is együtt védtük Európát és reméljük, hogy a jö­vőben is együtt dolgozunk a mezőgazdaság ha­■­iadásáért és ezáltal az egész emberiség jó­­l létéért! Emelem poharam a lengyel nemzet nagyságára és a lengyel mezőgazdaság hala­dására és kívánom, hogy a jövőben is igaz legyen a régi dal: „Wenger pollak dwa bratanski­­ do sabli, i do sklanki, Obaj dzelni, Ohaj zsvavi, Nych ich pan bag blagoszlavi (Magyar-lengyel, kéz a kézben, Jóidőben, harcban-részben, Vitézség a koronájuk. Istenáldás szálljon rájuk.) Mikor a magyar szónok beszédének ehhez a részéhez ért, a lengyelek percekig állva tapsoltak és éltették Magyarorszá­got. Schandlt lelkesen és sokáig ünnepel­ték. A lengyel előkelőségek tömegesen siettek hozzá s a lengyel nők nevében Fudakowski kisasszony rózsabokrétát nyújtott át neki. A lengyel politikusok azután meleg szavakkal biztosították a magyar delegátusokat a lengyel nemzet barátságáról. A kongresszus magyar küldöttei szom­baton érkeztek haza Budapestre. Érdekes eladások a keresztényszocialista vas­­munkások progresszusán — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A Keresztényszocialista Vas- és Fémmunká­sok Országos Szö­vetsége vasárnap és hétfőn tartotta harmadik országos kongresszusát, amelyen a helyi csoportok kiküldöttei szép számmal vettek részt. A kongresszuson a ke­reskedelmi miniszter képviseltében Andor Endre államtitkár vett részt, a népjóléti és munkaügyi minisztert pedig Kinszker Albert miniszteri tanácsos képviselte. Vasárnap reggel 9 órakor nyitotta meg a kongresszust Kovács Ferenc elnök. Andor Endre államtitkár a kereskedelmi miniszter, Tobler János volt, képviselő pedig a keresz­­tényszocialista szakszervezetek központjának üdvözletét tolmácsolta, majd Ankner Béla fő­titkár terjesztette elő a múlt történetét magá­ban foglaló részletes titkári jelentését. A je­lenés rámutat arra az igen nehéz helyzetre, amelybe a vasü­zemek munkássága a súlyos gazdasági viszonyok következtében jutott. A vasmunkások keresete legjobb esetben 70 szá­zalékát érte el a békebeli keresetnek és a mun­kásság ellenállóképessége a háború és az utána következő időkben annyira meggyengült, hogy erősebb védelmi harcot nem folytathatott a nagytőke túlkapásai ellen. A múlt évben 164 esetben indítottak a kereszt­é ly'zoe'ilista vas­munkások mozgalmat és ezek közül 124 ered­ménnyel jár Foglalkozik a jelentés a szociáldemokraták terrorjával is, amelyben bőven volt része a keresztényszocialista munkásságnak a múlt esztendőben is, de megállapítja, hogy a nyílt verekedések, alattomos támadások, a szerszá­mok eldugásában és megrongálásában, vala­mint a kész munkák elrontásában megnyilat­kozó ellenségeskedés, továbbá az állandó de­­nunciálás és árulkodás ellenére a szakszerve­zet folyton fejlődik. A többi jelentés meghallgatása után az elő­adásokra tértek át. Magyar Ferenc a munkás­­egészségügy és a biztosítások szüksége címen tartott előadást. Különösen azokra a beteg­sé­­gekre mutatott rá, amelyek a túlzott alkohol­fogyasztás következtében pusztítanak a mun­kások között. A munkásság érdekében szüksé­gesnek tartja, hogy az alsóbbfokú iskolákban sokkal nagyobb teret biztosítsanak az egész­ségtan oktatásának. A kongresszus állást foglalt a vasárnapi alkoholtilalom mellett is. Vasárnap délután Zibolen Endre dr. volt az első előadó. A keresztényszocialista szakszer­vezetek kulturális feladatait ismertette és ja­vaslatot terjesztett elő, hogy a tagok erkölcsi és kulturális nevelésére szaktanfolyamokat rendezzenek. Pancsik István a keresztényszocializmus lé­nyege és a szakszervezet programja című elő­adásában arra mutatott rá, hogy a keresz­tényszocializmus lényege a keresztény er­kölcsi igazságokban gyökeredzik. A társadal­mat meg kell reformálni a keresztény?— lista szempontok ügyelembe vételével. Igen érdekes volt Faulvetter Sándor elő­adása, aki külföldi adatok felhasználásánál kimutatta, hogy a S­óra’. munkaidő inkább szolgálja a többtermelés érdét ” * ír ra­liéi hosszabb munkaidő, * Utána Ankner Béla a vasiipari munkásság gazdasági helyzetével foglalkozott, az ipari bérek és a megélhetési index alakulá­sáá­­tette. Hétfőn délelőtt Tihanyi Béla, a vasmunkás otthon megvalósításának szükségességéről tar­tott előadást. A kongresszus elhatározta, hogy a legerősebb agitációt indítja az otthon mi­előbbi felépítése érdekében. Kovács Ferenc szövetségi elnök záróbeszédében a szakmai tu­dás, az igazságérzet és a kötelességtudás fej­lesztésére, fegyelemre intette a szövetség tag­jait. A bizottságok jelentése és az új vezetőség megválasztása után a kitűnően sikerült kon­gresszus hétfőn este ért véget. Magyarországnak í­ga­dot a királyság visszeállítására London, június 30. A Xeleyork Times szerint James W. Gerard volt berlini amerikai követ hosz­­szabb európai útról hazaérkez­i Ameri­kába. Gerard­ nyilatkozott a lap tudósítója előtt az európai helyzetről. Meggyőződése szerint Magyaror­szágon előbb-utóbb visz­­szaállítják a királyságot. Alapjában véve — mondotta Gerard — a magyaroknál­ t­ejes mértékben megvan az a joguk, hogy karmánui formáinkat cse­­szen tetszésük szerint válasszák meg. Ez lesz különben egyedüli média, hogy Ma­gyarországot vissza lelet­ősen tartani az Ausztriával való ,uniótól és a Német­országhoz való csatlakozástól, ami különb­ben elkerülhetetlen volna. Az ilyen unió veszedelme annál fenyegetőbb, mert Ausztria aligha maradhat fenn, mint önálló állam­ Leim­an, a Franc®-Heymain­e egyik repülőgép© — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Ma délelőtt érkezett távirataink két repülő­katasztrófáról is számolnak be. Az egyik, varsói jeentés szerint, a Franco-Roumaine­­társaság Parisba haladó gépe Tarnovszki- Gary mellet lezuhant. A pilóta és három utas súlyosan megsebesült. A másik, bécsi távirat szerint, az Avis repülőforgalmi vállalat egyik gépe Aspern mellett zuhant le. Pintér pilóta és egy utas súlyos, egy hölgy pedig könnyebb sérüléseket szenvedtet. 3 Kertes, egyemeletes mauipalotát 12—16 szobával és tea­mmel, luxus kiálló­­ssal lehetőleg pesti ol­dalon, azonnali készpénz­megvételre keresek. Aján’szomat , l­uxuspalota“ cí men a kiadója kérem Ügynökök jelentkezését nem veszem figyelembe.

Next