Uj Nemzedék, 1925. augusztus (7. évfolyam, 171-194. szám)

1925-08-01 / 171. szám

a _________________ Nemzedék Korrupciós boh­cpp a Délvidchen bombasfaL kiollóztatásokkal, ön­­grilkossággal és tollfilleesztésekkel miért kísérelt meg öngyilk­osságot az ej­őkanizsai főkapitány —­­Az V­ ’Nemzedék tudósítójától. —­ Szabadka, július 30. IA vajdasági közvéleménybe­n mintegy négy héttel ezelőtt nagy port vert fel Lumgulov Redivoj arkanizsai főkapitány letartóztatása. Lungulovot kommunista és irredenta üzelmekkel vádolták. A bajai származású Lungulov jó ideig a szerb állami politikai rendőrség szabad­kai kerületének főnöke volt, de ebből az állásából ki­i­ntrikálták. Lumgulov ma­­gyar lányt vett el feleségül és ezt a kö­­rü­lményt használták ki el­len­e ellenségei. Ókanizsára nevezték ki főkapitánynak, de ott sem szűnt meg a hajsza ellene és ennek eredménye volt letartóztatása. Házkutatást tartottak lakásán azon a címen, hogy feljelentés érkezett ellene, amely szerint kommunista agitációt­­ folytat és M­gyarország javára kémszolgálatot teljesít. A főkapitányt autón Újvidékre akar­ták szállítani, de a szabadkai állam­ügyészség ezt megakadályozta, mert ér­tesült róla, hogy az újvidéki ügyészség nem rendelte el Lungulov letartóztatá­sát. Lungulov a szabaditói államügyész­ség fogházába került, d­e a vádtanács— miután nem talált alapot fogvatartására — elrendelte szabadlábra helyezését. Lungulov este feleségével a szabadkai korzón sétálgatott, mikor hirtelen egy ismeretlen úr lépett eléje és kijelentette, hogy a törvény nevében letartóztatja. Az ártatlanul meghurcolt ember heve­sen tiltakozott letartóztatása ellen, mire a detektív kétszer sipolt. Lungulov pedig szinte önkivületben kiáltotta: — Ha meghalok, sem engedem magam Belgrádba cipelni! Kiderült, hogy a detektív a belgrádi­­államvédelmi osztály megbízottja volt, aki a jogerős vádtanácsi szabadlábra helye­zési végzés ellenére újból letartóztatta Lu­golovot. A volt főkapitány szinte őr­jöngve fakadt ki: — Megölnek! Agyonütnek! Nem kerülök ki élve kezeik közül! A volt főkapitányt az ó­ kanizsai rend­őrség megkeresésére tartóztatták ismét le és Belgrádiba vitték. Másnap Pelmár Kálmán újonnan kinevezetett ó-kanizsai főkapitány és egy detektiv kísér­etében vissza érkezett Szabadkára, ahonnan Ó­­kanizsára vitték. Ekkor már kiderült, hogy előző esti letartóztatása a belgrádi detektív önkényes intézkedése volt. A szabadkai ügyészség teljesen elejtette a vádat a meghurcolt ember ellen és Lungulov másnap ismét szabadlábra ke­rült. A volt főkapitány az újságírók előtt kijelentette, hogy az egész hajsza azért indult ellene, mert egy csekhamisítási ügyből kifolyólag kompromittáló bizonyí­tékok voltak birtokában több befolyásos szabadkai szerb személyiség és a belgrádi államvédelmi osztály egy titkára ellen. Lungulov alaptalan meghurcoltatása hihetetlen felháb­orodást és izgalmat kel­tett egész Jugoszláviában. Most már Lun­­gulov is akcióba lépett és a belgrádi lapok hasábjain sorra leleplezte azokat, akik közreműködtek az ellene indított hajszában. Megírta többek között, hogy azért tar­tóztatták le, mert a belgrádi államvé­delmi osztály egy főtisztviselőjéről olyan adatok birtokába jutott, amelyek szerint az illető sorozatos útlevélhamisítások­at követett el. Most már a belügyminiszter szigorú vizsgálatot indított ebben az ügy­ben és a terhelő bizonyítékok alapján a belügyminiszter elbocsátotta a hajsza főrendezőjét, Palmár Kálmán ókanizsai főkapitányt és letartóztatta a nagy befolyással rendelkező útlevél­­ham­isító titkárt, több detektívet és fő­tisztviselőt pedig felfüggesztett állá­sából. A