Uj Nemzedék, 1930. március (12. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-13 / 60. szám
10 Uj Nemzedék Csütörtök, 1930 március 13. KÖZGAZDASÁG Harminc-negyven százalékos kamatozású búzakölcsönnel uzsorázzák ki a földmunkásokat Március helyett novemberre tegyék át a FAKSzkölcsön törlesztési idejét — Az Új Nemzedék tudósítójától — A mezőgazdasági és földmunkás nép szociális és gazdasági helyzetének megjavítását volna hivatva elősegíteni a Falusi Kislakásépítő Szövetkezet, amely az általa folyósított kölcsönökkel lehetővé teszi a kisemberek számára családi házak építését. A földmunkásságnak és a mezőgazdasági munkásságnak azt az egyetemes óhajtását, hogy legalább hajléka legyen, a FAKSZ legalább elvben közelebb vitte a megvalósuláshoz az építéshez szükséges kölcsön rendelkezésre bocsátásával. A kölcsönök visszafizetése körül azonban némi nehézségek keletkeztek. A visszafizetési feltételek emberfeletti gondokba keverték azokat, akik már igénybe vették a FAKSZ segítségét. Akik pedig még csak a tervezgetésnél tartottak, ijedten vetették el maguktól a házépítés gondolatát. A FAKSZ vezetősége ugyanis az igénybe vett kölcsön törlesztési idejét március és augusztus elsejében állapította meg. A mezőgazdasági munkások ezt az intézkedést nem tartják megfelelőnek és különösen a március elsejei határidő ellen már több alkalommal panaszt emeltek. Nem régen Steuer György országgyűlési képviselő, aki a mezőgazdasági és földmunkásnép szociális helyzetének javítása érdekében minden lehetőt elkövet, interpellációban hívta fel a kormány figyelmét erre a sérelemre. Több emlékiratot is benyújtott, amelyekben kérte, hogy a FAKSZ-tól igénybevett kölcsön törlesztési határidejét március elseje helyett november elsejében állapítsák meg. A mezőgazdaság télen nem tudja foglalkoztatni a munkásokat, akiknek a nyári keresete a mai nehéz és válságos helyzetben a család téli szükségletének fedezésére is alig elégséges. A földmunkás sem keres a téli hónapokban, mert az útépítési, mederrendezési és építési munkák szünetelnek. Ilyen körülmények között nem is lehet arra gondolni, hogy ezek az emberek a megélhetéshez elkerülhetetlenül szükséges kiadások mellett éppen a legnehezebb hónapban, márciusban az építkezéshez felvett kölcsönt is törleszteni tudják. A mai kereseti viszonyok között a legtöbb munkás a téli hónapokban búzakölcsönt kénytelen igénybe venni, ami után métermázsánként 20—30—40 kilogram búzát fizet kamat fejében, ami a legembertelenebb uzsorakamat még a mai pénzéhes korszakban is! A mezőgazdasági és földmunkások nyári keresetüket, vagy annak jelentékeny részét még a télen felemésztik, hogy rendszerint nagyszámú családjukat megmenthessék az éhhaláltól. A következő nyári kereset most már nemcsak a jövő téli megélhetésre szükséges, hanem az uzsorakamat fizetésére is. Ennek következtében a súlyos gondok mind jobban és jobban ragadják a teljes anyagi romlás örvényébe. Annak a sok mezőgazdasági és földmunkásnak a sorsán, akik öreg napjaik biztosítására építési kölcsönt vettek igénybe, minden körülmények között segíteni kell. A legközelebbi teendő az lenne, hogy ti FAKSZ a kölcsöntörlesztési határidőt március elsejéről november elsejére tegye. Ilyenkor inkább tud a mezőgazdasági és földmunkásnép nyári keresményéből valamit elszakítani. Ennyit feltétlenül meg kell tennie a FAKSZ vezetőségének Ezzel egyrészt kisegítené szorult helyzetükből azokat a törekvő munkásokat, akik már igénybe vették a házépítési kölcsönt, de akiknek a márciusi esedékesség válsággal fenyegeti szorgalmuk és becsületes munkájuk gyümölcsét, másrészt hogy azokon is segíthetne, akiket eddig csak az tartott vissza a házépítéstől, hogy a kölcsöntörlesztés olyan időpontra esik, amikor alegcsekélyebb összeget is képtelenek megfizetni. Ez a FAKSZ-nak nem