Uj Nemzedék, 1930. március (12. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-13 / 60. szám

10 Uj Nemzedék Csütörtök, 1930 március 13. KÖZGAZDASÁG Harminc-negyven százalékos kamatozású búzakölcsönnel uzso­­rázzák ki a földmunkásokat Március helyett novemberre tegyék át a FAKSz­­kölcsön törlesztési idejét — Az Új Nemzedék tudósítójától — A mezőgazdasági és föld­munkás nép szociális és gazdasági helyzetének meg­javítását volna hivatva elősegíteni a Falusi Kislakásépítő Szövetkezet, amely az általa folyósított kölcsönökkel lehetővé teszi a kisemberek számára családi há­zak építését. A földmunkásságnak és a mezőgazdasági munkásságnak azt az egyetemes óhajtását, hogy legalább haj­léka legyen, a FAKSZ legalább elvben közelebb vitte a megvalósuláshoz az épí­téshez szükséges kölcsön rendelkezésre bocsátásával. A kölcsönök visszafizetése körül azonban némi nehézségek keletkez­tek. A visszafizetési feltételek ember­­feletti gondokba keverték azokat, akik már igénybe vették a FAKSZ segítségét. Akik pedig még csak a tervezgetésnél tartottak, ijedten vetették el maguktól a házépítés gondolatát. A FAKSZ vezetősége ugyanis az igénybe vett kölcsön törlesztési idejét március és augusztus elsejében állapí­totta meg. A mezőgazdasági munkások ezt az intézkedést nem tartják megfelelő­nek és különösen a március elsejei határ­idő ellen már több alkalommal panaszt emeltek. Nem régen Steuer György országgyű­lési képviselő, aki a mezőgazdasági és földmunkásnép szociális helyzetének ja­vítása érdekében minden lehetőt elkövet, interpellációban hívta fel a kormány figyelmét erre a sérelemre. Több emlék­iratot is benyújtott, amelyekben kérte, hogy a FAKSZ-tól­ igénybevett kölcsön törlesztési határidejét március elseje he­lyett november elsejében állapítsák meg. A mezőgazdaság télen nem tudja fog­lalkoztatni a munkásokat, akiknek a nyári keresete a mai nehéz és válságos helyzetben a család téli szükségletének fedezésére is alig elégséges. A földmun­kás sem keres a téli hónapokban, mert az útépítési, mederrendezési és építési munkák szünetelnek. Ilyen körülmények között nem is lehet arra gondolni, hogy ezek az emberek a megélhetéshez elke­rülhetetlenül szükséges kiadások mellett éppen a legnehezebb hónapban, március­ban az építkezéshez felvett kölcsönt is törleszteni tudják. A mai kereseti viszonyok között a leg­több munkás a téli hónapokban búzaköl­csönt kénytelen igénybe venni, ami után métermázsánként 20—30—40 kilogram búzát fizet kamat fejében, ami a legembertelenebb uzsorakamat még a mai pénzéhes korszakban is! A mezőgazdasági és földmunkások nyári keresetüket, vagy annak jelentékeny ré­szét még a télen felemésztik, hogy rend­szerint nagyszámú családjukat meg­menthessék az éhhaláltól. A következő nyári kereset most már nemcsak a jövő téli megél­hetés­re szükséges, hanem az uzsorakamat fizetésére is. Ennek követ­keztében a súlyos gondok mind jobban és jobban ragadják a teljes anyagi rom­lás örvényébe. Annak a sok mezőgazdasági és föld­munkásnak a sorsán, akik öreg napjaik biztosítására építési kölcsönt vettek igénybe, minden körülmények között se­gíteni kell. A legközelebbi teendő az lenne, hogy ti FAKSZ a kölcsöntörlesztési határidőt március elsejéről november elsejére tegye. Ilyenkor inkább tud a mezőgazda­­sági és földmunkásnép nyári keresmé­nyéből valamit elszakítani. Ennyit fel­tétlenül meg kell tennie a FAKSZ veze­tőségének Ezzel egyrészt kisegítené szo­rult helyzetükből azokat a törekvő mun­kásokat, akik már igénybe vették a ház­építési kölcsönt, de akiknek a márciusi esedékesség válsággal fe­nyegeti szorgalmuk és becsületes munkájuk gyümölcsét, másrészt hogy azokon is segíthetne, aki­ket eddig csak az tartott vissza a házépí­téstől, hogy a kölcsöntörlesztés olyan időpontra esik, amikor a­­legcsekélyebb összeget is képtelenek megfizetni. Ez a FAKSZ-nak