Uj Nemzedék, 1926. március (8. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

4 Mit lehet hallani a rádión? Keddi műsor •­Az Új Nemzedék tudósító­jától MAGYARORSZÁG. Budapest (541.). Hétfő. D. u. 2.30 és 3: Hírek, közgazdaság. 4: Letters—Sebestyén Jazz-band. 5.30: Cigány­zene. 7: Zongorajáték. 730: Tóth Lajos szalon­­zenekara. 8.30: Hangverseny. M. Havas Gyöngyi, a m. kir. Operaház volt tagja a kö­vetkező énekszámokat adja elő Polgár Tibor zongora kísérete mellett: Cariserini: Vittoria, Schubert: An die Musik, Brahms: Die Mai­nacht, Marx: Japanisches Begeulded, Wolf: Er­nst's, Hubay: Miért oly későn? Kodály: Há­rom itt előttem, Jöjj te hozzám, Jajj de régen, Kocsiszekér, kocsi szán. Kedd. D. e. 9.30, 10.30 és 12.30: Hírek, köz­gazdaság. 1130 és 1.30: Zongorajáték. 2.30 és 3: Hírek, közgazdaság. 4.30: Szórakoztató zene. 3. Késer: Csokonyay-nyitány. 2. Bizet: Carmen c. op. ábránd. 3. Kamrák. 3. Barátaimnak, egy­veleg. 4. Fuczik: Kinizsi magyar hős, induló. 5. Friesay, 69. ezred, induló. 6. Wiedemann: Gránátos, történelmi induló. 7. Fuczik: Marehe bongroise, induló. 8. Éljen a haza, induló. 6. Szepesy Erzsébet chanson- és szavaló­estje, Jeszenszky Gyula zeneszerző közreműködésé­vel. 8: A m. Mr. Operaházból Vecsey Ferenc hegedűművész hangversenye a Filharmónias Zenekar közreműködésével, Hubay Jenő vezé­nyel. 10: Zene, AUSZTRIA. Bécs (530 és 590). D. e. 11: Hangverseny. D. u. 13: Hangver­seny. 1. Jensen: Esküvői zene, suite. 2. Beetho­ven: Adagio a Septettből. 3. Meyerbeer: Ope­raábránd. 4. Bach: Chaconne, hegedű. 5. Men­delssohn: Konzertsuite a Szentivánéji álom­­ból. 6. Leoncavallo: Bajazzo, ábránd. 7. Schu­bert: Német táncok. 8. Wagner: Császár-in­duló 730: Francia nyelvóra. 7.40: Angol nyelv­óra. 8.15: Kienzl-est. 1. Don Quichotte távozása és hazatérése a Don Quichotte-től. Előadja a bécsi szimfonikus zenekar Kienzl Vilmos veze­tésével. 2. Dalok zenekari kísérettel. Előadja Anday Rosette operaénekesnő. 3. Esti hangu­lat. Zenekar és hárfa. 4. Dalok zenekari kísé­rettel. Előadja Berta Kiurina­­kamaraénekesnő. 5: Ballettzene a Don Quichoteltól. NÉMETORSZÁG, Berlin (505 és 576). D. u. 4.30: A Barmos-quartett hangversenye. Dvorak: Op. 96. quartett. 5: A rádiózenekar hangversenye. 7.10: Angol nyelvóra. 8.30—10: Tarka est. 10.30—12: Tánczene. Hamburg (392.5). 1). u. 4.15: A rádiózenekar Rajna—Duna hangversenye. 7: Angol nyelvóra. 8: Négy­­szemközt- Ludwig Fulda vígjátéka. 9: Az új romanticizmus. A hamburgi favósquintett ka­maraestje. 3. Ingenhoven: Quintett. 2. Lend­­vai: Intermezzo az op. 29. quintettből. 3. Blumer: op. 45. sextett. 10.15: Mandolin- és gi­tárhangverseny. Münster (410), D. u. 4.50: Schubert-hangverseny. 8: Spanyol nyelvóra. Boroszló (418), D. u­. 5: Massenet—Puccini hangverseny. S15: Roda Boda szerzői estje a rádiózenekar közreműködésével. Lipcse (452), D. u. 4: Zene. 530: Könyvismertetés. 6.30: Esperanto. 8.15: Klasszikus est. 1. Haydn: G-dur trio. 2. Beethoven: D-dur szonáta. 3. Mozart: B-dur trio. 10: Vig zene. Königsberg (463). D. u. i: Zene. 730: Esperanto. 9.30: Hang­verseny. CSEHORSZÁG. Prága (368). D. u. 5—6: Sextett. Táncok és dalok 6.15: Né­met leadás. 8.­2. Zenekari hangverseny. 1­ Haydn: Szimfónia. 2. Chopin: Dalok. 3. Cseh táncok. 4. Nieviadonitz: Dalok. 