Uj Nemzedék, 1927. február (9. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám
■vedd, 1927 február 1. Uj Nemzedék „Ludas Matyi**, a trafikosok fosztogatója rendőrkézre került — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az utóbbi időben gyors egymásutánban követtek el támadásokat egy banda tagjai trafiktulajdonosok ellen, akiket az utcán megtámadtak és a trafik aznapi bevételét elrabolták. Mintegy tíz nappal ezelőtt Kispesten Schuszter Brúnó nyugalmazott őrnagyot, a kispesti nagytrafik tulajdonosát támadták meg és húszmillió koronát raboltak el tőle. Pár napra rá pedig Krisztina Jusztint, a József körút 47. szám alatt levit trafik tulajdonosát rabolták ki. A két trafiktulajdonos csak gyenge személyi hrrást tudott adni a támadókról, mert részint az ijedtség, részint pedig a sötétség miatt nem tudták támadójukat megfigyelni. Ez azonban elég volt arra, hogy a rendőrség szombaton este elfogja Biró Béla 24 éves állásnélküli lakatossegédet, a támadások egyik résztvevőjét. Hosszas faggatás után vasárnap beismerte, hogy részt vett a két rablótámadásban és azt is bevallotta, hogy a támadásokban egy társa volt, akit a betörővilágban Mátyásnak becéznek. Vasánap este a rendőrség razziát tartott és a személyleírás alapján sikerült .Mátyást" is elfogni, őrizetbe vették és ma délelőtt megkezdték kihallgatását. Eleinte tagadott, azonban amikor Bíróval szembesítették, izgalmas jelenetek után bevallotta, hogy Bíróval együtt vett részt a trafikosok elleni támadásokban. Elmondotta, hogy valódi neve Ludas János 28 éves állás és foglalkozás nélküli egyén, akit a betörővilágban „Ludas Matyi" néven ismernek. Többször volt már büntetve lopás és rablás miatt és legutóbb december 15-én szabadult ki a balassagyarmati fegyházból. Gyalog jött Pestre és egy nőismierőjénél, K. Elzánál szállt meg. Ott találkozott Bíróval, akivel elhatározták, hogy ha kell, gyilkosság árán is pénzt szereznek. Ludas és Biró most azzal igyekeznek enyhíteni helyzetükön, hogy tagadják a kispesti rablótámadást s csupán a József-körúti rablást ismerik be. A francián ítélett barátsággal vádolt Mussolinit Mussolini elkerülhetetlennek mondja Németország és Ausztria egyesülései — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Paris, január 31. A Neue Freie Presse vasárnapi számnában megjelent Mussolini interjú Parissban óriási izgalmat váltott ki. A mai reggeli lapot hasábos cikkekben foglalkoznak az olasz miniszterelnök legújabb nyilatkozataival, s a nyilatkozatnak főleg azt a részét kommentálják szokatlan izgalommal, amelyben Mussolini a népesség tulszaporodásáról nyilatkozik s azt mondja, hogy ez a tulszaporodás egy szép napon robbanásra fog vezetni. Az Oeuvre csodálkozásának ad kifejezést, mert Mussolini az osztrák csatlakozás kérdésében úgy nyilatkozott, hogy Ausztria és Németország egyesülése elkerülhetetlen s hogy a nyugati hatalmak Nagynémetország megalakulását éppúgy nem tudják majd megakadályozni, mint ahogy nem tudják megakadályozni azt sem, hogy a mai Olaszország helyébe Nagy Olaszország lépjen. A lap véleménye szerint Mussolini ezzel a kijelentésével nyíltan hitvallást tett a német-olasz barátság mellett . Olaszország úgy látszik, — írja a lap — imperialista céljai szolgálatában attól sem retten vissza vissza, hogy felborítsa a locarnoi szerződéseket s ismét halálos ellenségévé tegye Németországot Franciaországnak. Az Echo de Paris, amely eddig a francia-olasz barátság szószólója volt , a locarnói szerződések helyett a Róma felé való orientálódást sürgette, szintén annak a véleményének ad kifejezést, hogy az Olaszországgal szemben folytatott politika elhibázott volt s hogy ezért elsősorban Franciaország római követét terheli a felelősség. Bécs, január 31. Mussolininek a francia sajtóban óriás izgalmat okozott nyilatkozata a Neue Freie Presse vasárnapi számában jelent meg. A nyilatkozat elő írt bevezető soraiban a Neue Freie Presse maga is óriás jelentőségűnek mondja, hogy Mussolini nem tartja lehetetlenségnek Ausztriának Németországhoz való csatlakozását, sőt a későbbi jövőben ő maga számol is ezzel az eshetőséggel és kijelenti, hogy a mai időkben csupán a nagy politikai és gazdasági egységek alkalmasak. Mussolini a nyilatkozatában kifejti, hogy az államnak erősnek kell lennie, de az erejét igazságossággal kell érvényesít teni s az általános jó javára fordítani azt. Kifejti, hogy Olaszország minden tudományos erőfeszítése ellenére sem képes eltartani minden