Uj Nemzedék, 1927. augusztus (9. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-17 / 185. szám

Szerda, 1927 augusztus 17. Uj Nemzedék Risztics az Európával kénytelen volt motorhiba miatt leszállni Brémában A Bremen húsz óráig viaskodott ellenszéllel, végül visszatért Dessauba — Az új Nemzedék tudósítójától. — Dessau, augusztus 14. A napok óta hallatlan izgalomban élő Dessau ma, vasárnap már kora reggel­ az utcákon tolongott. Tegnap délutánra álla­pították meg a startot a Junkers-művek igazgatói , délig még mindenki azt hitte hat órakor lesz az indulás. Az Új Nem­zedék munkatársa kora délelőtt hosszú ideig beszélgetett Risztics Jánossal. A pilóta is azt hangoztatta, hogy sze­retne szombaton indulni, mert a hossza­dalmas várakozás már az ideijeit támadja meg. Délben azonban már megérkezett az amerikai intézetek meteorológiai jelen­tése, melyből kiderült, hogy a tengeren viharnak is beülő széljá­rás uralkodik s ha az óceánrepülők szombaton indulnának, a depressziót nem tudnák kikerülni. Azért azután úgy határoztak, hogy a startot bizonytalan időre, esetleg keddre, szerdára halasztják el. Szombaton a Goldenes Reutel-ben lévő újságíró főhadiszállás tagjait arról érte­sítette Dessau városának főpolgármes­tere, hogy este hat órakor vendégül látja őket a város múzeumszerű kastélyában. Hat órakor százötvenen jelentünk meg a város kastélyában, amelyet Jahn Oppen­heim bárónő ajándékozott Dessau publi­kumának. Megjelent Junkers tanár úr is az újságírók körében és von Fischer sajtófőnök mindenkit bemutatott az ősz professzornak. Itt átlag félóránként kaptunk újabb idő­járás jelentést s egyáltalán nem titkoltuk, hogy a vára­kozás rövidesen az érdeklődés rovására megy. Végre nyolc órakor megjött a vár­vazért kedvező híradás Long Island­­ból. Az óceán fölött múlófélben van a vi­har és számítani lehet a depresszió egyen­letes eloszlására. Junkers tanár végre a következő ja­vaslatot tette: Abban az esetben, ha vasárnap dél­után Dessau fölött halljuk a G. 31. hu­szonötszemélyes Junkers-gép zúgását, mindenki azonnal siessen ki a repülő­térre, mert anélkül, hogy a közönséget értesítenék, Risztics János és társai startolni fognak. Ma reggel azután érthető, ha mindnyá­jan, újságírók és közönség máig korán reggel a városban voltunk, mert nem le­hetett tudni, hátha délben lesz a start , onnan lemaradni, ilyen titkos megegye­zés birtokában, nagy szégyen volna. Az Uj Nemzedék munkatársa is megtette a m­aga intézkedését a híradás biztos­tá­­rs­ává. A dessaui postán csak két d­álviró­­gép dolgozik s csak Inat telefonon lehet egyszerre a külföldet elérni. Éppen ezért munkatársamat Berlinbe küldtem s igy tudósításaimat Dessauból Ber­­­­linbe telefonon, onnan pedig légi postán juttatom el Budapestre az U3 Nemzedéknek. Dessauban megismétlődik majd a klasz­­szikus újságíróháború a táviróhivatalban. A pilóták már délután harcra kész álla­potban vannak. Risztics Jánossal beszél­tem, de nem a legrózsáb ’ ’ hangul­atban találtam. j Nehány kórt irtak le a levegőben, majd a repülőtéren összegyűlt néptömeg nod­o­­lása közben északnyugati irányban neki­vágtak a levegőtengernek. _ Néhány kisé­­rAfránei i.­ilon­ztak a­ bansánikból s most megindult a harc, ki kisérje el Riszticsé­­ket a kontinens, illetően Európa nyugati határáig . . . Axel B. Taylor. — Az Uj Nemzedék munkatársának távirata. — Berlin, augusztus 15. Axel B. Taylor, az Uj Nemzedék munkatársa jelenti Brémából. Junkers tanár kedves figyelmességgel felajánlotta a­z Uj Nemze­déknek, hogy kisérjem el a G. 31. irányító gépen a repülőket. Indu­lás után zavartalan, szélmentes időnk volt. Nagy reménységgel és bizakodással várjuk az Európából elsőnek Amerikába repülő magyar fiú győzelmét. Húsz óra huszonöt perckor leszálltunk Brémában. Nem őrlem tovább az idegeimet! — mondta Risztics — Ne csodálkozzék kérem idegessége­men. Már tegnap délután indulni akar­tunk s az igazgatóság hosszú érvelésébe került, hogy lebeszéljen bennünket a sajtról. — Jó, igaz, hogy vihar van a tenge­ren, de az ember türelme is véget ér. .