Uj Nemzedék, 1930. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

Szombat, 1930 február 1. ül Nemzedék Coctaillal csalta az érdekházas­ság kelepcéjébe az óceánrepülő Assolant-t egy amerikai bárgörl A házasság a párisi törvényszéken ezerötszáz frank tartásáig megítélésével végződött — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Paris, január 31. A mai erkölcsi felrúgás elképesztő jelenetei játszódtak le tegnap az igazságügyi palotá­ban a Tribunal de Seine harmadik bírósága előtt. Jean Assolant, az óceán diadalmas hő­sének válóperét tárgyalták. Rengeteg érdek­lődő sereglett össze, nemcsak azért, mert a ki­váló francia pilóta egyike Paris legnépsze­rűbb alakjainak, de m­ert gall szokás szerint vígjátéki helyze­teket vártak , hogy ne használjunk vaskosabb kifejezése­ket. A bohózat helyett azonban olyan sötét, ijesztő korképet, talán inkább kórképet kap­tunk, amely még a minden hájjal megkent párisi ügyvédeket is visszariasztotta. A közönség semmit sem tudott Assolant há­zasságáról, illetve csak annyit, hogy egy fia­tal amerikai hölgy, rabul ejtve a rettenthe­tetlen aviatikus hősiességétől, felajánlotta szí­vét és kezét, sőt mint az irigyek gondolták bizonyára megszámlálhatatlan millióit is. A valóságban a romantikus házasság kissé más­ként fest. Mikor­­ jó néhány hónapja a L’Oiseau Canar­i leereszkedett az Old Orchard repülő­térre három diadalmas utasával Assolant, Lefevre és Lali francia pilótákkal, a rendőr­­kordonon­­csakhassal keresztü­ltört az ünneplő sokaságból egy csinos fiatal leány, Miss Pauline Türkei­, foglalkozására a Broadway egyik mulatóhelyének kórus-gorlje. Egyenesen Assolant felé rohant, aki két társa közül egyedül volt nőtlen , és a nyakába ugrott! :................... A vakmerő pilóta megijedt. Sok mindenre el volt készülve, de erre még sem. De hát azért francia, hogy udvariasan fogadja a lel­kes amerikai leány ömlengéseit. A baj csak az volt, hogy a miss árva szót sem tudott fran­ciául, Assolant pedig egy kukkot, sem tudott angolul. A kisasszony folyvást ismételgette: cod­ail. Assolantnak aztán megmagyarázták, hogy a leány cuc­taib­a hívja. A francia előbb hazudozott, de végül elfogadta a meghívást, mert félt, hogy megsérti vele az amerikaiak érzékenységét. Az autó Miss Parker bájos otthona felé gör­dült. A kisasszony váltig hangoztatta, hogy milyen boldog, hogy ilyen nagy kitüntetés éri. Alig ittak meg egy-két codtailt, kopognak az ajtón: a rendőrség. Assolant kővé meredve bámul. A leány pa­naszt érvel a „csábító“ pilóta ellen. Végül va­lamennyien a rendőrbíró irodájába mennek, a­mi tolmács segítségével Assolant megérti, mivel vádolják. Felháborodva tiltakozik. Hiába, az asszonyt védő amerikai törvény kér­lelhetetlen. Egyetlen menekülés kínálkozik: a házasság. Különben börtönbe kerül, a vizs­gálat ki tudja meddig tart? így semm­esetre sem repülhet vissza harmadnap Parisba, ahol a nemzeti hősöknek kijáró ünneplés várja__­­Nem volt más választása: házasságot kö­tött. Vissza­repült Parisba, hová csakhamar követte, „felesége“, aki persze luxushajón ér­kezett, ahol egyszerre a névtelenség homályá­ból a dicsőség sugárözönébe kerül. Madame Assolant Parisban minden fogadáson, díszelő­adáson és banketten részt vett és folyvást mo­solygott. De annál borúsabb volt Assolant arca. A ború pedig gyűlöletté változott, mikor megtudta, hogy az egész coctail-ügy kelepce volt, a leány maga értesítette már jóelőre a rendőr­séget, amely akaratlanul is eszköze lett a sze­mérmetlen zsarolásnak. Assolant nem várt tovább, beadta a váló­pert, melynek folyamán napvilágra került az egykori kórus-gört számító kapzsisága. Havi ötezer frank tartásdíjat kért. A bíróság leg­szívesebben elutasította volna az erkölcstelen követelést, de nem akarta felbőszíteni az ame­rikai közvéleményt Franciaország ellen és csak ezerötszáz frankot ítélt meg, ami Ameri­kában krajcáros összeg. Azt hisszük, szegény Assolantnak elment a kedve a kedve jóidőre a repüléstől, így nem egyhamar fog francia pilóta ismét Amerikába repülni__ Másfél perc alatt kétszer gázolta el az autó­ t Az Új Nemzedék tudósítójától.