jelent semmiféle anyagi megterhelést. Ennyi méltányosságot feltétlenül megérdemel az ország lakosságának számban és nemzeti értékben jelentékeny rétege. A FAKSZ azért létesült, hogy segítsen a kisembereken. Éppen ezért törekednie kell arra, hogy segítsége teljes legyen. Hallgassa meg tehát a mezőgazdasági és földmunkásnép panaszát és tegyen eleget kérésének, napjaiban minden gazda olcsó, jó takarmányburgonyát szerezhet be, ezzel egyúttal nagy országos érdeket is szolgál, ípert jelentékeny készleteket ment meg a pusztulástól. A tiszántúli gazdakamara most felkérte a többi kerületi mezőgazdasági kamarát, a vármegyei gazdasági felügyelőségeket és a vármegyei gazdasági egyeületeket, hogy működési körükben a gazdaközönség figyelmét a burgonya kedvzeményes szállítására és kedvező beszerzési lehetőségére hívják fel. A gazdák körében általános az a kívánság, törvényes rendelettel szabályozni kell, hogy a szeszgyárak csak magyar nyersterményt dolgozhassanak fel s egyszers mindenkorra lehetetlenné kell tenni azt, hogy külföldről hozzanak be, melaszt szeszfőzésre ugyanakkor, amikor attól kell tartani, hogy az ország sok helyén a burgonya az értékesítési lehetőségek hiánya miatt megrothad. Mérsékelték a burgonya fuvardíjét A gazdák tiltakoznak a szeszgyárak melasz-behozatala ellen. — Az r/f Nemzedék tudósítójától — Az ország fontosabb burgonyatermelő vidékein a gazdák a legnagyobb aggodalommal tekintenek a tavasz elé. Csak Szabolcsban több mint másfélmillió mm burgonya vár értékesítésre. A kivitel jelentéktelen. Olaszország alig érdeklődik a magyar burgonya iránt és hasonló a helyzet görög viszonylatban is. A belföldi fogyasztás az olcsó árak ellenére is jelentéktelen s igy teljesen érthető a gazdák körében tapasztalható nagy aggodalom. A mezőgazdasági érdekképviseletek, elsősorban pedig a tiszántúli mezőgazdasági kamara, amelynek kerületébe tartozik a legnagyobb burgonyát termő terület, felterjesztéssel fordult a kereskedelemügyi miniszterhez és a burgonya vasúti szállítására a legalacsonyabb kocsiosztály díjtételét kérte. A kereskedelemügyi miniszter, — mint az Új Nemzedék megírta — a burgonya szállítási díját a legalacsonyabban, tehát a tizenhetedik kocsiosztály díjtételére mérsékelte, ami annyit jelent, hogy ezentúl a burgonya például száz kilométeres távolságra mázsánkint húsz-negyven fillérrel olcsóbban szállítható. A rendelet lehetővé teszi, hogy a szabolcsi, szatmári és a szomszédos megyékből származó jelentékeny takarmány és ipari burgonyatétel távolabbi vidékre is rentábilisan szállítható és takarmányozásra előnyösen felhasználható legyen Ezzel nemcsak a szabolcsi burgonyatermelők jutnak lehetőséghez készleteik értékesítésérede az ország többi vidékének gazdái részére is lehetővé válik, hogy a legolcsóbb takormányt, a szabolcsi burgonyát kedvező szállítási díjtételek mellett beszerezhessék. A tavaszi takarmányozási időszak kritikus A külföldi gabonapiacokon 3,60 pengővel drágább a májusi búza, mint nálunk . Az Új Nemzedék tudósítójátólA gabonapiacon az üzleti tevékenység vontatottan indult. A tengerentúli terménypiacokról a gabonaneműek további olcsóbbodásáról érkeztek jelentései, amelyek a spekulációt tartózkodásra késztették, de különösen a forgalmat ellenőrző bizottság zavarta a spekuláció tevékenységét. A piacon már nem is bíznak azokban az intézkedésekben, amelyekkel meg akarnák akadályozni az árlemorzsolódást s most már az az általános vélemény, hogy sokkal erélyesebb rendszabályokra van szükség. A határidőpiacon a májusi és az októberi búza húsz pengő alatt mozgott. Csikingóban a májusi búza 3.68, Liverpoolban pedig 3.64 pengővel drágább, mint a budapesti határidőpiacon. A tengeri ár lemorzsolódása folytatódott s a májusi tengeri ára már 11 pengő alá csökkent. A készárupiacon a forgalom szintén