Uj Nemzedék, 1944. május (26. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-15 / 109. szám

8 Pest vármegyében kijelölték a zsidók lakóhelyét Pest-Pilis-Solt-Kiskun várme­gye alispánja valamennyi járás főszolgabírájának és a városok polgármesterének rendeletet adott ki a zsidók lakóhelyének kijelö­léséről. Az alispán a vármegye te­rületén a zsidók lakhelyét a kö­vetkezőkép jelölte ki: az abonyi járás összes közsé­geiből a zsidók Abony község­ben, az alsódabasi járás községeiből Lajosmizsén, , az aszódi járás községeiből Rákoscsabán, a budakörnyéki járás községei­ből Budafokon, a dunavecsei járás községeiből Kalocsán, a gödöllői járás községeiből Gödöllőn, Rákoscsabán, Rákos­keresztúron, a gyömrői járás községeiből Nagykátán, a kalocsai járás községeiből Kiskörösön és Kecelen, a kiskunfélegyházai járásból Kiskunmajsán, a központi járás községeiből Pestújhelyen, Pestszentlőrincen, Rákosszent­mihályon, Sashalmon és Soroksáron, a kunszentmiklósi járásból Kis­kőrösön, a monori járásból Monoron és Vecsésen, a nagykátai járásból Nagy­­kátán, a ráckevei járásból Csepelen, a szentendrei járásból Békás­megyeren, a váci járásból Vácon, a csepeli szolgabirói kirendelt­ség körzetéből Csepelen kapnak elhelyezést. Elrendelte az alispán, hogy a községekben és városokban a zsidók a községek meghatározott utcáiban lakhatnak, táborokban azonban nem helyezhetők el. A rendelet szerint a zsidók vagyon­tárgyaikat magukkal vihetik. A zsidók által visszahagyott ingósá­gokat a megüresedett lakás egy helyiségében kell összegyűjteni, arról leltárt kell készíteni, a szo­bát le kell pecsételni. Az alispáni rendelet szerint a kijelölt lakóhelyre való átköltözés ideje mindenütt május 22-ik napjának reggel 5 órájakor kez­dődik és ettől a naptól számított 8 nap alatt végrehajtandó. Abban az esetben, ha a gettó felállítása, elhárthatatlan nehézségekbe üt­köznek, a belügyminisztérium in­tézkedik. Az alispán rendeletében felhívta a hatósági közegeket, hogy a rendeletet a legnagyobb eréllyel hajtsák végre, de tartóz­kodjanak minden durvaságtól és túlkapástól. Irányelv az legyen, hogy a zsidóság nem kerülhet jobb helyzetbe, mint az ellenség légiterrortámadásainak károsult­jai. Amennyiben a zsidók részére kijelölt város­-, vagy községrész­ben (utcában, vagy házban) nem­­zsidó is lakik, azt fel kell szólí­tani, hogy költözzék át a város, illetve a község más részébe és a zsidóknak kiköltöztetése során­ üresen maradó lakások elsősorban ezek részére utalandók ki. Ha az ilyen nemzsidó személy nem haj­landó átköltözni, akkor részére indokolt esetben az átköltözésre halasztást lehet engedélye­zi, de nyomatékosan figyelmeztetni kell hogy a zsidókkal semmiféle érintkezést fenntartania nem sza­bad. A zsidók az átköltözés költ­ségeit maguk viselik és a maguk­kal vihető vagyontárgyak szem­pontjából nem esnek korlátozás alá. A kiürített lakások jogos igénylők részére kiadhatók. A munkaszolgálatos orvosok és gyógyszerészek munkaszolgálatuk tartamára­­az átköltöztetés alól mentesek. (MOT) A zsidókérdés rendeletei­ől szakmunka készíti A