Uj-Somogy, 1919. október (1. évfolyam, 32-58. szám)

1919-10-10 / 40. szám

K. évfolyam. Kaposvár, 1819. októn­ar 10. péntek. 40. szám. SZERKESZTŐSÉG: F#­­JTCA SS. SAM. TeiefoMiím: 313. X­I A­D­O H­I­V­AT­Als KORONAIUTCA 7. SZÁM. TSlebRKxánf­fi Főazerkesztö: Dr. NEUBAUER FERENC. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. előfizetési Arak E gén évre..................BO K i Negyed évre ...............24 K Fél évre.......................48 K 1 Egy feóra ....................10 K Egyes szám éra 40 fillér. Új honfoglalás kell ebben az országban, egy harma­dik, egy végérvényes honfoglalás. Az elsőt még hat­átszerző őseink végez­ték el. A vereckei szorosan jöttek s nem puszta véletlen, nem dicsőséget szomjazó becsvágy volt, hogy a Kár­pátok medencéjét akkor hatalmuk alá hajtották. Prófétai előrelass, higgadt megfontolás, bölcs körültekintés ve­zette őket az elfoglalt uj haza szer­ves felépítésében. Az a fundamentum, ame­yet akkor őseink leraktak , szilárd, rendíthetetlen alapzat volt. Ezer év olyos terhe emelkedett idővel föléje. Ezer év ezer vihara tépte, ezer s­zen­vedé­s emésztette és ezer álcája pusz­tította. Hiába A bástya büszkén da­colt az idők viharával. Veszély nem tudta megrendíteni. Ellenség nem tudta lerombolni. És csodák­ csodája: amikor min­denki f­nnepett, amikor büszkén, egy tekintélyes múlt tapasztalataival gaz­dagodva tekinthettünk volna az új idők szemébe, az új ezredév küszö­bén egyszerre csak omladozni kez­dett az ősi bástya. Megremegett a szilárd talpazat. Lankadni kezdett a régi név, alék­szintre sápadt az ősi láng és sóhajjá satnyult az erős aka­rat ! Mint a bomlott, kifáradt szellem, amely pihenésre készül. És ekkor jöttek az új magyarok, jött a­­második honfoglalás. Síp­szóval, dobbal, süketítő lármával, óri­ási hű­hóval jöttek az új magyarok! Vijyorgva, mint a hullára éhes kese­lyük ! Az ezeréves Magyarország elámult ettől a megtévesztő lármától. Elkábult. Tehetetlenül, védtelenül, alél­­tan omlott össze. A költő elhallgatott. A politikus habozva tekintett szét. A föld népét ezrével és ezrével vitték tengerentúlra a tülkölő Kunard-hajók. A földbirtokos elrejtőzködött az ősi kú­riában. A főnemest Paris és Monte- Carlo fényébe csalta valami ördögi átok. A munkás az alkoholban kere­sett vigasztalót és senki sem látta, senki sem érezte, hogy közben mily könnyű szerrel árverezik az új ma­gyarok saját kezükre az ezereszten­dős Magyarországot. 2)6-ra vertek itt lassanként mindent. £€ becsü­letet is! A kö­tő helyett affektált szemfény­vesztők jöttek, az államférfiak helyett stréberek, a kivándorolt milliók helyett nemzetiségek, a földesur és főnemes helyett bérlők s a józan munkások helyett félrevezetett, nagyhangú prole­tárok. Hiába próbált a v­dösztönü, őserőktől hevített nagy költő Dévény­nél uj honfoglalásra betörni, hiába döngetett „kaput, falatt, hasztalanul próbált­a felrázni a nagy tetszhalottat: ő is csak el­kadt, elsüppedt a lápon. Az ő dorgálva­imő szavai is csak mérgező, sebző nyilakká fajultak az újmagyarok kezén. És azután jött a nagy vihar. Fel­kapta a tévelygő hajót és vi­te magá­val a hullámzó tengeren. Veszett vi­harok