— Bár el kell ismernie mindenkinek, hogy ebben az esetben nemcsak emberélet­ről van szó. Ne tévessze meg önt a dessaui szép idő, mert itt csak egy hét múlva ta­pasztalja majd az óceán fölött urakodó mai depressziót. Anélkül, hogy ma valaki Dessauban jós volna, megjövendölheti a jövő hetek időjárásait, mert a terv­ fe­lett északra húzódó légáramlatok itt is éreztetik majd hatásukat. — Abban a pillanatban indulni aka­rok, mihelyt következtetni lehet a depresszió sebességéről arra, hogy mire az amerikai partok közelébe érünk, már északra húzódott a vihar. — Egy órán belül itt van az első jelen­tés s ha minden rendben megy, azonnal indulok. Nem őrlöm tovább az idegeimet s kollégáimmal együtt startolok. Tény, hogy az Európa és Bremen tank­jai meg vannak már töltve. Eltérően a® előzetes számítások­tól, az ezerháromszáz­­kilós gépet kétezer kilogramm Shell-ben­­zollal töltik meg, mert kiderült a pontos számításokból, hogy a gép száz kilométe­ren huszonhét kilogram benzint fogyaszt. A mai napon írta alá Junkers tanár azt a szerződést, amelyben eladja az Európát és a Brement a Norddeutscher Lloydnak, a National­­banknak és Hearstéknak. A két gépet Amerikában normális táv­­repülésekre akarják használni, az Európa végleg ott marad, de a Bremen visszauta­zik előre láthatóan hajón Németországba. Lehetséges azonban, hogy mindkét gép kizáróan demonstratív szempontokból visszafelé is a levegőben teszi meg az utat. Ebben a pillanatban, mi óvatos újság­írók már dél óta kint ülünk a repülőté­ren, a tűző napban várjuk a viharos ten­gerről az időjárási jelentéseket, amely­nek már negyed órája meg kellett volna érkeznie. A késedelem jó jel . . . A long-islandi katonai időjelző állo­más jelentése délután hat órakor meg­érkezett. Kiderült, hogy a tenger felett minden depresszió el­oszlott s így az egész út alatt kifogástalan időre van kilátás. Az Uj Nemzedék munkatársa felszáll a G. 31-el A G. 31. azonnal a levegőbe emelkedett, hogy a sajtóval megbeszélt riadót leadja. A gépen az Uj Nemzedék munka­társa is felszállt. Néhány alacsony kört írtunk le a vá­ros fölött, majd tíz perc múlva visszatér­tünk­ a repülőtérre, ahol közben már ki­vontatták az Európát és a Brement a hangárokból. A pilóták mosolygó ideges­séggel öltöztek át bőrruháikba, Loose a Bremen körül foglalatoskodott. Risztics felesége pedig egy ötkilós csomagban borjasültet, linzertésztát hozott az urának. Néhány perc múlva megérkeztek a kol­légák, hemzsegtek az autók a téren, rövid pillanatok alatt százakra emelkedett a száma a kiváncsiaknak. Megérkezett Jun­kers tanár is, aki maga köré gyűjtötte a pilótákat s elbúcsúzott tőlük. A fotóripor­terek hada munkához látott , a pilóták elfoglalták helyüket ülésükön. Knicker­bocker és Hü­hnenfeld, az Európa és Bre­men utasai, a kabinba húzódtak s már csak a pilóták fejét látni a celluloid abla­kon keresztül. A m­ont­őrök leugrálnak a gépekről. Néhány kísérlet után megszí­vatták a gépet és beugratták a propellert. Zúgott, berregett a két motor, lassan megindult az Európa és a Bremen , hosszú betonpályán futva, kétszáz méter után a levegőbe emelkedett. Az Európa hat óra huszonöt­ perc­kor, a Bremen hat óra huszonegy perckor startolt. Bőröndök I ret­kttltik, pénztárcák gyári áron MELEG GÁBOR SA’ IV., Váci­ utca St. h. VIII., RPcAcal-út 11. (Piarista-épü­let) (Pannónia mellett) 3 Az Európa leszállt Brémában, a Bremen visszatért Dessauba Bréma, augusztus 14. (Wolff.) A G 31 jelzésű kisérőgép este 8 óra 20 perckor leszállt Bré­­m­ában. . Hannover, augusztus 14. (W­o­l­f­f.) Az ,,E­u­r­o­p­a“ 23 óra 01 perckor leszállt Brémában. Leszállásnál a repülőgép megsérült, utasainak nem történt semmi baja. Dessau, augusztus 15. (Wolff.) A „Bremen“ délután 4 óra 30 perckor simán leszállott a dessaui repülőtérre. A repülőgépen minden rendben van és a gép maga a leg­jobb állapotban érkezett meg. A két repülő a visszatérésre határozta el magát, mert az óceán fölött dúló viharok miatt ez a megoldás látszott észszerűnek. Bréma, augusztus 15. Az Európa leszállása nagy levertséget keltett. A visszatérésre és a kényszerle­szállásra Riszticcet az