fiát, ezért tehát terjeszkednie kell, vagy pedig szétrobban. Nem szándékozik rárontani valamelyik szomszédjára, de növekedése a fejlődés következménye. A nagyobb Olaszország szinte önmagától alakul ki majd. Itália a tortén.' ’cm lassú logikájának értelmében törjelékedik, de Olaszország szükségleteiről soha nem feledkezik meg. Mindenütt, ahol ez lehetséges, elősegítjük a természetes növekedési tendenciát és meg vagyok róla győződve, hogy ez a növekedés békés természetű lesz. Németország és Olaszország között az egyetlen komoly differencia a déltiroli német kisebbség kérdése, Berlin és Poma, megértheti egymást, de Innsbruck gyűlöli Olaszországot. Ausztriának a német államszövetséghez való kapcsolódása Németországra sokkal nagyobb probléma, mint ítéltára. Megtörténik ez is egy napon, de amint mondottam, az államok növekedése igen lassú lefolyású. Nem hiszi, hogy Ausztria megálljon a marra lábán mert igen sok férfiúnak az a véleménye, hány egy évszázadon belül eltűnik a legtöbbes állam. A nemzetközi politikában és a nemztközi iparban a kis egységeknek nincs helye. Arra a kérdésre, hogy a szövetséges hatalmaik mit szólnak ahhoz, ha N'ÜVI óta vagy Nagy-Németország alakul, így felelt: — A szövetkezett és társult hatalmak politikája a versaillesi békeszerződés aláírása óta állhatatlan, ellentmondó és inkonzekvens volt. A jövőben előreláthatóan még ellentmondóbb és még inkonzekvensebb lesz. .Itália betölti hivatását, mert büszke arra, hogy dolgozni tud és arra, hogy harcolni is képes. A toll nagyon hatalmas, de korunk az Írógépé és a kardot alkalmasabbnak tartom bizonyos csomók kettévágására. Az a férfi azonban, aki harcolni tud, soha sem harcvágyó. Itália bizonyára növekedni akar, de a békét is kívánja. ................... »'Pl IWWPWPPPPP—— Orkán pusztít a Skagerraktól a francia partvidékig — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Kópén húga, január 31. A Skagerrakban és Kattegatban orkánszerű viharok torlboltak, melyek nagy pusztításokat okoztak. Egész sor halászhajó mind a mai napig nem tért kikötőjébe vissza. Skagen körül minden bizonnyal elsülyedt néhány kisebb hajó amiről azonban eddig a vihar miatt fontos értesülést nem lehetett szerezni. Norvégiából, különösen a hegyek vidékéről, továbbá Izland szigetéről szintén az orkán dühöngését jelentik. T. Paris, január 31. A La Manche csatornában és az Atlanti óceán francia partjain nagy viharok vannak A Panther nevű torpedónaszád a vihar elől kénytelen volt Lorgan kikötőbe menekülni. Cherbourg közelében a vihar nyomén jégeső 3 tév és harc volt vasárnap a megszállott Nijnga Magyarországon frontharcosok és szocialisták között három halott, tizennégy súlyosan sebesül! - A frontharcosok es a szocialisták puskákbal es revolverekkel lövöldöztek egymásra -- Az Uj Nemzedék külön tudósítójától. — Bécsújhely, január 31. Közvetlenül az úgynevezett burgenlandi magyar határ mellett, az Ágfalva határhelység közéletbén lévő Lépesfalva és Somfalva helységekben vasárnap véres összeütközés támadt frontharcosok és republikánus védőszövetségbeliek között. Az összeütközésnek eddig három halottja és tizennégy súlyos sebesültje ismeretes. Tulajdonképen két összeütközés történt, az egyik a somfaivai hídnál a másik a lépesfalvai T scharmard-féle vendéglőnél. Az előbbi összeütközésnek nem voltak súlyos sebesültjei, a vendégnél azonban mindkét fél lőfegyverét használta és mintegy kétszáz lövést adott le egymásra. Egy munkás, egy tizenhárom éves és egy nyolc éves fiú meghalt; többeket, akik súlyosan megsebesültek, a környező nagyobb helyekről odahívott mentőszolgálat kórházakban helyezett el. T. Bécs, január 31. A somfalvai szociáldemokrata népgyűlés után a köztársaságvédelmi szövetség tagjai zárt menetben vonultak el a népgyűlés színhelyéről. Midőn a menet a Tscharmann-vendéglő elé ért, a vendéglő ablakai mögül revolverekből és karabélyokból több lövés dördült el. Smarics Mátyás klingenbachi hadirokkant fejlövést kapott s azonnal meghalt. Pillanatok alatt kiszenvedett a sortűz második áldozata is, egy 8 éves Grötsing nevű schattendorfi kisfiú is. A somfalvai csendőrség azonnal táviratilag értesítette a környező falvak csndőrségét a véres támadásról s a késő esti órákban a környék valamennyi falujában megindult a hajsza a támadók után. Éjfélig körülbelül 10 embert tartóztattak le, akikről feltételezhető, hogy részt vettek a véres támadásban. Egy lap szerint a frontharcosok közül többen átmenekültek a