Uj Nemzedék, 1926. október (8. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-07 / 227. szám

12 Új Nemzedék Csütörtök­, 1926 október 7. ■a KÖZGAZDASÁG A magyar ipar Hóktelepe­­­ciátk­lásával biztositja a jogositás piaca! Jugoszlávia vámmentességet ad a gépek­ és teljes gyár­­berendezések isevitelére — A magyar tisztviselők és mun­kások letelepedési engedélyének kérdése — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Ipari "körökben már a múlt esztendő­ben igen élénk megbeszélések tárgya volt az a terv, hogy azokat a vállalato­kat, amelyek túldimenzionáltságuknáll fogva a megcsonkított Magyarországi szűk területen nem tudnak elegendő fog­lalkoztatást találni, legalább részben a megszállott területekre és főképen a Balkánra telepítsék át. Különösen a ras­es gépiparban elő is fordult, hogy egyes vállalatok gépberendezésük egy részét Jugoszláviába, illetően a szerbek által megszállott területre vitték át és az ot­tani tőke bekapcsolódásával ú­i vállala­tot alapítottak. Jugoszlávia, amely iparának fejleszté­sére nagy súlyt fektet, ezt a mozgalmat szívesen látta és a jugoszláv kormány a külföldi vállalatok letelepedését elő­mozdítani igyekszik, így most a jugo­szláv pénzügyminisztérium rendeletét, adott ki, amely részletes utasításokat tartalmaz a gépek, gépalkatrészek és gyári berendezések vámmentes behoza­talára­ vonatkozóan. A rendelet szerint vámmentesen lehet Jugoszláviába, be­vinni az alkatrészekre bontott gépeket is, ha a teljes gép összes alkatrészei há­rom hónapon belül lépik át a vámha­tárt. Teljes gyári berendezések a pénz­ügyminisztériumnak, a kereskedelem­ügyi minisztériummal egyetértésben adott engedélye alapján vámmentes. A körrendelet értelmében teljes gyári be­rendezésnek tekintendő mindazok a gé­pek, amelyek valamely iparágban egy­mással szerves kapcsolatban vannak és az illető iparvállalat telepén nyernek el­helyezést. Jugoszláviának ez a magatartása és a vámmentességgel nyújtott kedvezmé­nyek lehetővé teszik, hogy a magyar vállalatok, tekintettel a Jugoszláviával szemben beállott kedvező politikai at­moszférára, ismét megpróbálkozzanak telepeik egy részének áthelyezésével. Most ugyanis valószínű, hogy Jugo­szlávia könnyebben fogja megadni a felállítandó vállalatok vezetőinek, főbb tisztviselőinek és szakmunkásainak a letelepedési engedélyt. Eddig ugyanis éppen azért akadt meg ez az akció, mert a magyar vállalatok magyar honos al­kalmazottaik számára nem tudtak lak­hatási engedélyt szerezni a jugoszláv kormánytól, szakértő munkásokat azon­ban Jugoszláviában nem lehet találni. Románia e tekintetben is még mindig a teljes elzárkózás alapján áll. Legutóbb például a cseh textilgyárak próbálkoz­tak meg, azzal, hogy berendezéseik egy részét Romániába viszik és ott új textil­­­gyárat állítanak fel. A román kormány azonban az új gyáralapítást csak azzal a feltétellel engedélyezte, hogy az új gyár teljes berendezése csupa új, tehát még használatlan gépből álljon. Jugoszláviában tehát a kormány ipar­­fejlesztő politikája lehetővé teszi, hogy a magyar gyárak gépberendezésük egy részének áttelepítésével megtartsák ma­guknak az ottani fogy­asztó piacot s igy a magyar tőke a jugoszláv érdekeltsé­gek révén nagyobb jövedelemihez jutható­sági értékét, veszik alapul, vagyis az­t, am­it a föld minden esetben megér. A hitelt kérő gazda­ságoknál a legtöbbször a kataszteri tiszta jö­vedelem tőkésítését veszik a birtok értékének, vagyis úgyszólván a minimális értéket, amely után természetes­en a hitelezett összeg is csak alacsony lehet. Az általános vélemény az, hogy a mai hi­telnek csak ak­kor volna közgazdasági jelen­tősége, ha azt az üzemnek adnák és az üzem jellege, terjedelme és szilárdsága n­yújtaná a hitel bonitását, Így