Uj-Somogy, 1920. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1920-02-01 / 26. szám
II. évfolyam. Kaposvár, 1920. február 1. vasárnap. 26. (132.) szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLTIKKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Égési évre • • - - 140 K | Negyed évre - Fél évre ----- 70 K | Egy hóra - - - Egyes szám ára 50 fillér. • 35 K - 14 K Horthy fővezér nyilatkozata Budapest, jan. 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A fővezérség, hogy állásfoglalását úgy az alárendelt csapatok, mint a közönség előtt leszögezze, a következő parancsot adja ki: „A koncentrációs kormány megalakítását annak idejében, mint a nemzeti hadsereg fővezére közvetítettem az antant megbízottjával és írásban vállaltam a felelősséget a jogrend fenntartásáért, azon határozott kikötéssel, hogy ezen koncentrációs kormány vezesse az ország ügyeit a tiszta választások lezajlása után összeülő nemzetgyűlés megalakulásáig. Ezt a megállapodást csak úgy értelmezhetem, hogy a nemzet a nemzetgyűlés megalakulása után egy ideiglenes államfőt választ, ennek kezébe adja át a koncentrációs kormány mandátumát és ezen ideiglenes államfőtől nyeri azután megbízatását az új miniszterelnök. Szükségesnek tartom a fővezérség ezen álláspontját a parancsnokságoknak és csapatoknak kihirdetni és a közönségnek is tudomására hozni, mert feltett szándékom ezen álláspontomnak minden, bárhonnan jövő, az eredeti megállapodással ellenkező törekvéssel szemben érvényt szerezni. Az ország érdekében állónak tartom ugyanis, hogy a koncentrációs kabinet csak a törvényes formák betartása mellett adja át helyét az újonnan megalakítandó minisztériumnak, hogy így minden, az ország külpolitikai helyzetét és gazdasági életét veszélyeztető rázkódtatás elkerülhető legyen. A nemzeti hadsereg és a karhatalmak fegyelme és hazaszeretete biztosítékul szolgál nekem arra, hogy feltett szándékomat minden körülmények között keresztülviszem.“ HORTHY s. k. A drágaságról. A fix fizetésű embert a történelem mártírként fogja feljegyezni; az utódok áhítattal fognak róla olvasni, mennyit szenvedett, mennyit nélkülözött 1914 — 1920-ig a a szegény magyar köztisztviselő ; különösen az a közalkalmazott, akinek magánvagyonkája nem volt. A legtöbbet, természetesen, a menekült, illetve kiutasított közalkalmazottak szenvedtek, mert családjaiktól elszakíttattak , a menekült, illetve kiutasított családfő a meg nem szállott Magyarországon, családja pedig az ellenséges, megszállt területen volt kénytelen tengődni, hogy éhen ne haljon. A magyar köztisztviselők lelki világa nem azonos a többi társadalmi osztályok lelkivilágával. A magyar köztisztviselő már hat éve éhezik, fűtetlen szobában, vagy vasúti kocsiban lakik, teljesen lerongyolódott, a többi társadalmi osztályok, amelyek a háború alatt és utána árdrágítással és anélkül is meggazdagodtak, nem közeledtek a magyar nemzet legnagyobb nyomorban élő fiaihoz, a magyar köztisztviselőkhöz a mai napig sem, noha jól tudják, hogy a magyar állam nem tud alkalmazotttain segíteni, így érthető, hogy a köztisztviselők psychéje miért olyan, amilyen. A háború alatt nemcsak zsidók, hanem keresztények is jelentékeny vagyonra tettek szert, sőt a háború után a keresztények e téren túlsúlyba kerültek, azért nem akadt kezdeményező, aki országos akciót indított volna a köztisztviselők érdekében. Ha egy önkéntes mozgalom nem hozta volna meg a remélt eredményt, úgy kényszeradakozás, illetve adó, köztisztviselői pótadó kivetésével lehetett volna a nyomorgó tisztviselőkön segíteni. Szomorú jelensége korunknak az, hogy azok a szegény közalkalmazottak, akik a kimondhatatlan nyomort tovább elviselni nem bírják, kilépnek a köz szolgálatából és beállnak árdrágítóknak. Miért ? Mert úgy látszik, az árdrágítás ma a legjövedelmezőbb a foglalkozás”. Legjövedelmezőbb üzlet, mert ha rajta kapják is, de az ritkán fordul elő, csekély büntetéssel sújtják az illetőt. Onnan van, hogy az árdrágítás 6 év alatt a legfényesebb karriert tudta csinálni. A háború kitörése után kiadtak egy rendeletet, mely a közszükségleti cikkekre vonatkozott é s az volt a célja, hogy a közszükségleti cikkek rendes áron kerüljenek közfogyasztásra. A bíráskodás a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utaltatott. A későbbi árdrágítás elleni rendeletek is mind a közigazgatási hatóságok hatáskörébe lettek utalva, ezért tudott az árdrágítás Magyarországon annyira lábra kapni. Tény, hogy a drágaságot csak úgy szoríthatjuk le, ha a termelést megfelelő arányban fokozzuk, mindazonáltal szigorú rendszabályokkal elérnék azt, hogy a mostani árak megállanának. Súlyos szabadságvesztés büntetéssel, esetleg testi fenyítékkel elrettentő példát kell statuálni, mert hiszen rendkívüli helyzet rendkívüli eszközöket követel. Most összeül a nemzetgyűlés, az új honatyák alkossanak törvényt az árdrágítás ellen, szigorú törvényt és adják ki az államrendőrségnek szigorú végrehajtás végett. Büntetés neme: szigorított börtönbüntetés, visszaesés esetén, szigorú testi fenyíték legyen. Csak így állíthatjuk meg a rémet, a szörnyeteget további haladásában. Az új parlament azonban alkosson egy másik törvényt is, mely hivatva lesz a köztisztviselők helyzetét tűrhetőbbé tenni, mint ezt már fentebb említettük, a háború alatt és utána szemmel láthatólag megvagyonos.-