Uj Nemzedék, 1929. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-30 / 25. szám

10 KmmmmmmmmmUI Nemzedék Szerda, 1929 Január SR. AZ ÉRTÉKTISZSZE beezpő Árfolyamai Irányzat: ingadozó. A nyereségbiztosító­­ eladások miatt a legtöbb érték olcsób­bodott. Élénkebb érdeklődés az áfa, a Magnezit és a Nemzeti bank részvényei iránt volt tapasztalható. BANKOK: Nemzeti Bank (24*90) 247 247.40, Magyar Hi­tel (84.40) 14. Leszámítoló Bank (96.40) 96.30. Olasz­ Bank (76) 77. Hazai Bank (61) 62. BÁNNAK ÉS TÉGLAGYÁRAK. Bauxit (307) 304. Kohó (34) 33. Drasche (27.50) 3690. Salgó (6290) 62.S0. Alt. Kőszén (816) 815 813. Magnezit (198.50) 199 199.80. Urikányi (155) 152.70. VASMŰVEK ÉS GÉPGYÁRAK. Fegyver (283) 182. Rima (95.20) 95.10 93.30. Ganz-Danübius (139.25) 138.50. Hofherr (12.20) 12.10. Bródi vagon (33.40) 33. KÜLÖNFÉLE VÁLLALATOK: Brassói (46 40) 46.70. Műtrágya (52 20) 52.20. I’amut (20) 20. Részvényár (148) 147. Magyar Cukor (149) 148 80. Levante (13.80) 14.30. Déli­­vasút (9.70) 9.40. Tröszt (38.50) 37.80 38. Ofa (138.40) 139.50 139. ' '­­ ' ÁLLAMADÓSSÁGI KÖTVÉNYEK. Népszövetségi kölcsön (6.32) 6.32, 6 Szá­zalékos hadik. I—V. kib (0.13) 0.19, VI— VII. kib. (0.13) 0.12,­­V és fél százalékos hadik. II—VII. kib. (0.15) 0.15, IV. kib. (0.13) 0.13, VIII. kib. (0.11) 0.11. Megcsappant a kínálat a gabonapiacon — Az Új Nemzedék tudósítójától — A gabonapiacon a forgalom vontatottan in­dult. A tengerentúli terménypiacokról érkezett lanyhább irányzatról szóló jelentések, amelyek a búzának közel két centes olcsóbbodásáról számoltak be, a határidőpiacon a spekulációt eladásra ösztönözték. A nagyobb kínálat foly­tán a búza és a rozs ára olcsóbbodott. A hivatalos tőzsdeidőt megelőzően a márciusi búzát 25.02, a májusi búzát 26.93, az októberit 23.68, a­ márciusi rozsot 23.28, a májusit 24 pengőre értékelték. Ellanyhult a tengeri piac is, mert a jelentések arról számoltak be, hogy a dé­lamerikai államokban az időjárás megváltozott, megindult az esőzés s ezért a tengerit­ermés bizonyos mértékben javulhat. A készárupiacon a határidőpiac lanyhább irányzatával ellentétben alig változtak az árak. A tartott irányzatnak a magyarázata az, hogy a kínálat a kedvezőtlen szállítási viszo­nyok miatt csekély, továbbá, hogy a külföldi kereslet meglehetősen, élénk. A tőzsdeidő ele­jén a tiszavidéki búzát 25.10—25.85, a felsőti­szait 25—25.70, az egyéb származásút 24.70— 25.60 pengővel jegyezték Vajsuly szerint. A külföldi piacok közül Bécsben 39.50 schillinggel jegyzik a magyar tiszavidéki búzát, Pozsony­ban pedig 153—154 cseh koronával A magyar búza Pozsonyban egy cseh koronával olcsóbb a jugoszláv búzánál A liszt- és őrleménypiacon a malmok új lisztárai a következők: Búzaliszt duplanullás 40, nullás 39.50, egyes 38.50, kettes 37.50, né­gyes 35.50, ötös 33.50, hatos 30, nyolcas 24­.50, rozsliszt nullás 36, egyes 32 pengő mázsánként. A tak­armánycikkek piacán a tengerit minő­ség szerint 27*15—27.50 pengővel jegyezték,­­ a határállomáson pedig 160 cseh koronát kínál­tak a tengeriért. A zab névleges ára 24,75— 2550 pengő között mozog. Az árpafélék piaca, úgyszintén a magpiac üzlettelen, bár a lu­­cernamag iránt megélénkült a kereslet. A pozsonyi értéktőzsde leállítását már huza­mos idő óta sürgetik a Felvidék gazdasági té­­nyezői, azonban a cseh hatóságok mereven elzárkóznak a kívánság teljesítése elől An­~­­VM.Mn mi» » ^mtmn-szt- fel­állitását, is csak nagy huza­vona után enge­délyezte a cseh kereskedelemügyi miniszter, most pedig, amidőn értéktőzsde felállításáról van szó, a cseh lapokban valóságos hadjárat indult a pozsonyi terménytőzsde terve ellen. Egy ideig az volt a vélemény, hogy a prágai értéktőzsdét féltik a pozsonyi értéktőzsdétől, most azonban kibújt a szeg a zsákból, mert nyilvánosságra került a cseh illetékes körök­nek az az aggodalma, hogy a pozsonyi érték­tőzsde fölállítása azért veszedelmes, mert az kétségtelenül Budapest felé orientálódna. .nos EegmmBB jelentések ———1♦—N^—­­ Farkasok törtek be a Dráván keresztül Somogy megyébe !