Uj Nemzedék, 1926. október (8. évfolyam, 222-248. szám)
1926-10-07 / 227. szám
12 Új Nemzedék Csütörtök, 1926 október 7. ■a KÖZGAZDASÁG A magyar ipar Hóktelepeciátklásával biztositja a jogositás piaca! Jugoszlávia vámmentességet ad a gépek és teljes gyárberendezések isevitelére — A magyar tisztviselők és munkások letelepedési engedélyének kérdése — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Ipari "körökben már a múlt esztendőben igen élénk megbeszélések tárgya volt az a terv, hogy azokat a vállalatokat, amelyek túldimenzionáltságuknáll fogva a megcsonkított Magyarországi szűk területen nem tudnak elegendő foglalkoztatást találni, legalább részben a megszállott területekre és főképen a Balkánra telepítsék át. Különösen a rases gépiparban elő is fordult, hogy egyes vállalatok gépberendezésük egy részét Jugoszláviába, illetően a szerbek által megszállott területre vitték át és az ottani tőke bekapcsolódásával úi vállalatot alapítottak. Jugoszlávia, amely iparának fejlesztésére nagy súlyt fektet, ezt a mozgalmat szívesen látta és a jugoszláv kormány a külföldi vállalatok letelepedését előmozdítani igyekszik, így most a jugoszláv pénzügyminisztérium rendeletét, adott ki, amely részletes utasításokat tartalmaz a gépek, gépalkatrészek és gyári berendezések vámmentes behozatalára vonatkozóan. A rendelet szerint vámmentesen lehet Jugoszláviába, bevinni az alkatrészekre bontott gépeket is, ha a teljes gép összes alkatrészei három hónapon belül lépik át a vámhatárt. Teljes gyári berendezések a pénzügyminisztériumnak, a kereskedelemügyi minisztériummal egyetértésben adott engedélye alapján vámmentes. A körrendelet értelmében teljes gyári berendezésnek tekintendő mindazok a gépek, amelyek valamely iparágban egymással szerves kapcsolatban vannak és az illető iparvállalat telepén nyernek elhelyezést. Jugoszláviának ez a magatartása és a vámmentességgel nyújtott kedvezmények lehetővé teszik, hogy a magyar vállalatok, tekintettel a Jugoszláviával szemben beállott kedvező politikai atmoszférára, ismét megpróbálkozzanak telepeik egy részének áthelyezésével. Most ugyanis valószínű, hogy Jugoszlávia könnyebben fogja megadni a felállítandó vállalatok vezetőinek, főbb tisztviselőinek és szakmunkásainak a letelepedési engedélyt. Eddig ugyanis éppen azért akadt meg ez az akció, mert a magyar vállalatok magyar honos alkalmazottaik számára nem tudtak lakhatási engedélyt szerezni a jugoszláv kormánytól, szakértő munkásokat azonban Jugoszláviában nem lehet találni. Románia e tekintetben is még mindig a teljes elzárkózás alapján áll. Legutóbb például a cseh textilgyárak próbálkoztak meg, azzal, hogy berendezéseik egy részét Romániába viszik és ott új textilgyárat állítanak fel. A román kormány azonban az új gyáralapítást csak azzal a feltétellel engedélyezte, hogy az új gyár teljes berendezése csupa új, tehát még használatlan gépből álljon. Jugoszláviában tehát a kormány iparfejlesztő politikája lehetővé teszi, hogy a magyar gyárak gépberendezésük egy részének áttelepítésével megtartsák maguknak az ottani fogyasztó piacot s igy a magyar tőke a jugoszláv érdekeltségek révén nagyobb jövedelemihez juthatósági értékét, veszik alapul, vagyis azt, amit a föld minden esetben megér. A hitelt kérő gazdaságoknál a legtöbbször a kataszteri tiszta jövedelem tőkésítését veszik a birtok értékének, vagyis úgyszólván a minimális értéket, amely után természetesen a hitelezett összeg is csak alacsony lehet. Az általános vélemény az, hogy a mai hitelnek csak akkor volna közgazdasági jelentősége, ha azt az üzemnek adnák és az üzem jellege, terjedelme és szilárdsága nyújtaná a hitel bonitását, Így van ez az iparban, és a kereskedelemben