5. Szavalat. 6. Ballettzene a Giocondából. 7. Dvorak: Op. 90 suite. 8. Dvorak: Szerelmi dalok. 9. Wagner: Tannhaeuser. OLASZORSZÁG. Róma (425). D. v. 2. Tőzsde. Zene. 5: Hirek, tőzsde, felol­vasás, Jazzband. 840: Hangverseny. FRANCIAORSZÁG. Paris (1750). D. u. 5.45: Hangverseny szólisták közremű­­ködésével. 9.30: Rádióhangverseny. ANGLIA. London (365). — Deventry (1600). D. u. 5.15: Hangverseny. Quartett szoprán­szólóval. 7: Tánczene. 815: Bach-hangverseny. 935: Katonazene. 930: Duett és szoprán szóló. 950: Rádiórevü. 1030: Ének­est 11: Előadás. 11.30—1: Tánczene. 1 n­y­i­t­v­a marad a­­ .1 órai t!| H a nagy választékban legfinomabb és egy­­ál sze-fibb k­vitelben. UN­10 i N­A A! Nemzedék gedd, 1926 március 1 Vasárnap megalakult az Országos Tisztviselő Házépítő szövetkezet — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Az Országos Tisztviselő Házépítő Szö­vetkezet — amelynek céljairól már beszá­molt az Uj Nemzedék — vasárnap dél­előtt tartotta alakuló közgyűlését a Vár­­megyeháza közgyűlési termében. Az ala­kuló közgyűlés iránt igen nagy érdeklő­dés nyilvánult meg a magyar köztisztvi­selők táborában s a termet zsúfolásig megtöltötték a házépítő szövetkezet tag­jai, köztük számos vidéki kiküldött Egész széksort foglaltak el a nemzeti had­sereg tisztjén Falu­di Ferenc MÁV intéző, a szervező­­bizottság elnöke, elöljáróban beszámolt a múlt év szeptembere óta folyó szervez­kedés munkájáról, melynek eredménye­­képen eddig már nyolcvanöt helyi csoport alakult meg Csonkamagyarországban. Az érdeklődés a szövetkezet eszméje iránt szinte megdöbbentően nagy volt, bizony­ságául annak, hogy a magyar középosz­tály tagjai mennyire áhítoznak nyugal­mas családi otthon iránt. Az alapszabá­lyok szerint csupán harminc tag jelentke­zése lett volna szükséges, ezzel szemben már sok ezren jelentkeztek, különösen vi­déken, de eddig csak hatszázkilencven­hét tagot vettek fel. A szövetkezet állandó nexusban áll több nagy pénzcsoporttal s a tárgya­lások igen komoly stádiumban van­nak. Az építési tőke erejéig a szövetkezet jelzálogjogot nyer a házra. A szövetkezet pénztárába befolyó lak­­bérösszegekről mindenekelőtt a kamatot (10 százalék), a tűz- és életbiztosítási dí­jakat rendezik s a fennmaradó összegek üzletrészeket képeznek. Az építkező tagok az évi nyereség kifizetése helyett is meg­felelő üzletrészt kaptak. Ha az összegyűj­tött üzletrészek tehermentesítik a felépí­tett házat, úgy a felmondott üzletrészek ellen­ében a szövetkezet megadja a törlési engedélyt. -" Nem tisztviselő­ tagok tehermentes tel­keire is házat érít a szövetkezet és ezek a tagok is üzletrészekkel törlesztik a teher­mentes kölcsönt. Nem­ tisztviselő tagok garanciája a tehermentes telek, a telek­könyvi bekebelezés, egyéb ingatlanok le­kötése vagy készpénzhozzájárulás, esetleg szükség esetén életbiztosítás. Ezek a ta­gok kész családi házat is kaphatnak a szövetkezettől, ha a ház ellenértékét meg­felelő összegű üzletrészszel fedezik. A tagok tájékoztatása végett az igaz­gatóság félévenként közli a tagokkal építési programját. Az évi tiszta nyere­séget a tagok közt egyenlő arányban szétosztják, de üzletrészenként az oszta­lék nem lehet több évi öt százaléknál. A tiszta nyereség tíz százaléka azonban az igazgatóságé, húsz