Uj Nemzedék, 1925. október (7. évfolyam, 220-246. szám)

1925-10-01 / 220. szám

C­sütörtök, 1925 október 1. Ili Nemzedék núsz millió aranykorona beruházási és az adósságok fizetései ajánlják a fővárosnak — mmammmmmmmmamammmmn ---­Az elektromos áramtermelés monopóliumát kérik ennek fejében Bethlen miniszterelnök és a főpolgármester tervének részletei — Az Uj Nemzedék tudósijától. — Hírt adta­k a lapok arról a tervről, amelyre Bethlen István gróf miniszter­el ne­k hívta fel Ripka Ferenc főpolgár­mester figyelmét, a főváros kölcsö­ntar­­tozásával kapcsolatban. Nagyszabású és az egész magyar közgazdasági, ipari életbe bekpcsolódó külföldi vállalkozás­ról lenne szó, amelynek a részleteiről ed­dig hivatalos nyilatkozatot nem tettek, csupán annyit közöltek, hogy Ripka fő­polgármester a tervet a fővárosi pártok­­vezetőivel értekezleten beszéli majd meg. Az Új Nemzedék munkatársának al­kalma volt beavatott helyen tájékozódni az egyébként szigorú titok­tartással kezelt ügy részleteiről. — Egy külföldi tőkecsoport ajánlatáról van szó — mondotta informátorunk — amely a főváros és az ország elektromos áramtermelésébe és fogyasztásába kíván bekapcsolódni és a megfelelő koncessziók ellenében hajlandó arra, hogy igen jelentős mértékben fejleszti és kiépíti a magyarországi elektro­mos áramfejlesztő telepeket.­­ A terv lényege az, hogy az amerikai és belga pénzemberekből álló társaság nagy mértékben megindítja a gyengébb minőségű magyar szenekben rejlő energia kitermelését, még­pedig oly módon, hogy azokból a gyengébb szenekből, amelyek nem bírják a szállítási költséget, azonnal a termelés színhelyén villamos energiát ter­mel. Az így nyert elektromos erőt távve­zetékeken továbbítanák mindenüvé, ahol világítás, vagy hajtóerő céljából áramra szükség van. A társaság tehát az egész országot behálózó távolsági vezetékeket épí­tene és vasúti kocsikon szállított szén helyett ezeken a vezetékeken jutna el mindenüvé az el­ekt­romos áram. A silány magyar szénfajtáknak ilyen felhasználása rendkívül nagy jelentőségű lenne az egész országra, mert biztosítaná ezeknek a bányáknak a kihasználását, munkaalkalmakat teremtene, egyben pe­dig megkímélné nemes szén-állományun­kat, amelyet a jövőben kizáróan speciális célokra lehetne felhasználni. A külföldi tőkecsoport hatalmas elektromos centrálét kíván épí­teni, amely elsősorban a fővárost látná el a szükséges árammal. De ez a centrále szolgálna áramforrá­sul a főváros és az egész ország ipari üzemeinek, sőt ha sor kerül a vasutak elektrizitására, úgy erre a célra is itt termelnék az áramot.­­ Az eddigiekből is világos tehát, hogy a legnagyobb fogyasztó Budapest lenne, tehát a fővárosnak kell elsősorban fog­lalkozni az ajánlattal.­­ Maga a főváros azonban csak egyik tagja lenne annak az érdekeltségnek, amely ezzel a külföldi tőkecsoporttal szerződést kötne, hiszen az áramszolgál­tatás érinti esősorban magát az államot, azután a nagy ipartelepeket. — Ami már most a fővárost illeti, a kül­földi tőkecsoport az elektromos áram ter­melése és — henry im, mondjam — árusí­tása ellenében számos jelentős reformot ígér. Ezek között első helyen állana az a húsz millió aranykoronára terjedő beruházási program, amellyel túlnyomó részben a főváros te­rületén, de az egész országban egy,sly­­­smind az új vállalkozáshoz szükséges épü­leteket, vezetékeket, berendezéseiket léte­sítené . Kö­tel­ezné magát a külföldi tőkecso­port arra is, hogy a beruházási progra­mon belül elvégezné a főváros elektromos telepének tel­jesen modern, a technika legújabb vívmányainak megfelelő átalakí­tását.­­ Ezzel természetesen külön komplexu­mot átkoknak a tőkecsoportnak a főváros elektromos üzeméhez való viszonya En­nek a részleteiről most még nem tudnék beszélni, bizonyos csak az, hogy a kül­földi ajánlat magában foglalja az elek­tromos üzem rendkívül nagyarányú fej- lesztését is.­­ Arról van szó, hogy ötven esztendőre kötne szerződést a főváros a külföldiekkel és ennek az időnek a lejártával valamennyi a fővárossal kapcsolatos építmény, berendezés a főváros tulajdonába menne át.