Uj Nemzedék, 1930. június (12. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-01 / 123. szám

Vasárnap, 1938 június 1. hoz. Az autón egy sereg detektív és rendőrtisztviselő közé ültették és úgy robogtak át a Dorottya­ utcai bankhely­i­­ségbe. A bankban nagy izgalmat okozott, amikor megtudták, hogy kézrekerült a bankrabló és el is hozták helyszíni szem­lére. A detektívek v­a­lósággal lejátszatták Kováccsal a rablótámadást. Kovács meg­mutatta a detektíveknek, merre ment fel már korán reggel a bank lépcsőjén, a harmadik emeleti kis szoba félreeső he­lyiségébe, ahol elbújt. Ezután jelentke­zett Cinóber és odaszólt neki a félreeső helyiségbe, hogy kezdheti a munkát. Bemutatta, hogyan nyitott be a szobába, hogyan fogta rá a revolvert Patrikre, majd Cinéberre, hogyan tette ártalmat­lanná őket. Összecsomagolta a pénzt, az­után eltávozott az ablakon keresztül. A detektívekkel együtt elment egészen a vasrácsig, ahol a rablás alkalmával ke­resztülmászott, de e­zt most már nem is­­mételtették meg vele. A helyszíni szembesítés legizgalmasabb része Kovács és Petrik szembesítése volt. Az idős, hétgyermekes családos tisztvi­selő, akinek idegeit rendkívül megviselte a rablótámadás és mint lelkiismeretes ember, a bank kárát is szívére vette, valósággal dühkel támadt rá Kovácsra: — Te gazember! Te akartad a bankot megrabolni! Nem szégyenled magad? Kovács csak áll, bután mered maga elé. A vállát rángatja: — Cinóber találta ki az egészet! — ez az egész mentegetőzése. Több mentséget nem is tud felhozni maga mellett. TSIfctt revolver volt Kovácsnál A bankrablás minősítésénél súlyosan esik a latba az a kérdés, hogy a revolver, amelyet Kovács használt, valóban töltve és emberélet kioltására alkalmas volt-e. Amikor Kovácsot a detektívek lakásán letartóztatták, a revol­vert nem találták. Ma délelőtt kihallgatása során Kovács elmondotta, hogy a revolvert ott rejtette el, ahol a pénzt, a padláson, a lo­mok között. Újból detektívek mentek ki Ko­vács lakására és a jelzett helyen csakugyan megtalálták a revolvert és behozták a főkapi­tányságra. A rendőrségen megvizsgálták a revolvert és megállapították, hogy töltve volt és az egyik golyó a csőbe volt eresztve, tehát ez a revolver emberélet kioltására alkalmas. Kovács elmondotta, hogy a revolvert néhány hónappal ezelőtt részletre vásárolta, de ta­gadta, hogy akkor már a rablást tervezték volna. A rendőrség most megindította a nyo­mozást annak kiderítésére, hogy kitől vásá­rolta Kovács a revolvert engedély nélkül. Megkérdezték Kovácstól azt is, hogy ha el­­lentállt volna Petrik és ha véletlenül valaki bejött volna a szobába, használta volna-e a fegyvert. — Nem tudom, — rángatja vállát közömbö­sen Kovács. — Talán igen, talán nem. Kovács kihallgatásával párhuzamosan egy egész detektívcsoport szüntelenül kutat Cinó­ber után. A fiatalember az éjszaka nem tért haza lakásra, hiába várták a detektívek reg­gelig és ma délelőtt. A bankban sem jelent­kezett. Úgy látszik, valamiképen tudomást szerzett Kovács elfogatásáról és végleg meg­szökött. __ Kovács kijelentése szerint nem adott pénzt Cinóbernek és így nem lehet nála több pénz, mint öt­ven fillér—egy pengő. Ezzel a pénzzel Cinóber nem utazhat el Budapestről és így minden jel szerint Pesten bujkál. Pénz hiá­nyában sokáig nem bujkálhat s igy a rend­őrségen bizonyosra veszik, hogy a bankrablás ét­te­rmi szerzője is rövidesen kézre kerül. Loucheur ma reggel elutazott Budapestről Louis Loucheur volt francia miniszter­­elnök, a keleti jóvátételi értekezlet el­nöke ma reggel hét órakor az Orient-ex­­presszel elutazott Budapestről. Loucheur egyenesen Párisba tér vissza. A neves francia politikust Horthy Miklós kor­mányzó a hágai és párisi tárgyalások vezetésével szerzet érdemei elismeréséül a magyar érdemkereszt első osztályával tüntette ki. A Külügyi Társaságban tar­tott előadás után a Bethlen István gróf miniszterelnök által adott vacsorán Lou­cheur már viselte a magyar kitüntetés szalagját. Új Nemzedék Véres incidens a jugoszláv - szerb határőrök lelőttek egy magyar legényt — Az Új Nemzedék­ tudósítójától. — Lapzártakor jelentik: A magyar-szerb határon