százaléka pedig a tar­talékalapé. Az első üzletév az év decem­ber 31-én zárul le. Az alapszabályokhoz a szövetkezet több tagja hozzászólt és módosító javas­­latot tett. A javaslatok nagy részét ma­gáévá tette az igazgatóság. Kecskés Elek (Székesfehérvár) felhívta az igaz­gatóság figyelmét arra, hogy a szövetkezet csak úgy lesz életké­pes, ha a vidékre támaszkodik s ezért ügyelni kell rá, hogy a fővá­rosi tagok érdekeit ne helyezzék a vidékiek elé­. Az előadó utal rá, hogy az alapszabá­lyok szerint az a vidéki szervezet, amely legalább kétszáz taggal s négyszáz üzlet­résszel rendelkezik, tagot delegálhat az igazgatóságba. A közgyűlés több lényegtelen hozzá­szólás után elfogadja a szövetkezet alap­szabályait s az elnök m­egalakiltn­ak je­lenti ki az Országos Tisztviselő Házépítő Szövetkezetet. Majd megválasztották a szövetkezet igazgatóságát. A szövetkezet elnökévé Búzás Miklós ny. tábornokot, alelnökké Faludi Ferenc MÁV intézőt vá­lasztották, a felügyelőbizottság tagjai pedig Joó Károly főszámtanácsos, Kasza Pál felügyelő, Bartal József kir. fő­ügyész és Mocsári­ Kálmán földibirtokos lettek. A felügyelőbizottság négy tagja közül három vidéki. Az alakuló közgyűlés egy óra után ért véget­ A közgyűlés után igen sokan je­lentették be belépésüket az újonnan ala­kult házépítő szövetkezetbe. A szövetke­zet ideiglenes hivatalos helyisége Király­­utca 85. szám alatt lesz. A szervezőbizottság Pest környékén számos telket kötött le tagjai számára s egy háromszáz négyszögöles telek ára nyolcmillió. Ennek árát azok a tagok, akik nem rendelkeznek teherrel, csekély havi részletekben törleszthetik. Búzás Miklós nyug­­tábornok elnöki megnyitója után Papi­ Mátyás ügyvéd, a szövetkezett ügyésze terjesztette elő az alapszabályokat, amelyek lényegét a kö­vetkezőkben ismertetjük:­­ " Az Országos Tisztviselő Házépítő Szö­vetkezet, amelynek működési köre egész Magyarország, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tagjait házhelyekhez és lakbérük le­kötése révén megfelelő családi há­zakhoz juttassa. A s­zövetkezet telkeket vásárol vagy örökbérletre megszerez s a saját, vala­mint a tagok telkeire házat épít. E célra hosszú lejáratú és olcsó építési kölcsönt szerez és nyújt. Az építés olcsóságának biztosítására építőanyagokat termel, be­szerez és raktáron tart. Minden tag kö­teles a belépéskor egy tizenhat pengő ér­tékű üzletrészt vásárolni s üzletrészen­ként tizenhat pengő erejéig felelős. Az üzletrészek csak az igazgatóság engedé­lyével ruházhatók át. A szövetkezet tagja csak büntetlen előéletű tisztviselő vagy magános lehet, utóbbiak kezében azonban csak az összes üzletrészek egyharmada lehet. Tisztviselőnek tekintendő úgy a köz-, mint a magánalkalmazott akár aktív szolgálatban van, akár nincs. Hitelnyújtás esetén a tag köteles va­gyoni állapotát és hitelképességét iga­zolni és a kívánt biztosítékokat meg­adni. Ha a tag meghal, úgy az örökösök igényt tarthatnak az üzletrészek értékére vagy az üzletrészeket megtarthatják, ha az igazgatóság ahhoz hozzájárul. A tag kizárható, ha csődbe vagy gond­nokság alá kerül, ha hitelképessége meg­szűnik, vagy ha hazafiatlan magatartást tanúsít. Az elmebeteggé lett tag jogait és kötelességeit gondnoka gyakorolhatja A kizárt tag üzletrészének