Uj-Somogy, 1920. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1920-02-14 / 36. szám
2 i-ymmssMi wwimní ii wr W’H’Wtt niwnw^afer » | A magyar békefeltételek. | A nemzetiségek. Magyarország teljes jogérvényességgel és minden formaság nélkül magyar állampolgároknak ismeri el mindazokat, akik a szerződés életbeléptetése idején a magyar állam területén honosak és nem polgárai (resszortissants) más államnak. Minden magyar állampolgár egyenlő a törvény előtt és azonos polgári és politikai jogokat élvez, fajra, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül. Vallási, hitbeli vagy meggyőződésbeli különbség nem lehet hátrányára egyetlen magyar állampolgárnak sem a polgári és politikai jogok élvezetében, azaz a közalkalmazásba, a hivatalokba és a méltóságokba való felvételnél vagy a különböző hivatások és kereseti módok gyakorlásánál. Magyarország egyetlen polgárát sem szabad korlátozni bármely nyelvnek a magán- vagy az üzleti életben való használatában, vallási , sajtó- vagy bármely más közlésben vagy nyilvános gyűléseken való részvételben. A magyarul nem beszélő állampolgároknak nyelvüknek a bíróság előtt való használatában, méltányos könnyítések biztosítandók. Azok a magyar állampolgárok, akik valami faji, vallási vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak, elvileg és gyakorlatilag ugyanabban az elbánásban részesülnek és ugyanazokat a biztosítékokat élvezik, mint a többi magyar állampolgár. Egyenlő joguk van ahhoz, hogy saját költségükön jótékony, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat vagy más nevelőintézeteket létesítsenek, igazgassanak és ellenőrizzenek azzal a joggal, hogy azokban anyanyelvüket tetszésük szerint használhatják és valosukat szabadon gyakorolhatják. A magyar állam beleegyezik, hogy azokban a városokban és járásokban, amelyekben a nem magyar anyanyelvű állampolgárok a lakosság tetemes részét teszik, azok megfelelő könnyítésbenrészesüljenek, annak biztosításával, hogy ezeknek a magyar állampolgároknak gyermekei az elemi iskolákban anyanyelvükön részesüljenek oktatásban. Ez a határozmány nem gátolhatja a magyar kormányt abban, hogy az említett iskolákban a magyar nyelvet ne kötelező tantárggyá tegye. Magyarország hozzájárul ahhoz is, hogy ezeket a határozmányokat, amelyek a faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekre vonatkoznak, nemzetközi érdekű kötelezettséget jelentsenek és ezeket a Népek Szövetségének kezessége alá helyezzék. A Népek Szövetsége Tanácsának beleegyezése nélkül ezeket a rendelkezéseket nem lehet megváltoztatni. A honosság. Mindenki, aki oly területen honos, amely előbb az egykori Magyar Királyság területéhez tartozott, teljes jogosultsággal és magyar állampolgárságának megszűnése mellett megszerzi annak az államnak polgárjogát, amely az említett területen ezentúl a főhatalmat (souverainité) gyakorolja. Azok, akik az uj államok területén 1910 január 1. után szerezték meg a honosságot, az állampolgárságot csak államaik hozzájárulásával szerezhetik meg. Azok a személyek, akik 18 évesnél idősebbek és akik magyar állampolgárságukat elvesztik és így automatikus módon új állampolgárságot nyertek, a jelen szerződés életbelépésétől számított egy éven belül igényt jelenthetnek be (opter) a magyar államhoz való tartozásra, mielőtt az átcsatolt területen való honosságukat megszerezték. Ezeknek a személyeknek lakóhelyüket egy