zsidókérdés gyökeres rendezé­sére vonatkozó fajvédelmi törvény és az ennek alapján kiadott ren­delkezéseket tartalmazó értékes szakmunka van sajtó alatt. A könyv szerzői­ dr. Bartóffy János rendőr­­főkapitányhelyettes és dr. vitéz Kincsesy Endre rendőrtanácsos, akik mint a korábban kiadott ha­sonló tárgyú munkájukban, most is lelkiismeretes pontossággal gyűj­tötték össze az idevonatkozó rendel­kezéseket. A táblázatokkal bőven ellátott magyarázó szöveg segítsé­gével mindenki kétségtelenül meg­állapíthatja, hogy a vegyesházas­ságokból születettek közül ki tekin­tendő zsidónak, ki nem, s hogy a félzsidók közül kiket illet és milyen kedvezmény. A megkülönböztető jelzés viselésére, nemzsidó háztar­tási alkalmazottak tartására, zsidók értelmiségi munkakörben alkalma­zására és foglalkoztatására is kime­rítő ismertetéseket tartalmaz az új könyv, s így azt nemcsak magáno­sok, munkaadók, de hatóságok is út­mutatóul használhatják a felmerülő vitás kérdések eldöntésénél. A szak­munka a Társadalmi Könyvkiadó­vállalat (Kresz Géza­ utca 6.) kiadá­sában jelenik meg. (MOT) Vasmegyében eddig 93 ötholdon aluli zsidó ingatlan került keresztény tulajdonba Szombathely, máj. 15. : Tulok József dr., Vasmegye al­ispánja, most elkészült évnegye­­des jelentésében jelentős helyet szánt a Nép- és Családvédelmi Alap, valamint a Vasmegyei Köz­jóléti Szövetkezet 1944. évi mun­­katervének ismertetésére. . Az alispáni jelentés szerint 1944-ben 72.000 pengőt házasodási kölcsönökre, 25.000 pengőt taní­tási költségekre, 5000 pengőt gaz­daasszonyképző tanfolyamokra, 20.000 pengőt ruha- és cipősegé­­lyekre, 40.000 pengőt nyári nap­közi otthonokra, míg 162.430 pen­gőt pedig az épített házak utánni gyermekkedvezményekre fordíta­nak. A vármegye szociális költség­­vetése 750.000 pengő, amiből 527.680 pengő jut a Vasvármegyei Közjólétei Szövetkezetnek. Az al­ispáni jelentés végül beszámol arról, hogy a vármegyében 206 öt holdon aluli zsidó ingatlanok közül 93 ingatlant már keresz­tény kisemberek kezére juttattak, míg 63 zsidó ingatlan árverés alatt áll, 16 pedig jelenleg van juttatás alatt. Figyelmeztetés a lakásukat elhagyó zsidókhoz Illetékes helyen megállapítot­ták, hogy a régi zsidó bérlők a lakást, amelyből eltávolították őket, több esetben szándékosan megrongált állapotban hagyták el. Ezek ellen a zsidók ellen a büntető eljárást haladéktalanul megindítják. Ezzel kapcsolatban a Magyarországi Zsidók Lapja felhívja a zsidók figyelmét, hogy bár csak szórványos esetekről van szó, tartózkodjanak az ilyen ér­telmetlen eljárástól. — Agyonnyomta a szekér. Ifj. Csordás Ferenc mezőtúri fuvaros kétlovas kocsijával a törökszent­miklósi műútról árokba fordult. A szekér felborult és a­ fuvarost ha­lálra zúzta. (MTI) I­hwEMTEQgK XXVI évfolyam, 109. szám. M­EGBESZÉLÉST TARTANAK A HARCKOCSIK PARANCSNOKAI. Családi dráma . Szeged környékén Szeged, május 15. Szeged környékén, a Vetró­­tanyán, Tóth János ötgyermekes 46 éves szatymazi kapás szomba­ton reggel feleségét, akivel rossz viszonyban élt, baltával súlyosan megsebesítette, majd a padláson