értékét a zár­számadás után egy év múlva fizetik vissza. Kizárható az a tag is, aki a szö­vetkezet igazgatóságát durván megsérti, ellene konzekvensen állást foglal, a szö­vetkezettel szemben sértő cselekményt vagy visszaélést követ el. A kizárás ellen a közgyűléshez lehet felebbezni. A tagok többféle módon juthatnak csa­ládi házhoz. Vagy saját telküket ajánlják fel vagy annyi üzletrészt gyűjtenek, hogy annak ellenében házat építhetnek, esetleg kész házat tulajdonába bocsáthatnak. A tisztviselőtagok tehermentes tel­kére házat éiít a szövetkezet s a tag a házépítési összeget a szövetke­zet rendelkezésére bocsátott lakbéré­vel törlesztheti le. Egy tag kérdésére itt megjegyezte az alapszabály előadója, hogy akik nem ren­delkeznek saját telekkel, azok részein Pest környékén, vagy vidéken telket is rendel­kezésre bocsát a szövetkezet, ugyancsak lakbér-törlesztési alapon. Az építkezni szándékozó tag köteles­ség© hitelt érdemlően bizonyítani hivatali állását, lakbére nagyságát, telke területét és tehermentes voltát. A tag háza felépí­tésétől számított hat hónapig nem tör­leszt semmit, hat hónapon túl egy évig pedig fél lakbérösszeget, úgy hogy az első évben lakbérét háza berendezésére és csinosítására fordíthatja. A tag köteles esetleg garanciaképes életbiztosítást is kötni, melynek nagyságát az igazgatóság állapítja meg. A kötvények mindaddig a szövetkezet tulajdonában maradnak, míg a távok a házépítési költséget le nem tör­lesztik. Az építési szerződéseket az igaz­gatóság külön-külön köti meg a tagokkal s a körülmények mérlegelésével az álla­pítja meg az építendő ház nagyságát is. Paris, február 27.­­LMorain, a párisi rendőrfőnö­k, a minap tért vissza angliai tanulmányútáról. Morain rendőrfőnök Londonban Mr. Elliott-n­, az an­gol főváros rendőrfőnökével tárgyalt, még­pe­dig nem holmi frankbotrányról, hanem a Vi­lágvárosok közlekedési problémáiról. Mórain rendőrfőnök nevéhez fűződik a párisi közle­kedés megreformálása és neki tulajdonítható, hogy ma Pakis dicsekedhetik a világvárosok között az egyik legmodernebb közlekedő­rend­szerrel Ennek a Móráin által megreformált párisi közlekedésnek két alapelve van, az egyirányú forgalom és a járó­­művek egyoldalon való állomásozása. Mind a két újítást most terjesztik ki egy­másután újabb-újabb útvonalakra. Először 1924-ben tettek próbát ezzel a két dologgal, amikor M. Martin átvette a párisi rendőrfő­nökség vezetését. Az egyirányú forgalomnak az a lényege, hogy a párhuzamosan haladó útvonalak közül az egyik útvonalon mehet­­nek és a másikon jöhetnek csak a kocsik, illetve az autók. Az esti és éjszakai órákban az útvonalak végső pontjainál kivilágított tábla jelzi, hogy az illető útvonalon milyen irányú közlekedés van. Ezt nevezik sens unique-nek. A párisi prefektúra most egyre több és több útvonalra vezeti be ezt a forgalmi rendszert. A másik Morain-féle újítás, hogy bizonyos útvonalakon a kocsik, azaz inkább az autók — mert ma már a teherkocsi is meglehetős ritkaságszámba megy Parisban — csak az út­test egyik, megjelölt oldalán állhatnak meg. M. Marain mostani londoni látogatása az­után egész sereg újabb közlekedési reformot hoz majd Párisba. Merain prefektus tulajdon­képen londoni útjával visszaadta az angol rendőrség egyik vezető tagjának