véres határincidens történt. A magyar területen lévő Izabella­földről a megszállott Bar­anyakisfaludra igyeke­zett egy izabellaföldi huszonnyolc éves magyar gazdalegény. Útközben eltévedt Dályok község irányába. Dályok megszállt terület, jelenleg ott időzik a szerb vámhatárőrség egyik parancsnoksága is. Az őrség elfogta a gazdaembert és bár az egyik földbirtokos igazolta a szerb járőr előtt, hogy az embert ismeri, izabellaföldi magyar lakos, ennek ellenére a járőr tettlegeskedni kezdett az emberrel, majd sortüzet adott le és több lövéssel megölte. Szereti-e Austerlitz elvtárs a spárgát? A bécsi Ring-csata egyik értelmi szerzője nyugodtan ebédelt egy közeli luxus-étteremben, míg a proletárok véreztek — Marxizmus az elméletben és a gyakorlatban . — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bécs, május. Szereti-e Austerlitz elvtárs, nemzetgyűlési képviselő úr, az Arbeiter Zeitung főszerkesz­tője a­­ spárgáit Ez nem keresztrejtvény, hanem jogi kérdés, amely órákon át foglal­koztatta az egyik bécsi bíróságot. Egy bécsi napilapban karikatúra jelent meg: egy élvezetekben dúskáló úr az aszta­lára tett fiatal spárgákban gyönyörködik. Eb­ben az élvezetben koldusok zavarják meg. A gurmand felháborodva jegyzi meg: ezek a koldusok elrontják az ember étvágyát! A gur­mand személyét a rajz nem jelölte meg, de Austerlitz elvtárs pert indított a lap ellen. A bíróságnak tehát mindenekelőtt azt kellett eldönteni, hogy a karikatúra alakja azonos-e Austerlitz képviselő úrral. Austerlitz elvtárs valóban gurmand hírében áll. Bizonyára nem alaptalanul! Meg kell azonban állapítanunk, hogy őt ezért még nem volna szabad a karikaturistának kipellengé­reznie, mert az osztrák elvtársak között a gurmand nem éppen ritka példány. Elvégre nem lehet mindig söröshordókról szavalni és egy honatyától, még ha marxista is az illető, nem lehet azt kívánni, hogy mindig kis­­korcsmákban étkezzék és étvágyát szaftos virstlivel, vagy gullasch-sal csillapítsa, ami­kor a Schöner-étterem konyhája ennél kü­lönb és ízletesebb ételekkel örvendezteti meg fehér rokokószobájában nagynevű vendégeit! Hogy Austerlitz és többi vezérelvtársai foly­ton a jólétben dúslakodó burzsoák ellen sza­valnak és izgatnak, ez az ő politikai meg­győződésük, amihez a magánéletüknek semmi köze. Hát demokrácia volna az, ha csak ka­pitalisták és egyéb „burschouk“ járhatnának el Schöner asszony elegáns éttermeibe, ahol a rossz emlékezetű békevilágban grófnál kezdő­dött az ember? Hogy a karikaturisták az elvtárs-gurman- tok közül mégis mindig Austerlitz képviselő urat pécézik ki és például Otto Bauert, — aki tudvalevőleg egy dúsgazdag gyárosnak a fia, — ebből a szempontból békében hagyják, ennek megvan a maga magyarázata. Néhány hét múlva éppen három eszt­étide­je lesz, hogy Bécs utcáit vörösre festette a proletárok vére. Végre elérkezett a nagy nap, melyen betelje­sült a marxista frazeológia: élet, vagy halál! A barikádokon harcolunk a proletárdiktatúra megvalósításáért!... Ez 1927 július 15-én tör­tént. Mis a proletárok valóban a barikádokon harcoltak és a marxista evangélium értelmé­ben ott is hagyták az életüket. Valamennyien ismeretlen Jánosok voltak, a veszteség­listán egyetlenegy ismertebb név sem fordult elő. A vezérek messze elkerültek a barikádtól Még Austerlitz volt a barikádokhoz talál a leg­közelebb, a Siebenstergasséban — a Schöner­­étteremben. Éppen abban az időben, midőn sortüzek kaszabolták le a vezérek seregeit, ő egy igazi hadvezért is megszégyenítő hideg­vérrel fogyasztotta el öt vagy hat tál ételes szerény ebédjét. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, ha a karikatúrában Austerlitz elvtárs önmagára ismert. A bírósági tárgyaláson a beperelt lap felelős szerkesztőjének védője a következő­képpen érvelt: — Austerlitz talán találva érezhette volna magát, ha a rajz alatt a következő szöveg állott volna­: engem éppenséggel nem érde­kelt a vérfürdő, én július tizenötödikén igen ,kellemesen ebédeltem Schönernél .