felakasztotta magát és mire rá­találtak, meghalt. Tóthnét esz­méletlen állapotban vitték a sebészeti klinikára. — Budapest—révkörtvélyesi sze­­mélyhajó a M. F. T. R. közlése sze­rint Horány hajóállomást is érinti. A Nógrádverőce—Budapest közötti hajójárat menetrendje 22-étől oly­képpen változik meg, hogy a hajó Nógrádverőcéről 5 óra 45 perckor indul és 8 óra 15 perckor érkezik Budapestre. — A tűzharcosok miniszteri biztosának felhívása. Vitéz Kiss Kálmán, ny. altábornagy, a Tűz­harcos Szövetség miniszteri biz­tosa, felhívással fordult a tűzhar­cosokhoz. Fokozottabb munkatel­jesítményt kér tőlük és a katonai szellem változatlan ápolását. Ezért felhívta mindazokat a tűz­­keresztes baj­társakat, akik még nem tagjai a szövetségnek, hogy mielőbb jelentkezzenek, mert célja a hazánkért vívott harcban tűzkeresztségben öszeforrt ma­gyarokat egy táborba tömöríteni. Hangsúlyozza, hogy ismeri a tűz­harcosok sérelmeit és azok orvos­lását a kormányzat megértő tá­mogatásától várja. Végül tudo­mására adja a szövetség tagjai­nak, hogy az országos ügyvezető alelnökké s a szervezési osztály vezetőjévé Vojtsek Ottót, orsz. főtitkárrá Lázár Emilt nevezte ki, a gazdasági, kivonulási és se­gélyosztály vezetőjévé pedig dr. Litteczky Lajos ny. századost, a jóléti és szociális osztály vezető­jévé Zámory Imre ny. ezredest. Edényáruval üzérkedtek A Gránit-, porcellán- és kőedény­gyár rt. nem szolgálta ki edénytáru­­val a­ közintézményeket sem, arra hivatkozva, hogy a gyár leállátt és árukészlettel nem­ rendelkezik. A közellátási hivatal ellenőrzési főosz­tálya megállapította, hogy a gyár raktárában 8—10 vagon kőedényt tárol és azt a gyár ügyvezető igaz­gatója, Bárdos Féltoronyi Zoltán Molnár Gábor vécsi nagykereskedő közreműködésével hozta forgalomba. Molnár Gábort tettenérték, amikor 90 mázsa kőedényárut adott el 15.000 pengős felárral, ami a Gránit-gyár­ból származott. Molnár Gábort ár­drágítás címén őrizetben átkísérték a királyi ügyészséghez, Bárdos Fél­toronyi Zoltán igazgatót pedig a honvédelmi törvénybe ütköző bűn­cselekmény miatt a honvédzenekar főnöke külön bíróságának adták át. (MOT). Horvátországot Károly­várostól nyugatra megtisztították a partizánoktól Zágráb, máj. 15. (TP) Május 10-én és 11-én a horvát állam egész területén igen súlyos veszteséget szenved­tek a partizánok. Több mint ezer halottat és néhány száz sebesül­tet vesztettek, míg a rendcsináló csapatok 11 nehéz gépfegyvert, három könnyű gépfegyvert, négy aknavetőt és nagymennyiségű más hadianyagot zsákmányoltak. Bjelovától délre a partizánok 400 halottat vesztettek. Károly­­vá­rostól északnyugatra az olasz határig­­terjedő területet meg­tisztították a partizánoktól, vala­mint a likai kerületben Kore­­nica vidékét, ahol a partizá­nok néhány száz halottat vesztet­tek. A rendcsináló csapatok elő­nyomulása Kelet-Boszniában tervszerűleg halad. A partizánok megkísérelték Solta szigetén a partaszállást, ez azonban meg­hiúsult. Mérgezett borotvapengék Debrecenben Debrecen, május 15. Az utóbbi napokban több debreceni állami tisztviselő és nagykereskedő címére