néhány hó­nappal ezelőtt Párisban tett látogatását, ami­­koris szintén a világvárosi közlekedés aktuális kérdéseiről volt szó. London és Paris egymástól tanul, állandóan ezekben a kérdésekben és az egyik városban kitalált újítást rendszerint a másik is hamarosan átveszi. Mórain és Eliett lon­doni találkozásának, a kiszivárgott hírek sze­rint, az az egyik legnagyobb érdekessége, hogy elhatározták volna, feltámasztják sírjából a lovasrendőrt. Angliában és Franciaországban ma már a legnagyobb ritkaság a lovasrendőr. Megszün­tették őket, egyszerűen azért, mert arra a ta­pasztalatra jutottak, hogy többet ártanak, mint használnak, mert eltorlaszolják a forgal­mat a világvárosok utcáin. A két rendőrfőnök a londoni találkozón most arra a véleményre jutott, hogy a lovasrendőrnek mégis csak van haszna is. • A legnagyobb előnye pedig szerintük az lenne a rend lovasított őrének, hogy impozáns megjelenésével sokkal nagyobb tekintélye van, mint gyalogosan működő gumibotos kollégá­jának. Emellett népszerű is a lovasrendőr és a nagyvárosok utcáin számos anekdota fűző­dött hozzájuk. Mr. Elliott és M. Martin lon­doni találkozójának­ az egyik eredménye tehát ■ "2 • ..........-gy az lesz, hogy a lovasrendőr mégsem kerül végleg a múzeumba. Ezeken kívül most, a londoni tanulmányút után még egész sereg újítást akar behozni M. Móráin. Az egyik ezek komi, hogy a nagy áru­házakat és gyárakat kötelezni fogják, épít­senek autógarázst a telepük helyén és megtiltják, hogy autóik épületük előtt az utcán álljanak meg. Azt remélik, hogy ezzel a reformmal ötven százalékkal megjavítják a párisi útvonalak közlekedését. A gyalogjárók érdekében is nagy újítások készülnek. Pakis néhány legnagyobb útvonalán jelenleg az a rendszer van, hogy bizonyos pon­tokon átkelőhelyet rendszeresítettek a gyalogo­­sok számára. Ezeken a helyeken tábla jelzi: „Átkelés a gyalogjáróknak“. Most azt tervezik, hogy az útvonalak alatt földalatti átjárókat építenek a gyalogosok szá­mára. A földalatti aknákon azután a közönség nyugodtan átmehetne az úttest alatt és nem kell majd attól a veszedelemtől tartani, hogy az autók szédületes tömege halálra gázol­ja az embert. Ugyancsak az új párisi közlekedési reform­hoz tartozik még, hogy­ a villamosközlekedést, főbb útvonalon megszüntetik és a síneket fel­szedik. Párisban a villamos ma már for­galmi akadállyá vált, mert a közlekedés túl­nyomó nagy részét av vugyis az autók, az autó­buszok és a „metró", a földalatti bonyolítja le. Most a Ru­e Réaumur és a Rue du­ Quatre— Septembre kerülnek sorra, ahol felszedik a villamossín­eket. Ehelyett serényen épülnek a földalatti út vonalai. Doumergue köztársasági elnök ünnepies kalapácsütéssel éppen a minap nyitotta meg metró új vonalának építését, az Odéon színház és a Bastille tere között. Hova­tovább Paris utcáiról a villamos teljesen el fog tű­nni Paris rendőrfőnöke elhatározta, hogy feltámasztja sírjából a lovasrendőrt A párisi és a londoni rendőrfőnök találkoztak, de nem a frank­ügyről tárgyaltak — Nagy újítások készülnek a párisi utcák forgalmában - Az Új Nemzedék tudósítójától. — Pénzét ma legjobban és biztosan gyümöl­­csözteti a békebeli HEZEY Bank- és Pénzváltóüzlet hitelosztályánál. IV., Magyar­ utca 3. szám. (Kossuth Lajos­ utca sorol­.)

Next