Uj Nemzedék, 1931. április (13. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-25 / 93. szám

■i:":'. > ;$••• rí-?. ' '■■■ ■ ■■ " Operátok május ötödijei Twrjaia élő meájá* ■» férfi temempet Halmot János fogja ; JM Vj fiúmba# legszönesebb felújítja A k­ém, dankiMÁ ately«* anhali idajén a Vigasin­­kát szrnatt­­­omíjjaV' ..s A­ .- viSutf.. ' i IrtsMr 'Ferenc A mosoly ■ országa hnesonötö­­«lőanájik­» ' kindowi elfoglaltsága miatt Bem jöhet át. ■ ; A Bftvéccai. Szokás a jövő hét csütörtökén «rfftnfcj* be ’ Halott Imre Meddig fogtz sze­­retnif­orma sam­müvét- A- föszerepeket Titkot íh»*. Sitkéig Tj­ajva. Rátkai MArton ée Delit/ iS játes**. ' ‘ -V?' 1;; JWi'Wei " ,, -mtjormé Papp Marikká rendezés­ében a Vá április huszcmhetedikén, hu- ■toonyolauhAán ée , huszonkilencedikén dél­­ayre Ifjúsági elhall­ásként A cigányt adják. ''A ' ’ Főiskolán tegnap délután tartották a negyedik házi hangversenyt, ame­­lyt­lt" Ráday­­László, Csiky Kamilla, Gál Já­­­m, "Kéry "Kató, és Hajdú ‘Jnci, — aki fejlett t«*nikÁval,, Paderewski­ét, Debussy egy-egy V^ivét ^ adta.,,elő zongorán, — szerepeltek. Jrjirr r • • )j .V • .A SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA: • Operához: Aida (Cyenge Anna vendégjá­ttam­, A. Bér., félnyolc). — Nemzeti Színház: A1 von gazeanber (A. bér.,, félnyolc). — Ka* M&pstip Hai'r ^Ctaly hu­érok. (háromnegyed nyolc). Jim .rá Jill (nyolc óra.) — Színház: Túl a rácson, Amit az asz­­akarnak (főpróba,­ hét­ óra). — Bel. mérőéi 1. Szinház: Aranyóra (nyolc óra). — Uj Seteház: Zeáfenten. (nyolc óra). — Feroai Szin- Mr Ab Fr­kean (első sör, félnyolc). — Király Stu­mfldt:: Faluért kiét any * Pentán ' (először, nyolc cók). — Fővárosi Operettszinház: A három (fejivóba­ nyólc óra). Andrássy-üfi 'Színház: ^'kilenc óra). — Teré*-kör-S­zAmpád: Béla tipinsak&ja vendégjátéka, _ (kUeec óra). — Bethlen-téri Színpadi Králd Tamás vígjátéka, stb. (hat és kilenc ceill. —’ JComéina Orfeum: Gyorshajtás, stb (1éléve -órakor). A rétfiő szombati műsora • BMMIPEST: 1 5.M.'«ate*. D. x. a.«: Hirtk, élelmi­­nearánk. pián árak, árfolyamkirek­­"­ Dtvrttvácsi­t». trti'ó. lelotvana. Sreayotbní Tí­­«B Dán. ^ y.- Peátw lááiefné». idétáiM- é. vteállis jelentés, 1: i VSketM elitás iker. Haller Jeni dr. eló a 4év. 'IM: Gramofeákaagrereeer.­­JD: Satkutóf. Vitéz Vendel Ietvii dr. Szekseírd vdraa palgármeeterásek eléadiw 1 '64b: Farka* - Jeaé de - elleáyrenekarenak heorv­ersenj­e. JA,';!':* ;kir. Operabi* eláadísínak ismertetése eo «*. em»de* arjaltpjénak felotveslse. 141k­­­m- Wr. Operák és­­ eláadásinak közvetítése, liga. Dalim.4 tetvozásban. Siösegét irta: Ghislansoni. Forditotta: Zoltán Vilmos. Zenéjét szer­ette: Verdi. — Az I. frtvoaáe etil: Ütető eredmények. — Utána: Pontos idö- Irtra. Oldeláros jelentés, hírek­ — Majd: Etalonzenekari han Bvéraeay. Kazan­y; Bertha István. iSpcdi|*t: p.ta. JIlSt' A rádió házikvartettjének hansz­vetaetye. V: ’ ..... 9JB: bhrek. 