­­Különös autószerencsétlenség érte ma haj­nalban Mihalik István harminckét éves segéd­munkást, akit a Ielői­ úton munkába menet közben másfél perc leforgása alatt két auto­mobil gázolt el. A Mária Fateria-telepen lakik Mihalik Ist­ván segédmunkás. Ma hajnalban elindult a Valéria-telepről Pest felé, hogy munkahelyére menjen. Még nem volt messze a Mária Valé­­ria-teleptől, amikor át akart menni az úttes­ten. Akkor robogott arra a Bp. 45—257. számú autótaxi, amelyet Marosán József so­­főr ve­zetett. Mihalik félreugrott az autó elöl, de sze­rencsétlenségére, az autó is abba az irányba kanya­rodott, hogy őt kikerülje. A taxi el­ütötte és átgázolt rajta. A szerencsétlen ember véresen, eszméletle­nül maradt az úttesten, a taxisoffőr pedig autóját az úttest szélére vezette, ott megállt és leszállott, hogy az elgázolt ember segítsé­gére siessen. Ám ugyanebben a pillanatban ro­bogott arra a­ Bp. 37—812. rendszámú teher­autó. A kocsit Frank László tizenkilencéves soffőr vezette. Frank nem vette észre az úttes­ten eszméletlenül fekvő Mih­alikot. Arra is későn lett figyelmes, hogy Marosán soffőr két­ségbeesetten kiáltozik és integetve figyelmez­teti, hogy az úttesten fekszik valaki. A teher­autó is keresztülhajtott a már elgázolt Miha­lik Istvánon. A gázolás után most már a teherautó is meg­állott és 7­ két soffőr együttesen sietett segít­ségére Mihaliknak. Mihalik azonban borzalmasan összezúzva, eszméletlenül feküdt az utón. A két soffőr rendőrért futott, majd a mentőknek telefonált. A mentők hamarosan meg is érkeztek és Mi­hali­kot beszállították a Szent István-kórházba, ahol megállapították, hogy igen súlyos külső és belső zúzódásokat szenvedett és állapota életveszedelmes. A rendőr mindkét soff­őrt elő­állította a főkapitányságra, ahol egyelőre őri­zetbe vették őket. A rendőrség megindította a nyomozást, hogy megállapítsa, melyikük fele­lős a szerencsés­ épségért. A jugoszláv kormány visszavonja a katolikus egyházra sérelmes ren­delkezéseit . Az Új Nemzedék tudósítójától -Belgrád, január 31. A jugoszláviai kultúrharc, a kormánylapok szerint, szű­nőfélden van. Tegnap délután Bel­grádi­a érkezett Bauer zágrábi érsek, valamint Gyakovo és Spalato püspöke. A három egyház­­fejdelem hosszasan tanácskozott Szisskies igazságügyminiszterrel, aki egyúttal a kultusz­­ügyek minisztere is. Bár a megbeszélések lé­nyegéről semmi sem szivárgott ki, úgy hírlik, hogy küszöbön a megegyezés. A sajtópolémia egy csapásra megszűnt és ma reggel már va­lamennyi lap azt írja, hogy a vallásoktatás kérdésében a kormány részéről olyan enged­ményeket teltek, amelyek a katoli­kus egyházat teljes mértékben kielégítik. ...... olcsó készpénzáron DVTfiOT­nil IF vásárolhat 10-15-20 havi ÜK­­li Tomory ésTársa bútoráruházában IV., Veres Iválné­ utca hét, Apponyi-térnél. — Köztisízviselőknek kivételes kedvezmény. 3 Azt híresztelik, hogy Garbai, Kun Béla szovjetelnöke is kegyelmet kap ----- iiiwrw»»— A polgári társadalom szentimentális szavakat mekeg, de nem tud védekezni! — mondja Wolff Károly — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bizonyos körökben hire jár és külföldi lapban is olvassuk, hogy március elsején, a kormányzó tíz éves jubileuma alkalmá­ból nagyszabású amnesztia lesz és ke­gyelmet kap a többi közt Garbai Sándor, Göndör Ferenc és Hatvany Lajos is. Garbai Sándor a kommunista forradalmi kormányzótanácsnak, tehát a magyaror­szági szovjetnek volt az­ elnöke s az ő ér­dekében állítólag a szociáldemokraták, Göndör Ferenc ügyében pedig Herényi Zsigmond járt volna közben a kormány­nál. Első pillanatban Teri az egész képtele­nül hangzó híradásról, hogy nem egyéb tendenciózus próbálkozásnál. Egyedüli célja nyilván az, hogy hozzászoktassa az embereket ahhoz, hogy még ez is lehetsé­ges. A közvélemény megnyugtatása ked­véért mégis érdeklődtünk az amnesztia ügyéről az igazságügy­m­­inisztériumban. Ott azt a felvilágosítást kaptuk, hogy semmiféle tárgyalást nem folytattak az igazságügymi­n­isztériumban a szoci­álde­mokrata párttal. Az erre vonatkozó állí­tás teljesen valótlan. Megkérdeztük Herényi Zsigmond báró országgyűlési képviselőt is, aki száz szá­zalékig megcáfolta munkatársunk előtt azt az állítást, hogy ő Göndör Ferenc