és így teljesen érthetetlen, hogy a mezőgazdasági igazi üzemi hitel teljesen ismeretlen a pénzvilágban. A mezőgazdaságban is az üzemi hitelnyújtásinak az üzem kvalitása volna az alapja és célszerűnek mutatkozik, hogy a mezőgazdaság éppen úgy, mint a kereskedelem és az ipar a hitelinformációk, vagyis üzemi információk alapján juthatna hitelhez. Erre már a mezőgazdaságnak is megvan az a szerve, mégpedig az Országos Mezőgazdasági Üzemi Intézet, amely hiteles adatokat tud szolgáltatni a mezőgazdaság bonitásáról az üzem jellege, terjedelme és szilárdsága alapján. A gazdatársadalom körében egyre nagyobb teret hódít az a kívánság, hogy a biztonsági érték helyett inkább az üzemek eredményei alapján kellene a hitelkérdést megvalósítani. £semi Kivánne&K 11 mezőgazdasági Internete csak a tefcor volna nagyobb jelentősége, fia ászt ax tíxemnek adnák — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A mezőgazdasági hitelviszonyok nem régen még kétségbeejtő képet mutattak és a gazdatársadalom összessége orvoslást sürgetett. A gyógyítás egyetlen módjának az látszott, ha a rendelkezésre álló tőkéiketösszpontosítják és a megfelelő könnyítéseikkel egyengetik a külföldi tőkék beözönlésének az útját. A rendelkezésre álló tőkék összpontosításánál az illetékes köröket az a megoldás vezette, hogy előbb számba kell venni ezeket a tőkéket s azután könnyebben történhetik azoknak igazságos szétosztása. Ez a gondolat kétségtelenül sok egészséges intézkedésnek vált forrásává, azonban csakhamar mutatkoztak a hátrányos következmények is. A számba vehető tőkék ugyanis túlnyomóan a városi központokban halmozódtak össze s a vidék, a falu keservesen nélkülözi a legszükségesebbeket is. A hitelelosztás terén ugyanolyan jelenségekkel találkozunk, mint amelyek a háború alatti áruelosztási tevékenységet jellemezték. Akkor az áru volt a kevés, tehát az állam az árukereskedelem révén léptetett életbe Ikényszenrendszabályokat, most pedig az történik, — legalább lényegileg — a hitelnyújtás terén. Ez a jelenség több tekintetben érezteti hatását. A háború előtt az egészségesen működő vidéki pénzintézetek legnagyobb részben azokkal a tőkékkel dolgoztak, amelyeket helyi üzletfeleik bocsátottak akár betétként, akár pedig más formáiban rendelkezésükre. A tőkeszerzésnek ez a forrása most lényegesen megcsappant és a pénzintézetek egyre nagyobb és nagyobb mértékben vannak ráutalva a központi intézmények hitelnyújtó támogatására. Ez az oka azután annak, hogy a kölcsön az azt közvetlenül igénybe venni szándékozók részére jelentékenyen megdrágul. Mindenesetre nagyon fontos, hogy a mezőgazdaság már kölcsönhöz tud jutni és, hogy a mezőgazdaságot egyre szívesebben keresi fel a tőke, de természetesen még mindig messze vagyunk az olyan hiteltől, amely a mezőgazdaság kívánalmainak megfelelne. A mezőgazdaságnak tulajdonképpen még most is csak morzsák jutnak, pedig a földnél nincs jobb biztosíték. Tudjuk, hogy a világháború tőkepusztításait úgyszólván egyedül a mezőgazdasági ingatlan állta ki sikeresen. A hitelnyújtásnál azonban az a legnagyobb baj, hogy a mezőgazdaságot nem úgy kezelik, amint az szükséges volna. A hitelező a földhitel mérvénél a birtoknak úgynevezett bizton LaBona a gabonapiac A gabonapiacon, bár a tengerentúli terménypiacokról érkezett további lanyhulásról szóló jelentések következtében az átemorzsolódás folytatódott, az üzleti tevékenység mégis szűk keretek között mozgott, amit a külföldi kereslet tartózkodásával hoztak összefüggésbe. A határidőpiacon túlnyomórészben az októberi angazsmanok realizálásából állott az üzleti tevékenység. A csekély érdeklődés következtében úgy a búza mint a rozs ára a tegnapi jegyzésekhez képest olcsóbbodott. A tőzsdeidő elején az októberi búzát 365—368.000, a májusi búzát 395—397.000 koronával jegyezték. A rozs ára márciusra 292.000 korona körül mozgott. A készárupiacon a forgalom jelentéktelen volt. A jobb minőségű áru iránt élénkebb érdeklődés volt tapasztalható, azonban ilyen áruban nincs kínálat. A tőzsdeidő elején a 76 kg.