1 Ml:'áré hangverseny­ folytatása. Ipe: YirfUieletentés. " y 12:. Mi híraatszó táz Egyetemi temp­­­ómból, időjárás-V, r /V ‘ ’’*! ' .*■• tros- Dob­rovári Horváth Jani és citenyzenekarának héittversenye. . . 4 ' , i J2J»: Hitek. i Uft A­­ci*á*a zenekar kintversenyének foh-titisa­­r*W!": Poatoe Ideiehfs, Mjöléráv és vízállásjelentés. jélelem­szerizak, piaci árak, árfolyam AáB:, Siachi Sándor novelái. 1. A macska. 2~,K réti asszon­y, ad­-az a]. Felolvassa a szerző. é.dS. Pootoe ió jelzés, időjárás- és vizillásjelentés, wt)A. , 5: „Amit tudnak, de rosszal tudunk.” Irta és felol­vassa: Gail­­lsi Wa :4 r: •.A.»:':A Feltesz Szalpa zenekar hangversenye. "ti Basilidzs Mária dalestje. Zongorán kísér: Poltár Tutor. I: e. Benedetto Marcello: Opella fiámmá; b) Célébra:'­ Come rikító di sót; c) Caccini: Amaritli; d) Partdlene: St ta ai'ami. 2.' Réti magyar népdalok: a) Tért ‘ mez budosánoidból; b) EJ. bal tzönnyvirát; c) Wir élik, szép 1®«? IrSzől a kakas már. 3. Réti ma. Mitis népdelek és baledék (kiséret nélkül): a) Repült 3«ád|#gi :*»­ ‘Harsetoznak Szaténben; e) Olyan nap nem !#;:at­­é«rc;vd)' KSnrftve* Kelemen; e) Deszetyűltek, ösz­­settyűitek, t. Réti" matyar népdalok: a) Cserebotár; bl fr» s... e) Vitít metrsem az ormédi temetőn; d) De szeretsék rinaés csizmát viselni. , T.éft. ,„A Budapesti­ Nemeczközi Vásár és az idegen- Iríf BÍTóta.'- Bársony Oszkár,' az IBUSZ vezérigaztatója. Mk*. efflatfáaa.. ■... ■ ' - 1­8e 'A berlini rédió adóállomás Hubay hangversenyé­­nek' Mivetitése « Fánk Orchester előadásában. Közre­­m­űködik:. Zambereczky Ede. Vezényel:, a szerző. 1. Nyi­tány a „Cremónai hezedüsböl". 2. Arab ballet az" „Álarc" •ióráerátol.v. ‘ ■» ■ “A Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége képviseletében a Jutatyári Testvérisét Dalkör és a Festerzsébeti Általános Muntcásdalkör hangversenye. I. I. Poratycimlit: Szabadság dal. ?. Harmath Arier: Né::­­mák-Y l,c'!Wnipiar kn Ch­án­yéltt.. .. Linck«—'Veitt: Já­­rpehotarka-idill­a. ..Lysistrata" c.' operettből. 5. Zsáss­­klovaatry: Datiértirö. Előadja a Jutaiyári Dalkör. Ve­­xtetdi Klín r Géza. .11. 1. Demény. Dex^6: Szexcnád. 2. Pftgetschnlirg: :Mi szép a dal!13. Vanczák—Révfy: Az én babám r­^Tna­dár. 4.­­Gá^l' Ferenc: Nyisd • ki anyám. 5. Tié^xfafók. 6. Petőfi—Gaál: A bilincs. Előadja a Pt^telizaéheti- M Bakásdalkőr. Vezényel: Ujj József dr. — B. hiwiic^ftrien­y. sxflnetében: . Lóversenyeredm­ények. —* 'A Wwfvefswrf vtin: Ponless fd(fletzés, időjárásjelen­tés. — Máid :r A m! kir. 1. honvéd ryalmrezred zene- Wt)Mr., baiur versei^e. — Utána: Karina Simi. és ci­­spányr Yae Varáfiak hangversenye. tuftu. BIC* fttr). D.‘e. fi: Cramofon zene. 12. Szó­­segoete M. han­verseny. S.4S: Jazz két zongorán. 6.3?: Ta^s hantverseny. TAB: A vaehrinti férfidalesylet hant­­vereke. DJTh Réti és mat NidniAk. 'BEBUM (J8S): D. a. éáS: Szánkoztató hantverseny. f.*l:'“­ypnAsaéryes hantverseny. 8: Hubay Jenő hantr- Viá'séajestje. Közreműködik: Zil­er Ibolyka és a berlia­ rt Dé Wiekar. . 946: Vidám-est.