nem jelent semmiféle anyagi megterhelést. Ennyi méltányosságot feltétlenül meg­érdemel az ország lakosságának számban és nemzeti értékben jelentékeny rétege. A FAKSZ azért létesült, hogy segítsen a kisembereken. Éppen ezért törekednie kell arra, hogy segítsége teljes legyen. Hallgassa meg tehát a mezőgazdasági és földmunkásnép panaszát és tegyen eleget kérésének, napjaiban minden gazda olcsó, jó takarmány­­burgonyát szerezhet be, ezzel egyúttal nagy országos érdeket is szolgál, ípert jelentékeny készleteket ment meg a pusztulástól. A tiszán­túli gazdaka­mara most felkérte a többi kerü­leti mezőgazdasági kamarát, a vármegyei gaz­dasági felügyelőségeket és a vármegyei gaz­dasági egye­ületeket, hogy működési körük­ben a gazdaközönség figyelmét a­ burgonya kedvzeményes szállítására és kedvező beszer­zési lehetőségére hívják fel. A gazdák körében általános az a kívánság, törvényes rendelettel szabályozni kell, hogy a szeszgyárak csak magyar nyersterményt dol­gozhassanak fel s egyszers mindenkorra lehe­tetlenné kell tenni azt, hogy külföldről hozza­nak be, melaszt szeszfőzésre ugyanakkor, ami­kor attól kell tartani, hogy az ország sok he­lyén a burgonya az értékesítési lehetőségek hiánya miatt megrothad. Mérsékelték a burgonya fuvardíjét A gazdák tiltakoznak a szeszgyárak melasz-behozatala ellen. — Az r/f Nemzedék tudósítójától — Az ország fontosabb burgonyatermelő vidé­kein a gazdák a legnagyobb aggodalommal tekintenek a tavasz elé. Csak Szabolcsban több mint másfélmillió mm burgonya vár értéke­sítésre. A kivitel jelentéktelen. Olaszország alig érdeklődik a magyar burgonya iránt és hasonló a helyzet görög viszonylatban is. A belföldi fogyasztás az olcsó árak ellenére is jelentéktelen s igy teljesen érthető a gazdák körében tapasztalható nagy aggodalom. A mezőgazdasági érdekképviseletek, elsősorban pedig a tiszántúli mezőgazdasági kamara, amelynek kerületébe tartozik a legnagyobb burgonyát termő terület, felterjesztéssel for­dult a kereskedelemügyi miniszterhez és a bur­gonya vasúti szállítására a legalacsonyabb kocsiosztály díjtételét kérte. A kereskedelemügyi miniszter, — mint az Új Nemzedék megírta — a burgonya szállítási díját a legalacsonyabban, tehát a tizenhetedik kocsiosztály díjtételére mérsékelte, ami annyit jelent, hogy ezentúl a burgonya például száz kilométeres távolságra mázsánkint húsz-negy­ven fillérrel olcsóbban szállítható. A rendelet lehetővé teszi, hogy a szabolcsi, szatmári és a szomszédos megyékből származó jelentékeny takarmány és ipari burgonyatétel távolabbi vidékre is rentábilisan szállítható és takar­mányozásra előnyösen felhasználható legyen Ezzel nemcsak a szabolcsi burgonyatermelők jutnak lehetőséghez készleteik értékesítésére­­de az ország többi vidékének gazdái részére is lehetővé válik, hogy a legolcsóbb takor­­­mányt, a szabolcsi burgonyát kedvező szállí­tási díjtételek mellett beszerezhessék. A tavaszi takarmányozási időszak kritikus A külföldi gabonapiacokon 3,60 pengővel drágább a májusi búza, mint nálunk . Az Új Nemzedék tudósítójától­­A gabonapiacon az üzleti tevékenység von­tatottan indult. A tengerentúli terménypia­cokról a gabonaneműek további olcsóbbodásá­ról érkeztek jelentései, amelyek a spekulációt tartózkodásra késztették, de különösen a for­galmat ellenőrző bizottság zavarta a spekulá­ció tevékenységét. A piacon már nem is bíz­nak azokban az intézkedésekben, amelyekkel meg akarnák akadályozni az árlemorzsolódást s most már az az általános vélemény, hogy sokk­al erélyesebb rendszabályokra van szük­ség. A határidőpiacon a májusi és az októberi búza húsz pengő alatt mozgott. Csikingóban a májusi búza 3.68, Liverpoolban pedig 3.64 pen­gővel drágább, mint a budapesti határidőpia­con. A tengeri ár lemorzsolódása folytatódott s a májusi tengeri ára már 11 pengő alá csökkent. A készárupiacon a forgalom szintén