a körülmény kész­tette, hogy az Europa motorját eddig még isme­retlen okok folytán nem lehetett szabályozni. A motor állandóan a legnagyobb sebes­séggel működött és a sebességet nem le­hetett csökkenteni. A benzinkészlet ily körülmények között sokkal gyorsabban fogyott mint ahogy ezt indulás előtt ki­számították és a gép így aligha érte volna el az amerikai partokat. A benzinkészlet valószínűleg még az amerikai partvidék elérése előtt kiapadt volna és az Európának a nyílt tengeren kel­lett volna leszállnia. A repülők ezért jobbnak látták, hogy visszaforduljanak és Bremenben szálja­nak le. A leszállás zuhogó esőben és heves szélben ment végbe. Az Európa sérülései egyébként jóval súlyosabbak, mint teg­nap este gondolták. A repülőgép farokrésze teljesen­­el­törött és a légcsavar is használhatat­lanná vált. Alig érkezett meg az Európa Bremenibe, máris távirat jött Dessauból, amely uta­sítja Risztoicset, hogy szedje ki a gépből a hibás motort és küldje haladéktalanul a kisérő G. 31. gépn­él Dessauba, ahol a motort alaposan át fogjá­k vizsgálni, an­nak megállapítása végett, mi okozta, a motorhibát. A hamburgi meteorológiai intézet ma esti jelentése szerint az időjárási viszo­nyok egyébként az Atlanti óceán fölött ismét jelentékenyen rosszabbodtak. Bréma, augusztus 15. (Wolff.) Edzard repülő beszélgetést folytatott az itteni sajtó egyik képviselő­jével és a többi között ezeket mondotta: Oldenburg és Emden között súlyos ziva­­tarba kerültünk. Szakadatlanul cikkázott körülöttünk a villám és fekete viharfel­hők fala zárt körül bennünket. Jó száz kilométernyire északnyugati irányban Borkumtól viharos szelek borzasztóan megrázták gépünket. Hirtelen azt állapí­tottuk meg, hogy mindehhez még moto­runk is rendkívül rendetlenül működik. Riszticscsel egyetértően tehát nehéz szívvel a visszatérésre határoztam el magam. Úgy érzem, helyesen cselekedtem, ami­kor visszatértem. Brémának repültem te­hát és az ottani repülőtéren leszálltam. A nagy megterhelés következtében, mely az üres súlyhoz viszonyítva háromszoros volt, a repülőgép futószerkezete összetört és a repülőgép farka szétroppant. A gép törzse és a kabin ép maradt. Senki sem sérült meg. Remélem, hogy legközelebb újra repülő­­utamra indulhatok. Efölött a Junkers­­gyár fog dönteni. Edzard végül azt mondotta, szívből óhajtja, hogy újból repülhessen. A Bre­men repülőgépet leghőbb jókívánságai kísérik, bár komoly aggodalmai vannak, mert borzasztó volt az a vihar, amelyen, a Bremennek is át kell jutnia. A Brement a rossz időjárás kényszerítette visszatérésre Berlin, augusztus 15. A Junkers-művek közlése szerint az At­lanti óceán átrepülésére indult második gép a Bremen ma, hétfőn délután 1 óra 24 perckor vissza­rkezett a dessaui repülő­térre. A gép sértetlen, a pilóták jól van­nak. A Bremen egészen a nyugat-i­ partvidékig ju­tott el és onnan tért vissza a kontinensre, mint­hogy a rendkívül kedvezőtlen időjárás le­hetetlenné tette az út folytatását. Alig hagyta el a gép az európai kontinenst, az Északi tenger fölött máris áthatolhatat­lan sűrű ködbe került, úgyhogy Angliáig az utat úgyszólván közvetlenül a tenger színe fölött, alig néhány méternyi ma­gasságban kellett megtennie. Anglia fö­lött a gép dühöngő szélviharban repült át és a szél ereje az angol és az ír partok között még jobban fokozódott. A gépnek ekkor már 12-es szélsebességgel kellett megküzdenie, útját azonban ennek ellenére is folytatta és átrepült Írország fölött is.­­A viharral való állandó küzdelem foly­tán a brenzinkészlet elrettentő gyorsaság­gal apát. A nyugati srpartvidék fölött a pilóták belátták, hogy az ellenszéllel küzdve nem tudják elérni az amerikai partokat és hogy a benzinkészlet már jó­val hamarább ki fog apadni. Ebben a kényszerhelyzetben végül is úgy határoztak, hogy visszatérnek Des­sauba és feladják útjukat. Az út vissza­felé szintén rendkívül kedvezőtlen idő­járás mellett ment végbe. Szakkörök véleménye szerint az óceán fölött uralkodó időjárás mellett teljes lehetetlenség lett volna az amerikai partok elérése. (Folytatása az 5-ik oldalon.)

Next