Uj Nemzedék, 1926. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-24 / 216. szám

Uj Nemzedék Péntek, 1926 szeptember 24 IS KÖZGAZDASÁG Egyesült Malomipari r­-t. — azelőtt Viktória-malom A legújabb szanáló terv véglegesen megszünteti a Bacherék által tönkretett Viktória-malmot — Lon­donban még nem döntöttek az új ajánlatról — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A legutóbbi napokban nem kis feltű­nést keltett, hogy a tőzsdén a Viktórm­­malom­ részvényei váratlanul jelentékeny áremelkedést értek el. Össze­függésbe hoz­ták ezt az áremelkedést azzal a hírrel, hogy a Viktória-malom angol hitelezői elfogadták azt a szanálási tervezetet, amelyet a Molinum igazgatósága az an­golok budapesti képviselőivel állapított meg és amelyet — mint az Új Nemzedék már megírta"— az angolok budapesti képviselői egy héttel ezelőtt vittek ki Londonban. Ez a hír azonban még leg­alább is korai, mert Londonból még nem érkezett olyan jelentés, amely ezt meg­erősítette volna, sőt a me­gál­l­a­po­dás terv­e­­zetnek nyilvánosságra került részletei egyenesen azt mutatják, hogy Radierék ismét meg akarják téveszteni a nagykö­zönséget, mert a részvényesek a legjobb esetben is legalább tíz évig várhatnak arra, hogy a részvények után ismét osz­talékot kapjanak. Az a megállapodás-tervezet, amely fö­lött most dönt a tizenhét londoni bank­ból álló angol hitelezői csoport, a Viktó­ria-malom még fennálló, körülbelül 400— 450.000 angol fontot kitevő tartozását öt év alatt akarja letörleszteni. Ismeretes, hogy a Viktória-malom konszernjéhez tartozó kilenc alföldi gőzmalom, amelyek egyenként önálló részvénytársaságok voltak, a nyár elején Egyesült Malom­ipari r.-t, cég alatt fuzionált. Ez az új részvénytársaság volna hivatva arra, hogy a Viktória-malom ügyeit lebonyo­lítsa és ebben az angolok oly módon vennének részt, hogy elfogadnák az Egyesült Malomipari rt. részvényeinek egyharmadrészét fedezet gyanánt és ezen az alapon ténylegesen közreműködnének a vállalat vezetésében. Az öt esztendőre tervezett likvidációs idő alatt a Malintim értékesítené azokat a vagyontárgya­kat, amelyek eladási árából törleszteni kívánják az angolok követeléseit. Első­sorban azokat az ingatlanokat kívánják értékesíteni, amelyek nem tartoznak a malomipar üzletkörébe, azután pedig a megszállott területeken lévő malomérde­keltségeket kívánják eladni. Végeredménye tehát a szanálásnak az volna, hogy megmaradna a Viktória ma­lom r.-t. és ennek tulajdonában az Egye­sült Malomipari r.­t. részvénypakettje, míg a többi tizenkét malom- és egyéb érdekeltséget fokozatosan eladnák. Idő­közben azonban a Viktória-malom a bu­dapesti malomépületet szintén eladná az Egyesült Malomipari r.-t.-nek úgy, hogy a Viktória már csak olyan részvénytár­saság lenne, amelynek csupán részvényei vannak, de saját üzeme már nincs. Ennek a programnak megvalósításához azonban az Egyesült Malomipari r.-t.