Uj-Somogy, 1920. május (2. évfolyam, 100-122. szám)
1920-05-26 / 118. szám
II. évfolyam. Kaposvár, 1920. május 26. szerda. 118. (224.) szám. $zsrl(«8ztfisé& Madótilvatol: «aPOSVAr?, KOHTSlSSY UTCfi 6. SZA». TELEFOnSZAM: 123. POLITIKAI NAPILAP feclös szerkzente: Dr. THURY Z S 1 6 W 0 N 0. ElőfizetAsl Arak: Egész évre - • - - ZSO K I Hegyed évre - • • 45 X Fél évre.....................90 K Egy hóra.........................17 K Egyes szám ára 1 korona. A kormány aláírja a békét. Praznovszky átnyújtotta a magyar békedelegáció lemondó levelét. — Simonyi-Semadam Sándor és Teleki Pál gróf levele a békebizottsághoz. VERSAILLES, május 22. (A Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítójának szikratávirata a budapesti rádióállomás útján.) Praznovszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter tegnap délután nyújtotta át Henry ezredesnek a magyar békedelegáció lemondását tartalmazó jegyzéket. Az antant május 6 i jegyzékében Magyarország számára válaszadásul kitűzött határidő a tegnapi nappal lejárván, Praznovszky ily irányú felszólításra később átnyújtotta a magyar kormány jegyzékét, melyben az késznek nyilatkozott a békeszerződés aláírására. Budapest, május 25. A Magyar Távirati Iroda úgy értesült, hogy a magyar kormány a béke aláírására vonatkozólag hajlandóságát a viszonyok kényszerítő hatása alatt egyidejűleg tiltakozása mellett bejelentette. A kormány a döntés előtt a legalaposabban mérlegelte mindazokat a külpolitikai, gazdasági és katonai következményeket, amelyek a békeszerződés aláírásának megtagadásából az országra háramlanának, eltekintve közvetlen szomszédaink katonai készülődéseitől, az ország közgazdasági helyzete sem engedte volna ar.ig, hogy közvetlenül az aratás előtt az országot a kormány kalandokba vigye bele. Az a meggyőződés kerekedett felül, hogy az ország jelenlegi helyzetében, még ha az aláírás magtagadásának katonai következményei nem lennének is, híjjával van számos nélkülözhetetlen közszükségleti cikknek, mint például a só is. Néhány nemi blokád elég lenne arra, hogy az ország lakosságát tűrhetetlen helyzetbe sodorja. Az aláírásnak egyebekben is csak formai jelentősége van, mert miként azt a kormány jegyzéke is kifejti, az erkölcsileg és anyagilag is lehetetlen feltételek a legnagyobb jóhiszeműség mellett sem hajthatók végre. A kockázatot, melyet a kormány az aláírás megtagadásával az országra hárít, összemérve az aláírásból fakadó következményekkel, a kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy a békeszerződés aláírását nem tagadhatja meg. Ezekre a politikai okokra egyébként Apponyi Albert gróf lemondó levelében már maga is rámutatott, jelezve, hogy a kormány elhatározását a politikai célszerűségnek kell irányítania; a kormány egyébként is tökéletesen csatlakozott Apponyi gróf felfogásához, aki a békeszerződés erőszakos intézkedései ellen határozott tiltakozást jelentett be. Budapest, május 25. A Magyar Távirati Iroda az alánpiakban közli Praznovszky Iván rendkívüli követ meghatalmazott miniszter által Versaillesben folyó hó 2- én átadott jegyzék hiteles szövegét: Elnök Úr! A szövetséges hatalmak legfőbb tanácsa folyó évi május hó 6-án közölte a magyar békeküldöttséggel válaszát a delegációnak Magyarország békefeltételei tárgyában tett észrevételeire, valamint a békeszerződés veglegesen megállapított szövegét,szólítva egyszeres a küldöttséget, hogy jó mémber- nyilatkozzék, fel van e hatalmazva ezt a békeszerződést úgy, mint most bemutattatott, aláírni. A magyar békeküldöttség az alábbi oknál fogva e.ra ..-sm véli magát felhatalmazolnák: Legyen szabad mindenekelőtt a küldöttség elnökének a főtanács 1920. január 16 án tartott ülésén a delegáció nevében tett szóbeli nyilatkozatából a következőket idéznünk: „Mélyen átérzem óriási felelősségem súlyát, midőn a bemutatott feltételekkel szemben Magyarország első szavát kell kimondani, mégsem habozom teljes őszinteséggel kijelenteni Önöknek, hogy azok a békefeltételek, melyeket nekünk felajánlani szívesek voltak, hacsak tényleges módosítások nem eszközöltetnek rajtuk, számára nézve elfogadhatatlanok, márpedig a januári szöveggel szemben lényeges módosítások a végleges szövegben nincsenek. De mi nem szorítkozunk erre a negatív kijelentésre Az említett beszéd folyamán a delegáció elnöke megjelölte a békeszerződés által felvetett területi kérdésnek azt a megoldását, amely egy általunk közösnek hitt alapon és a szövetséges hatalmak