­18.15: Hírek. Utána tánc­. BOROSSZIA (315).­ D.. t. 4: Szórakoztató hangverseny. G16l stramoh Mi zene. 8­36: Vidám-est. (6.30: Tánczene. WA­HA-FRANKFURT 096). D. t. 3.86: A középisko­­áai T­­udás Játék­a. 4.30: Szórakoztató hangverseny. 8.Obt Kétdatyát. .: Hallaender­­Viktor szerzői estid 10.35: Tjéijd­fite. ^:'­e. JI-15: Ch­ampfonzene. 12.25: Pozsonyból. 74­5: Mandolinzene. 7­35: Fa­­r Hangjátékelőadás. 9: Hangverseny Po­­•ggfML /^W.25: Táncepue, egyfelvonásosok, dalok Ostra­^DMA/*(3SG;3). D. n. 5: Szórakoztató hangverseny. ?.W.Gr^mnoTonténé'8.40: Operaelőadás közvetítése a toniai' királyi*-színházból, vagy a nápólyi San-Carlóból. (556.3). ^D. .u..­­5.15 •_ Tán­ctánc. 6.45: Trió­­­ku­r^v'crsenx. .8:" Kamarazene. 10.35: . Számodai tánczene. „ ■% e-<&y ■ „ *. .£ ” '. 3­.1 . ... . ■ . . .. si Nemzedék K­ULISSZAFILM... Január első hetében Newyorkban mu­tatták be Vajda Ernő „Hárem" cimnű da­rabját. Az amerikai előadáso­n, a Broad­way-n, Henry Miler színházában Kosáry Emmi és Király Ernő játszották a vezető szerepeket. Az előadás egyik érdekessége az volt, hogy a híres operett Primadonne akkor lépett fel először prózai darabban. Kosáry és Király azóta v­isszahajó­káz­tak a tengerentúlról és a Fővárosi Ope­rett­színház igazgatója szerződtette le őket a megzenésített „Hárem“ előadásaira. A bon­viván ezúttal a rendezői feladatot vállalta, szerepét másnak adta át. A ,Jadrem“ budapesti előadását kilenc új zeneszámmal tarkítják. A darab átdolgo­zásánál meghagyták a vígjátéki stíl­ust és a zeneszámok mintegy folytatói a cse­lekmén­yeknek. Vígjáték, amelyben a sze­replők táncolnak és énekelnek. Több mint kimondott prózai darab és kevesebb, mint zenés vígjáték. Átmeneti műfaj: Új szín­házi csodabogár. Nyolc évvel ezelőtt, 1924-ben játszották a „Hárem“ prózai változatát az azóta már megszűnt Renaissance Színházban. A női fő­szerepben akkor Aknay Vilma, a bécsi Burg­­theater magyar származású drámai művész­nője vendégszerepelt. A véletlen játéka, hogy Aknay Vilma azóta sem járt Budapesten és éppen most, amikor a darab újra színre ke­rül, — még­pedig nem is messze kiindulási pontjától, csak az utca másik oldalán, a Fő­városi Operettszínházban — Pestre érkezett és jelen lehet a szombati bemutatón. Annak­idején Törzs Jenő, Aknay Vilma, Bérczy Ernő, Réth Marianne, Sugár Lajos, Várnai­ Jenő és Vargha Klári játszottak a darabban. Most Kertész Gábor, Kositty Emmi, Sziklai József, Szokolay Olly, D'Arrigó Kornél, Vár­na­y Jenő és Kósza Irma a szereplők. A nyolc év előtti szereplőik közül csak Várnay Jenő tartja meg szerepét. * Amerikában régi operettszámokkal sal­­langozták fel a darabot. A „­Varázskerint­­ező“-ből ás az „Ezüst sirály“-ből vették kölcsön a zeneszámokat. A budapesti elő­adó­ új zeneszerzőt avat­ föl. Fényes Sza­bolcsok Fényes Annusscának, az egykori gy­ermek pr­i­m­ad Dívnának, később a Ma­gyar Színház szubrett­jének öccsét. Fényes Annuska mint ismeretes férjhez ment egy báróhoz, ott­­hagyta a színpadot és most a