Uj Nemzedék, 1931. augusztus (13. évfolyam, 173-196. szám)
1931-08-01 / 173. szám
■2 Új Nemzedék Szambat, 1931 augusztus 1. tartamára zálogként szállítsanak Franciaországba a német múzeumokból különböző mesterműveket, amelyek a kölcsönösszeg megfizetéséig Franciaországban maradnának. A festményeket Párisban kiállítanák és a publikum belépődíj lefizetése mellett megtekinthetné azokat. Az egymilliárd frank összegű kölcsönt előnyös feltételek mellett akarják Németország rendelkezésére bocsátani. „Az 1932-es év döntő lesz" — írja Mussolini — Az Új Nemzedék tudósítójától —Páris, július 31. Mussolini az „Annales“ című folyóiratba cikket írt, amely többek között ezeket mondja: — Az 1932. év döntő lesz sorsunk felett, akár rossz, akár jó irányban. Rettenetes dilemma előtt állunk: nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy a civilizáció megújuljon, vagy pedig elpusztuljon. A nemzetközi szolidaritás helyreállítására irányuló minden eddigi kísérlet csődöt mondott. Minden terv és ellenterv kölcsönösen megsemmisítette egymást és végülnem maradt más, mint a puszta semmi. — Ez is azt bizonyítja írja Mussolini —, hogy mennyire hív erőlködés az eredményt nemzetközi értekezletektől várni, amikor magunk előtt látjuk azt az igen kézzelfogható tényt, hogy Európa az öszszeomlás küszöbén áll. Az összeomlás elől való menekülés azonban még Mussolini véleménye szerint sem érhető el az ilyen szerinte ,,hiábavaló" értekezlet nélkül. Mussolini ezután így folytatja: " A Hoover-terv megmutatta az utat. A második most szükségessé vált intézkedés politikai természetű: az emberiség számára legalább tízévi időtartamra biztosítani kell a békét . Ez okból tehát a népszövetség 1932. február 2-ára egybehívott leszerelési értekezlete a lehető legnagyobb jelentőséggel bír. Az értekezlet sikerétől nemcsak a genfi szövetség léte, hanem az egész emberiség sorsa függ. Ennek az értekezletnek nem szabad balsikerrel végződni, mert ha ez következne be, akkor a leszerelési értekezlet csak előjátéka lenne a nagy végleges katasztrófának. Hogyan kell fizetni az augusztusi házbért Az új átmeneti intézkedések a gyakorlatban — Az Új Nemzedék tudósítójától — Csütörtököm délután tárgyalta le a minisztertanács azokat az újabb átmeneti intézkedéseket, amelyek a gazdasági és a hitelélet rendjének megóvására alkalmasak. Az Új Nemzedék már a tegnapi számában utalt arra, hogy az átmeneti rendelkezések meghosszabbítását szükségesnek tartják, mert bármennyire is kedvező külföldi kölcsönünk ügye, ez még nem nyújt lehetőséget arra, hogy az átmeneti rendelkezéseket egyik napról a másikra hatályon kívül helyezzék. A pénzügyi körök véleménye szerint az ország érdeke az, hogy az átmeneti rendelkezéseket csak fokozatosan enyhítsék. A most kiadott újabb kormányrendelet már ennek az elgondolásnak a jegyében készült el. Bár látszólagosan az újabb rendelet nem tartalmaz olyan könnyítéseket, mint amilyenekre egyesek számítottak, mégis ha tekintetbe vesszük egyes kategóriákban a korlátozások enyhítését, ezek azt mutatják, hogy óvatosan közeledünk a gazdasági és hitelélet rendjének normális keretei felé. A rendelet az átmeneti intézkedések hatályát augusztus tizennegyedikéig bezáróan meghosszabbítja, vagyis eddig az időpontig maradnak tulajdonképpen érvényben azok a korlátozások, amelyek a bankbetéten, a folyószámlán, a csekkszámlán alapuló követelések igénybevételére, úgyszintén a valuta- és