-nek forgótőkére van szüksége, hogy úgy vi­déki malmait, mint a Viktóriától meg­vásárolandó budapesti malmot üzembe tudja helyezni és ezért az angoloktól to­vábbi 200.000 angol font kölcsönt kérnek, amelyet szintén a lebonyolításra szánt öt év alatt fizetnének vissza. Ha öt év múlva sikerül az angol adós­ságot letörleszteni, megkezdődhetik a Molinum által nyújtott 160 milliárd ko­rona kölcsön, visszafizetése, amelyet azután a Molinum visszaadna a Pénzin­tézeti Központnak, a bankoknak és az iparvállalatoknak, amelyek azt előlegez­ték. Csak ha mindezek a tartozások le lesz­nek törlesztve, kerülhet a sor a részvénye­sek kielégítésére, amire nézve az a terv, hogy a Viktória malom r.­t. forma sze­­rint beolvad az Egyesült Malomipari r.­t.-ba és a Viktória részvényeket Egye­sült Malomipari részvényekre cserélik át. A szanálási program vége tehát az, hogy a Viktória malom r.-t., amelynek jó hírnevét Bacher bűnös manipulátór végleg lerontotta, teljesen megszűnik és helyét az Egyesült Malomipari r.-t. veszi át. Körülbelül egy évtizedre van tehát, szükség, amíg a Bacher-féle üzelmek utolsó nyomait is el lehet tüntetni, fel­téve, hogy az angolok hozzájárulnak a szanálás eme módjához. Ez azonban eddig nem következett be és Londonban előre­láthatóan még hosszabb ideig fognak az angol hitelezők tanácskozni, mielőtt vég­legesen határoznának. Impérium megalakulása óta sohasem neheze­dett Romániára olyan súlyos gazdasági krí­z­is, mint most és ennek a krízisnek a led-sta­­bilizáció hiánya az oka. A közgyűlésen rámu­tattak arra, hogy a román gazdasági élet fe­lelős tényezői között Bratianu Vintila volt pénzügyminiszter és a Banca Nationala igaz­gatója, ahelyett, hogy elhatározták volna a lej stabilizálását, mindig a revalorizációt em­legették, ami a gazdasági élet lerombolásához vezetett. Ha az ő pénzügyi programjuk sze­rint a leit tíz-tizenöt év alatt 100 centidm-re emelnék, ez tönkretenné Romániát. Ez év jú­liusában az új kormány azt vette program­jába, hogy a leit nem szabad Zürichben 2,50- nél feljebb emelni. Ha ezt az árfolyamot el­éri, akkor valutát kell vásárolni s ezt a Banca Nationalánál deponálni fedezetül és ennek megfelelően több leit kibocsátani. Ha pedig a lei esnék, akkor a valuták eladásával kell a lej 2,50-es árfolyamát biztosítani. Az új kormány megalakulásakor e körül folyt a harc és még ma sem lehet tudni, hogy a két pénzügyi felfogás közül melyik fog győzni. Addig nagyobb külföldi kölcsönről nem lehet szó, amíg a lejt nem stabilizálják, a kamat­maximálást és az egyébb ártalmas hatósági beavatkozást nem szüntetik meg. ———■♦— Rövidesen újból megindul a nyersbőrjubor kivitele ■iiiiii—»— ■ A húsipari szövetkezetek és a kereskedelmi érde­keltség között osztották fel a kontingenst — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Sok ankétezés, felirat előzte meg a ny­erőbőrkiviteli tilalom részleges meg­szüntetését, azonban a gazdatársadalom é­s az érdekeltség továbbra is folytatja küzdelmét ennek a már teljesen megoko­­latlan korlátozásnak teljes felfüggesztése érdekében. Bár a n­yersbőrpiacon a han­gulat kedvező — ami nagy szó olyan hosz­­szú és nehéz idő utáni — aminek oka az, hogy nemcsak a belföldön, hanem a kül­földön is megtették az előkészületeket a gyártásra és így állandó keresletre vár­nak az érdekeltek, mégis a nyugalom neon állt helyre, me­rt a kiviteli tilalom­nak ez a részleges