szűk keretek között mozgott. Piacra már csak raktári áru került. Vidéki állomásokról egyáltalában nincs kínálat, sőt a helyzet, úgy alakult, hogy most már a budapesti közraktárakból szállítanak egyes vidéki malmok részére gabonát. A tiszavidéki és az egyéb származású búza között az árkülönbség egyre jelentékenyebb. A tiszavidéki búza 3.15 pengővel drágább az egyéb származású búzánál. A rozs ára 11.40 pengő körül mozgott. A liszt- és őrleménypiacon a malmok tegnap mérsékelték lisztáraikat. Az új árak a következők: Búzaliszt duplanullás 41.20—11.40, nullás 40.80—11, kettes 38.80-39, négyes 34.10—35, hatos 24 40 —24.65, nyolcas 11.40—11.90, rozsliszt nullás 30.40, egyes 22.40 pengő mázsánként. A takarmánycikkek piacán a tengeriért 11.20 pengőt fizettek. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi megnyitó devizaárfolyamok a következők (zárójelben a tegnapi zárlat): Budapest 90.32 és fél 90.32 és fél), Berlin 123.15 (123.05), Newyork 516.55 (516.52 és fél), London 2512.5 (2511.75), Páris 20.21 és egynegyed (20.22 és háromnegyed) Milano 27.06 (27.05), Prága 15.31 (15.31), Belgrád 9.12 és háromnegyed (9.12 és háromnegyed), Bukarest 3.06 és háromnegyed (3.06 és háromnegyed), Bécs 72.76 és fél (72.76 és fél), Amsterdam 207.20 (207.24). Valuta- és érmeárfolyamok. A valutapiac tájékoztató árfolyamai a következők: Egy angol font 27.73—27.88, száz cseh korona 16.98, száz dinár 9.96—10.04, száz dollár 569.20—571.20, száz francia frame 22.35—22.65, száz hollandi forint 229—230, száz lengyel zloty 63.95—64.25, száz lej 3.37—3.41, száz lira 29.95—30.25, száz német márka 136—136.60, száz osztrák schilling 80.40—80.80, száz svájci frank 110.40—110.90 pengő. — A nemesfémpiacon a magánforgalomban a húszkoronás aranyat 23— 23.21, az ezüst egykoronást 0.30—0.32, a forintost 0.88—0.90, száz útkoronást 1.68—1.72 pengővel jegyezték. A Gsehwindt-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár rt. f. é. március hó 12-én megtartott rendes évi közgyűlése az 1929 évre részvényenként 10 pengő osztalék kifizetését határozta el. A szelvények f. hó 14-étől kezdve kerülnek beváltásra a részvénytársaság központi irodájában (IX., ipar-u. 17.) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál. Gyüölcs propaganda központot állítanak fel Svájcban. A fontosabb gyümölcstermelő államok, mint ismeretes, behatóan foglalkoznak a gyümölcsértékesítés problémájával. Olaszországban már bevezették a gyümölcs márkázását, hogy ezzel a külföldi piacokon az olasz gyümölcs számára megfelelő helyet és árat biztosítsanak, Franciaországban pedig most állapítják meg a termelők a földmivelésügyi minisztérium bevonásával azokat a feltételeket és lehetőségeket, amelyek alkalmasak lehetnek a francia gyümölcsnek a külföldi piacokon való nagyobb arányú elhelyezésére. Újabban Svájcban alakult meg a svájci gyümölcs és szőlő kivitelét előmozdító propagandaközpont, amelynek felállításához az összes kantonok jelentékeny összeggel hozzájárultak. A külföldi példák ara késztetnek, hogy még fokozottabb mértékben kell a magyar gyümölcs külföldi propagandájával foglalkoznunk, külföldi piacainkat még jobban kell megszerveznünk, mert köztudomású, hogy a szomszédos államokban, például a nagyobb fürdőhelyeken és vidéki városokban magyar gyümölcsöt egyáltalában nem lehet kapni. A Magyar Földhitelintézet március hó 11-én tartotta meg ez évi rendes közgyűlését, melyen az Igazgatóság az elmúlt 67-ik üzletévről szóló jelentését és az 1929. évi mérleget terjesztett® elő. A jelentés az intézet további fejlődését mutatja. Az 1929. év folyamán az intézet 24,204.329 pengő 08 fillér névértékű jelzálogkölcsönt folyósított, angol font, sterling, illetve U. S. A. dollár értékű záloglevelekben. Folyósított továbbá 9,542.413 pengő 90 fillér rövidlejáratú készpénzkölcsönt. Az 1929. év december 31-én fennálló hosszúlejáratú záloglevélkölcsönök állaga kitett 107,185.936 pengő. 