család másik tagja jegyzi el magát a színházzal. A fiatal komponista, aki a Zeneakadémián tanulta a zeneszerzést, jazz-hangszerekkel dolgozó francia zene­karra írta és hangszerelte a „Hárem" betétszámait. * A „Hárem“ próbáinak egyikén arról tanács­koztak, hogy hány táncszám maradjon meg a darabon. Az egyik párt sokkalta, a másik párt kevesel­te a meglévőket. — Legalább két számot törölni kell — je­lentette ki a rendező. — Nincs igazatok, végre is vagy zenés víg­játék, vagy nem! — nyilvánított ellenvéle­ményt Szokolay Olly. A rendező pártja győzött és a halálraítélt táncszámokat törölték. Ebben a pillanatban lépett be a próbaterembe Feleii Kamil, aki a táncokat betanította. — Egyszóval a fele kimarad, — de Feleki marad! — kockáztatta meg behunyt szemmel Szokolay Olly a szójátékot.. Kábelsürgöny útján kért a Fővárosi Operettszínház igazgatósága az Ameriká­ban élő szerzőtől engedélyt arra, hogy a darabot zenés változatában Budapesten is előadhassák. A sürgönyt este tizenegykor adták fel és másnap reggel nyolc órakor már itt volt a válasz Vajda Ernőtől, hogy beleegyezik a bemutatóba. Ez a bo­szorkányos gyorsaság pedig voltaképpen a következőket is jelenti: Amikor itt este tizenegy óra volt, Amerikában, ahová a színház sürgönye repült, a mi időszámí­tásunk szerint másnap reggel kilenc órát mutattak az órák. Eszerint tehát ha a szerző válaszsürgönyét már reggel nyolc órakor ki­kézbesítették a színháznak, ak­kor Vajda Ernő egy órával előbb sür­­gönyözött vissza, mint itt az engedélyt kérő sürgönyt feladták . . . Aki nem hi­szi, számoljam utómmá . . . A Király Színház ügyelőjének, Dévényi Já­nosnak — aki régebben maga is színész volt, — „A falusi kislány Pesten“ harmadik képé­ben, amelyik a primadonna öltözőjében ját­szódik, szerete van. Feladata egyszerű: önma­gát kell adni. A jelenet végén megszólal a színpadra hívó csengő, sőt az ügyelő maga is beszól a primadonnának és figyelmezteti jele­nésére. Az egész csak párszavas szerep, de Dévényi már hosszabb ideje nem játszott , így meglehetős lámpalázzal küzdött. Izgatot­tan lépett be a színpadra épített öltöző ajta­ján és adta elő mondanivalóit: — Művésznő, kérem, kezdjük a másodikat!.„ Most érte azután a kitűnő ügyelet a legna­gyobb meglepetés. A primadonna (Honthy Hanna) engedelmesen félbehagyta a diskur­zusát a gróffal (Kertész r­ezső) és szépen meg­indult az ajtón át a képzeletbeli színpadra. Dévényi meglepetése érthető volt, mert hi­szen a primadonnák nem mindig ilyen: köny­­nye­n kezelhetők, legtöbbször hosszas könyör­gésbe kerül, míg ki lehet őket csalogatni öl­tözőjükből, a tükör élőt... Ilyen könnyű ese­tek is csak egy operett meséjében fordulhat­nak elő... Mindig sűrűbben fordul elő manapság, hogy a színházak szakértő segítségével készítik elő darabjukat a bemutatókra. Nem elégszenek meg a rendezők univer­zális tudásával, hanem a részletes kidol­gozásánál az alaposabb szakértelemhez folyamodnak. Ez egyébként azt bizo­nyítja, hogy a színházaknál