felszabadítása sem oldotta meg a helyzetet. A nyers borjú­­bőrkivi­telhez való hozzájárulás termé­szetesen lényeges enyhülést hozott, azon­ban ezen a téren mégis sok érdekellentét találkozott egymással. A kormány ugyanis — mint ismeretes — hozzájárult ahhoz, hogy a kereskedelmi érdekeltség az országban tároló nyers borjúbőrökből ötvenezer darabot exportálhasson. Ebből a mennyiségből 42.400 darabot külföldre is szállítottak, 7600 darabot pedig fentar­­tottak azzal hogy a később jelentkezők­nek módjukban legyen ebből az exportte­vékenységből részt vállalni. Az érdekeltségek erre a mennyiségre elő is terjesztették felosztási javaslatu­kat, ekkor azonban a mészárosipari szö­vetkezetek jelentkeztek a hátraléknak az exportálására úgy, hogy az engedélye­zett mennyiségből hátramaradt nyers­ borjúbőr exportjának kérdése egy időre kátyúba került. A kereskedelmi minisz­tériumban a napokban tartottak ebben az ügyben értekezletet az érdekeltségek be­vonásával s az értekezleten megegyezés történt arra vonatkozóan, hogy a fenn­maradt­ és a még exportra váró nyers­­borjúbőr mennyiségből 1000 darabra a négy mészárosipari, még­pedig a sze­gedi, miskolci, győri és debreceni szövet­kezet kap kiviteli engedélyt, a hátra­maradó mennyiségre pedig a kereske­delmi érdekelt­ség. Az ipari szövetkezetek és a kereskedelmi érdekeltségek remélik, hogy ezt a megegyezést rövidesen szank­cionálják, annál is inkább, mert most már igazén szükség van a gyors értéke­sítésre. " ItSZEB MQZflC aBT.fO Az éjszaka virága California története 7 fejezetben. — PQLA NEGRI Pergelem Zsuzsi Vígjáték 7 fej. — Bebe Daniels, Rod la Roque Ru­olf Valentino temetése Az erdélyi p­énzintézetek a lel stabilizációját sürgetik Tiltakoznak a kamatláb maximálása ellen. — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Több alkalommal adtunk már hírt arról, hogy Románia súlyos pénzügyi krízisének enyhítése céljából külföldön próbál hitelt szerezni, azonban ez a hitel addig nem állhat a rendelkezésére, amíg az előfeltételeket tör­­vényhozásilag nem biztosítják. Az erdélyi bankszindikátusok Nagyvasadon tartott köz­gyűlésén szóba kerültek azok az előfeltételek, amelyek a külföldi hitelek megszerzéséhez okvetlenül szükségesek, de egyszersmind kifej­tették azt is, hogy mi volt az oka annak, hogy Románia eddig nem tudott megfelelő külföldi kölcsönhöz jutni. Utaltak arra, hogy az új A gabonapiacon vontatott a forgalom A gabonapiacon az üzleti tevékenység von­tatottan indult és mivel a tengerentúli ter­ménypiacokról tartott irányzatot jelentettek, az árakban kisebb visszaesés volt tapasztal­ható. A határidős piacon a búza iránn­ meg­csappant a kereslet és csupán a májusi bú­zára jelentkezett vásárló, tekintettel azonban arra, hogy a kínálat élénk volt, a májusi búza ára tegnapi jegyzéséhez képest csökkent. Az októberi búzát 356--357.000, a májusi búzát pedig 397.000 koronával jegyezték. A rozspia­con szűk keretek között mozgott az üzlet, mert a külföld részéről alig mutatkozott érdeklődés. Az októberi rozs ára a tőzsdeidő elején 232.000, a márciusi rozs pedig 288.000 korona körül mozgott. A szészárupiacon a forgalom a csekély ér­deklődés miatt minimális volt. A malmok csak a jó minőségű árut keresték, azonban ilyen áruban nem volt kínálat. A 76 kg.