­­­ Egyik fontos kikötés lenne az, hogy a nyersanyag intenzívebb kihasználásán alapuló termelés jelentősen olcsóbb áramhoz jut­tassa a fogyasztó közönséget, így az áramszolgáltatás tekintetében Magyarországon is ugyanolyan előnyhöz juthatna a kisipar és a nagyipar, mint amilyeneket Németországban és egyéb államokban már régóta élvez. A világítás és a közúti villamos részére való áram­szolgáltatás jelentősen kisebb összegbe kerülne és ez — úgy hiszem — más élet­­viszonylatban is az árak csökkenésére vezetne.­­ A koncesszió eletében ez a külföldi társaság vállalná magára teljes mérték­ben Budapest külföldi adósságainak ka­mat- és tőketörlesztését. Ehhez az információhoz csak azt je­gyezzük meg, hogy a felbecsülhetetlen kereseti lehetőséget nyújtó elektromos áram­termelés és eladás koncessziójának megadása csak a legnagyobb meggondo­lással és az ország és a főváros érdekei­nek a legszigorúbb szemmeltartásával kerülhet szóba. Japánban is a szovjet pénzek­ a kommunista propagandát — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Tokio, szeptember 30. Japán lapok leleplezéseket közölnek arról, hogy a japán munkásvezérek a szovjetorosz munkásküldöttek érkezése előtt Oroszországból 1.300.000 yent kaptak a Japánban kifejtendő bolsevista propagandára. A rendőrség több munkásvezért letartóztatott és újabb letartóz­tatások várhatók. T. .........■=7=7'~'—■"·»"■ ! Franciaország biztonsági egyezményt köt Törökországgal — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Milánó, szeptember 30. Konstantinápolyi jelentés szerint Fran­ciaország a tárgyalás során, amelyet az ottani francia nagykövet és S­ü­kri Kaja volt török külügyminiszter folytat, fran­cia-török biztonsági paktum megkötését ajánlotta fel. Franciao­szág hajlandó Törökországnak az alexandrettei kikötő­ben és Észak-Szíriában jelentős politi­kai és területi engedményeket tenni és Törökországot a mosszuli kérdésben is támogatni, aminek ellenében követeli Törökországtól a szíriai francia mandá­tumterület garantálását, továbbá Törö­­ország nagyobb mérvű közeledését Ro­mániához és Lengyelországhoz.­­. Ha tárgyalta a járásbíróság a halálraítélt Márffy József rágalmazóinak bűnügyét Hitelrontásért és rágalmazásért jelentett föl két újságírót — Az Új Nemzedék tudósijától. —­ ­ --------­ A budapesti büntető járásbíróságon Lajos bíró ma délelőtt felette érdekes bűnügyet tár­gyalt, aminek érdekességét különösen az okozta, hogy a fomagdavddlói székben egy halálraítélt ember ült, akinek személyével a közelmúltban éveken keresztül foglakozott a sajtó. Néhány héttel ezelőtt a bombaper ügyének halálraítélt vádlottja, Márffy József, rágalma­zás és becsületsértés címén feljelentést tett az egyik reggeli lap két munkatársa, Ráskai László és Bodó hírlapírók ellen, a­kik ez év július havában lapjuk szerkesztőségében be­szélgetést folytattak Landler Ferenccel, Marfl­y egyik állítólagos barátjával. A két újságíró beszélgetés közben meginter­júvolta Landlert, aki elmondotta, hogy Márffy az oka annak, hogy Bökő Zoltán öngyilkossá­got követett el, fel jelentésében előadja Márffy, hogy mind­hárman a beszélgetés után megjelent cikkel mélyen megsértették becsületét és ezért úgy Ráskai László, mint Bodó Béla hírlapírók, majd pedig az intervjút adó Lendler Béla el­len becsületsértés és rágalmazás címén pert indít. A két hírlapíróra vonatkozóan külön kérelmet terjesztett elő a járásbíróságnál, amelyben hangsúlyozta, hogy őt a cikkben foglalt kijelentések súlyos anyagi és erkölcsi kárral sújtották, azért Ráskai és Bodó ellen magánjogi igényeit is bejelenti hitelrontás címén kéri, hogy a járásbíróság Ítéljem meg két­­kétezer aranykoronát ami körülbelül az aranykorona mostani értéke szerint hatvan­­millió koronát tesz ki. Egyben bűnügyi zárlat elrendelését kéri, valamint biztosítási végre­hajtást kér a hírlapírók vagyonára. Lendler elleni feljelentésében azt a kérelmet terjesztette elő Márffy, hogy a bíróság ál­lapítsa meg, hogy vájjon van-e neki foglal­kozása, m­ert ellenkező esetben közérdekből a doktgházban­ való elhelyezését kívánja. „Túl­fűtött agyból származhat csak — mondja Márffy, — hogy nekem Bökő Zoltán halálában részeim lett volna“. Lajos biró Márff­y ügyében ma déli 12 órára, tűzte ki a tárgyalást. Fél tizenkettőkor a já­rásbíróság mindig hangos folyosóján föltűnt Márffy jellegzetes alakja. Két, fegyver­ nélküli börtönőr kíséri a tárgyalóterem