Uj-Somogy, 1919. október (1. évfolyam, 32-58. szám)

1919-10-10 / 40. szám

e­ mes embert s mint tanítót, a hazafias fa­lusi tanitó mintaképét. Iskolája mintaiskola és munkája gyümöl­csének tanítványai tudásában s községe anyagi boldogulásában önmaga is örülhe­tett s kis községe lakói szeretettel, hálával jutalmazták érte. Derinces, akaraterős hazafias lelkesedés­sel telitett lelkének minden igyekezetével eredetileg német anyanyelvű községe lakói­nak nem csak érzésben, de nyelvben is magyarrá tételén fáradozott s mint az ered­mény igazolja, nem hiába. Istent imádó, hazáját rajongásig szerető, ezért dolgozó tanitó volt, mely útról még a nagy anyagi előnyök csábjával dolgozó tóthjóskák sem tudták letériteni. Fáklyája volt ő a magyarságnak, a haza­szeretetnek szegény, boldogult fiaspovics Ferenc bizei tanitó. Gyermeksége, fiatalsága, egész élete küz­dés, szorgos munka. Belefáradt! — Nem birta a rögös utat tovább .... kialudt a láng... Kialudt egy fáklya!... Czeglédy Lajos. Andrámy Gyula a politikai helyzetről. Budapest, október 9. A tegnapi nap fo­lyamán filadrássy Gyula gróf fogadta az „Uj Nemzedék“ munkatársát és a követ­kezőket mondotta neki: „Örülök, hogy blokkok alakulnak. Általában szükséges, hogy a hazafias és polgári pártok tömö­rüljenek. Elhibázottnak tartom a hatalomért való küzdelmet pártpolitikai alapon. A kor­mánynak kötelessége tartózkodni a politi­kától és minden elkerülhető tevékenység­től. Ne a hatalomért küzdjünk, hanem arra törekedjünk, hogy a hatalom jó irányban gyakoroltassák. A zsidókérdésről szólva kijelenti, hogy a nemzet nagy része két­ségtelenül elfordult a zsidóságtól, mióta látta, hogy a nemzetietlen áramlatok mi­lyen erőt merítettek a zsidóságból. Ezen kérdéssel azonban csak a nemzetgyűlés foglalkozhatik majd kimerítően. A régi kép­viselőház összehívását helyteleníti, de ő semmiesetre sem pályázik hatalomra. Két irányban kell a fejlődés alapjait lerakni. Elő­ször, hogy Magyarország magyar maradjon kultúrájában, értelmében, lelkületében egy­aránt. Másodszor, hogy a gazdasági kap­csokat az eddigi Magyarország határain belül lehetőleg fentartsuk. Bár a világ­háború és a forradalmak után nagyon meggyöngültünk, önérzetünket ne veszít­sük el és akkor olyan tényezők maradunk, amellyel minden szomszédunknak számol­nia kell.“ Lukács népbiztos újabb bűnténye, Budapest, október 9. Lukács György volt közoktatásügyi népbiztosról újabb bűntényt derítettek ki. Június 21-én, az el­lenforradalom idején egy vörös katonával közvetlenül a szovjetház előtt lelövetett egy orvostanhallgatót, akit azzal gyanúsí­tott, hogy az ellenforradalmároknak titkos jeleket adott. V J-S 0 M 0 T Y 1919. októbber 19­ ­/Jz amerikai misszió vezetője cáfolja a magyarországi „fehér terror"-t. J­orovitz amerikai ezredes nyilatkozata. Budapest, október 9. Szeptember hó 24-én és 25-én megláto­gattam Siófokot, hogy a Magyar Nemzeti Hadsereg szervezését, mint a Szövetség­közi Albizottság tagja megvizsgáljam. Ottani tartózkodásom ideje alatt megvizsgáltam a zsidók bántalmazására, gyilkolására és a pogromokra vonatkozó jelentéseket. Alaposan betekintettem az ügyekbe, érint­kezésbe léptem úgy a szomszédságban levő zsidókkal, mint a Magyar Nemzeti Hadse­reg tisztjeivel. Azt találtam, hogy ámbár tényleg előfordult több bebizonyított eset, melyben zsidókat bántalmaztak, sőt meg is gyilkoltak, ezek az esetek legtávolabbról sem vezethetők vissza a Magyar Hadsereg hatóságaira. Ellenkezőleg, ezek a hatóságok mindent elkövetnek, hogy az alájuk rendelt területeken minden igazságtalanságot és rendzavarást megakadályozzanak. Egyéni kihágásokat rendkívül szigorúan büntetnek, ha egy kihágásról jelentés érkezik, azt alaposan megvizsgálják. Ámbár kétségkívül sok helyen folyt zsidóellenes agitáció, meg vagyok győződve, hogy az úgynevezett „fehér terroréra vo­natkozó hírek alaptalanok. Személyesen beszéltem a Magyar Nemzeti Hadsereg