­­ . . Aus­terlitz találva érzi magát. Erről persze az új­ság nem tehet. Austerlitznek előbb be kell bizonyítania, hogy személyének jellegzetes tulajdonsága a dőzsölés, továbbá, hogy sze­reti a spárgát. Austerlitzre hárul a bizonyítás feladata, hogy a rajzban feltüntetett gurmand és spárgaevő, akit a koldusok megzavarnak élvezetében, tulajdonképpen ő. A bíróság végül is megállapította az Aus­terlitz terhére elkövetett becsületsértést és a lap felelős szerkesztőjét háromszáz schilling pénzbüntetésre ítélte. A szerkesztő fellebbe­zett. Ma éjszaka , a főváros régi vámhatárait — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A főváros közgyűlése még a múlt év­ben elbabérozta a vámvonalak kihelye­zését. A vámhatárokat régen állapítot­ták meg s a város fejlődése következté­ben a legtöbb vámsorompó a főváros belterületére került. A közgyűlés határozata alapján a vám­határokat a politikai és közigazgatási hatásra helyezték és sürgősen megkezd­ték az új vámépületek építkezését. Ez a munka már teljesen befejeződött és ma éjszaka a régi vámhatárokat megszünte­tik. Az új vámhatárok két-öt kilométerrel távolabb vannak, mint a régi vámhatá­rok. Az új vámvonalak életbeléptetésével Cranium in egyidejűen megkezdték a vámszolgálat újjászervezését is. A közélelmezési ügy­osztály előterjesztése szerint egyes ellen­őrző közegek motorkerékpárt kapnak, az áruk bekísérése és a vámszolgálat foko­zottabb ellenőrzése céljából. 3 Jégeső volt Szombathelyen Zivatart várhatunk. — Az Uj Nemzedék tudósítójától — A tegnapi valóságos hőségnap és meleg éj­szaka után mára kis enyhülés köszöntött ránk. Északnyugatról sarki eredetű levegő áramlik felénk, azonban lényeges lehűlést ez sem hoz, mert hisz útközben igen fölmelege­dett. Csak kisebb zivataros esőket és hőmér­séklet süllyedést okoz. A­ legnagyobb ilyen zi­vataros eső eddig Szombathelyen volt, ahol m­a éjszaka kilenc milliméteres csapadék esett. Szombathely környékéről jégesőt is je­lentettek. A fővárosban ma délelőtt volt né­hány percig tartó záporeső és nincs kizárva, hogy ez a zápor megismétlődik még ma. Tegnap valóban elértük szerte az országban a harminc fokot, sőt egy pár helyen túl is haladta ezt a hőmérsékletet. Kapuvárott és Kecskeméten harminchárom fok volt, míg a főváros megelégedett a harminc fokkal. Szombathelyen, Magyaróváron és Egerben huszonnyolc, Sopronban pedig huszonhét fok meleg volt. A vasárnapi kilátásokat illetően bizonyosat még nem lehet mondani. Valószínű, hogy de­rült és meleg idő lesz, az a kis lehűlés, amely ma jött hozzánk, valószínűen elveszti a­­z erejét. Zivataros zápor lehetséges. A „Graf Zeppelin“ a déli órákban ér Newyork telé — Az Új Nemzedék tudósítójától — Lakehurst, május 31. A lakehursti légikikötő rádióállomása szik­ratáviratot fogott el a Graf Zeppelinről, amely közli, hogy a léghajó körülbelül haj­nali három órakor (középeurópai idő szerint reggel nyolc órakor) már csak néhányszáz ki­lométernyire volt Newyorktól. A léghajó több mint száz kilométeres sebességgel halad és ot­tani időszámítás szerint körülbelül reggel nyolc órakor, középeurópai idő szerint délben egy órakor ér Newyork fölé. A várost több­ször körül­repüli és azután a lakehursti légi­kikötőbe indul. Rádió-engedélyét a levélkézbesítő útján is beszerezheti. — Ha jól és ol­csón akar szórakozni, űzessen elő a rádióra. Napi 8 fillérért ugyanannyi órai szórakozásban van része. — A rádió nemcsak szórakoztat, de tanít és a kultúrát is terjeszti. Ford átszállittat Amerikába egy Közép- kori angol kastélyt — Az Új Nemzedék tudósítójától — Newyork, május 31. Amerika, úgy látszik, nem bírja elvi­selni, hogy nincs történelmi múltja és így annak művészi nyomai is hiányoz­nak. Ez a véleménye Henry Fordnak, az autómobilkirálynak is, aki igen nagy szükségét érzi az új földrészen az Euró­pában megcsodált műemlékeknek. Ezen a hiányon, legalább is magánhasználatra csekk­füzetével óhajt segíteni. Nemrég megvásárolta Gloucestershire angol gróf­ságban a Rose Cottage-t, a XVI. század építőm­űvészetének egyik leghíresebb remekét. Utasítására a kastélyt lebon­tották, a köveket egyenként megszámoz­ták és hajón Amerikába szállították. A köveket Ford Michigan­ állambeli birto­kán ismét összeállítják és felépítik az­­,eredeti m­ódon angol kastélyt.

Next