botrány hullámaiból visszaélések és panamák egész sorozata bukkant elő és a megvádolt Lungulov most már vádló lett. Adatai alapján valóságos nagytaka­­­ítást végzett a belügyminiszter az állam­­védelmi osztályban, amelynek hivatalno­kairól kiderült, hogy a korrupció és visz­­szaélések fertőjébe sü­lyesztették ezt az intézményt. Néhány nappal ezelőtt azután az állás­talanná vált Palmár Kálmán főkapitány, aki Lungulov tönkretételén maga is tönkrement, veronállal megmérgezte magát és csak az utolsó pillanatban mentették meg az életnek. Pál­már öngyilkossága után a szaba­d­kai „Bácsmegyei Napló“ csímű magyar­­nyelvű szerb kormánylap külömböző gya­núsításokkal illette az ókanizsai rendőr­ség néhány vezetőjét. Erre Gavanszki Iván ókanizsai rendőrkapitány válla­sziké­pen a szabadkai „Hírlap“ hasábjain lelep­lezte Lungulov üldözőjének manipulá­cióit. Nyilatkozata szerint Palmár volt az, aki a belügyminisztériumnál irrendentiz­­mussal és kommunistasággal vádolta meg Lungulovot és egy napon nyilvánosan is kommunistának bélyege­zte. Ugyanezzel vádolta Agbaba Mihály mérnököt is, aki­nek ágyába bombát rejtett el, majd ház­kutatást tartott nála és a bombalelet felfedezése után letartóztatta. Később neki könyörgött, hogy a meg­maradt bombákat tüntesse el, hogy baja ne származzék ebből az ügyből. Majd egy rendőrőrmesterrel a városháza és a Tisza közti pocsolyába dobatta a bombákat. Lungulov ellen azt is felhozta Palmár, hogy Lumgulov visszadta az irrredenta­­gyanús" Hunyag Marcel útlevelét, aki Ma­gyarországon tanult, de útleveleit elvet­ték tőle. Palmár akkor megakadá­lyozta az egyetemi hallgató elutazását. A rendőrkapitány szerint Palmár volt a Spi­ritus rektora a Lungulov elleni hajszának és amikor elérte állásának elvesztésével a beéthődés, öngyilkos akart lenni. Ezek a legújabb délvidéki botrány rész­letei, amelyek élénk fényt vetnek a meg­szállott területeken divó korrupciós ban­­dauralomra. A botrány fejleményeit nagy felháborodással kíséri nemcsak a magyar, de a tisztességes szerb közvéle­mény is, amely látja, hogy a mai rendszer végkép lejáratja a szerb Imperium tekin­télyét. MIJORDN­ELfál~ Kig a fi­íW(@ Henrik­nél, VII., Károly-körút 1 SiMileMint# félemelet (az udvarban) J Kfizalkalmazottakisak kedvezményeit a Matomsokot. Ma befejezik a teljes kiürítését — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Berlin, július 31. Mühlhausenból jelentik, hogy a várost ma délelőtt kiürítik a franciák. Minthogy Essen kiürítése szintén ma befejezést nyer, a Ruhr-vidék kiürítése a mai nappal teljes lesz. T. Éjfélkor sztrájkba lépnek az angol bányászok . Még a háztartási szén szállítását is megszüntetik — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — London, július 31. A helyzet a szénkomfliktus dolgában pillanatnyilag az, hogy ma éjfélkor a kizárás, illetve a sztrájk életbe lép. A szakszervezetek gondoskodtak róla, hogy a szénszállító munkások is csatla­kozzanak, úgyhogy a meglévő készletek szállítása is lehetetlen legyen. Szombaton a háztartási szén szállítá­sát is beszüntetik. Ha a konfliktus szombaton kitör, akkor a király, aki a vitorlaregattára Cowesbe akart utazni, Londonban marad, hogy a kormánynak mindenkor rendelkezésére álljon. T. London, Julius M. Baldruin miniszterelnök a tegnapi nap fo­lyamán külön-külön megbeszéléseket folyta­tott a bányatulajdonosok, a bányászok, vala­mint a vasutasok képviselőivel. A tanácsko­zások után a kormány tagjait rendkívüli mi­nisztertanácsra hívták egybe, hogy a helyze­tet megvitassák. Este újból tárgyalt a bányá­szokkal és a bányatulajdonosokkal, akiknek azt javasolta, hogy vonják