mindig fon­tosabb és fontosabb feladatnak tekintik a rendezői munkát. Így volt ez a „Kiírni leány“ rendezésénél, amikor egy valósá­gos kínai professzor adta meg a szüksé­ges felvilágosításokat a rendezőnek, „A kis központ“ beállításánál, ahol a Wagons Lifs embere segédkezett. A „Ti­­ha­mér“ szinrehozata­lánál is a Hálókocsi Társaság kiküldötte volt a „referens“ „A ballerina“ előkészítésénél balettmes­­terek és katonai szakértők működtek közre, a Belvárosi­ Színház műsordarab­­jának, ,A törvény nevében" című szín­mű­nek próbáit pedig ügyvédt­ársa­dal­munk egyik kiváló képviselője vezette, aki jogászi szempontból segédkezett A Jásztelepben a rendezők száma most azután eggyel megszaporodott, amennyi­ben az az Andrássy­ úti Színházban, a „Hercegnő és parkettáncos“ cím­l vígjá­ték próbáin szorgalmasan megjelent a Magyar Légiforgalmi R. T. egyik piló­tája, aki gondosan ügyelt arra, hogy a harmadik képben szereplő ezü­stszárnyú repülőgép pontosan „működjön“ és a be­rendezés hűsége, szakszerűsége semmi hiányt sem szenvedjen. Ez a szakértői rendezés, szakértői invázió nemsokára oda fog vezetni, hogy a darabban, sze­replő utcaseprőt a főváros egyik köztisz­tasági alkalmazottja fogja útbaigazíta­ni, a cipészt játszó színészt a suszter, a­ köz­hivatalnokokat egy minisztériumi fogal­mazó és így tovább. Ha pedig a színházak repülőgépeket, hálókupékat és valódi szénakazlakat, gleccsereket és mit lehet tudni, még micsoda egyéb csodákat fog­nak beépíteni a számladra, elkészülhetnek arra, hogy a közönség egy szép napon az eredeti attrakciókat fogja felkeresni és személyesen száll fel a tizenötszemélyes­­sétarepülőgéppel, vagy egyszerűen beül a törvényszéki tárgyalóterembe ítéletet hallgatni . . . Vagy talán ezt a jövőt csak a torztükör mutatja? . . . * Pénteken a Rádióban a nt. hír. Operához ,,AIDA" előadása. A szénásszekér Shaw új vígjátéka a Vígszínházban Premier: szombat, május 2-án A Vígszínház szombaton, május 2-án nagy irodalmi és művészi esemény színhelye lesz. Először kerül színre G. Bernard Shaw világ­hírű új színdarabja, amelyet Hevesi Sándor fordított, A szénásszekér. Az angol és amerikai színpadokon The Apple Cart, Berlinben és Bécsben Reinhardt rendezésében Der Kaiser von Amerika címmel adták ezt a zseniális komédiát, amely a szá­zad végén játszik, de a­ mai idők legaktuáli­­sabb problémáit tárgyalja szellemes, mulatsá­gos, érdekes események keretében. A női főszerepeket Lázár Mária, Makay Margit, Gazsi Mariska, Gombaszögi Ella, Simon Gab­riella, a férfi főszerepeket pedig Hegedűs Gyula, Törzs Jenő, Rajnai Gábor, Mály Gerő, Boross Géza, Ven­­drey Ferenc, Gárdonyi Lajos, Makréra Zoltán, Vértess Lajos és Somló István játsszák. A díszleteket Vörös Pál tervezte. Rendőző: Hegedűs Tibor. Az első előadások jegyeit már árusítják. Szombat, 1931 Aptifls 33- A­z amerikai filmgyárak kézirathiány miatt csökkentették az üzemüket — Az Új Nemzedék tudósítójától — A minap az amerikai filmgyárosok &»•­kársos