magyar határon. Bécs, január 31. A bécsújhelyi közigazgatás tiszviselői kiszálltak a helyszínére, hogy az összeütközésről való felelősséget megállapítsák és kézrekerítésükre intézkedéseket tegyenek. A liberális lapok erősen hangulatkeltő cikkekben az összeütközésért a teljes felelősséget a frontharcosokra igyekszenek hárítani. Ezzel szemben megállapítható, hogy a hatóság első összefoglaló hivatalos jelentése megállapítja, hogy az összeütközés eredetéről teljesen ellentmondó előadások állanak rendelkezésre. A vizsgálat tovább folyik. T. Bécs, január 31. A frontharcosok és védőszövetségbeliek tegnapi összeütközésének súlyos sebesültjei eddigi megállapításuk szerint a következők: Fessel Antal rohrbachi téglagyártulajdonos, Berger nyugalmazott alezredes, és egy eddig ismeretlen nevű frontharcos, akinek nyilván fémgyűrűs szíjjal három helyen betörték a fejét. T. Bécs, január 31. A ma reggeli hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a somfalvai összeütközésnek tizennyolc többé-kevésbé súlyos sebesültje van. A tatabányai munkásdalárda otthagyta a szociáldemokrata pártot, hogy a Himnuszt énekelhesse — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Nem régen történt, hogy az egyik miskolci munkásdalárdát legjobb dalosai otthagyták és új egyesületbe tömörültek, mert a szociáldemokrata pártvezetőség nem engedte meg nekik, hogy a Himnuszt énekeljék. A miskolci esethez hasonló történt a közelmúltban Tatabányán azzal a különbséggel, hogy itt az egész dalárda kivonta magát a szociáldemokraták gyámkodása alól. Az elszakadásnak igen érdekes története van. Jellemző a szociáldemokrata vezérekre, de még inkább a munkásokra, akik öntudatosan vernek vissza minden olyan kísérletet,, amellyel hazafias érzésükön akarnak rést ütni. A tatabányai bányászok dalárdája a szociáldemokrata szakszervezet tagjaiból alakult. A dalosok azonban úgy vélekedtek, hogy a szakszervezeti tagság nem kötelezi őket hazafiatlanságra és azért meghívásra szívesen szerepeltek olyan hazafias ünnepségeken is, amelyet nem munkások rendeztek. A szociáldemokrata vezetőemberek kezdettől fogva nem jó szemmel nézték. Még idegesebbek lettek akkor, amikor megtudták, hogy a dalárda egyre több hazafias dalt tanul. Erélyes lépésre határozták el maguikat. Megtiltották a dalárdának, hogy polgári ünnepségen szerepeljen és felszólították a dalosokat hogy azoknak a hazafias daloknak tanulását hagyják abba. A dalegyesület tagjai elkeseredettem engedelmeskedtek az utasításnak. Ettől kezdve nem tettek eleget a polgári részről hozzájuk intézett meghívásnak. Ennek azután az lett az eredménye, hogy a munkásságon kívül álló körök, amelyek eddig jóindulattal támogatták a dalárda működését, hasonló zárkózottsággal feleltek. Volt tehát Tatabányának egy munkásdalárdája, amely csak ott szerepelhetett, ahol a szociáldemokrata vezetőség megengedte. Az agyoncsépelt szociáldemokrata indulókon kivül semmit sem énekelhettek. A Himnusz és hazafias dalok éneklését egyenesen megtiltották nekik. A dalárda tagjai érezték, hogy ezt az állapotot nem lehet sokáig tűrni. Közelgett a hősök emlékszobrának kileplezése. Bejelentették a szociáldemokrata szakszervezet vezetőséginek, hogy részt akarnak venni ezen a hazafias ünnepségen. A vezetőség — a beavatottak szerint felsőbb utasításra — mereven ragaszkodott régi álláspontjához: ilyen ünnepségen munkásdalárda nem vehet részt. Erre azután megtörtént a szakadás. A dalárda tagjai otthagyták a szociáldemokratákat. A hősök ünnepén már szerepeltek. Legjobban a munkások örültek ennek, akik elkeseredéssel látták, hogy a szociáldemokraták miképen akarják a lelkükben szunnyadó hazafias érzést belőlük, kiirtani. Azóta minden hazafias összejövetelen szerepel a tatabányai munkások dalárdája, így legutóbb részt vett a keresztényszocialisták tatabányai nagygyűlésén is, ahol háromezer bányász hallgatta áhitatosan, amikor Keller Ferenc vezetésével a magyar Hiszekegyet énekelték. A gyűlés végén a Nem, nem, soha című irredenta dalt énekelték el, amely valósággal extázisba hozta a jelenlévőiket. Olyan nagy volt a lelkesedés, hogy újabb és újabb hazafias dalt kellett előadniuk a dalosoknak. A tatabányai példa mutatja, hiába a szociáldemokraták minden igyekezete, a hazafiasságot nem tudják kiirtani a munkásság lelkéből. ! A Kedvezményes üszőim ónisis nb. vevőimnek rendkívül értékes előnyöket biztosít Vásároljunk tehát: KLEIN ANTAL Mázaim Király utca 53. szám (Akácfa utca sarok) . I