­ nagy hó miatt pusztulás fenyegeti vadállományunkat — A* Uj Nemzedék tudósítójától. — Szombathelyi tudósítónk jelentése szerint Vas megyében olyan nagy volt a hóesés, hogy az már a vadállományt is pusztulással fenye­­geti. A vasmegyei föszolgabiróságoktól sorra érkeznek jelentések a megye alispánjához a vadak pusztulásáról. A nagy hó miatt rengeteg fácán, fogoly, nyúl és őz pusztul el az éhségtől. . Az alispán táviratban intézkedett a föszol­­gabíróságoknál és a községi elöljáróságoknál a vadak mesterséges etetése érdekében. A vadállomány pusztulásáról érde­­­lődtünk a Hubertus vadászegyletnél, ahol ezt mon­dották munkatársunknak: — Tényleg azt tapasztaljuk, hogy egyes he­lyeken a nagy havazás és különösen a megfa­gyott hó miatt meglehetősen sokat szenvednek a vadak. Ahol ugyanis a hó annyira megfagy, hogy kérges, páncélos lesz, a vadak ezt nem tudják felkaparni és igy képtelenek hozzájutni az élelem­hez.­­ Ezért azután a éhségtől elpusztulnak. Mi­niszteri rendelet kötel­ezi a vadászokat, hogy ilyen esetekben etessék a kis- és nagyvadat. Különösen a fogoly és a nyúl szenved a nagy hidegtől és hóeséstől, úgy halljuk, hogy Somogy megyében a megfagyott Drá­ván keresztül a farkasok is betörtek. A farkas igen nagy ellensége a vadnak, amely pánikszerűen menekül előle. Nem sikerült kibékíteni Booth tábornokot és az üdvhadsereg vezérkarát — Az Új Nemzedék tudósítójától — London, január 29. Az Üdvhadsereg „magas vezérkara“ és Both tábornok között felmerült ellentéteket, úgy lát­­szik, nem sikerült áthidalni. A kompromisz­­szumos tárgyalás nem vezetett megegyezésre. Amennyiben ma délelőtt sem sikerülne a meg­egyezés, úgy a konfliktus a bíróság elé kerül. A vezérkar egyik tagja tegnap este úgy nyi­latkozott, hogy a megegyezésre nincs semmi remény. A vezérkar nagy lelkesedéssel vette tudomá­sul, hogy Vilma holland királynő a legmaga­sabb holland kitüntetést, az Oranje-Nassau rendjelet adományozta a vezérkar egyik ve­zető tagjának, Johanes de Drootnak, aki az Üdvhadsereg délafrikai szervezetének vezetője. Ha táviratait tisztán és olvashatóan írja meg, megelőzi a ferdítés veszélyét — Címezze úgy a táviratot, hogy a cím­zettet tudakozódás nélkül meg lehessen találni. — Összeolvasás kikötésével biz­tosíthatja, hogy távirata hibátlan szö­veggel érkezik címzetthez. — Cím elé­­rt „Mp“ jelzéssel kikötheti, hogy táv­iratát magának a címzettnek saját ke­zéhez kézbesítsék.­­ Ha attól tart, hogy távirata címzett elutazása miatt eset­leg nem kézbesíthető, feladásnál kösse ki a távirata utánk­iedését. KÖZGAZDASÁG ■ - — - ................. —— ~ ————-------------------------­A Közigazgatási hatóságok sok helyen elmulasztották közzétenni a sziklavi­­tásra vonatkozó rendeletet — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A szikes talaj megjavítására Irányuló ál­lam­ akciót. — mint ismeretes — a kormány kiterjesztette és ebben az évben már nemcsak a háromszáz holdon aluli gazdák vehetik igénybe az állami kedvezményt, hanem olyan birtokosok és bérlők is, akiknek birtoka há­romszáz holdnál nagyobb. Az állami akcióra való jelentkezés határidejét a rendelet január harmincegyedikében állapl­­pította meg. Ezzel kapcsolatosan olyan hírek