-os tiszavidéki búza ára 352.000, az egyébb szár­mazású 345.000 korona körül mozgott. A rozs­piac üzlettelen és a spekuláció tartózkodik a vásárlástól, mert a külföldi piacok részéről még mindig nem indult meg az az élénk ke­reslet, amelyre a piacon általában számí­tottak. A liszt- és őrlemény piacon a fővárosi mal­mok a duplanullás- és a nulláslisztet 6500, az egyeslisztet 6300, a kettest 6200, a hármast 6000, a négyest 5800, az ötöst 5300, a halóét 4550, a hetest 2500, a nyolcast 1900, a nullás rozslisztet 6000, az egyes rozslisztet 3400 koro­nával jegyzik. A termény­cikkek piacán csak elvétve törté­nik kötés, túlnyomó részben tartott árfolya­mok mellett. Az árpafélék piacán csak névle­ges jegyzések vannak érvényben. A sörárpát 260—300.000, a takarmányárpát 220.000 koroná­val jegyzik minőség szerint budapesti paritás­ban. A tengeri ára 252.000, a zab minőség sze­rint 192.500—210.000 korona között ingadozik. A magpiac üzlettelen. A kölest 192—200.000, a repcét 540—560.000 koronával jegyzik buda­pesti paritásban. Ittonti árjavulás a fixkamatozású értékes­ piacán Az értéktőzsdén ma is szilárd volt az irány­zat. Az érdeklődés előterében különösen a szénpapírok állottak. A fixkamatozású értékek piacán a régen nem látott kereslet jelentékeny áremelkedést vont maga után. A 6 százalékos I­V. kibocsátású hadikölcsönkötvény elérte az egyszázalékos valorizációnak megfeleő értékét. Igen szilárd volt a záloglevélpiac is. A mai árfolyamok Bankok Magyar Hitel (314.5)—314—1313. Leszámí­toló (67)—68. Iparbank (5)—­5. Földhitel (171)—170. Keresk. Bank (1085)—1085— 1090. Bosny. Agr. Bank (65)—65.5. Ma­gyar-cseh (11)—11. Fabank (4)—4. Takarékok, Biztosítók Lipótvárosi (5)—5. Első Magyar (4750) —4700 p. Fonciére (117)—120. Jég (30)— 31—30. Bányák és Téglagyárak Bauxit Tröszt (565) 569. Beocsini (1370) 1365 p. Borsodi (38) 37. Bánya és kohó (220) 235. István (14) 13. Drasche (208) 200 205. Magnezit (1020) 1050. Ált. Szén (3900) 3950 3960. Újlaki (—) 260. Uriká­nyi (1375) 1390. Salgótarjáni (586) 591 589. Malmok Konkordia (7.9)—8. Első Epe­ti (123.5) —123. Viktória (48)—43—46. Back-malom (41)—42. Vasművek és Gépgyárak Csáky (6.5) 6.5. Fegyver (465) 490 480. Ganz-Danubius (1725) 1690 1700. Kistar­­csai (78.5) 78.75. Láng (100.5) 100.5. M. Ált. Gépgyár (7.5) 7.5. Hofherr (145) 147. Roth­­müller (3) 3. Rima (160) 160 161. Bródi va­gon (50) 50. Könyvnyomdák Athenaeum (69.5) 69.75. Faipar Ofa (Zürich) (668) 670. Szlavóniai (37) 39. Nasicí (1410) 1417.5. Viktória bútor (1.5) 1.5. Közlekedési vállalatok Atlanticn (2) 6.5 6.75. Levante (157) 157. Tröszt (393) 390 392. Déli vasút (164) 164 366. MFTR. (174) 174. Helyiérdekű (—) 179. Cukorgyárak Magyar élykor (1770) 1765 1757.5. Geor­gia (254) 255 252. Sörgyárak és Szeszipari Vállalatok Részvény sörfőző (817.5) 830. Gsch­wandt (40­) 412 414. Panonia sör (38.5) 41­40. Textilipari Vállalatok Gyapjúmosó (34.5) 34. Goldberger (151) 150. Győri textil (35.5) 36. Juta (385) 387.5. Pamut (270) 270. Vegyiipari Vállalatok Chinoin (15) 15. Spódium (64) 64. Hungária műtrágya (124) 123 122. Keleti és Murányi (9) 108 110. Flóra (35) 33 34. Szikra (61) 60 60.5. Különféle Vállalatok Béni (21) 21. Hangya ipar (30) 30. Telefon (116) 120 123. Német mezőg. (71) 70 72. Államdóssági kötvények 6 száz. hadi kölcsön I—V. Mb. (132) 140 145. VI—VII kib. (123) 133 136. 