éven belül át kell helyezniök azon állam területére, melynek állampolgárságára igényt jelentettek be. Közgyűlés a városházáé. Városunk képviselőtestülete tegnap délután 3 órakor tartotta meg rendes közgyűlését. A közgyűlés két legkiemelkedőbb pontja a Möhler Jánosról szóló elnöki megemlékezés és Babócsai Gyula úr. interpellációja a kávéházak és éttermek árainak horribilis emelkedése miatt. A közgyűlést Kovács Soma dr. polgármester helyettes nyitotta meg. Ezután Siposs Géza v. főjegyző felolvasta az elnöki jelentést. Bővebb statisztikát nyújtott az építkezésekről, utakról, közegészségügyről, a közegészségi bizottság működéséről és az adószedésről. Majd indítvánnyal fordult a képviselőtestülethez a 11-én meghalt Mehrer János emlékének megörökítése érdekében. Hosszabb beszédben vázolta az elhunyt érdemeit, aki városunk két nagyfontosságú intézményének a villany és vízművi közüzemeknek nemcsak alapítója, hanem egészen halála napjáig vezető igazgatója is volt. A közgyűlés elhatározta, hogy Möhler János emlékét jegyzőkönyvileg fogja megörökíteni s a nagytudású, a város közügyeinek fellendítésén állandóan dolgozó férfit a város halottjának tekinti és koszorúmegváltás címén 2000 koronát adományoz a szegénysorsú tisztvisőknek. Tabócsai Gyula dr. nyújtotta be ezután interpellációját a polgármesterhez a vendéglői és kávéházi árak emelkedésére vonatkozólag. Felhívta figyelmét az árdrágító tulajdonosokra, akik nem ragaszkodnak a városi tanácstól megállapított árakhoz, hanem azok minél feltűnőbb és tűrhetetlenebb túllépésére igyekeznek. Kérte a polgármestert, hogy ez ügyben tegye meg a legsürgősebb intézkedéseket. A polgármester egyrészt hivatkozott a városi tanácstól minden tulajdonosnak kiküldött árkimutatásra, másrészről pedig hangoztatta, hogy azonnal érintkezésbe lép a rendőrkapitánysággal és szigorú vizsgálatot kér azok ellen, akik a szabott árakat túllicitálják. Még egy fontos pontja volt a tegnapi közgyűlésnek. A tisztviselők élelmiszer beszerzési segélyének kérdése. E tárgyban úgy döntött a városi tanács, hogy a tarthatatlan drágaságra és beszerzési nehézségekre való tekintettel a tisztviselőknek saját személyükre 800 és minden további családtag után 100, a többi közalkalmazottaknak pedig saját személyük után 500, és minden további családtag után 100 korona beszerzési segélyt szavazott meg. Több kevésbbé jelentős tárgy következett ezután, kivéve a városi ingatlanok tűzkár biztosításának felemelése tárgyában történt előterjesztés és határozatot, melyre alkalomadtán külön cikkben fogunk reflektálni. Ú-Ú m ifn mm h—> m m———b üj -SOMOGY 1920. február 14. Az állampolgárság érvényes a feleségre és a 18 évnél fiatalabb gyermekekre is. Akik idegen területen laknak, de így magyar állampolgárságukat megtartják, noha visszaköltöznek az ország területére, az idegen területen levő ingatlanaikat megtarthatják, s összes ingóságaikat vámmentesen elszállíthatják. A megmaradó magyar állam területén lakó idegen nemzetiségűek közül 6 hónapon belül mindenkinek joga van annak az országnak állampolgárságát választani, amelynek területén nemzetisége többségben van. (Folyt köv.) A francia kudarc. Páris, február 13. A „Times“ hosszasan foglalkozik hasábjain azzal az állítással, hogy nem Franciaország kormánya kívánta a háború német bűnöseinek kiadatását, hanem Lloyd George, aki ezzel a programmal akarta megválasztatását biztosítani, s