által hirdetett elveken, mindenekelőtt a népek önrendelkezési joga elvének alapján nyugodott, tehát nem Magyarország régi területeivel szemben fennálló történelmi jogából indult ki, nem mintha e jogot kétesnek tartanók, nem mintha nem tiltakoznánk lelkünk egész erejével minden olyan beállítás ellen, amely évezredes birtoklásunkat ipezágtalannak minősíti, mi azit'volt népek jogaihoz ragaszkodunk, ... s az ellentétek minden lehetőségét kerülni akartuk egy önmagában vitán felül álló és hatásában páratlan elvnek alapjául vételével, mert azt is kijelentettük, hogy előre alávetjük magunkat az érdekelt népek szabad akaratnyilvánlásának, mely kellő biztosítékokkal ellátott népszavazás útján nyerne kifejezést. Ezzel egyszersmind végérvényesen feleltünk. A nembbiségek elnyomása címén a magyar nemzet ellen szórt örökös vádakra azáltal, hogy bírákká tehettük ugyanazokat, akiket állítólag elnyomtunk, mi indítványoztuk, mi követeltük, mi most is követeljük ezt a bíróságot, mely a legjobb tájékoztatót a legilletékesebb és bizonyára a legszigorúbb ellenfeleink utasítottak vissza észáltal az egy tény által a kérdés eldöntetnek látszik. Fájdalmas meglepetésünkre a szövetséges hatalmak a mi esetünkben elzárkóztak annak az elvnek az alkalmazásától, amelyet maguk hirdettek volt, de ez minket rém ment fel azon kötelezettség alól, hogy a magunk részéről ahhoz hűekeuanijcnk. Ez az egy megdönthe- t tetlen erkedi erőt képvisel. Mi ezt meg nem tagadhatjuk, mert sok millió polgártársunk emberi jogairól, az emberi méltóság egy kérdéséről van szó. Mondják ugyan nekünk, hogy a kérdéses népek már megnyilatkoztak volna, de ez könnyen megállapítható tévedés, soha ilyen nyilatkozat új állami összeköttetéseik mellett, melyekre a béke kötelezi őket, nem történt, nem hisszük, hogy bárki is gondolna arra, hogy ilyen nyilatkozatot az érdekelt magyar és németajkúakról, tehát az összes érdekeltek majdnem feléről feltételezzen. A más nemzetiségek körében folytak le gyűlések és tüntetések, melyek képviseleti jelleggel nem bírtak, sem pedig oly gyűlések, melyek fel lettek volna hatalmazva arra, hogy azokon bármely nép nevében beszéljenek, az így Magyarországtól elszakított területek lakosságának tehát kényszert kellene elviselnie, melyet szentesíteni sem jogunkban, sem hatalmunkban nem áll, — különben is, bármilyen lojalitással fogunk is alkalmazkodni s szerződésileg vállat minden kötelezettségeinkhez, az erkölcsi kötelék, mely ama népekhez köt minket, soha meg nem szakadhat, soha nem lehetünk közömbösek sorsunk iránt és ha mint félő a kisebbségek védelmére létesített, szerintünk elégtelen minden megállapodásdacára is az üldözések, melyeket szenvedniük kell, tovább tartanak, mi szüntelenül fogunk a nemzetek szövetségéhez fordulni panaszainkkal és szenvedéseiket ott érvényesíteni azon napig, amelyt a dolog természetes fejlődése békés hatásaival győzedelmeskedni fog az erőszakon, mely rajtunk elkövettetett- Elismerjük, hogy gazdasági és pénzügyi természetű némely megjegyzésünk figyelembe vétetett, annak a területnek, mely a szerződés értelmében Magyarországnak megmarad, gazdasági helyzete ezután sem kevésbé kétségbeejtő, az ország természetes kijárásai sem az Adria, sem az Égei, sem a Fekete tenger irányában biztosítva nincsenek, megterhelve maradtunk teljesíthetlen pénzügyi követelésekkel, melyeknek némely könnyítését a jóvátételi bizottságok útján csak homályosan kilátásba helyezték, de nem biztosítják. Ebből a szempontból sem találhatunk alapot álláspontunk megváltoztatására, a döntő tény azonban: a Magyarországot feldaraboló tér'’’... intézkedések változatlan fentartása és a népek önrendelkezési joga érdekében kért népszavazás visszautasítása, melyet az érdekelt népek számára kértünk. Ezzel számunkra meg van jelölve a követendő út, nem is szólva a Magyarországgal szemben bennrejlő igazságtalanságokról, ez a békeszerződés sérti azon népek kétségbevonhatatlan jogait, melyeket anélkül, hogy akaratukat nyilváníthatták volna, új államoknak ítélnek oda, tehát nyilvánvaló ellentétben áll azzal a szabadsági elvvel, melyet a magyar békeküldöttség abban a hitben, hogy a szövetséges hatalmak egyetértésével találkozik, alapul vett. Saját érdeme szerint elbírál. Ez a békeszerződés elfogadhatatlannak látszik, a békék tudói, még tehát, amelynek megbízatása erre az elbírálásra szor'kozik, nem tarthatja magát felhatalmazottnak az aláírásra. Tudjuk, hogy szükséges elhatározásunkra