a devizaforgalom korlátozására vonatkoznak. Az augusztus tizennegyedikéig bezáróan lejárt, vagy lejáró váltókra, kereskedelmi utalványokra és közraktári vonatkozó óvási határidőt a rendelet szintén augusztus tizennegyedikében állapítja meg. A rendelet egyik könnyítése az, hogy augusztus nyolcadikától kezdődően a betéti könyvön, folyószámlán, vagy, csekkszámlán alapuló követelésből a pénzintézetek újabb öt százalékot, de legfeljebb újabb ezer pengőt fizethetnek ki. Ha azonban a betevő július harmincadikáig valamilyen címen legalább tíz százalékos és összesen kétezer pengőt vett ki a bankban lévő betétjéből, vagy folyószámlájáról, annak a bankok nem adnak újabb összeget. Ennek a rendelkezésnek célja az, hogy a szükségtelen betétkivevést megakadályozzák. Természetesen ha munkabérekre, üzemi költségekre s általában az első szükségrendeletben megállapított célokra szükséges az összeg, úgy ezt a bankok megfelelő igazolás mellett korlátozás nélkül folyósítják. További könnyítés az átmeneti intézkedésekben az, hogy a biztosítási díjra szükséges összeget a bankok korlátozás nélkül kifizetik, ha a jogosított a biztosítási kötvényt felmutatja. A biztosítási díjat azonban az érdekelt fél nem kapja kézhez, hanem azt a bank a biztosítónak átutalja. Az új rendelet intézkedik a házbérfizetésről is, s lehetővé teszi, hogy azok, akiknek nincs lakbérjárandóságuk, lakás- és üzletbérüket augusztus tizedikéig bezáróan fizethessék. A közszolgálati, vagy egyéb alkalmazottaknak, ideértve a nyugdíjasokat és az özvegyeket, akiknek lakbérjárandóságuk van, ha a járandóságuk a lakbér öszszegét nem fedezi, a különbség összegéig a pénzintézetek betéteikből folyósítana pénzt. Ha tehát valakinek a lakbér öszszege például negyedévre ötszáz pengő, viszont lakbérjárandósága csak háromszáz pengő, a kétszáz pengő különbséget megkapja betét, vagy folyószámla követeléséből. Ugyanez az eset, ha a lakbért faanapoként fizetik. A rendeletben nem történik említés arról, hogy a házbérre esedékes összegeket miképpen kell átutalni. Ez tehát ez azt jelenti, hogy a lakás bérlője a lakbér összeget közvetlenül a háztulajdonosnak fizeti be, aki azután szabadon rendelkezhetik felette. Fontos intézkedése a rendeletnek, amely lehetetlenné teszi a betétkönyvekkel való üzérkedést. Amióta az átmeneti intézkedések érvényben vannak, előfordult az, hogy egyesek más névre kiállított betétkönyvekkel akartak pénzt szerezni, mégpedig olyanképpen, hogy ezzel az idegen betétkönyvvel mentek el a pénzintézethez és ennek alapján kérték a banktól a betét folyósítását, az előző rendeletben megengedett célra, tehát munkabérekre, vagy egyéb ilyen tartozásokra. Ilyen módon valóságos zugforgalom fejlődött ki a takarékbetétkönyvekkel és folyószámla-követelésekkel és voltak sokan, akik a takarékbetéleket olcsóbban vették és drágábban adták annak, akinek esetleg pénzre volt szüksége. A rendelet ezt a machinációt lehetetlenné teszi azzal, hogy kimondja, hogy a július tizenhetedike előtt keletkezett betéten alapuló követelésből nem igényelhet kifizetést az, aki az ilyen követelését július tizenhatodika után szerezte meg. A lejárt váltók rendezésének megkönynyítése céljából kimondja a rendelet, hogy a váltóprolongálások nem esnek a hitelnyújtási korlátozás alá. Azok a könynyítések, amelyek az utóbbi időben történtek s amelyek különösen a terményértékesítés előmozdítását szolgálják, természetesen továbbra is