Uj Nemzedék, 1925. szeptember (7. évfolyam, 195-219. szám)
1925-09-01 / 195. szám
Kedd, 1925 szeptember 1.__ Uj Nemreriók ............................................................................................................................................................................................................................................................. i ,;xí .,^awn«B«sflHg»«gaKE3»g?««Mrag?3a „Cegléd városa szivén viseli a nemzeti erők talpraállitásának nagy f ___ _____ \ i——— Horthy Miklós kormányzó nyitotta meg tegnap Cegléd jubiláris hármas ünnepségét — 50.000 ember vonult fel hódoló menetben a kormányzó előtt — Az Uj Nemzedék kiküldött tudósitójától. — Cegléd, augusztus St. Ceglédnek nagy napja volt tegnap. A garimagyar alföldi vásár hármas ünnepséget ütt meg. A Faluszövetség több társadalmi egyesülettel és Cegléd városával együtt itt rendezte meg második jubiláris kiállítását, hatalmas keretek között. Azonfelül lerakták az alapkövét a ceglédi kultúrpalotának, amelyet mindenféle hivatalos támogatás nélkül, Cegléd derék pohárai adakozásából építenek meg. A harmadik ünnep pedig a MOVE ceglédi sporttelepének a felavatása volt. Ezzel Cegléd modern sporttelepet is kapott, ahol a testi kultúrának is hódolhat, amíg a kultúrpalota a szellemiek terén ad új lehetőségeket a város közönségének. Mindezt a hármas ünnepséget fényessé tette Barthy Miklós kormányzónak személyes megjelenése. A kormányzó személyesen nyitotta meg a kiállítást, ő avatta fel a kultúrpalota alapkövét és az új sporttelepet Az ünnepség tulajdonképen már szombaton este kezdődött, amikor hatalmas fáklyátmenetben, sok ezer főnyi ceglédi polgár vonult fel a városon át a Városháza elé. Itt a ceglédi ipartestületi aleírtók, Darányi János üdvözölte Sárkánt Gyula polgármestert, majd Bolyos tanár hazafias verset szavalt. A menetben fáklyatartó ifjak és lampionos, fehérruhás lányok sorfala között vitték azt a hatalmas vasurnát, amelyet azután szombaton este a szulfurpalota alapköve mellett helyeztek el. Ebbe az urnába az ország vezetőinek dedikált fényképei és jelmondatai kerülnek. Ide teszik még Cegléd városi történetét, továbbá a tegnapi ünnepségről szóló laptudósdiásókat és a kultúrpalota megépítésének adatait is. A kormányzó is elküldötte fényképét sajátkezű aláírásával. Ezt a fényképet az urnába zárják. Hasonlóképen idekerül Bethlen István gróf fényképe is, aki különben ezt a jelmondatot küldte a ceglédieknek: „Ha egy utón haladunk, célhoz érünk. Bethlen István gróf.“ Apponyi Albertnek es a jelmondata, a ceglédiek számára: „Istenfélelem, hazaszeretet, összetartás, munka, a dicső nemzeti hagyományhoz, az alkotmányos jogfolytonossághoz való ragaszkodás, tervszerű, bátor haladás politikai és társadalmi téren, a nép összes rétegeinek egységes nemzetté forrasztása: ezekben van a magyar jövő záloga. Apponyi Albert gróf:“ A fáklyásmemet azután a Kossuth-szobor felé haladt, miközben a Kossuthtéri római katolikus templom tornyából tárogatón magyar dalokat adtak elő. A Kossuth-szobornál Budanovich László szavait, ezután pedig a hatalmas menet visszatért a Kossuth-tér felső részén épülő kultúrpalotához. Itt szabad színpadot állítottak fel és műkedvelő előadást rendeztek. Az előadáson beszédet mondott Lendvai István, Cegléd nemzetgyűlési képviselő, akit szombaton a pályaudvaron választóinak kétezer főnyi küldöttsége ünnepiesen fogadott, a légiód képviselője választóinak üdvözlőbeszédeire mondott válaszában kijelentette, hogy a keresztény és nemzeti eszmét képviseli akkor is, ha magára marad és nem lenne többé más, aki ezeket, eszméket hirdetné a magyar földön, amelyből neki egy talpalatnyi sem jutott, csak