vissza felmondásu­kat, ideiglenesen adjanak támogatásokat, ezenkívül a vitás kérdések elintézését bízzák egy megalakítandó királyi bizottságra, amely­nek szélesebb hatásköre lenne, mint a vizs­gáló bizottságnak. in— iHiF.il ......................................................... Békés befejezést nyer a főkapitányság és az ügyészség között folyó aktaharc Az aktaharc nyereményesei — Néhány napig pihentek a rendőrtisztviselők — Az Úfj Nemzedék tudósítójától, — Már több mint egy h­ét óta húzódik a főkapitányság és ügyészség között folyó harc: az aktaharc. E mögött a terminus technikus mögött rejlik a főkapitányság, és ügyészség között felmerült ama­­kér­dés, hogy kettejük közül a bű­nügyi fel­jelentéseik ügyében hozandó elsőfokú ténykedés megkezdésére, melyik jogo­sult. A már évek óta folyó gyakorlat értelmében a rendőrség lépett első ak­cióba, ő maga állította elő a feljelentet­tet, a rendőrség hallgatta ki, ez nyomo­zott, ő végezte a tanúkihallgatásokat, amelyeknek lefolytatásával saját belá­tása szerint szabadon bocsátotta vagy le­tartóztatta az illetőt. A letartóztatott e­llen hozott vád kialakulása után­­ az­után gondoskodott az illetőnek az ügyészségre való szállításáról, amely a perrendtartás értelmében tulajdonképen a vád atyja. Az ügyészség a folyamatban lévő gyakorlat terén csak akkor értesült magáról a feljelentésről, illetve a vád­ról, amikor a rendőrség a feljelentettet személyes szabadságától megfosztotta. Ezzel a hosszú évek sora óta folyó gya­korlattal szemben ügyészségi körökben többször felmerült az a gondolat, hogy ha a perrendtartást pontos értelmezés sze­rint követnék, akkor a feljelentéseket leg­­elsősorban az ügyészségnek kellene meg­vizsgálnia. Az ügyész adná meg azután a felhatalmazást, miután az illető feljelen­tés esetében a vádat elvállalta a rendőr­ségnek a további eljárás lefolytatására. .... . ..M's*:: ■ Már huzamosabb idő óta folyt a vizet erre vonatkozóan a rendőrség és az ügyészség között, de ennek gyakorlati megvalósítá­sára egyetlen egy esetben sem történt kí­sérleti lépés. ,Végre az elmúlt héten — mint akkor az Új Nemzedék jelentette is — az ügyészség elhatározta, hogy követe­lőleg fog fellépni a rendőrséggel szemben a perrendtartás pontos értelmezésének­­be­tartásáért oly­ módon, hogy a bűnvádi el­járások és feljelentések az ügyészséghez adassanak be a feljelentőiktől, amely az­után megvizsgálva az ügyet, a rendőrség­nek a további eljárásra utasítást ad. A rendőrség az erélyes fellépésre bá­­mulatos­ gyorsasággal akceptálta az ügyészség kívánságát és két nap alatt az összes főkapitányságon fekvő feljelenté­sekről szóló aktákat, szám szerint 6000 darabot az ügyészségre küldött azzal, hogy az vizsgálja meg a kérdéses felje­lentéseket és adja meg nekik a rájuk vonatkozólag a megfelelő utasítást. A 6000 akta láttára, amelyet kocsin szállí­tottak az ügyészségre, megdöbbenéssel tekintettek a meglehetősen gyérszámú ügyészségi tisztviselők, amelyeknek több mint kétharmad része jelenlegi nyári sza­badságát élvezi. így történt, hogy míg a rendőrségen, ahol a restancia hiányában néhány napig ölhetett kezekkel ültek a rendőrtisztviselők, odaát az ügyészségen a munkával túlterhelt néhány tisztviselő még leülni is alig tudott, mert a 6000 Szombat, 1325 augusztus 1. akta még a székek nagy részét is elfog­­lalta.