számos tisztjével és azt találtam, hogy mindnyájan a hazafiasság és legmesszebb­menő kötelességtudás és igazságosság ér­zelmeitől vannak áthatva. A jó viselkedésű zsidónak, vagy keresz­ténynek nincs oka tőlük tartania. provitz at Ján, az Egyesült Államok ezredese. Ez a hivatalos nyilatkozat a vezércikk helyén díszlett az összes fővárosi lapokban és eredményét képezi az amerikai ezredes dunántúli tanulmányútának. A pesti és vidéki lakosság megnyugta­tását találja benne, a magyar Nemzeti Had­sereg pedig fényes elégtételt mindazon rágalmakért, mikkel felelőtlen s a széthú­zást ambicionáló újságok érdekcsatlósai illették. A hónapok óta elhangzó vádakra a Nemzeti Hadsereg úgy, mint a dunántúli sajtó általában mindig nemes és fölényes hallgatással felelt. Ezáltal méltón kvalifi­kálta a rágalmazókat, valamint újságjaik olvasóközönségét.­­horovitz ezredes tárgyilagos vélemé­nyével remélhetőleg végleg elintézést nyert a fehér terror kérdése, annyival is inkább, mert Horovitz volt az egyedüli az antant­­missziók tagjai között, kikhez a budapesti publikum sokatigérő reményeket fűzhetett. A tanfelügyelő jelentése a művelődési osztály viselt dolgairól. A proletárdiktatúra kikiáltása után kö­vetkező napon, vagyis március hó 22-én, a tanfelügyelői hivatalban négy fegyveres tengerész kíséretében megjelent Vajtha Jenő, addig kaposvári községi polgári is­kolai tanító s elő mutatva a kaposvári mun­kástanács rendeletét, a tanfelügyelői hiva­tal azonnal való átadását követelte. Az erő­szaknak kénytelen lévén engedni, a hiva­talt rögtön átadtam s onnan eltávoztam. A tanfelügyelői hivatal vezetését, mint poli­tikai megbízott Vajthó Jenő vette át s ve­­zette. ,______ A művelődési osztály hajtotta végre a­ népbiztosság összes rendelkezéseit. A mű­velődési megbízottak több tekintetben tel­jesen függetlenítették magukat a Buda­pesti népbiztosságoktól s önnállóan olyan dolgokat fojtottak végre, amelyeket a nép­, Biztosság utólag sem egyezett Bele s ki­fogásolta is, d­e mint megtörténteket kény­telen volt eltűrni. Ezen osztály foglalta le a kastélyokat, azoknak műkincseit s tiltotta ki a hittan tanítását az iskolákból, ez távolí­totta el az iskolából az egyházi jelvénye­ket, ez vitte keresztül az összes iskolák állami kezelésbe való átvételét, ez igyeke­zett a tanítóknak kommunista szellemben­, való átképzésére s az iskola egész szelle­mének az ő terveikhez való átalakítására. Az iskolák egyes tárgyait, hogy a fel-­ növő nemzedéket előkészítse a társadalom átformálásának arra a munkájára, mely fo­lyamatban volt, az úgynevezett proletárál­lam kiépítéséhez, egészen új, proletár szel­lemben kötelezte a tanítást már május 25 től kezdve. Főleg a történelmet, alkot­mánytant s gazdaságtant kívánta teljesen más irányban tanítani, mert főleg ezeknél lehetett kidomborítani az ő szellemük sze­rint a bérmunka s tőkéstermelés fogalmát az úgynevezett polgári kapitalista állat­ különböző osztályait s osztályérdekeit védő­ jobb intézményeit stb. A művelődési osztály ily irányú műkö­dése a tanítóknál, tanulóknál s általában a közoktatás szellemében óriási rombolást vitt véghez. Megdöbbentő az az átalakulás, amelyet­ a tanítóság ezen idő alatt átment. Somogyi megye eddig hazafiasnak ismert tanítósá­gát már a proletárdiktatúrát megelőző idői­ben igyekezett a szocialista közoktatás­­ügyi miniszter eszméinek, terveinek meg­nyerni. Somogy vármegyében Kunfi Zsig­­mond a gyűlésre összerendelt tanítóságot maga kereste fel itt Kaposvárott s leeresz­kedő módon, gyújtó beszédben hivta így őket fenyegető megjegyzések kapcsán a tanítók szakszervezetébe való belépésre.­­ Midőn a tanácskormány vette át a kor­mányzást, az iskolák állami kezelésbe vé­telével a tanítóság külsőleg kénytelen volt a szocialista-kommunista rendszernek be­hódolni. Mást nem tehetett, mert külön­ben mint ellenforradalmárral bántak volna el vele. Kénytelen volt a tanácskomány

Next