érvényben maradnak, sőt az illetékes körök véleménye szerint ezen a téren a közeljövőben még újabb könnyítések várhatók. Marinov Antal bolgár kertész gyilkosai a kecskeméti törvényszék előtt — Az Uj Nemzetiek tudósítójától — Kecskemét, júius 31. Annak idején kecskeméti tudósítónk jelentése alapján elsőnek jelentette az Uj Nemzedék azt a szörnyű gyilkosságot, amelyet Gátér községben Marinov Antal bolgár kertész ellen elkövetitek. A kecskeméti királyi törvényszék szüneti tanácsa Daróczy János tanácselnök elnökésével ma délelőtt tárgyalta ezt a bűnügyet Az ügyészség Gera István huszonnégy éves földmivest, azonkívül három fiatalkorút és Georgieff Illés bolgár kertészt gyilkosság bűntettével vádolja, mert május harmadikáról negyedikére virradó éjszaka meggyilkolták Marinov Antall bolgár kertészt. A gyilkosok Georgieff utasítása szerint már régebben készültek a bűncselekményre és két alkalommal is leselkedtek Marinov után, de tettüket nem tudták végrehajtani. Május harmadikén végre, amikor Geráék együtt voltak Marinovval, Gera minden áron belekötött Marinovba és azután a fiatalkorúak, akiket a Georgieff felbérelt, betömték a száját és Gera pedig verte kapával, amíg meg nem halt. Georgieff a gyilkosságnál ott volt és állandóan biztatta bérenceit. Amikor Marinov meghalt, összeroncsolt fejét letakarták egy zsákkal és a holttestet kitolták valamilyen talicskán a vonattöltésre. Jött a vonat és a holttestet a felismerhetetlenségig összeroncsolta. Úgy akarták ugyanis feltüntetni Marinov halálát, hogy öngyilkos lett, vagy pedig szerencsétlenség áldozatául esett. A csendőrök az összeroncsolt holttest megtalálása után nagy nehezen megállapították személyazonosságát. Kezdetben ők is azt gondolták, hogy öngyilkosság, vagy véletlen szerencsétlenség történt, de azután a nyomozás során kiderült, hogy Marinov már holtan került a vasúti sínekre. A gyanú rögtön Georgieffre terelődött, mert Georgieff azelőtt több alkalommal meg akarta venni már Marinov kertészetét, jóllehet Marinov sehogy sem akart megválni kertjétől. Letartóztatásukkor a többiek mind beismerték tettüket, csak Georgieff tagadott. A vádirat szerint Georgieff volt a gyilkosságban a felbujtó. A vádlott beismeri bűnösségét A mai tárgyalásra zsúfolásig mérteit a tárgyalóterem. A vádlottak alig pelyhező szakállú fiatalemberek. A rémregénybe illő borzalmas bűncselekmény fővádlottja, Gera István hu-raonnégy esztendős földműves kerül legelőször a bíróság elé. Gera beismeri bűnösségét és részletesen, nyugalommal adja elő a történteket, mintha csak egy csirke nyakát tekerték volna ki. Azt a benyomást kelti Gera, hogy mindent őszintén mond ki, mert hisz úgyis hiába tagadna. Gera elmondja, hogy Georgieff hogyan izgatta őt és társait munkaadójuk, Marinov ellen. Az ő felbujtására készültek a gyilkosságra. Három esetben is ráleetek a szerencsétlen emberre, azonban Marinov vagy nem jött alkalmas időben, vagy pedig a körülmények miatt nem leheett végrehajtani a gyilkossáot. Valóságos hajtóvadászatot folytattak Marinov ellen, akinek mikor kitette a lábát a házból, már nem volt biztonságban az élete. Marinov gyászruhás özvegye végighallgatja a tárgyalást. Egy-egy részletnél hangosan felzokog... Gera ezután a gyilkosságról és a gyilkosság napjáról beszél. — Este nyolc óra után bevonultunk a szobába, ahol megtörtént a baleset, — mondja. — Marinov később jött be vacsorázni. Arról folyt a beszélgetés, hogy