szűk ke­retek között mozgott. Piacra már csak raktári áru került. Vidéki állomásokról egyáltalában nincs kínálat, sőt a helyzet, úgy alakult, hogy most már a budapesti közraktárakból szállí­tanak egyes vidéki malmok részére gabonát. A tiszavidéki és az egyéb származású búza között az árkülönbség egyre jelentékenyebb. A tiszavidéki búza 3.15 pengővel drágább az egyéb származású búzánál. A rozs ára 11.40 pengő körül mozgott. A liszt- és őrleménypiacon a malmok tegnap mérsékelték lisztáraikat. Az új árak a követ­kezők: Búzaliszt duplanullás 41.20—11.40, nul­lás 40.80—11, kettes 38.80-39, négyes 34.10—35, hatos 24 40 —24.65, nyolcas 11.40—11.90, rozsliszt nullás 30.40, egyes 22.40 pengő mázsánként. A takarmánycikkek piacán a tengeriért 11.20 pengőt fizettek. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi meg­nyitó devizaárfolyamok a következők (zárójel­ben a tegnapi zárlat): Budapest 90.32 és fél 90.32 és fél), Berlin 123.15 (123.05), Newyork 516.55 (516.52 és fél), London 2512.5 (2511.75), Páris 20.21 és egynegyed (20.22 és háromnegyed) Milano 27.06 (27.05), Prága 15.31 (15.31), Belgrád 9.12 és háromnegyed (9.12 és háromnegyed), Bukarest 3.06 és háromnegyed (3.06 és három­negyed), Bécs 72.76 és fél (72.76 és fél), Amster­dam 207.20 (207.24). Valuta- és érmeár­folyamok. A valuta­piac tá­jékoztató árfolyamai a követke­zők: Egy angol font 27.73—27.88, száz cseh korona 16.98, száz dinár 9.96—10.04, száz dollár 569.20—571.20, száz francia frame 22.35—22.65, száz hollandi forint 229—230, száz lengyel zloty 63.95—64.25, száz lej 3.37—3.41, száz lira 29.95—30.25, száz német márka 136—136.60, száz osztrák schilling 80.40—80.80, száz svájci frank 110.40—110.90 pengő. — A nemesfémpiacon a magán­­forgalomban a húszkoronás aranyat 23— 23.21, az ezüst egykoronást 0.30—0.32, a fo­rintost 0.88—0.90, száz útkoronást­ 1.68—1.72 pengővel jegyezték. A Gsehwindt-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár rt. f. é. március hó 12-én megtar­tott rendes évi közgyűlése az 1929 évre rész­vényenként 10 pengő osztalék kifizetését ha­tározta el. A szelvények f. hó 14-étől kezdve kerülnek beváltásra a részvénytársaság köz­ponti irodájában (IX., ipar-u. 17.) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál. Gy­ü­­­­­ölcs propaganda központot állítanak fel Svájcban. A fontosabb gyümölcster­melő államok, mint ismeretes, behatóan foglalkoznak a gyümölcsértékesítés pro­blémájával. Olaszországban már bevezet­ték a gyümölcs márkázását, hogy ezzel a külföldi piacokon az olasz gyümölcs szá­mára megfelelő helyet és árat biztosítsa­nak, Franciaországban pedig most­ álla­pítják meg a termelők a földmivelésügyi minisztérium bevonásával azokat a felté­teleket és lehetőségeket, amelyek alkal­masak lehetnek a francia gyümölcsnek a külföldi piacokon való nagyobb arányú elhelyezésére. Újabban Svájcban alakult meg a svájci gyümölcs és szőlő kivitelét előmozdító propagandaközpont, amely­nek felállításához az összes kantonok jelentékeny összeggel hozzájárultak. A külföldi példák ara késztetnek, hogy még fokozottabb mértékben kell a magyar gyü­mölcs külföldi propagandájával foglal­koznunk, külföldi piacainkat még jobban kell megszerveznünk, mert köztudomású, hogy a szomszédos államokban, például a nagyobb fürdőhelyeken és vidéki váro­sokban magyar gyümölcsöt egyáltalában nem lehet kapni. A Magyar Földhitelintézet március hó 11-én tartotta meg ez évi rendes közgyűlését, melyen az Igazgatóság az elmúlt 67-ik üzletévről szóló jelentését és az 1929. évi mérleget terjesztett® elő. A jelentés az intézet további fejlődését mutatja. Az 1929. év folyamán az intézet 24,204.329 pengő 08 fillér névértékű jelzálog­kölcsönt folyósított, angol font, sterling, illetve U. S. A. dollár értékű záloglevelekben. Folyósí­­­tott továbbá 9,542.413 pengő 90 fillér rövidlejá­­ratú készpénzkölcsönt. Az 1929. év december 31-én fennálló hosszúlejáratú záloglevélkölcsö­­nök állaga kitett 107,185.936 pengő. 