van ez az iparban, és a kereskedelemben és így teljesen érthetetlen, hogy a mezőgazdasági igazi üzemi hitel tel­jesen ismeretlen a pénzvilágban. A mezőgaz­daságban is az üzemi hitelnyújtásinak az üzem kvalitása volna az alapja és célszerűnek mu­tatkozik, hogy a mezőgazdaság éppen úgy, m­int a kereskedelem és az ipar a hitelinfor­mációk­, vagyis üzemi információk alapján juthatna hitelhez. Erre már a mezőgazdaság­nak is megvan az a szerve, még­pedig az Or­szágos Mezőgazdasági Üzemi Intézet, amely hiteles adatokat tud szolgáltatni a mezőgazda­ság bonitásáról az üzem jellege, terjedelme és szilárdsága alapján. A gazdatársadalom köré­ben egyre nagyobb teret hódít az a kívánság, hogy a biztonsági érték helyett inkább az üzemek eredményei alapján kellene a hitel­kér­dést megvalósítani. £­­semi Kivánne&K 11 mezőgazdasági In­ternete csa­k a tefcor volna nagyobb jelentősége, fia ászt ax tíxemnek adnák — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A mezőgazdasági hitelviszonyok nem ré­gen még kétségbeejtő képet mutattak és a gazdatársadalom összessége orvoslást sürge­tett. A gyógyítás egyetlen módjának az lát­szott, ha a rendelkezésre álló tőkéiket­­összpon­tosítják és a megfelelő könnyítéseikkel egyen­getik a külföldi tőkék beözönlésének az útját. A rendelkezésre álló tőkék összpontosításánál az illetékes köröket az a megoldás vezette, hogy előbb számba kell venni ezeket a tőkéket s azután könnyebben történhetik azoknak igazságos szétosztása. Ez a gondolat kétségte­lenül so­k egészséges intézkedésnek vált forrá­sává, azonban csakhamar mutatkoztak a hát­rányos következmények is. A számba vehető tőkék ugyanis túlnyomóan a városi közpon­tokban halmozódtak össze s a vidék, a falu keservesen nélkülözi a legszükségesebbeket is. A hitel­eloszt­ás terén ugyanolyan jelenségekkel találkozunk, mint amelyek a háború alatti áru­­elosztási tevékenységet jellemezték. Akkor az áru volt a kevés, tehát az állam az árukeres­kedelem révén léptetett életbe Ikényszenrend­­szabályokat, most pedig az történik, — leg­alább lényegileg — a hitelnyújtás terén. Ez a jelenség több tekintetben érezteti hatá­sát. A háború előtt az egészségesen működő vidéki pénzintézetek legnagyobb részben azok­kal a tőkékkel dolgoztak, amelyeket helyi üz­letfeleik bocsátottak akár betétként, akár pe­dig más formáiban rendelkezésükre. A tőkeszer­zésnek e­z a forrása most lényegesen megcsap­pant és a pénzintézetek egyre nagyobb és na­gyobb mértékben vannak ráutalva a központi intézmények hitelnyújtó támogatására. Ez az oka azután annak, hogy a kölcsön az azt köz­vetlenül igén­ybe venni szándékozók részére jelentékenyen megdrágul. Mindenesetre nagyon fontos, hogy a mezőgazdaság már kölcsönhöz tud jutni és, hogy a mezőgazdaságot egyre szí­vesebben keresi fel a tőke, de természetesen még mindig messze vagyunk az olyan hiteltől, amely a mezőgazdaság kívánalmainak megfe­lelne. A mezőgazdaságnak tulajdonképpen még most is csak morzsák jutnak, pedig a föld­nél nincs jobb biztosíték. Tudjuk, hogy a vi­lágháború tőkepusztításait úgyszólván egyedül a mezőgazdasági ingatlan állta ki sikeresen. A hitelnyújtásnál azonban az a legnagyobb baj, hogy a mezőgazdaságot nem úgy kezelik, amint az szükséges volna. A hitelező a földhi­tel mérvénél a birtoknak úgynevezett bizton­ LaBona a gabonapiac A gabonapiacon, bár a tengerentúli termény­­piacokról érkezett további lanyhulásról szóló jelentések következtében az á­tem­o­rzsolódás folytatódott, az üzleti tevékenység mégis szűk keretek között mozgott, amit a külföldi keres­let tartózkodásával hoztak összefüggésbe. A határidőpiacon túlnyomórészben az októberi angazsmanok realizálásából állott az üzleti te­vékenység. A csekély érdeklődés következtében úgy a búza mint a rozs ára a tegnapi jegy­zésekhez képest olcsóbbodott. A tőzsdeidő ele­jén az októberi búzát 365—368.000, a májusi búzát 395—397.000 koronával jegyezték. A rozs ára márciusra 292.000 korona körül mozgott. A készárupiacon a forgalom jelentéktelen volt. A jobb minőségű áru iránt élénkebb ér­deklődés volt tapasztalható, azonban ilyen áru­ban nincs kínálat. A tőzsdeidő elején a 76 kg.