érdekében eljárt volna. — A valóság az, — mondta Perényi , hogy én sem az igazságügyminisztériummal, sem a kor­mányzósággal, sem más fórumok előtt senkivel sem beszéltem erről, engem erre fel sem kért senki. Az igazságügyminisztériumban szerzett értesülésünk és Perényi Zsigmond báró nyilatkozata után csupán annak a kér­désnek a tisztázása van hátra, hogy va­lóban lesz-e amnesztia és ha igen, milyen szempontok szerint kívánják azt megva­lósítani. Az Új Nemzedék munkatársa előtt Wolff Károly f­igyel­em­re mél­t­ó nyila­t­k­o­z­a­t­b­an s­z­ö­g­e­zt­e le a nemzeti szempontból egyedül helyes álláspontot. — Ha a kormányzó úr működésének tízéves fordulója alkalmából amnesztiára gondolnak az illetékes tényezők,mon­dotta Wolff Károly, — úgy valóban el kell mondanom, hogy célszerű lesz jól megfontolni. Ennél az aktusnál nem ér­vényesülhetnek kicsinyes szempontok, amelyek egyéni opportunizmusból fakad­nak. Ma, amikor a kommunizmus újra a legnagyobb arcátlansággal ostromolja az államok alapjait, amikor a legélesebb küzdelmet folytatják az összes európai államok rendje ellen, sőt Amerika ellen is, nekünk itt Magyarországon is a le­hető legnagyobb óvatossággal kell kezel­nünk minden olyan kérdést, amely ola­jat önthet a tűzre. A legteljesebb össze­­fogásra van szükségünk ezekben az idők­ben és az álhumanizmus megnyilvánulá­sát szigorúan el kell ítélni akkor, amikor az állam alapjainak megingatásáról le­het szó.­­ A polgári társadalomnak rendsze­rint az a baja, hogy az álhumanizmus jegyében, leértékeli az őt fenyegető ve­szedelmet. Szentimentális szavakat me­keg, de nem tud védekezni, míg az ellen­fél nem békül, hanem támad és bizo­­nyár­a­­a markába nevet az álszentim­en­­tálizmus gagyogásainak hallatára. Wolff Károlynak teljességgel igaza van. Ha valaha, hát akkor éppen ma nem szabad az álhumanizmus jelszavai­nak bedőlni. Ma, amikor az utca megint zajong, amikor a baladat szemmel látha­tóan új erőre kapott és elővette régi fegyvereit! Ha még most sem kapunk észbe, hova­tovább Kun Béla is itt lesz... VALÉRIA karh­ázbam József-körút és Üllői-ut sarok február­­­tól kezdve szegedi Károlyi Árpád muzsikál Levegőbe röpítettek a banditák egy többemeletes palotát, mert a tulajdo­nosa nem küldött pénzt a zsaroló levélre ———— Négy bombamerénylet és három, gyilkosság Csikagóban — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Chicago, január 31. Chicagóban tegnap ismét sorozatos bombamerényletek történtek. Egy iroda­épület tulajdonosa néhány nappal ezelőtt levelet kapott, amelyben azzal fenyeget­ték meg, hogy megölik, ha nem fizet, csü­törtök déli­ tizenkét óráig ötezer dollárt. A háztulajdonos átadta a levelet a rend­őrségnek és nem törődött többé az ügy­gyel. Csütörtök déli tizenkét óra elmúlt s a banditák nem kapták meg a pénzt. Egy óra múlva az irodaépület a levegőbe repült. A bomba hatása szörnyű volt. Szeren­csére éppen ebédszünet volt és az épület­ben csak kevesen tartózkodtak. A több­emeletes palota romokban hever. Nyol­can súlyosan megsebesültek. A környező házak szintén megrongá­lódtak, úgyhogy ezeket is ki kellett üríteni. A kár többszázezer dollár. Ezen a bombarobbanáson kívül tegnap még három bombamerénylet történt. Egy ötödik bombamerényletet idejeko­rán megakadályozták. A chicagói alvi­lág ellenőrzésével megbízott külön rend­őri szervezet egyik tisztviselője bombát talált automobiljában, amely egy nyil­vános garázsban állott. A pokolgépet még idejében ártalmat­lanná tették. Az utolsó 23 órában egyébként három gyilkosság is történt. Az egyik bandita­­szervezet vezérét haldokolva találták egy automobilban. Az autó tulajdonosa és soffőrje holtan feküdt a kocsi mellett. A tetteseknek nyomuk veszett. Felrobbant a gázvezeték egy berlini bérház alatt A nyak­ lakú megsebesült­ ­A­z Új Nemzedék tudósító­jától -Berlin, január 31. A buchholzi külvárosban m­a reggel egy kétemeletes bérházban súlyos gáz­robbanás történt. A bérház alatt hú­zódó gázcső megrepedt és a kiáramló gáz meggyulladt. Az épület utcai hom­lokfrontja rombadőlt. Az utcai frontra nyíló lakások berendezése teljesen el­pusztult. A gázrobbanásnak három fó- és öt könnyű sebesülje van.

Next