46 fillért. A mérleg 204,752.394 pengő 53 fillér végösszeget tüntet fel, az évi összforgalom pedig 1.956.006.236 pengő 89 fillér volt. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgató­sága mg­tartott ülésében megállapította az 1929. évi évi zárószámadásokat és elhatározta, hogy a f. évi március hó 22-ik napjára egybe­hívandó rendes évi közgyűlésnek részvényen­ként­i 3,50 osztalék kifizetését fogja indítvá­nyozni. Harminckét magánokirathamisításért négy hónapi fogházra ítélték a salgótarjáni szocialista szakszervezet volt titkárát Mi történt a bányavállalat 45 milliójával, amelyet a szakszervezetnek utalt át ? -Az Új Nemzedék tudósítójától.­­1924 tavasza óta Oravecs János bánya­munkás vezette titkári minőségben a Ma­gyarországi Bánya és Kohóm­unk­ások Országos Szövetségének salgótarjáni he­lyi csoportját. 1925 elején a bányaigazgatóság negyvenötmillió koronát utalt át a bányászszövetség salgótarjáni pénztárába azzal a rendeltetéssel, hogy ezt az össze­get a szövetség méltányos arányokban ossza szét a sokgyermekes és segélyre szoruló bányamunkások között. A szö­vetség Oravecz János titkárt bízta meg a pénz szétosztásával. Az akció befejezése után Csóka Vendel bányász vette át a titkárság vezetését Oravecztől, aki minden áron meg akarta tartan­i a segélyakció lebonyolítására vonatkozó nyugtákat és iratokat. Az új titkár ebbe nem egyezett bele és gyanút fogott elődje ellen, néhány szövetségi vezetőségi taggal együtt tüzetesebben megvizsgálta az elszámolás iratait, pró­baképen beidézett néhány olyan bányászt, akiknek neve mint segélyezetteké a nyugtákon szerepelt és ekkor kiderült, hogy számos olyan elismervény van az ira­tok között, amelyek hamisítványok. A vizsgálat megállapította, hogy Ora­vecz János több esetben hamisított elis­­mervényeket­ állított ki, ezekre felvette a pénzt és az összegeket megtartotta. Ora­­­vecz ellen egyrendbeli folytatólagos sik­kasztás büntette és negyvenhárom rend­beli magánokirathamisítás vétsége címén indult meg a bűnvádi eljárás. A balassa­gyarmati törvényszék előtt a vádlott azzal védekezett, hogy az így felvett pén­zekből semmit sem tartott meg a maga számára, mert ezekre az összegekre éppen későbbi utódjának, Csóka Vendelnek volt szüksége. A kihallgatott tanúk a vádlott­nak ezt a védekezését megdöntötték, mire a bíróság Oravecz Jánost a terhére rótt cselekményekért összbüntetésképpen hét­hónapi börtönre ítélte. A tábla Folkmaan­­tanácsa az elrendelt és lefolytatott bizo­­nyításkiegészítő eljárás adatai alapján a vádlottat csupán harminckét rendbeli magánokiratha­misítás vétségében marasztalta el és ezért négyhónapi fogházra ítélte. A­ táblai ítélet jogerős. Adóügyi naptár Március 17-én készpénzben kell befizetni az alkalmazottak adóköteles illetményéből a munkaadó által levont alkalmazottak kereseti adóját és a kapcsolatosan fizetendő rokkant­­ellátási adót. Bélyegben kell leróni a 48 pengőtől 240 pen­gőig terjedő általános forgalmi adóátalány márciusi harmadik hatodrészét. Az általános forgalmi adót havi 240 pengőt meghaladó átalányösszegben fizető adózók be­fizetik a februári adóátalány összegét. A havi adóbevallás mellett készpénzzel adó­zók a februári adóbevallás beszolgáltatásával egyidőben befizetik a megfelelő forgalmiadó, illetve adóváltság összegét. Készpénzben kell befizetni a februári beval­lás beterjesztése mellett a fényű­zési forgalmi­adó összegét. Március 20-án bélyegben kell leróni a 48 pengőtől 240 pengőig terjedő általános for­­galmiadóátalány márciusi negyedik hatod­részét. Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató. PALLAS r.-t. nyomdája. Budapest,­­ Honvéd­­utca 10. Távbeszélő Aut. 205—67, 205—68, 205 89 Felelős vezető: TIRINGER KÁROLY műszaki igazg­tó.

Next