-os tiszavid­éki búzát 355—360.000, az egyéb származásút pedig 350.000 koronával jegyezték budapesti paritásban. A rozspiac csendes és üszk­irtelen volt. A rozs ára 260—262.000 korona között mozog. A lis­zt- és őrleményipacon a fővárosi mal­mok lisztárai a következők: Búzaliszt nullás és duplanullás 6580, egyes 6330, kettes 6180, hár­mas 6080, négyes 5780, ötös 5280, hatos 4330, hetes 2850, nyolcas 1950, rozsliszt, nullás 6520, egyes 3280 korona kg.-ként. A terménycikkek piacán a tengeri iránt volt tapasztalható élénkebb érdeklődés, azonban csak jugoszláv tengerit vásároltak. Az irány­zat általában tartott és az árak névlegesek. A sörárpát 280—310.000, a takarmányárpát 210—230.000, a zabot 195—211.000, a tengerit 247.500—250.000 koronával jegyezték budapesti paritásban.­­A magpiac üzlettelen. Ingyen Kapja A NEMZETI ÚJSÁGOT, ÚJ NEMZEDÉKET vagy KÉPET KrÉllKÁT mindenki, aki a Központi Sajtóvállat R.-T. Biztosítási Osztályánál IX., USIO-ut 1., félemelet (Telefon: J. 99-56, J. 89-57, J. 99-58.) mega, hozzátartozói vagy bárki javára életbiztosítási 2c c­. Rendkívüli kedvezményünk lényege ez: ahányszor ezer pengős életbiztosítást köt valaki, annyi hónapon keresztül teljesen ingyen kapja a Központi Sajtóvállalat R.-Z. kiadásában megjelenő lapok bármelyikét. Előfizetők kedvezménye előfizetésük lejártakor automatice érvénybe lép; azok, akik már járatják ez említett lapok valamelyikét, a másik kettő közül választhatnak. A kedvezmény az első negyedévi díj befizetését követő hónap elsején kezdődik, a díjj­fizetés elmulasztása a kedvezmény megvonását eredményezi. Jelentkezni lehet szemé­lyesen vagy írásban, de a személyes jelentkezés kívánatos minden d e. 10 -12 között, írásban jelentkezők alábbi szelvényt pontosan kitöltve küldjék be osztályunk címére. Bejelentem, hogy a fent közölt módozatok mellett kedvezményes életbiztosítást kívánok kötni az alább fel­sorolt adatoknak megfelelően: Név :-------------------------------------------------------- Biztosítandó összeg:___— — ---------------------------­Lakhely: _—------------- -------- —— — Befizetett előleg: -----------------— - -Foglalkozás: ................................................ .......................... Esetleges kívánság szaktisztviselő kiküldését illetően: Mikor született ?____________________________________ __________________________ _____________,__________ Aiófizető-e, na igen, melyik lapot járatja és motor jár le amelyik lapot kivánja járatni:___­.................. előfizetése? — ... .­ ______.._. ._________ — —­ Kelt ___ , __________________________________ (olvasható aláírás) gori­oskodjik szüleiról,­­ magáiról és gyermekeiről! Előnyös díjfeltételek! Abszolút erkölcsi és anyagi garancia! Kívánatra szívesen szolgálunk részletesebb felvilágosítással és saját terhünkre kiküldjük szaktisztviselőnket vidékre is. " Értéktőzsde A mai árfolyamok Bankok Magyar Hitel (323) 325 323. Osztrák Hi­tel (145) 142. Angol-Magyar (43) 43. Ipar­bank (5) 5. Földhitel (188) 190 186. Kere­sk. Bank (1155) 1140 1150. Nemzeti bank (2200) 2210. Takarékok, Biztosítók Egyesült fővárosi (24) 25 24­ 5. M­agyar Ált. (125) 126. Fonciére (155) 153 150, Pan­nónia (1800) 1800. Malmok, Konkordia (11.5) 11.5—12, Első Bpesti (125.5) 127, Hungária (365) 370, Viktória (60) 64—62, Back-malom (43) 48—49, Bányák és