5 és fél száz. hadiköl­esön II—VII. kib. (123.5) 133 135. IV. kib. (122) 130 132. V. kilb. (122) 130. VIII. kib. (122) 129 132. Pénztárjegy 1917-es (91) 99 100. 1918—1925-ös (86.5) 95 96. ____ ----——»—n­ A cukorkagyárosok és cukorkakereskedők or­szágos nagygyűlést tartanak. A közelmúltban alakult meg Kálmán Gusztáv titkos tanácsos, ny. államtitkár elnöklete alatt a Cukorkagyá­rosok, Cukorka­kereskedők és Rokonszakmabe­liek Országos Szövetsége, amely október 3-án, délelőtt 11 órakor a Kereskedelmi Csarnok Szabadság-téri helyiségében országos nagy­gyűlést tart. A nagygyűlésen, amelyre meg­hívták a gazdasági minisztériumokat, a fővá­rost és a Kereskedelmi és Iparkamarát is, en­nek az iparágnak sérelmeivel fognak foglal­kozni. Valuta- és érmeárfolyamok. Az ár­jegyző bizottság a következő val­utaártfo­­lya­mo­ka­t állapít­ott meg. (Zárójelben az előfordult jegyzések). Valuták: Angol font 346.600—348.200, belga frank 1820— 1900, cseh korona 2111—2121, dán korona 18945—19005, diniár 1255—1265, dolár 71.000—71.300, francia frank 1945—2025, hollandi forint 23565—28715, lengyel zloty 7825—8125, lei 378—392, leva 515— 522, lira 2570—2650, német márka 16985— 17045, osztrák schilling 10050—10090, nor­vég korona 15630—15680, svájci frank 13795—13845, svéd korona 19075—19135. — A nemesfémpiacon a­z üzleti tevékeny­ség rendkívül szűk keretek között moz­gott. A magánforgalomban az ezüssitt egy koronást 5500, a k­étkor­on­ást 11.000, a forintost 14.000, az ötkoronást­­28.500 ko­ronával jegyezték. Az é­kszertőzsdém a szinnarany grammjáért 47.700—47.800, a Napóleon aranyért pedig 277.000 koronát fizettek. Állatvásár. A ferencvárosi nyílt ser­­t­és vásárra 2445 darab sertést hajtottak fel, amelyből 574 darab sertés marad­t el­adatlan. Az irányzat lanyha volt, az árak azonban nem változtak. Árak élő­súly kg-fcéint: zsírsertés öreg fa 15.25— 15.5, Ila 14.75—15, fiatal nehéz 16.2—15.5, közép 16.25—16.5, könnyű 15.25—15.75, sze­dett közép 16—16.25, angol hússertés 18— 21 ezer korona. Zártvásár. Felhajtás 143 darab sertés, eladatlan maradt 47 darab. Árak ugyanazok, mint a nyiltvássárom. A zürichi devizaárfolyamok. A zü­richi megnyitó devizaárfolyamok a kö­vetkezők (zárójelben a tegnapi zárlat): Budapest 0.007250 (0.007250), Berlin 123.2714 (123.25), Newyork 517.37 'A (517.50), London 2512.— (2511.62 'A), Paris 14.40 (14.22­,), Milánó 19.15 (18.9114), Prága 15.32'A (15.33), Belgrád 9.15 (9.14(4), Szófia 3.75 (3.75), Bukarest 2.85 (2.83), Varsó 58.— (58.—), Bécs 73.— (73.—), Hollandia 207.30 (207.30), Brüsszel 13.60 (13.46(A). Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős kiadó: B­ARANY­A­Y LAJOS vezérigazgató. Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest, V. Honvéd­ utca 10. (Tel.: 5—67, 5—68, 5—69.) Felelős vezető: TIBINGER KÁROLY műszaki igazgató-

Next