előszobájában, ahol a legnagyobb nyugalommal, szinte csodá­latos hidegvérrel beszélgetni kezd börtönőrei­vel. Egyáltalán nem látszik meg rajta, hogy valami komolyan venné a halálos ítéletet, szinte ott él a szemében a bizalom, hogy majd a Líbia mindent el fog intézni. Tizenkét órakor a teremőr hangos szóval szó­lítja be a feleket. Márffy nyugodt léptekkel, kevély fejtartással belép a tárgyalóterembe. Megkezdődik a tárgyalás ... A bíróság való­színűen ez ügyben a tárgyalást el fogja na­polni. ii—■«um« niampuw jin'ninwi Egy megszökött automobilos banditát lógtak le Baranyában — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A napokban a magyar-francia bizosító inté­zet kaposvári ügynökségének egyik üzlet­szerző tisztviselő, Scholtz Ernő, hatalmas le­kötött összegű biztosítási kötvényekkel jött meg. A vezértitkár azonnal fogadta az üzlet­szerző jelentését. A kötvények olyan hatalmas biztosítási összegről szóltak, hogy az üzleti jutalékok Scholtz Ernő részére csaknem száz millió koronát tettek ki. Scholtz kérte az in­tézetet, hogy a jutalékot azonnal fizessék ki A vezértitkár hét millió koronát adott alkal­mazottjának azzal, hogy a még neki járó ösz­szeget is megkapja a napokban. Scholtz azon­ban az összeg felvételének pillanatától az in­tézetnél többé nem jelentkezett. Polgár vezér­titkár gyanút fogott, újból átfogta a kötvé­nyeket s meglepetve állapította meg, hogy azok mind hamisítványok s az azokon sze­replő egyének mind ismeretlenek. Ekkor Scholtz Ernőt azonban már nem lehetett Ka­posváron elfogni, mert ez Prasser Endre autó­fuvarostól kocsit bérelt s azon elutazott. A tegnap délután egyedül hazaérkező Pras­ser szenzációs dolgokat mondott el utasáról. Szerdán délután megjelent nála Scholtz Ernő egy höl­gyi isé­re­tébe­n és a biztosí­tó­intézet nevében felfogadta őt, hogy vigye el Pécsre. Bejárva Baranyát, Szigetváron át csütörtök este Barcsra mentek, ahol már egy uriasan öltözött fiatalember várta Scholzo­t. Tárgyalt az ottani hizlaldával és malommal. Amikor a malomból kijött, örömmel közölte Prasser­rel: — Bravó, nagyszerű üzletet kötöttem, har­minc millió üti a markomat. Prasser telefonálni akart Kaposvárra nejé­nek, azonban Scholtz és az ismeretlen meg­akadályozták és felszólították, hogy kora haj­nalban álljon elő az autóval, mert mennek Pozsonyba. Hajnalban el is indultak és alig hagyták hátuk mögött Barcsot, amikor Scholtz elővette lovassági pisztolyát és közölte Fras­­serrel, hogy ha habozás nélkül nem teljesíti rendelkezéseit, azonnal lelövi. Kanizsán Prasser közölte feleségével telefo­non az esetet s megtudta tőle, hogy a kapos­vári rendőrség már körözi a szélhámosokat. A hír vétele után a kanizsai államrendőrséggel tudatta a dolgot. Rögtön detektívek mentek ki az autóhoz és amikor Scholtz barátjával és a leánnyal odament, letartóztatták és előállí­tották őket a főkapitányságra. A revolvereket elszedték tőlük s ekkor derült ki, hogy Scholtz a vele utazó leányt Szekszárdot, lakó szüleitől szöktette meg. 3 Svájc általános leszerelés esetén is ragaszkodik a védkötelezettséghez Bern, szeptember 36­A nemzeti tanács tárgyalta a szövetségi ta­nács jelentését a népszövetségi közgyűlés ha­todik ülésszakáról. A tárgyalás során a bi­zottsági előadó annak a kívánságának adott kifejezést, adjon világos utasításokat a szö­vetségi tanács a svájci delegátusok számára, hogy bárminő megállapodás jönne létre az ál­talános leszerelés tekintetében, Svájc nem en­gedi érinteni a svájci alkotmányban foglalt általános védőkötelezettséget. Még a ko­mm­uista képviselők vendégszereplését sem tűrik meg az angol mimkáspártban Liverpool, szeptember 30. A munkáspárt évi értekezletén több mint ezer delegátus vett részt, akik 3.200.000 szava­zatot képviselte­k. A kommunistáknak ama két javaslatát, hogy csatolják a párthoz a kom­munista pártot és engedjék meg kommunista képviselőik sz­replését a munkáspárt helyi csoportjaiban, túlnyomó nagy többséggel ve­tették el. Az első javaslat ellen szavazott 2.951.000 munkás, mellette 321.000; a második javaslat ellen szavazott 2.870.000 munkás, mel­lette 321.000. m­an a gőzfürdők ezentúl reggel 7 órát él délután 5°eg vannak nyitva. JcSykl­ícs 34-H­eastlt- és ü­nnepnapokon 3-12-13.

Next