-os tiszavidéki búzát 355—360.000, az egyéb származásút pedig 350.000 koronával jegyezték budapesti paritásban. A rozspiac csendes és üszkirtelen volt. A rozs ára 260—262.000 korona között mozog. A liszt- és őrleményipacon a fővárosi malmok lisztárai a következők: Búzaliszt nullás és duplanullás 6580, egyes 6330, kettes 6180, hármas 6080, négyes 5780, ötös 5280, hatos 4330, hetes 2850, nyolcas 1950, rozsliszt, nullás 6520, egyes 3280 korona kg.-ként. A terménycikkek piacán a tengeri iránt volt tapasztalható élénkebb érdeklődés, azonban csak jugoszláv tengerit vásároltak. Az irányzat általában tartott és az árak névlegesek. A sörárpát 280—310.000, a takarmányárpát 210—230.000, a zabot 195—211.000, a tengerit 247.500—250.000 koronával jegyezték budapesti paritásban.A magpiac üzlettelen. Ingyen Kapja A NEMZETI ÚJSÁGOT, ÚJ NEMZEDÉKET vagy KÉPET KrÉllKÁT mindenki, aki a Központi Sajtóvállat R.-T. Biztosítási Osztályánál IX., USIO-ut 1., félemelet (Telefon: J. 99-56, J. 89-57, J. 99-58.) mega, hozzátartozói vagy bárki javára életbiztosítási 2c c. Rendkívüli kedvezményünk lényege ez: ahányszor ezer pengős életbiztosítást köt valaki, annyi hónapon keresztül teljesen ingyen kapja a Központi Sajtóvállalat R.-Z. kiadásában megjelenő lapok bármelyikét. Előfizetők kedvezménye előfizetésük lejártakor automatice érvénybe lép; azok, akik már járatják ez említett lapok valamelyikét, a másik kettő közül választhatnak. A kedvezmény az első negyedévi díj befizetését követő hónap elsején kezdődik, a díjjfizetés elmulasztása a kedvezmény megvonását eredményezi. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban, de a személyes jelentkezés kívánatos minden d e. 10 -12 között, írásban jelentkezők alábbi szelvényt pontosan kitöltve küldjék be osztályunk címére. Bejelentem, hogy a fent közölt módozatok mellett kedvezményes életbiztosítást kívánok kötni az alább felsorolt adatoknak megfelelően: Név :-------------------------------------------------------- Biztosítandó összeg:___— — ---------------------------Lakhely: _—------------- -------- —— — Befizetett előleg: -----------------— - -Foglalkozás: ................................................ .......................... Esetleges kívánság szaktisztviselő kiküldését illetően: Mikor született ?____________________________________ __________________________ _____________,__________ Aiófizető-e, na igen, melyik lapot járatja és motor jár le amelyik lapot kivánja járatni:___.................. előfizetése? — ... . ______.._. ._________ — — Kelt ___ , __________________________________ (olvasható aláírás) gorioskodjik szüleiról, magáiról és gyermekeiről! Előnyös díjfeltételek! Abszolút erkölcsi és anyagi garancia! Kívánatra szívesen szolgálunk részletesebb felvilágosítással és saját terhünkre kiküldjük szaktisztviselőnket vidékre is. " Értéktőzsde A mai árfolyamok Bankok Magyar Hitel (323) 325 323. Osztrák Hitel (145) 142. Angol-Magyar (43) 43. Iparbank (5) 5. Földhitel (188) 190 186. Keresk. Bank (1155) 1140 1150. Nemzeti bank (2200) 2210. Takarékok, Biztosítók Egyesült fővárosi (24) 25 24 5. Magyar Ált. (125) 126. Fonciére (155) 153 150, Pannónia (1800) 1800. Malmok, Konkordia (11.5) 11.5—12, Első Bpesti (125.5) 127, Hungária (365) 370, Viktória (60) 64—62, Back-malom (43) 48—49, Bányák és téglagyárak Bauxit Tröszt (835) 845—840, Borsodi (61) 60—58, Szentlőrinci (60) 64—60, Tégla- és cem. (—) 257.5, Drasche (196) 200, Magnezit (1245) 1260—1240, Ált. Szén (4150) 4120, Urikányi (1460) 1430—1435, Salgótarjáni (613) 607—605. Vasművek és Gépgyárak Csáky (1125) 1011. Gazd. Gépgy. (207) 205. Fegyver (675) 660 650. Ganz-Danubius (1790) 1775 1745. Kistarcsai (82) 83 81. Láng (112) 110. M. Ált. Gépgyár (12 5) 13 12.5. Magyar-Belga (158) 165. Győri vagon (70.5) 72. Schlick (87) 88 88.5. Vulkán (42) 43.5. Rima (172) 170. Lámpa (130) 130 126. Könyvnyomdák Athenaeum (104) 104 103. Franklin (143) 142. Pallas (60) 63. Faipar Hazai faterm. (43) 43, Neuephloss-Lichtig (0.35) 0.3 0.35, Ofa (Zürich) (725) 725 720, Szlavóniai (38) 39, Nasici (1440) 1475. Közlekedési vállalatok Atlantic® (17) 16, Bur (310) 325, Levante (178) 182, Miskolci (455) 465, Tröszt (389) 387, Városi (205) 205, Déli vasút (174) 172 176, Nova (307) 310. Cukorgyárak Magyar cukor (1860) 1860. Georgia (250) 249 247. Mezőhegyesi cukor (430) 438. Sörgyárak és Szeszipari Vállalatok Részvényserfőző (825) 828. Textilipari Vállalatok Szövőkötő (36) 36. Karton (60) 62. Szegedi kender (430) 430 440. Vegyiipari Vállalatok Diana (18) 18. Spódium (64.5) 65 64. Hungária műtrágya (133.5) 134 135. Keleti és Murányi (115) 120. Szikra (74.5) 73 72. Különféle Vállalatok Béni (30) 30 5. Brassói (440) 451. Hangyaipar (9) 30. Őstermelő (228) 228. Gummi (230) 228. Telefon (129) 131 132. Pálfalvi (7.5) 8 5. Német mezőgazd. (98) 99 98. Államdóssági kötvények 6 száz. hadik. I—V. kib. (146.5) 143. VI.—VII. kib. (131) 128. 5 és fél száz. hadik. II.—VII. kib. (131) 130. VIII. kib. (125) 123. Valuta, és érmeárfolyamok. Az árjegyzőbizottság tegnap a következő valutaárfolyamokat állapította meg. Angol font 346000— 341000, belga frank 1905—1985, cseh korona 2110—2120, dán korona 18930-18990, dinár 1254 —1264, dollár 71025—71325, francia frank 2015— 2095, hollandi forint 28515—2866, lengyel zloty 7850—8050, lei 366—380, leva 515—522, lira 2665- 2745, német márka 16968—17020, osztrák schilling 10048—10088, norvég korona 15621-15670, svájci frank 13790—13840, svéd korona 19065— 19125. — A neonesfémplon az üzleti tevékenység jelentéktelen volt. A magánforgalomban az egykoronást 5000, a kétkoronást 10.000, a forintost 13.250, az ötkoronást 26.500 koronával jegyezték névlegesen. Az ékszertőzsdén a szinarany áramjáért 47.800 koronát fizettek. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi megnyitó devizaárfolyamok a következők (zárójelben a tegnapi zárlat): Budapest 0.007245 (0.007245), Berlin 123.27'/. (123.32Va) Newyork 517.75 (517.62'/*) London 2511.50 (2511.75). Paris 14.72'/. (14.66'A). Milano 19.50 (19.50). Prága 15.32'/. (15.32'/.). Belgrad 9.15 (9.1411). Szófia 3.75 (3.75). Bukarest 2.70 (2.72Vs). Varsó 58.0 (57.50). Becs 73.05 (73.05). Hollandia 207.25 (207.25), Brüsszel 14.10 (14.10). Állatvásár. A sertésvásáron barátságos volt az irányzat. Árak: zsírsertés öreg fa 15.800— 16.200, Ila 15.300—15.500, fiatal nehéz 16.500— 18.800, közepes 16.500—16.700, könnyű 15.500— 16.000, szedett közepes 16.300—16.400, angol hússertés 16—20.000 korona kg.ként. Szalonnás félsertés 19—20.000, sózott szalonna 17.500—18.500, lehúzott hús 20—22.500, zsir 21.750 korona kg.ként A szúrómarhavásáron az irányzat élénk volt, az árak azonban nem változtak. Árak: borjú elsőrendű 19—20.000, kivételesen 21.000, másodrendű 18—18.500, hizlalt áru 7000 kg.-ként. Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős Madó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató. Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest, V., Honvéd-ut.ca I. (Tel.: 5—67, 5—68, 5—69.) Felelős vezető: ZIBINGER KÁROLY műszaki igazgatók