terjedtek el, hogy az állami akcióra alig van jelentkező, mert a vonatkozó hirdetményt a legtöbb he­lyen nem is tették közzé. Illetékes helyen szerzett értesülésünk szerint most még egyáltalában nem lehet megál­lapí­tani, hogy hány gazda óhajtja az idén igénybe venni az állami kedvezményt, mert a községi elöljáróságok csak janu­ár harmincegyedik­ után terjesztik fel azoknak a gazdáknak a névsorát, akik az állami akcióra jelentkez­nek. Bizonyos, hogy az akció eredményességét károsan befolyásolja az állami kedvezményre vonatkozó hirdetmény közzétételének késése. A földmívelésügyi miniszter, illetően a bel­ügyminiszter még a múlt esztendőben utasította a közigazgatási hatóságokat, hogy az állami akcióra vonatkozó hirdetményt a legrövidebb időn belül, hozzák nyilvános­ságra, doboltassák ki a falvakban, hogy a kor­mány ebben az esztendőben is állami támoga­tásban részesíti azokat a gazdákat, akik szikes talajukat meg akarják javítani. A belügymi­niszter kötelességévé tette a hatóságoknak még azt is, hogy a hirdetményt minden község­házán függesztessék ki és megfelelő útmutatást adjanak a gazdáknak az állami kedvezmény igénybevételének módozatairól, s egyben hív­ják fel a gazdák figyelmét az akció jelentő­ségére. A rendelet megjelenése óta több, mint két hónap telt el, azonban érthetetlen módon igen sok helyen teljesen megfeledkeztek a hatóságok a rendelet közzétételéről. Azok a hivatalos közegek, akik bejárják az országot, hogy tájé­kozódást szerezzenek az akció nagyságáról, a legnagyobb megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a legtöbb helyen a gazdák nem se tudják, hogy az akciót az idén is folytatják. Most a jelentkezési határidő lejárta előtt kellett sürgősen a földművelésügyi miniszté­rium szakembereinek a kamarákat, a gazda­sági egyesületeket, úgyszintén a gazdasági fel­ügyelőségeknek pótolniuk azt, amit, a közgáz­­gazdasági hatóságok elmulasztottak. Köztudo­mású, hogy nálunk minden ólomlábon halad, gazdáink természete pedig az, hogy kételked­nek s előbb nem fognak semmihez, mig a szomszédnál ki nem tapasztalják az uj ,furc­fangot“. Azonban, ha a közigazgatási hatósá­gok sem tesznek eleget a rendeleteknek, ille­­tően nem hozzák azokat kellő időben nyilvá­nosságra, nem szabad csodálkozni azon, ha nálunk minden akció megfeneklik. Bár a hir­detményeknek késői közzététele az állami ak­ciót bizonyos mértékben hátráltatta, annyi azonban nyilvánvaló, hogy a becslések alapján a jelentkezők száma eléri a múlt esztendőben jelentkezettek számát. Különösen azokon a vidékeken tapasztal­ható a gazdák részéről­ élénkebb érdeklődés a szikjavítási akció iránt, ahol szikjavitási tan­­folyamot tartottak , ahol a gazdák közveti®n­nül meggyőződhettek a szikjavítás előnyeiről. Kétségtelen, hogy a múlt évi állami akció nem volt teljesen sima lefolyású és a javítási anyag szállítása körül sok baj volt, az idén azonban már teljesen kiküszöbölik ezeket a bajokat. Az illetékes körök véleménye sze­­rinti, bármilyen nehezen indul a szikjavítási akció­, a gazdák lassan kint belátják a javítók roppant nagy horderejét és minden remény megvan arra,­ hogy az állami akció a harma­dik-negyedik évben meghozza a maga gyü­mölcsét, természetesen, ha a hatóságok részé­­ről is több megértés lesz tapasztalható az akció iránt. A középeurópai vasgyárakat igen élén­ken foglalkoztatja .Jugoszlávia nagy vasúti megrendelése. Most folyik éppen a tárgyalás az európai sinkartel meg­hosszabbításáról és a kartelhez tartozó magyar, cseh és osztrák gyárak részese­désük felemelését kérik. Ezeknek a gyá­raknak összes sinkvótája a nemzetközi kartel egész