­­ Ebből kifolytólag azután izgalmas tár­gyalás kezdődött az ügyészség és a főka­pitányság között A tárgyalásokat az ügyészség kezdte meg a főkapitánysággal, ez utóbbi azonban magát mentve arra hi­vatkozott, hogy ő tulaj­ddonképpen az ügyészségnek évek óta hangoztatott kí­vánságát teljesítette, amikor az elintézés alatt lévő aktákat az ügyészségre átkül­­dötte. A 6000 akta azóta csendesen pörcent az ügyészségen. Az ügyészek nem fogtak hozzá a munkáihoz, mert illetékes helyről ígéretet kaptak arra nézve, hogy az aktá­kat ismét vissza fogják küldeni a főkapi­tányságra, viszont a rendőr tisztviselője legjobb akaratuk mellett sem folytathat­ták a rendőrségről elvitt akták elintézé­sét , mert azok elintézetlenül több na­pon át az ügyészségen hevertek. Az újonnan érkező feljelentések ügyé­ben azonban a rendőrségen ismét a régi, megszokott, jól bevált gyakorlati mo­dus­ra tér­tek át. Az újonnan érkezett fel- jelentések ügyében ugyanis ismét a rend­őrség kezdte meg elsőnek a munkát az ügyészség megkérdezése nélkül. A rendőr­­tisztviselők munkaköre tehát ismét helyre­állt, csak a 6000 elintézetlenül heverő akta ügye vott még vitás, öt napon át tartott ez a vita, mialatt a főkapitányságon a régi módus szerint az új feljelentések ügyét intézték el. Végül is az ügyészség oldotta meg ezt a szinte operettszerű helyzetet olyan módon, hogy a 6000 elin­tézetlen aktát kocsira tetette és vissza­­küldte a főkapitányságra azzal a kérés­sel, hogy „a rendőrség az ő régi és igen jól bevált gyakorlati módszerével foly­tassa le a­ kérdéses feljelentések ügyében a nyomozást és döntsön belátása szerint“. Az aktaharc tehát ilyenformán a tegnapi napon békés befejezést nyert. Azonban mint mindent, úgy ezt is kihasználták az élelmes és agilis csalók, mint azt az alábbi eset is bizonyítja. Megtörtént ugyanis, hogy az ügyészség­hez átküldött 6000 akta feljelentettei közül valamelyik megtudta, hogy ellene eljárás folyik és a lapokból értesülve a főkapi­tányság és az ügyészség között folyó akta­harcról, kihasználta az alkalmat és a jo­gosan ellene feljelentéssel élő ellen most már a rendőrségen ellenfeljelentéssel élt. Minthogy a 6000 akta között szereplő első jogos feljelentő ügyét a bosszantó huza­vonái miatt egy hétig nem tárgyalhatta a rendőrség, a rendőrségre befutó új fel­jelentések között szereplő ellenfeljelentő ügyét ellenben a régi kerékvágásba azon­nal lefolytatták, az a humoros, de kelle­metlen helyzet állott elő, hogy ezúttal nem a csalót, a bűnöst állították elő, hall­gatták ki, helyezték vizsgálati fogságba, hanem az első jogos feljelentőn verték, el a port. Természetesen a rendőrség és az ügyész­ség között lefolyt harc néhány komikus következménye hamarosan békés elinté­zést fog nyerni. Húszezer német alattvalót utasítanak ki Lengyel­­országból — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Berlin, július 31. A lengyel kormány, miként varsói fai­rekből kitűnik, holnap tényleg teljes szi­gorral végrehajtja azok kiutasítását, akik Németország javára optáltak. Ily módon augusztus elsején húszezer embert utasítanak ki Lengyelországból. A kiutasítás igen sokak számára gaz­dasági tönkrejutást jelent. A sok ezer, ember elhelyezése a hatóságoknak súlyos gondot okoz. Egyelőre átmeneti tábo­rokba helyezik el őket, amíg megállapít­ható, mely községek hajlandók az elüldö­­zötteknek hajlékot nyújtani.­­. Kiterjesztik a lengyel államfő jogkörei — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Varsó, július 31. A belügyminiszter a fejm folyosóin kijelen­tette, hogy szünet után foglalkozni fog a kor­mány a középpár­toknak azzal a javaslatával, mely az alkotmány módosítására irányul.­­ A mozgalom cél­ja az, hogy az államfő, akinek ma szinte semmiféle jogköre nincs, nagyobb hatalomhoz jusson. A belügyminiszter eddig csak a választói jog alapos reformjára tett ígéretet. .. VASBÚTOROK, RÉZBÚTOROK, Ágybetétek ' ^'sxálat! FrohiszkamGAS 46

Next