46 fillért. A mérleg 204,752.394 pengő 53 fillér végösszeget tüntet fel, az évi összforgalom pedig 1.956.006.236 pengő 89 fillér volt. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatósága mgtartott ülésében megállapította az 1929. évi évi zárószámadásokat és elhatározta, hogy a f. évi március hó 22-ik napjára egybehívandó rendes évi közgyűlésnek részvényenkénti 3,50 osztalék kifizetését fogja indítványozni. Harminckét magánokirathamisításért négy hónapi fogházra ítélték a salgótarjáni szocialista szakszervezet volt titkárát Mi történt a bányavállalat 45 milliójával, amelyet a szakszervezetnek utalt át ? -Az Új Nemzedék tudósítójától.1924 tavasza óta Oravecs János bányamunkás vezette titkári minőségben a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Országos Szövetségének salgótarjáni helyi csoportját. 1925 elején a bányaigazgatóság negyvenötmillió koronát utalt át a bányászszövetség salgótarjáni pénztárába azzal a rendeltetéssel, hogy ezt az összeget a szövetség méltányos arányokban ossza szét a sokgyermekes és segélyre szoruló bányamunkások között. A szövetség Oravecz János titkárt bízta meg a pénz szétosztásával. Az akció befejezése után Csóka Vendel bányász vette át a titkárság vezetését Oravecztől, aki minden áron meg akarta tartani a segélyakció lebonyolítására vonatkozó nyugtákat és iratokat. Az új titkár ebbe nem egyezett bele és gyanút fogott elődje ellen, néhány szövetségi vezetőségi taggal együtt tüzetesebben megvizsgálta az elszámolás iratait, próbaképen beidézett néhány olyan bányászt, akiknek neve mint segélyezetteké a nyugtákon szerepelt és ekkor kiderült, hogy számos olyan elismervény van az iratok között, amelyek hamisítványok. A vizsgálat megállapította, hogy Oravecz János több esetben hamisított elismervényeket állított ki, ezekre felvette a pénzt és az összegeket megtartotta. Oravecz ellen egyrendbeli folytatólagos sikkasztás büntette és negyvenhárom rendbeli magánokirathamisítás vétsége címén indult meg a bűnvádi eljárás. A balassagyarmati törvényszék előtt a vádlott azzal védekezett, hogy az így felvett pénzekből semmit sem tartott meg a maga számára, mert ezekre az összegekre éppen későbbi utódjának, Csóka Vendelnek volt szüksége. A kihallgatott tanúk a vádlottnak ezt a védekezését megdöntötték, mire a bíróság Oravecz Jánost a terhére rótt cselekményekért összbüntetésképpen héthónapi börtönre ítélte. A tábla Folkmaantanácsa az elrendelt és lefolytatott bizonyításkiegészítő eljárás adatai alapján a vádlottat csupán harminckét rendbeli magánokirathamisítás vétségében marasztalta el és ezért négyhónapi fogházra ítélte. A táblai ítélet jogerős. Adóügyi naptár Március 17-én készpénzben kell befizetni az alkalmazottak adóköteles illetményéből a munkaadó által levont alkalmazottak kereseti adóját és a kapcsolatosan fizetendő rokkantellátási adót. Bélyegben kell leróni a 48 pengőtől 240 pengőig terjedő általános forgalmi adóátalány márciusi harmadik hatodrészét. Az általános forgalmi adót havi 240 pengőt meghaladó átalányösszegben fizető adózók befizetik a februári adóátalány összegét. A havi adóbevallás mellett készpénzzel adózók a februári adóbevallás beszolgáltatásával egyidőben befizetik a megfelelő forgalmiadó, illetve adóváltság összegét. Készpénzben kell befizetni a februári bevallás beterjesztése mellett a fényűzési forgalmiadó összegét. Március 20-án bélyegben kell leróni a 48 pengőtől 240 pengőig terjedő általános forgalmiadóátalány márciusi negyedik hatodrészét. Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató. PALLAS r.-t. nyomdája. Budapest, Honvédutca 10. Távbeszélő Aut. 205—67, 205—68, 205 89 Felelős vezető: TIRINGER KÁROLY műszaki igazgtó.