a jövőben jut a sír. Utalt arra, hogy éppen a mohácsi vész '99-ik évfordulójának a napján ült össze ünneplésre Cegléd városa és ez az alkalom is emlékezetünkbe vési, hogy a magyar név erejéből a keresztény és nemzeti eszméből kell jönni ismét a feltámadásnak. tábornok, Sipos Kamill tábornok, a Ludoviska Akadémia, parancsnoka, Schivoy ezredes, Mándoky Sándor ezredes lelkész, továbbá a kormányzó egész úti kísérete, szárnysegédein kívül Horánszky Gyula MÁV igazgató, aki a kormányzó külön vonatát kísérte. Ott láttuk Almássy Sándor szolnoki főispánt, Steinecker Ferenc közgazdaságikari egyetemi tanárt, Gaál Mózes tankerületi főigazgatót, Pálfy Dánielt, az Iparosok Országos Szövetségének elnökét, Plósz Bélát, Antal István dr.-t, Lukovich Gyulát, Rózsa Lajos dr. tiszti főügyészt, aki Kispest városát képviselte, Szüle Péter festőművészt és sokan másokat. Teljes számban ott volt a kormányzó menetében Cegléd város minden társadalmi előkelősége, élükön Sárkány Gyula dr. polgármesterrel. Ott volt Kolofoni István helyettes polgármester, Hulin Béla dr. rendőr főtanácsos, a ceglédi rendőrkapitányság vezetője, Szilágyi Imre esperes-plébános, Takács József református püspökhelyettes, Tröteli Lajos evangélikus lelkész, Geylhoffer István, a pestvármegyei gazdasági egyesület igazgatója, Madarász Adorján abonyi és Madarász Elemér monori főszolgabíró, Dezső Kázmér, Nagykőrös polgármestere, Tóth Tamás, Szolnok polgármestere, Magyar Kázmér, a nagykőrösi gazdasági egyesület elnöke, Ney Géza nagykátai főszolgabíró, azután a ceglédi ipar test illet, élén Rónay János elnökkel és Darányi János alelnökkel. Nagy tetszést aratott a menetben Ceglédbercel községének kétszáz főnyi tedodalmas menete. A menetet Forgócsi János ceglédberceli plébános és Stock Rezső községi főjegyző vezette. A hatalmas lakodalmas menet mindegyik tagja ünnepi népviseletben volt és a kormányzó sokáig szemlélte a nagyszerű látványt Szabó Mihály volt a vőlegény és Schenk Erzsébet volt a menyasszony, akinek gyöngyökkel ékesített tornyos párja magaslett a fején. Felvonulnak az Alföld ezrei Vasárnap már a kora reggeli órákban nagyon mozgalmas volt az alföldi város képe. Ünneplő viseletben Cegléd város és a környék községeinek ezrei vonultak fel. A városházától a Rákóczi-úton a pályaudvarig vezető útvonalon felsorakozott a város apraja-nagyja, a testületek, az iskolák zászlaikkal, a vidéki városok küldöttségei. Pontban 10 órakor futott be a pályaudvarra a kormányzó „Túrán” különvonata. A katonazenekar rázendített a Himnuszra és Horthy Miklós kormányzó, vitéz Nagy Pál gyalogsági tábornokkal, a honvédség főparancsnokával és szárny- Bezrédeivel lelépett a perronra. A kormányzó szemlét tartott a kivonult Csendőrdíszszázad és az észak pestvármegyei Vitézi szék egyenruhás tagjai "(Halt. Vitéz Falka László alezredes, a ceglédi helyőrség parancsnoka és vitéz Feördeös Vilmos ezredes, az északprsingn vitézi szék kapitánya továbbá a város polgári hatóságai tisztelegtek a kormányzó előtt, majd Sárkány Gyula polgármester lépett elő és ezzel a beszéddel üdvözölte a kormányzót: — A mai hármas ünnepség, amelyet a véletlen hozott össze, Cegléd városának színmagyar lelkét tükrözi vissza. Ebből a hármas eseményből meg lehet ismerni Cegléd polgárságának szépségkultuszát is. A kiállítás rendezése és anyaga mutatja azt a megfeszített munkát, amelyet a város minden polgára végzett Ceglédért és a magyar hazáért A kuturház építése tanúsítja, hogy a termelőmunkán kívül a kultúrát is műveli ez a város. A sporttelep építése pedig azt bizonyítja, hogy az ifjúság nevelésére is nagy gondot fordít Cegléd polgársága. Horthy Miklós kormányzó ezzel a beszéddel köszönte meg az üdvözetet: — Köszönöm polgármester úr meleg üdvözlő szavait. Az újjáépítés útja a nemzet szellemi, fizikai és gazdasági erőinek fejlesztése és egyesítése.