Uj Nemzedék, 1932. május (14. évfolyam, 102-118. szám)

1932-05-10 / 102. szám

2 Új Nemzedék Kedd, 1932 május 10. (A vezércikk folytatása.) és szellem kritérumai bizonyos külső­ségekben rejlenek. Ezért fontosabbnak vélték sok helyütt a­ villanyvilágítást, a strandfürdőt és a potemkinszerű vá­rosházát, mint a lakosság benső érté­keinek, lelki műveltségének, a szel­lem dolgai iránt való fogékonysága ki­­fejlesztésének a megindítását. Korunk amúgy is hajlik a''’mennyiség szemszö­géből nézni a dolgokat, s elhanyagolni a minőséget. Ezért van, hogy az új magyar városok' 'büszkén mutogatták városaik lakosainak a számát, a vá­rosház tornyát, s hasonlókat, de azért már kevesebbet tettek, hogy boltjaik­ban minél több könyv fogyjon, környé­kükön ipartelepek épüljenek és a la­kosság élet- és világfelfogása városi színvonalat nyerjen. Már­pedig egy helységet nem tesz várossá, hogy benne százezrek beszélnek villanyfény mel­lett egyetlen témaként a szőlőkapálás­­­­ról vagy az őszi és tavaszi szántásról, s hanam hogy ezt a témakört is tudják-e fő iparosabb elvi szempontból nézni, s­­ mellette ne legyenek idegenek a szel­lem „fölösleges“ dolgai iránt se. A vá­roshoz öntudatosság, a szellem céljai­nak a követése és a lét bizonyos sza­badsága jellemzi. Az a szellem, ame­lyik valósággá teszi az utópiákat. Ha városok nem volnának, az élet ma is fatális tények és fájó utópiák között játszódnék le. Ma pedig az utópiák realizálhatók. Hyen utópiákat, a jobb és igazabb emberi lét utópiáit akarja propagálni a városok kul­t­u­rszö­v­etsége. A magunk érdekében volna kívánatos, hogy a té­nyek s­úlya alatt görnyedve is jutna időnk a szövetség céljaira felfigyelni: a városi gondolat a boldogabb magyar jövendő úttörője. Szépen sikerült a mező­kövesdi matyónap — Az Új Nemzedék tudósítójától — Mezőkövesd, május 9. Vasárnap a vidéki városok után először ke­reste fel a magyar falut a filléres gyors. Két vonat közel háromezer fővárosi vendéget vitt Mezőkövesdre, illetve a városnak is beillő bor­sodm­egyei községbe, amely népművészete ré­vén világszerte híres. Mezőkövesd nagysza­bású matyónappal várta a fővárosi vendége­ket. A budapesti vendégek között a külföld is képviselve volt. A második filléres gyors a diplomáciai kar számos kiváló tagját vitte Mezőkövesdre. Ott volt az angol követ és fele­sége, a spanyol követ, a belga követ, a görög követ és felesége, a brazíliai követ családjá­val, képviselve volt a francia és német követ­ség. Megjelent Mezőkövesden Korányi Fri­gyes báró pénzügyminiszter felesége és leánya, Szalay Gábor báró, a posta vezér­­igazgatója, Balogh­ Elemér, a Hangya vezér­­igazgatója, a kormány részéről Dorner mi­niszteri tanácsos, Bónis Aladár alispán, Zsóry Lajos mezőkövesdi képviselő, számos kör­nyékbeli földbirtokos, köztük Haller József gróf és mások. A vendégeket a község elöljárósága élén Kiszely Pál községi főjegyző üdvözölte. Ez­után a leventezenekar és lovasbandérium kí­séretében vonultak Mezőkövesd főterére, ahol Csepela Lajos apátplélbános tábori misét mon­dott. A mise alatt kétezer főből álló gyermek­­énekkar régi magyar egyházi énekeket éne­kelt Gál István főkántor vezetésével. Ezután Csepela apátplébános fogadta lakásán a matyónapra érkezett előkelőségeket. Egy óra­kor társasebéd volt a Katolikus Körben. Dél­után három órakor a reálgimnázium udvarán a matyóélet szokásait, táncait és lakodalmi felvonulást mutattak be. Ekkor érkezett autón József Ferenc királyi herceg és felesége, aki­ket ünnepiesen fogadtak. A bemutató előadást Bayer Hóbort gimnáziumi főigazgató lendüle­tes megnyitó beszéde vezette be. A lakodal­mas menetet Tálas József hitoktató rendezte. Abkarovits Vilma tanítónő növendékei a leg­­festőibb