termelésének négy százaléka, azonban úgy, hogy éveink­ént legalább­­negyvenötezer tonna sin szállítását bizto­sították nekik. A kérdést bonyolultabbá teszi a lengyel vasgyárak követelése, miután ezek a nemzetközi kartelen kí­vül maradtak és, már ismételten lekon­­kurrálták a középeurópai vasműveket. Ezért akarnak velük is megegyezni a ju­goszláviai szállítás kérdésében, mert­­a jugoszláv államvasutak több ezer vagon sin megrendelésére készülnek, amelyet megegyezés esetében a Magyar Állami Vasművek, a Rima­murányi Vasmüvek, az osztrák Alpesi Bányatársaság, vala­mint a cseh és a lengyel vasipari vállala­tok között, osztanának fel. Valuta- és érmeárfolyamok. A valutapiac tájékoztató árfolyamai a következők: Egy angol font 27.75—27.90, száz cseh korona 16.92 —17, száz dinár 10—10.06, száz dollár 570.90— 572.90, száz francia frank 22.50—22.70, száz hol­landi forint 229.40—230.40, száz lengyel zloty 64.12—64.42, száz let 3.43—3.47, száz óra 29.95- 30.20, száz német márka 135.97—136.­47, száz osztrák schilling 80.45—80.80, száz svájci frank 110.20--110.60 pengő. — A nemesfémpiacon a magánforgalomban a húszkoronás aranyat 23.10—23.30, az ezüst egykoronást 0.42—0.44,­ a forintost 1.14—1.16, az ötkoronást 2.24—2.26 pengővel jegyezték. ■­A* OMGE örökös tiszteleti elnökévé választják Apponyi Albert grófot. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szerdán délelőtt rendkívüli díszközgyű­lést tart, amelyen Hadik János gróf in­dítványa alapján Apponyi Albert grófot az egyesület örökös tiszteletbeli elnökévé választják. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi meg­nyitó devizaárfolyamok a következők (zárójel­ben a tegnapi zárlat): Budapest 90.64 és fél (90.64 és fél), Berlin 123.52 és fél (123.52 és fél), I Stenyerk 530.— (519.9* *• hirsvmn«e'r)“P. Lon­don 2521.62 és fél (2521-25),­ Paris 20.32 és fél (20.32 és fél), Milano 27.21 és fél (27.21 és fél), Prága 15.38 és fél (­1558 és fél), Belgrád 9.13 és háromnegyed (9.12 és háromnegyed), Buka­rest 3.13 és fél (3.32 és fél), Bécs 73.10 (73.10), Amsterdam 208.45 (208.45). A sertés­vásárra egyre több jobb minőségi­ sertést hajtanak fel .A sertésvásáron az utóbbi napok folyamán a rossz közlekedési viszonyok miatt megcsappant a felhajtás s ezért a fel­hajtott mennyiségből aránylag kevés darab marad eladatlanul. Érdekes jelensége a piac­nak, hogy a felhajtott sertés minősége egyre jobban javul, ami azt bizonyítja, hogy a te­nyésztők, illetően a hizlalók belátták, hogy sokkal biztosabban tudják a jó minőségű ser­tést értékesíteni. A kivitel még mindig nem kielégítő, azonban a lengyel sertések nagy­arányú inváziójának ellenére is a külföldi piacokon van vásárlója a magyar sertésnek, ami szintén a minőség javulásának tulaján­­nítható. A prágai sertésvásárra például teg­nap 6335 darab sertést hajtottak fel. Ebből 4806 darab volt a lengyel és 900 darab a ma­gyarországi származású sertés. Bár a magyar sertés volt a legdrágább, a felhajtott mennyi­ség nagy része mégis elkelt. Ha tehát a kivi­telt terhelő költségek megszűnnének, a kül­földi piacon sokkal több sertést lehetne érté­kesíteni, mert a magyar sertés jó minőségénél fogva keresett. A budapesti vásáron a tájé­koztató árak a következők: zsírsertés öreg fa 142—145, Ha 134—140, fiatal nehéz 148-150, kö­zép 150—154, könnyű 130—138, szedett közép 134—140, silány 24—128, angol sertés 136—160 fillér élősúly kg.-ként.. Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató. PALLAS r.-t. nyim­dája, Budapest, V. Honvéd­utca 10. Távbeszélő Aut. 205—67, 205—68, 235—69 Felelős vezető: TI­RINGER KÁROLY rr*v.c­.­,OT-j

Next