gyártási szezon előtti tanúnak­­ságu­kat tartották, amelyen számos felszólalás hangzott el « valamennyi megállapitotta az amerikai filmgyárás csődjét. A felszó­lalók kifogásolták, hogy a gyárosok leg­többje az európai ízlést követi. Amerika mindenben Európát majmolja s most már a filmekben is csak az olyanokat szereti, amelyek európai cselekménynek és európai világvárosokban játszódnak. Szomorúan állapították meg, hogy Euró­pában főképpen a németek és az angolok nagy eredményeket érnek el és sikerült nekik a hangos filmmel a hollywoodi gyá­rak produkcióit a piac nagy területeiről kiszorítani. Azelőtt nem sokat törődtek az európai filmgyártással. Csak arra vol­tak jók a német, francia és angol filmek, hogy a közönség különbséget tegyen a jó amerikai és rossz európai film között. Most fordítva áll a helyzet. A hollywoodi filmgyárak darabjai pótműsork­ént szere­pelnek a német filmek mellett, amelyek az egész világot, meghódították. Az ame­rikai filmek letörésének okát a kézirat­­hiányban is keresik. Rájöttek ugyanis, hogy nem érdemes színpadi művet, sem regényt filmre átdolgozni. A nagysikerű színművek és regények sorra megbuktak filmen. Nincsen alkalmas filmkézirat, amely irodalmi szempontból se megfe­lelne, azonkívül filmszerű is lenne. Ez okozza az amerikai filmek cselekménybeli sekélyességét és azt a másodrendű szere­pet, amelyet a hollywoodi filmprodukciók kénytelenek a német­ filmek mellett betöl­teni. A megbeszélésen hangoztatták, hogy új filmírók kellenének, akik beszélófilmet imának, nem pedig színpadi darabot, amelyet sohasem lehet tökéletesen átül­tetni. Elsultározták, hogy addig, míg nem sikerül alkalmas kézirat tömeget találniuk, csökkentik az üzemet és csak olyan fumi­szcenáriumot dolgoznak fel, amely meg­felel az összes követelményeknek. A mozgószinházak műsora BELVÁROSI MOZGÓ (IV., Irányi-utca 21. Tete­m: Aot. 83»—29.) Meséli az írógépeit. — Orosz lakodalmi ünnep. — Roger jazz-zenekar. — Harold Uppi és a kígyó. — Siet Kínában. — Tinta Maki, a kis kés. — Szerdáit: Fox hangos híradó. — Csütörtöktől: Magyar híradó. —­ Előadások kezdete . Jobbterep! 5, efiv­­vetyed 8 és fél 10, balterem 8 órakor. BODOGRAF FILMSZÍNHÁZ­ (József-körút 63. Telefoni: József 384—75.) 3 kis kovódós. — Koldus diák. — Az áruló kérdőjét. — Előadások kezdete fél S. et­.­nerved 8 és 10 órakor. BUDAI APOLLLO. (Hattyú* ég Csalogány* utca sarok. Telefon: Aut. 515—00.) Mesék az írógépről. — • Északi szerelem. — Híradó. — Előadások kezdete fél 5, 7 és fé­l 10 órakor. CAPITOL FILMPALOTA. (Baross-tér. Keleti­­pálya­udvar mellett. Telefon: József 343—37.) Bosporus­" ét­­szakék.