matyóviseletben a matyó nép énekeit és táncait mutatták be. Gazdag befejezése volt az előadásnak az úgynevezett menyasszony­­vitel. Az egyes számokhoz a magyarázatot Váraljay Gyula helybeli adótiszt adta. Este a színházban folytatódott a matyónap. Itt Nagy­ György Mária üdvözölte a királyi hercegi párt, ezután József Ferenc királyi herceg olvasott fel költeményeiből, majd két leány átadta Anna királyi hercegasszonynak a párisi Krisztus-templomnak szánt adomá­nyokat. Végül bemutatták Gál Istvánná gon­dos rendezésében a­­Matyó fonó? című énekes, táncos jelenetet. Közreműködött még a koszo­rús matyódalárda. Kár, hogy a vihar kétszer is megzavarta az ünhet­ségeket, amelynek rendezésében fáradhatatlan réene volt Csepel a Szól­apótpréháponanchc­ja. PESTKÖRNYÉKI TAKARÉK OIL, Emelet-Kírut 27. Alapítási év: 1909. Tatarom­ 3-56-92. Parcellázásai : BUDAPESTEN! KÖRNYÉKÉN: la­kosi| Etele-téren Alsaoni 62 négyszögöltől............................60.— P-től a község legszebb helyén_______6.— P-től I. kat., Eszék-utcában___...135.— P-től _____ II. ker., Hid­egkuti-uton Iloldón Tárogató-utcában................. 45.— P-től 150 négyszögöltől-------------------------------5.— P-től VII. ker., Amerikai-úton — ... 82.— F-tól Felsőgödön X. ker., Üllői-útnál Bihari- és Balkán-utca 110 négyszögöltől______________6.— P-től 65 négyszögöltől________... _ 48.— P-től X. ker., Kerepesi-utnál gr. Gvadványi-utca Perthidegkut. Máriaremetén 160 négyszögöltől ..___________20.— P-től 200 négyszögöltől _. ...------- 5.— P-től 3—5 évi részletfizetésre! tájékoztatót! Ma délben ravatalozzák fel Doumer holttestét Paris, május 9. Doumer elnök tragikus halálát Fran­ciaországban az egész nép párt- és osz­tálykülönbség nélkül megrendült fájda­lommal gyászolja. A külföldről özönével érkező táviratok bizonyítják, hogy az egész művelt világ részt vesz Francia­­ország gyászában. Az elnök holttestét, amely idáig az el­nöki palota elsőelm­életű zöldszalonjában nyugodott, ma délben a gyászpompával bevont földszinti nagy fogadószalonba szállítják, ahol hatalmas katafalkra he­lyezik. A nagy közönséget is bebocsátják a ravatalhoz. A kegyeletes zarándoklás szerdán este ér véget. A csütörtökre ki­tűzött temetés részleteinek megállapítása ügyében az illetékes hatóságok vezetői beható tárgyalásokat folytatnak. A gyászbeszédet Tardieu miniszterelnök mondja, aki a Notre Dame székesegyház előtt fog beszélni. A temetésen az angol királyt a walesi herceg képviseli. Claude Farrere-t megoperálták Paris, május 9. Claude Farrere vállából eltávolították a vállcsontban megakadt golyót. Az író néhány napig a kórházban marad. A pápa részvéte Vatikánváros, május 9. Am­­ikor XI. Fiús pápa szombaton reg­geli miséje után megtudta Doumer elnök halálának hírét, ezeket mondotta környe­zetének: — Egyik gyász a másikat követi, egyik katasztrófa a másikat éri. Minden óra új aggodalmakat és gondokat hoz. Legyen velünk az isteni gondviselés. A Szentatya azonnal megbízta a bíbo­­ros-államtitkárt, hogy táviratozzon a francia kormánynak és fejezze ki a Szent­szék részvétét a francia nemzet gyászá­ban. A rendkívüli szellemi ügyek kongre­gációjának titkára, Pizzardo bíboros és Ottaviani helyettes bíboros-államtitkár részvétlátogatást tettek a francia nagy­­követségen. A Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano rendkívül éles­­hangú cikkben bélyegzi meg a párisi po­litikai merényletet. Holnap választják meg az új elnököt Páris, május 9. A politikai érdeklődés előterében az a kérdés áll, kit választ meg kedden a ver­­saillesi nemzetgyűlés a meggyilkolt el­nök utódává. Doumer elnök halála olyan váratlanul jött, hogy már nem volt idő a szokásos politikai intrikajáték