most már végezni kell vei©. Vacsora után Marinov felállt és aludni készült. — Jó éjt, hé! — kiáltott utána gúnyosan egy fiatalkorú alkalmazott, mert Marinov nem köszönt. Marinov, aki úgy látszik tudott már az ellene készülő merényletről, így válaszolt: — Tudomásul veheted, hogy elmehetsz, csütörtökön megkapod a pénzt. A legény azzal válaszolt, hogy neki most kett a pénz. A többiek, akik szintén készültek a gyilkosságra, alattomosan közbeléptek és látszólag 1© akarták csendesíteni a fiút. Marinov bolgár nyelven szól Georgieffnek és a szemére vetette, hogy ő hajtotta fel társait. Ebből látható lett, hogy Marinov tud a készülő merényletről. Gera ezeknek a szavaknak a hallatára Marinovra vettette magát. A többiek is odaugrottak és agyonverték Marinovot. Utána kivitték a közeli vasúti sínekre, lefektették a sínpárra, hogy a vonat keresztül menjen Marinov testén. Azt a látszatot akarták kelteni, mintha Marinov öngyilkossági szándékból a vonat alá feküdt volna. 78.345 budapesti választót megbüntetnek, mert nem szavaztak az országgyűlési választáson ■ — Az Új Nemzedék tudósítójától — A főváros központi választmányát ma déli tizenkét órára összehívta Borvendég alpolgármester, hogy letárgyalja a jövő évi választói névjegyzék ellen beadott felszólalások ügyét és döntsön a legutóbbi országgyűlési választáson nemszavazó választók dolgában. Az 1932. évre érvényes választói névjegyzék már elkészült s az ideiglenesen megállapított és közszemlére kitett névjegyzék ellen tizenhatezer felszólalást adtak be. A központi választmány a felszólalásokat letárgyalta, ezeknek egy részét elutasítják és holnaptól kezdve közszemlére teszik ki az elutasítottak névjegyzékét Tizenötödikéig marad a közszemlén ez a jegyzék és ettől a naptól kezdve a közigazgatási bírósághoz lehet panaszt beadni a névjegyzékből való kihagyás ellen. Az első tárgynál sokkal érdekesebb a központi választmány napirendjén szereplő másik ügy. Mint ismeretes, a decemberi községi választás utá egészen száz pengőig terjedő pénzbüntetéssel sújtották azokat a törvényhatósági választókat, akik szerepelnek a névjegyzékben, de nem mentek el szavazni és igazolást nem küldtek az elmaradás miatt. Az országgyűlési választókkal szemben enyhébben bírálja el a törvény a nemszavazást, de még így is igen jelentős összeg jut a főváros szegényalapjának azoknak a megbüntetéséből, akik nem szavaztak. Az országgyűlési választás Budapesten tudvalévően június huszonkilencedikén és harmincadikán volt A hivatalos kimutatás szerint 81.961 olyan választó nem szavazott, aki pedig benne van az országgyűlési névjegyzékben. Ezek közül 3346 választó igazolta, távolmaradásét a központi választmányhoz intézett beadvánnyal. 78.345 választó egyáltalán nem tartotta szükségesnek, hogy a szavazó urnatól való távolmaradását igazolja és ezek ellen, a központi választmány ma déli határozata szerint, megindítják az eljárást és megbüntetik őket. Ugyanúgy, mint a községi választókkal szemben, az eljárást a 78.345 országgyűlési választóval szemben is sürgősen lefolytatják és a büntetőparancsokat a legrövidebb időn belül kézbesíteni fogják. A központi választmány mai ülésén Szvoboda K. Endre tanácsjegyző ismertette a hivatalos előterjesztést, az eljárásokkal kapcsolatos felvilágosítást pedig Czebe Jenő főjegyző, a közjogi ügyosztály helyettes vezetője adta meg. A Nemzeti Újság közönségének hetilapja Kepes JCjóníR© Kapható mindenütt !