­ — Tilia Matyi. — Magyar és amerikai hiradók. — Előadások kezdete 5, egynegyed 3 és fél 10 órakor. CORSO (Váci utca 9, Telefon*. Aug. 874—02. azám). Szerelmi keringő. —. Híradók. — Előadások kezdete mindennap 4, háromnegyed 6, háromnegyed 8 és három­negyed 10 órakor. CORVIN FILMSZÍNHÁZ. (OrICi­nt és József-körút sarok. Telefon: József 389-88 és József 395—84. szám.) A cár parancsára. — Miki udvarf színháza. — Hangot híradók. — Előadások kezdete fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. DÉCSI FILMSZÍNHÁZ. (Teréz-körút 28. Telefon: Aut. 213—43, 259—52 és 148—05.) Crock. — Magyar és Pax híradók. — Előadások kezdete mindennap 4, 6, 8 és 10 órakor. FÉSZEK MOZGÓ. (József-körút 70. Telefon: 460-40.) Madame Pompadour. — A rohanó hossza. — Sally a po­kolban. — Fox hangos híradó. — Előadások kezdete fél 5, egynegyed 8 és háromnegyed 10 órakor. FORUM FILMSZÍNHÁZ. (IV., Kossuth Lajos­ utca 18. Telefon: Ant. 897—07 és 895—43.) Ariane. — Metro han­gos újság.­­m. Az első magyar hangos híradó. Nemzeti- Ferencváros-meccs. Karinthy, Egyed Zoltán. Takács Il. Mari néni, Opata beszélnek. — Előadások kezdete - 5. egynegyed 8 és fél 10 órakor. KAMARA MOZGÓ. (Dohány- és Nyár-utca sarok. Telefon: József 440—27.) Nagyvárosi fények. (Harmadik hétre prolongálva). — Szellemjárás a játékboltban. — Fox hangos és Magyar fáradó. — Előadások kezdete mindennap 4, 6, 8 és 10 órakor. KULTUR MOZGÓ. (Kinizsi-utca. Tel.: Aut 861-93.) Mesék az írógépről. — Hollywoodi éjszakák. — Híradók. — Előadások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. NYUGAT MOZGÓ. (Teréz-körút 62. Tel. 271-62.) Takarodó után. — Hívjon és jövök. — Jim Gordon kettős élete. — Előadások kezdete fél 4, fél 7 és háromnegyed 10 órakor. OMNIA FILMSZÍNHÁZ. (József-körut és Kölcsey-utca sarok. Telefon: József 301—25.) A fekete liliom. — A párisi bohémek. — Magyar és amerikai híradók. — Előadások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. PALACE FILMSZÍNHÁZ. (Erzsébet-körút 8. szám. a Newyork-palotával szemben. Telefon: József 365—23.) Afrika beszél. — Zenésznek áll a világ — Híradók. — Előadások kezdete 4. 6. 8 és 10 órakor. PÁTRIA MOZGÓ. (Népszínház-n. 13. Telefon 456—73.) Madame Pompadour. ~ A rohanó bosszú. — Sally a po­kolban. — ,Fox hangos híradó. — Előadások kezdete fél 5, egynegyed 8 és háromnegyed 10 órakor. RADIUS- METRO-FILMPALOTA. (VI., Nagymező­ utca 22—24 szám. Telefon: Automata 200—98 és 292—56.) Karenina Anna. — Sicc zongorázik. — Metro-Goldwyn világhiradó. — Magyar Híradó. — Előadások kezdete 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. ROYAL APOLLO. (Erzsébet-korrt 48. A Royal­­szálló épületében. Telefon: József 419—02 és 429—46.) A pferdsfiu és a húga. — Paramount hangos híradó. —­ Magyar híradó. — Előadások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. TÚRÁN MOZGÓ. (Nagymező- és Mozsár-utca sarok) Koldusdiák. — Fehér álarc. — Tenger réme. Előadá­sok kezdete fél 4, fél 7 és háromnegyed 10 órakor. UFA FILMSZÍNHÁZ. (VI.: Teréz-körút »-60. Tele­fon: Aut. 197—67 és 197—68.) A cár parancsára. — Német diákok Görögországban. — Hangos híradók. — Előadások kezdete 6, 8 és 10 órakor. URANIA FILMSZÍNHÁZ (Rákóczi út 21. Telefont . József 460 -45 és 460—46.) Asszonysors. — Hangos hír- 1 a fiók. — Előadások kezdete fél 6. fél 8 én fél 10 órakor

Next