meg­kezdésére. Politikai körökben általános a vélemény, hogy a keddi nemzetgyűlé­sen, amely a szenátusból és a régi kama­rából ül össze, Lebrun szenátor, a szená­tus, elnöke lesz az egyetlen elnökjelölt. Régi hagyomány Franciaországban, hogy a köztársaság legmagasabb tisztségét lehetőleg a szenátus elnökével töltik be Mint ismeretes, elnökké választása előtt Doumer is a szenátus elnöke volt. Bal­oldali körökben próbálnak ugyan hangu­latot kelteni Painlevé volt miniszterel­nök megválasztása mellett, neki azonban alig van kilátása a győzelemre. Eddig még különben is úgy áll a helyzet, hogy Painlevé egyáltalán nem nyilatkozott hogy hajlandó-e vállalni az elnökjelölt­séget. Idegenforgalmi kongresszus és Goethe-centennárium Pécsett — Az Új Nemzedék tudósítójától — Pécs, május 9. A Magyar Vidéki Városok Kulturális Szö­vetsége szombaton és vasárnap tartotta Pé­csett a német városok szövetségével nemzet­közi értekezletét és ugyanekkor zajlott le Pé­csett az Erzsébet tudományegyetem, valamint a Janus Pannonius irodalmi társaság Goethe ünnepélye is. A városok nemzetközi kongresszusát Kle­­belsberg Kunó gróf jelenlétében szombaton délután nyitotta meg Nendtwich Andor dr. pécsi polgármester, amelyen Michaelis Hen­rik berlini egyetemi tanár a német városok kulturális szövetségének kiküldötte, a magyar-német kulturcsere akció kiterjesztésével foglalkozott, Kuthy Sándor, debreceni tiszti főügyész a városok kulturális szövetségének határozatát terjesztette elő. Vasárnap délelőtt Klebelsberg Kunó gróf és a városban egybegyűlt vendégek Vargha Damján egyetemi tanár vezetése mellett Pécs modernül berenedezett diák­otthonát, a Szent Mór kollégiumot tekintették meg, délután pe­dig sor került a Janus Pannonius irodalmi társaság nyilvános felolvasó ülésének meg­tartására. A nagy és előkelő közönség között ott látták Bánffy Miklós grófot, aki az erdélyi Helikon képviseletében jelent meg tó ülésen. Fischer Béla alispán elnöki megnyílá­sen-Klebelsberg gróf, az irodalmi társa­ság örökös díszelnöke olvasta föl Goethe-tanulmányát Párhuzamot vont Janus Pannonius, a nagy humanista és a neoklasszicizmus emlőin ne­velkedő német Goethe között. Mindkettő me­cénása fejedelem volt, Janus Pannonius a budai, Goethe a weimari udvar kegyeit él­vezte, de amíg Goethe a nemzeti irodalmat megtestesítő izmos tehetséggé fejlődött, addig a humanista Janus Pannonius, beteljesítve a magyar balsorsot, hírneve tetőpontján ugyan, de teljes kifejlődése előtt elpusztult. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Tolnai Vilmos, pécsi egyetemi tanár Bárd Miklós jeles költőnk költői pályáját és verseit ismertette, majd Surányi Miklós olvasta fel, nagy sikert aratva, „Mi hárman testvérek“ című szimbólikus novelláját. ....................................................................... ­ Hirdessen ! az I UJ NEMZIDÉK [ Villám­­[ rovatában! A ház mai vitája — Az Új Nemzedék tudósítójától —■ A képviselőház ülését tíz órakor nyi­totta meg Almásy László elnök. Mind­járt a megnyitás után áttértek a költség­vetés vitájára. Az első szónok Létay Ernő. — A jelenlegi bajok kutforrásaként —­ mondotta — a nemzetközi politikai élet feszültségét lehet megjelölni. Olyan nagy a politikai feszültség az egyes nemzetek között, hogy ez a gazdasági élet kialaku­lására is nagy befolyással van. A nagy nemzetek ma inkább, mint valaha, arra törekszenek, hogy saját sorsukat más nemzetek rovására javítsák meg. Amíg nem lesz józanabb belátás, igazsá­gosabb gondolkozás, amíg a békeszerző­déseket és a jóvátételi kérdést nem revi­deálják, addig nem lehetn­eboldogulni és különösen nem lehet Magyarországon. Nyers erőkre támaszkodó békék rendsze­rével állunk szemben. Azt akarják, hogy Magyarország