ezen az alapon behálózta a szövetségeseket. HIREK. Emlékeztető. jpftkf*/L 1571. Benvenuto Callini vfl . II. halála. Ez az ötvösmester a világnak máig legelső szobrászművésze maradt. Az olasz renaissancenak egyik leggazdagabb tehetsége volt és 70 éves korában halt meg. 1831. A magyar nyelv pallérozására alapított Magyar Tudományos Akadémia megkezdi működését. — A Szociális Missziótársulat Tisztviselőnői Szakosztálya f. hó 16 án, hétfőn este 8 órai kezdettel a Katholikus Körben Magyar Estélyt rendez a következő tisztán magyaros jellegű műsorral: 1. Himnu. énekli a postás dalárda, Malik Mátyás karnagy vezetésével. 2 „Magyarország területi változatai a múltban" előadás, tartja dr. Vass Miklós főgimnáziumi tanár. 3. 3) Dr Horváth Ákos: „Őszkor“; b) Goll János: „Liliomszál", szövegét szerző Farkas Imre; c) Lányi Ernő: „Kopogtatnak“. Endrődi Sándor Kuruc nótája, énekquartettok előadják : dr. Molnár István, dr. Gauser Rezső, dr. Goll Aladár és Róder Pál. 4. Magyar zongoraszámok. Előadja : Kutor Ferenc zongoraművész 5. Szózat. Énekli a postás dalárda. Belépődíj személyenkint ülőhely 10 K, álló hely 5 K. Jegyek az előadás napján a Kath. Körben 7 órától kezdve a pénztárnál válthatók. Előadás után a terembe asztalokat helyeznek és a közönség szórakoztatására Kovács Jenő festőművész tisztviselőkből alakult zenekara fog muzsikálni — Möhler János temetése. Ma délelőtt 9 órakor indult meg a kórházi kápolna udvaráról Möhler János temetése. Megjelentek az alispán, a polgármester, a mérnöki kar, a katonaság képviselői, az evangélikus egyház presbytériuma, dr. Szigethy Gy. Sándor és a városi előkelőségek. A kápolna udvarán Takáts Béla evangélikus lelkész búcsúztatta el a város és az egyház halottját, kifejtvén, hogy bár gyenge és törékeny volt testben, ám lélekben és akaratban erős és izmos és munkájában a város javát és érdekét mozdította elő, a magánéletben pedig oszlopos támasza volt az evangélikus egyháznak. Az egyház énekkart szervezett a temetésre s a temetőben Izsák Aladár városi főszámvevő búcsúzott el kartársai nevében a halottól s méltatta halhatatlan érdemeit a városi közüzemek fejlesztésénél és kibővítésénél. Az „Erdélyiek Társaságá“ ba belépésre jelentkezők között futásfalvai Páll Béla, gazd tanár, a vityapusztai gazdaság vezetője arról értesített bennünket, hogy a következőkben tud menekült testvérei segítségére lenni. A vezetése alatt levő gazdaságban alkalmazni tud 20—25 munkabíró, mezőgazdasági munkát értő, avagy szerető családot, akik ott otthont alapíthatnak, mint cselédek. Mindenik kaphat egy szoba és konyhából, kamarából álló lakást, és a megélhetéshez elég bő konvenciót és földet. (Jelentkezés legkésőbb e hó 24 éig.) 2. Alkalmazni tudna továbbá 7—8 hónapra 40—50 mezőgazdasági munkára alkalmas menekültet, kiknek fele férfi és fele nő lehetne, akik azonban közösen élelmeztetnének és nemek szerint két hálószobában lennének elkülönítve. Kapnának jó munkáskosztot, ezenkívül a férfiak havi 400, a nők pedig házi 200 koronát. Kötelességük lenne minden előforduló munkában résztvenni. 3. Felajánlja azonkívül a menekült és elszármazott erdélyiek részére élelmezési segítségét. — A hetes bizottság legközelebbi összejövetelét nem hétfőn, hanem kedden este fogja megtartani. — Orvosi hír: Dr. Weisz Ármin — a budapesti Uj Szt. János kórház öt éven át volt orvosa — rendelését Korona utca 5. sz. alatt megkezdte.