téglagyárak Bauxit Tröszt (835) 845—840, Borsodi (61) 60—58, Szentlőrinci (60) 64—60, Tégla- és cem. (—) 257.5, Drasche (196) 200, Magnezit (1245) 1260—1240, Ált. Szén (4150) 4120, Urikányi (1460) 1430—1435, Salgótarjáni (613) 607—605. Vasművek és Gépgyárak Csáky (11­25) 10­11. Gazd. Gépgy. (207) 205. Fegyver (675) 660 650. Ganz-Danubius (1790) 1775 1745. Kistarcsai (82) 83 81. Láng (112) 110. M. Ált. Gépgyár (12­ 5) 13 12.5. Magyar-Belga (158) 165. Győri vagon (70.5) 72. Schlick (87) 88 88.5. Vulkán (42) 43.5. Rima (172) 170. Lámpa (130) 130 126. Könyvnyomdák Athenaeum (104) 104 103. Franklin (143) 142. Pallas (60) 63­. Faipar Hazai faterm. (43) 43, Neuephloss-Lich­­tig (0.35) 0.3 0.35, Ofa (Zürich) (725) 725 720, Szlavóniai (38) 39, Nasici (1440) 1475. Közlekedési vállalatok Atlantic® (17) 16, Bur (310) 325, Levante (178) 182, Miskolci (455) 465, Tröszt (389) 387, Városi (205) 205, Déli vasút (174) 172 176, Nova (307) 310. Cukorgyárak Magyar cukor (1860) 1860. Georgia (250) 249 247. Mezőhegyesi cukor (430) 438. Sörgyárak és Szeszipari Vállalatok Részvény­serfőző (825) 828. Textilipari Vállalatok Szövőkötő (36) 36. Karton (60) 62. Szegedi kender (430) 430 440. Vegyiipari Vállalatok Diana (18) 18. Spódium (64.5) 65 64. Hungá­ria műtrágya (133.5) 134 135. Keleti és Murányi (115) 120. Szikra (74.5) 73 72. Különféle Vállalatok Béni (30) 30­ 5. Brassói (440) 451. Hangya­ipar (9) 30. Őstermelő (228) 228. Gummi (230) 228. Telefon (129) 131 132. Pálfalvi (7.5) 8­ 5. Német mezőgazd. (98) 99 98. Államdóssági kötvények 6 száz. hadik. I—V. kib. (146.5) 143. VI.—VII. kib. (131) 128. 5 és fél száz. hadik. II.—VII. kib. (131) 130. VIII. kib. (125) 123. Valuta, és érmeárfolyamok. Az árjegyző­bizottság tegnap a következő valutaárfolya­mokat állapította meg. Angol font 346000— 341000, belg­a frank 1905—1985, cseh korona 2110—2120, dán korona 18930-18990, dinár 1254 —1264, dollár 71025—71325, francia frank 2015— 2095, hollandi forint 28515—2866, lengyel zloty 7850—8050, lei 366—380, leva 515—522, lira 2665- 2745, német márka 16968—17020, osztrák schil­ling 10048—10088, norvég korona 1562­1-15670, svájci frank 13790—13840, svéd korona 19065— 19125. — A neonesfémpl­on az üzleti tevékeny­ség jelentéktelen volt. A magánforgalomban az egykoronást 5000, a kétkoronást 10.000, a forintost 13.250, az ötkoronást 26.500 koroná­val jegyezték névlegesen. Az ékszertőzsdén a szinarany áramjáért 47.800 koronát fizettek. A zürichi devizaárfolyamok. A zü­richi megnyitó devizaárfolyamok a kö­vetkezők (zárójelben a tegnapi zárlat): Budapest 0.007245 (0.007245), Berlin 123.27'/. (123.32Va) Newyork 517.75 (517.62'/*) London 2511.50 (2511.75). Paris 14.72'/. (14.66'A). Milano 19.50 (19.50). Prága 15.32'/. (15.32'/.). Belgrad 9.15 (9.1411). Szófia 3.75 (3.75). Bukarest 2.70 (2.72Vs). Varsó 58.0 (57.50). Becs 73.05 (73.05). Hol­landia 207.25 (207.25), Brüsszel 14.10 (14.10). Állatvásár. A sertésvásáron barátságos volt az irányzat. Árak: zsírsertés öreg fa 15.800— 16.200, Ila 15.300—15.500, fiatal nehéz­ 16.500— 18.800, közepes 16.500—16.700, könnyű 15.500— 16.000, szedett közepes 16.300—16.400, angol hús­sertés 16—20.000 korona kg.ként. Szalonnás fél­sertés 19—20.000, sózott szalonna 17.500—18.500, lehúzott hús 20—22.500, zsir 21.750 korona kg.­ként A szúrómarhavásáron az irányzat élénk volt, az árak azonban nem változtak. Árak: borjú elsőrendű 19—20.000, kivételesen 21.000, másodrendű 18—18.500, hizlalt áru 7000 kg.-ként. Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős Madó: BAR­ANYA­Y LAJOS vezérigazgató. Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest, V., Honvéd-ut.ca I. (Tel.: 5—67, 5—68, 5—69.) Felelős vezető: ZIBINGER KÁROLY műszaki igazgatók

Next