borotva­­pengéket kézbesített a posta. A csomagokat Budapesten adták fel a 2. számú postahivatalban „áruminta“ jelzéssel. M­iután több erdélyi város­ban hasonló módon érkezett borotvapengékről már megálla­pították, hogy mérgezettek és használat közben életveszélyes sérüléseket okoznak, a debreceni rendőrség előzőleg figyelmez­tette a nagyközönséget, hogy az ilyen küldeményeket szolgáltas­sák be a hatóságoknál. Szombaton és vasárnap több mint ötvenen vittek be a rend­őrségre borotvapengéket tartal­mazó áruminta jelzésű csoma­got. A rendőrség a pengéket át­küldötte a v­egy vizsgálati inté­zetbe, hogy állapítsák meg, mi­lyen mérgező anyaggal vannak fertőzve.­­ A MÁV közlése a vonatok in­dulási helyéről. Az átmenetileg Budapest Déli pályaudvarról induló, illetve odaérkező alábbi személy­­vonatok május 15-től kezdve ismét Budapest Keleti-pályaudvarról in­dulnak, illetve oda érkeznek: Buda­pest Keleti-pályaudvarról indul 20 óra 10-kor a gyékényes—pécs—m eszéki, 7 óra 30 perckor és 16 óra 05-kor a pusztaszabolcsi, valamint 19 óra 15-kor a paksi személyvonat. Ellenirányban Budapest Keleti-pá­lyaudvarra érkezik 8 óra 15 perc­kor az eszék—pécs—gyékényes! 6 óra 30 perckor és 17 óra 20 perckor a pusztaszabolcsi, valamint 7 óra 30 perckor a paksi személyvonat. Egyben közli a MÁV igazgatója...», hogy a Budapest Keleti­ pályaud­varról 7 órakor induló és ellen­irányban ide 20 órakor érkező sá­toraljaújhelyi gyors motorvonath­oz Sátoraljaújhelyen motorvonat­ csat­lakozás létesült Udvár felé és fel 51. A csatlakozó motorvonat Ungvá­ra 14 óra 59-kor érkezik, és ellenirány­­ban Ungvárról 11 óra 55-kor indul. (MOT.) Felelős: Győry Aladár igazgató. Kiadótulajdonos: KÖZPONTI SAJTÓVÁLLALAT BARANYAI LAJOS a K. S. V. vezérigazgatója. A kiadásért felelős: MARSOVSZKY IVOR. A szerkesztésért felelős: PELLER KÁROLY. Előfizetés 1 hóra 4.50, öt évre 13­­. Megjelenik vasárnap kivételével minden nap. Szerkesztőség: Budapest, V., Honvéd­utca 10. Tel: 119-660. Kiadóhivatal: Honvéd-utca 10. és Báthory-utca 8. Telefon: 119-660. Fiókkiadóhivatalok: Budapesti és környéki előfizetések és reklamációk részére: Honvéd-u. 4. Telefon: 113-006. Előfizetési pénztár: Báthory-utca 5. Telefon: 116-935. Belvárosi kiadóhivatal: T. 189-533. Christophoros utazási iroda: Telefon: 187-502. Szinházjegyiroda a Christo­­phorosban, IV., Kossuth L.-utca 5. Telefon: 189-533. Nyomatott a Pallas Irodalmi és Nyomdai ____________r.-t. körforgógépein___________ A védnökségben az idén is kötelező a tojás és szárnyas beszolgáltatása Prágából jelentik. A Cseh-Morva védnökségben a tojás és a házi­szárnyas beszolgáltatását erre az évre is kiterjesztették. A gyűjtési időszak a tojásnál októberben, a szárnyasnál pedig szeptemberben ér véget. A rendelet szerint tyúkonként 65, apró tyúkonként 50 rés kacsán­ként ,30 darab tojást kell beszolgál­tatni. A beszolgáltatási kötelesség az 1943. december 3-án megejtett állat­­számlálás szerint igazodik. A te­nyésztők 3—3 kacsát és az 1944. jú­nius 30-án meglevő pulykák har­madrészét kötelesek beszolgáltatni. (NST) •*

Next