— A mai hármas ünnepséggel Cegléd városa bizonyságát adja annak hogy minden irányban szivén viseli a nemzeti lap kiállításának nagy feladatát— Örömmel látom, hogy a város társadalmának vezetői az együttműködés és a kölcsönös támogatás szellemében irányítják az újjáépítő munkát. — Kérem, őrizzék meg az egyetértésnek ezt a szép erényét a jövőben is. Még egyszer köszönöm üdvözletüket, Ms választ lelkes és hosszantartó éljenzés követte. A kormányzó ezután felszállott Cegléd városának diszfogatára, amelyet öt fekete mezőhegyes telivér paripa vitt a városon keresztül. A hatalmas menetben követték a kormányzót a Budapestrőlkezett notabilitások és Cegléd város előkelő égei. Ott volt Csáky Károly gróf honvédelmi minester, Preszly Elemér, Pestvármegye főispánja, Agerasztó Tivadar, Pestvármegye alispánja, Fáy László, Kecskemét főispánja, Szontagh Tamás, a Magyar Földtani Intézet igazgatója, Purgly Emil nyugalmazott főispán, Gesztelyi Nagy László, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Zimay Károly kecskeméti polgármester, Staub Elemér államtitkár, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Fritz Géza miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztérium részéről, Teleky Tibor gróf, Szapáry Lajos gróf, Halász Móric, Endre Zsigmond, Eckhardt Tibor, Lendvai István és Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselők, továbbá a katonaság részéről vitéz Nagy Pál gyalogsági z^^ja 3 A kiállítás megnyitása Horthy Miklós kormányzó több diadalkapun át a mindvégig lelkesen éljenző hatalmas tömeg sorfala között érkezett meg a ceglédi Kossuth-főgimnázium elé, ahol a Faluszövetség századik jubiláris kiállításának nagy anyagát elhelyezték. A bejáratnál Dobos Margit ceglédi magyarruhás őri leány a város hölgyközönsége nevében hatalmas rózsacsokrot adott át a kormányzónak. Ezután Schandl Károly földművelésügyi államtitkár lépett az államfő elé és ezzel a beszéddel kérte a kiállítás megnyitására: — Főméltóságu Kormányzó Úr! A „Falu“ Országos Földműves Szövetség századik kiállítását rendezi és ennél a határkőnél bizakodva tekint vissza az elmúlt öt esztendőre. Minden romban volt, ellenséges paták taposták a barázdákat, üresen álltak a tanyák istállói, kifosztott mezőgazdaság, megdermedt ipar és pusztuló tűzhelyek jelezték a harmadik tatárjárás elvonulását. A nemzet vezérének intő és buzdító szózatát, mely a nagyváros és a falvak népéhez szólt, megértette a vidéki magyarság. Főméltóságod védelme alatt és a föld népének azóta sírba szállt két apostola, Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó István vezetése alatt egyesült a nép a Faluszövetségben, hogy eltakarítsa a romokat és verejtékes munkával szebbé tegye a falvakat és vidéki városokat, virágzóbbá a mezőgazdaságot és ipart, mint annakelőtte volt. — Isten nevében kezdtük a munkát és keresztény hite, magyar hazaszeretete nem várt eredményekkel jutalmazta a magyar föld népének törekvéseit. Mintha a nemzet nagy prófétája kiszállt volna nagycenki sírboltjából és a tospedés után — mint éppen száz évvel ezelőtt — szellemével áthatotta volna a vidék romlatlan magyarságát: a barázdákban és a nádfedeles műhelyekben hímmentő munka folyt a Faluszövetség öt esztendejében. A magyar mezőgazdaság borzasztó sebeit begyógyította a földművelő magyarság szorgalma és tudása, gabonatermesztésünk elérte a békében hozamokat, állattenyésztésünk pótolta az elszenvedett hiányokat, házi iparunk soha nem látott lendületet vett a kézműipar újraecsilet szerez