nyugodjék bele abba, hogy a mai helyzet megmaradjon, hogy fe­lejtse el eze­réves múltját, fajtestvéreit, gazdasági elhelyezkedését, történelmi ha­gyományait, törődjék bele abba, hogy neki az örök kárhozat jutott osztályré­széül. Amíg a nemzetek nem látják be, hogy egy ezeréves nemzetet nem lehet örök kárhozatra ítélni, hogy itt mérhe­tetlen történelmi igazságtalanság van, addig egész Európában nem lehetnek normális viszonyok. Létay Ernő után Vázsonyi János ál­lott fel szikárra. Megálmodta két nyert ló számát egy rendőr felesége és 5 pengőre 13628 pengőt nyert — Az Új Nemzedék tudósítójától — Óriási szenzációja volt tegnap a budapesti lóversenytérnek. A szenzációt az okozta, hogy a kettősfogadási verseny quótája 5 pengőre 13628 pengő és 50 fillér volt. Már amikor a má­sodik futam nyerője, Pici 351 pengőt fizetett 10 pengőre, mindenki tudta, hogy a double, mely az ötödik futam nyerőjével végződik, igen nagy lesz, de arra még a legmerészebb quptaálmodozó sem gondolt, hogy a boldog nyerőnek 2726-szor annyit fizetnek ki, mint amennyit vállalkozásába befektetett. Egyetlen fogadó találta el a halmo­zást, egy forgalmi rendőrnek, K .... és V. Gábornak a felesége. Amikor az ötödik futam finise, melyből Pascal került ki győztesen, lezajlott, a leg­olcsóbb helyen oly hangos üdvrivalgás tört ki, mintha a magyarok legalább is két gólt rúg­tak volna be percnyi egymásutánban az olasz kapuba. Pedig akkor még csak azt tudták, hogy ott is van „egy“ jó ticket. Amikor aztán nyilvánvalóvá lett a szenzációs quota, aztán az, hogy az egész versenytéren csak egyetlen nyerő ticket van , annak boldog, de izgalom­tól remegő tulajdonosa is előkerült, valóságos extázis vett erőt az olcsó hely közönségén. Egyetlen átláthatatlan gyűrűként fogta kö­rül a közönség az új gazdagot, úgy hogy a rendőrnek kellett utat nyitnia a számára, hogy a ticket-jét beadhassa a kifizető pénz­tárba. — Ne tessék kiírni a nevemet — kérte, a barnaszenük kedves arcú, rokonszen­ves megjelenésű, a szerencséjétől kissé meg­szeppent asszonyka, amikor életkörülményei iránt érdeklődtünk. Lassacskán, míg a tota­lizátor tisztviselői a pénzt összeszámlálták, le­­csillapult az izgalma, engedett a tartózkodása és elmondta, hogy egy forgalmi rendőrnek a fe­lesége, két szép gyermeke van és sejtelme sincs róla, hogy mit fog kezdeni a gazdag­sággal. Aziránt érdeklődtünk, hogy miként jutott arra a gondolatra, hogy ezt a két lovat meg­fogadja. — Megálmodtam a 3-as és a 4-es számot — felete elmerengve. Majd hirtelen felcsillant a szeme, elmosolyodott: — Most harmadszor vág be az álmom. Körülnéz, tanút keres és meg is találja egyik kísérőjében, aki átsegítette a tömegen, amikor az olcsó helyről átjött az első hely to­­talizatőrirodájába, hogy a pénzét átvegye. A tanú készséggel igazolja, hogy K... és V. Gáborné az álmaiban hordja a szerencséjét, mert az egyik álma 500, a másik pedig 700 pengőt jövedelmezett. A pénzt kiszámolta eléje a totalizatőr tiszt­viselője s minthogy a sok tízpengős nagy cso­magot tett ki, még egy kis kézitáskát is kapott kölcsön. Aztán kilibbent a totalra atőr helyiségé­ből. Kint elcsattant a fotóriporter fényképező masinájának kioldója, majd előállt a taxi, hogy hazasegítse a vasárnap délután egyik legboldogabb emberét. Azután már csak az történt a versenytéren, hogy a Rabló névvel méltatlanul illetett, derék becsületes telivér sokak örömére megnyerte az utolsó futamot. A többi verseny is a vára­kozásnak megfelelően végződött, amennyiben az első futamot Musset, a harmadikat Tempo és a negyediket Üstökös nyerte meg. Rádió-engedélyét a levélkézbesítő útján is beszerezheti. — Ha jól és ol­csón akar szórakozni, fizessen elő a modern M­inléns­int

Next