tépték, zátonyról-zátonyra sodorta az ár. Csatangoló kalózok támadtak rá, mikor védtelen volt és tm­egrabol­­ták, kifoszt­ották. Reménytelenül hány­­torgott a magyar h­­ó a szabad ten­geren Úgy látszott már­, hogy elve­szett minden. Ekkor végzetes elhatá­rozás támadt a hajón. Ki­szítették a tépett vitodát, parázsra dobták az utolsó­­apát szenet, uj embert vezé­nyeltek a kormánykerékhez s a sü­­lye­d­ő roncs emelkedni kezdett. Emel­kedett és most indu­l „uj vizek felé“, uj honfoglalásra nemz­ti vezérlet alatt! Ez lesz a harmadik honfoglalás. Ezt akarjuk, ezt várjuk és ezt tá­mogatjuk teljes odaadással. Mert uj honfoglalás kell ebben az országban s minden parányán az ősi rögnek. Uj ho­nf­glalás a politikában, amit lealjasit­­tak a partviszályok ! Uj honfoglalás a kereskedelem­ben, ahol eddig kufár kezek garáz­dálkodtak ! Uj honfoglalás az iparban, amely eddig alig volt magyar s csak a mun­kásság kizsákmányolása volt! Uj honfoglalás a csk­lapirás terén, hol eddig nem magyarok írtak a magyarnak. Uj honfoglalás az irodalomban, amely kiszakadt a magyar talajból! Uj honfoglalás a lélekben, melyet megmételyezett néhány évtizednyi akna­munka. És új honfoglalás a szívekben, a magyar szivekben, amelyek eddig csak viszályt, vicsnyfinást támasztottak! Egy harmadik, egy végérvényes honfoglalás kell ebben az egész or­szágban, hogy új arculata legyen en­nek a földnek, melynek eddig csak a fonákját, a visszáját ismerte a világ! Ligetffy Spela. •fe- ■‘3b-»’Ac. ■^'^'^-•*1*^48) Mindenkihez! Közegeimet megbíztam, hogy a keresz­tény polgárszövetség értékesítő és fogyasz­tási szövetkezete számára az üzletrész­jegyzéseket gyűjtőíveken vegyék át. Én nem mehetek el minden polgártár­samhoz a gyűjtőívvel. Ezúton szólítlak fel Benneteket, hogy jegyezzetek sokat, je­gyezzetek a nélkülözésig Minden üzletrész egy fonál lesz a kor­bácshoz, mellyel ki fogjuk verni hazánk szent földjéről a lánckereskedőket, uzsorá­sokat, nemzetközi gázokat és üzéreket! Ne beszéljünk sokat, hanem teremtsünk egységet, rendet és tisztaságot, hogy el­meneküljenek a bujkálók és élősdiek! A jegyzések számából fogom látni, hogy akartok-e cselekedni ? ! Aki részt akar venni a gyűjtés munkájában is, az jöjjön hozzám gyűjtőivért. Ha nem értettük volna meg egymást, úgy Hazánk szent érdekében ajtóról-ajtóra fogok járni. Kovács alezredes, a kéz, fogy, és értékesítő szövetkezet alelnöke. Kialudt egy fáklya... őszi napsütésben sárguló levelek hulla­nak s takarják be az életvándora rögös útját. Az ember, a természet nagy titka szüle­tik s aztán elindul a végtelennek látszó után, az élet utján. Gúnyáját, testét össze­szaggatják, tépik a tövisek,­iába, saruja el­kopik a göröngyök taposásában, megy, — megy — él; néha felcsillanó érzéssel örül a múló örömöknek, néha munkája gyümölcsének; aztán mikor már túl a ne­héz gyötrelmeken, egy kis pihenést, nyug­vást talál, jön a kérlelhetetlen, a nem ir­­galmazó halál. Sárguló levelek, hervadó rózsák közt te­metőben jártunk. Egy életvándorát, egy szegény falusi tanítót kísértünk utolsó útjára. Ismertem őt, mint hálom gyermeket, mint legjobb családapát, mint akaraterőé, jelle-

Next