remekeivel. Táj iskolák, templomok épülnek. tanyavilágban, a cserépzsindelyes uj házi-stók ezrei nőnek ki a magyar földből. A kulturmunka, amely Főméltóságod magas védelme alatt megindult, eredményeiben valóban méltó Széchenyi István gróf fellépésének százéves fordulójához. Ezeket az eredményeket akarja a vidéki magyar nép ebben a teinmagyar alföldi városban, Cegléden, a századik falukiállitás keretében bemutatni. Csak egyes virágszálak, kevés búzaszem, néhány fonál segyvár remek az, amit a kiállítás mutat, ahol a sok lelki és gazdasági kincshez képest, amit a színmagyar tábor bizakodó erejével ezen a tatárjárta földön kitermelt. Cegléd városát választottuk a századik állomásul, mert ez az izmos, romlatlan alföldi nagy szálláshely a maga dolgos tanyavilágával és népes faluszövetségi csoportjával élő bizonyítéka az új magyar élniakarásnak. Ennek az alföldi városnak s ennek az alföldi vidéknek délibábos rónáit a magyar kultúra kétszer népesítette be a keresztény műveltség alkotásaival. Virágzó városok, gazdag falvak lepték el eükin a Duna-Tisza közét már a magyar királyság első századaiban Először a tatárdúlás, azután a török pusztítás, harmadszor a vörös rémuralom égették fel ezt a kultúrát. Egy panszi tudós jön Keletről és azt hirdeti Európának, hogy a magyarok kultúrája még a római és görög műveltségnél is régibb volt. Kell valami istenadta erőnek lenni ebben a nemzetben, hogy kultúráját nem engedi eltemetni s ebben az istenadta erőben Széchenyi századik évfordulóján nemcsak hiszünk, hanem azt akarjuk, hogy ezen a századik állomáson egész táborunk, minden falu és minden város megfogadja szent fogadással, hogy nemzeti kultúránkat, amelyet első királyunk ezen a földön a keresztre ezt az ekevaera alapított, minden modern mérgezéssel szemben megőrizzük és újra dicsőségre vigyük. — Főméltóságodat a védelme alatt dolgozó Faluszövetet hazafias hódolattal üdvözli, kitüntető megjelenését hálásan köszöni és alázatos tisztelettel kéri, hogy a századik falukiállítást, amelynek sikere érdekében Cegléd városa, a Duna- Tiszaközi mezőgazdasági kamara, a pestmenyei és ceglédi gazdasági egyesültek, a ceglédi ipartestület, iskolák és több érdemes társadalmi egyesület működött közre, megnyitni és megtekinteni kegyeskedjék! A kormányzó a magyar rög szerenmére buzdítja az Alföld népét Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár szavaira Horthy Miklós kormányzó ezzel a beszéddel válaszolt: — Öt évvel ezelőtt alakult meg a Faluszövetség, amelynek alakuló ülésén magam is jelen voltam. Működését állandó figyelemmel kísérem. Megelégedéssel láttam azt a céltudatos munkát, amellyel a lefolyt öt év alatt a szövetség kitűzött céljainak megvalósításán, a falu kultúrájának emelésén fáradozott. Céltudatos munkájának egyik különösen jelentős ága volt az említett célt szolgáló kiállítások rendezése. Azok sorában a ma itt, Cegléden megnyíló kiállítás a századik. Fontosságuk elismerését azoknak immár nagy számán kívül mi sem bizonyítja jobban, mint az a készség, amellyel rendezőseikben a Faluszövetséggel karöltve más szervezetek és intézmények mind nagyobb számban részt vesznek. Örömmel látom, hogy e mai, századik kiállítást a szövetség éppen Cegléden rendezte. — Talpraállásunkba vetett hitemet nagyban erősíti az, amit Cegléd népének a haza földjéhez való ragaszkodásáról, a mezőgazdasági munka iránt érzett szeretetéről régebben is tudtam és újabban is hallok. — A magyar rög szeretőjétől áthatott szivemnek kevés dolog fáj jobban, mint az, ha az örökölt, vagy kitartó munkával szerzett birtoktól való könnyű, sőt M Már készül az fti Élet könyve 1 ft negyedik kötete i* 1 Minden előfizetőnk ingyen kapja_____"