Uj-Somogy, 1940. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1940-01-02 / 1. szám

XXII. évfolyam, 1. (6029.) szám. Art. 10 fillér. Kaposvár, 1940 január 2., kedd. A terkent­ség én Vadéhi Tatal­­ »APORVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA «. SZÁM. TELEFONBZÁHI­­SS. POLITIKAI KAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Elfill­elési árak! Égj hóra *■— pengő. A „Függetlenség"-gel együtt !•­, az .CJ-Magyarság'-gal együtt 4*—, az .Esti Újság*-gal együtt S'IO­T Hirdetések Ára millimétersoronként 10 ill., szövegrészben 15 tt! Egybeforrt­­lelkű nemzet. Úgy történt, ahogyan Teleki Pál kívánta. Az 1939. évi kará­csony ünnepi hangulatába nem fér­kőzött be a politika. Hogy ez így történt, abban elöljáró része van az ország miniszterelnökének, aki gyönyörű karácsonyi cikkében azt kérdezte: »illő-e, hogy bárki is po­litikával, harccal, öndícsérettel, vagy önigazolással akarja megza­varni Jézusnak, a szeretetnek és a családnak legszebb ünnepén az embereket?« ■ A politika a tudományok tudo­mánya. A legmagasztosabb és leg­szebb emberi ténykedés, de alig volt, bármikor bármi is, ami az ember éle­tét jobban megkeserítet­te volna, mint a politika. Benne van ennek fogalmában minden, ami szép, jó, nemes és felemelő. De éppúgy ott találjuk a legcsú­nyább emberi tulajdonságokat: hí­­zelgés, hiúság, önteltség, önzés, ha­zugság és ármánykodás, cselvetés és rászedés mind-mind­ szellemi eszközei és fegyverei a politikának. Szabad-e hát ilyen lelkülettel el­telni karácsony táján, különösen akkor, amikor az egész világ han­gyabolyként nyüzsög a planétán s ki tudja, hogy az idők mit rejtenek mellükben? Nemzetünk nagy tanítómestere,­­gróf Teleki Pál olyan szépen vá­zolta fel imént említett cikkében a karácsonyi krisztusi csoda nagy gondolatait, hogy e szomjatoltó for­gáshoz minden magyar bátran já­rulhatott. Gondolatokat és eszm­é­­­iet szívtunk magunkba s dícső­­ségére válik békét kereső társa­dalmunknak, hogy mindannyian megfogadtuk az intő szót. Ez a karácsony oly szép, bensőséges gon­dolatkörben, oly példaad­ó, keresz­tényt, Krisztus-városban és a Kiír­eled dajkálásában telt el, hogy az ünnepek múltával úgy érezzük, m­egnemesedett a lelkünk, megtisz­tult gondolkodásunk s az ünnepnta­­l­ok magánya és visszavonultsága, a családi kör karácsonyfa-gyer­tyái bevilágították tiszta, magyar utunkat s mint valamely mélyre­ható lelkiismeretvizsgálat után, vár­juk az új esztendőt. Uj idők dol­gos napjainak megérzése tölti el a magyar lelkeket, amelyek alatt egy nagy megpróbáltatásokon ke­resztül­­esett nemzet egységbe forr­va, a bizakodás h­omlok­csókjától érintve, nyílt tekintettel indulhat a támasztott vagy támadt problé­mák megoldására. Oly módon, hogy ezer esztendő nagy múltjába vissza­tekintve, látjuk a magyarság új el­­h­­atottságának csodálatos felada­tait. A béke, nyugalom és szeretet ka­rá­csonya után, ám jöjjön majd az in esztendő bontakozzék ki annak programja hírlapokban, politikai megnyilatkozásokban, az alkotmá­nyos élet különféle fórumai előtt s jöjjön hát a nem nélkülözhető legnagyobb közéleti erő: a politika s mutassa meg, mi van tarsolyában. Itt van hát az új esztendő.., hogy annak reánk köszöntése után szá­mot vessünk az elmúlt idők tényei­vel, beigazolandó, hogy nem téko­­zoltuk el a nemzet lelki és anyagi javait. De túlmegyünk ezen s ezt joggal állíthatjuk: az építés és fej­lődés biztos útján jártunk, ezer­ esztendős alapokra épített gránit talapzaton s miközben új időknek új szellemi áramvonulata zúdult Európára, a magyar nemzet kipró­bált alkotmányos bázison állva, nem zárta le az ország kapuit e modern eszmeáramlatok előtt, de őrködve vigyázott arra, hogy e szél­­vonulatok ne törjék be hajlékaink ablakát. Így történhetett meg, hogy miközben dübörögve reng a talaj Európa országai alatt, nálunk a hófehérre meszelt falusi házak fa­lain még csak meg sem ingott Szent István, Szent László, a Hunyadiak, Báthory István, a Rákócziak, Szé­chenyi István, Kossuth Lajos, Pe­tőfi Sándor képe. Az idei politikamentes karácsony­ után, a politika új évét elérve, úgy érezzük, hogy mindannyian üdítő, lelki fürdőn estünk át. Egymásra találtak a magyar családok száz­ezrei, önmagára eszmélt az egyén, tisztán látta helyzetét és a rá váró feladatokat a társadalom s ezekből az erőkből egybetevődve, érzésben, mélyen gazdagodva formálódott ki az összetartó magyar nemzet, mely­nek minden gyermeke tudja, hogy nagy feladatok megoldására hiva­tott. Újesztendei üdvözlések Kaposváron. Az új esztendő alkalmából gróf Széchényi Endre főispán nem tar­tózkodott Kaposváron és így az ő üdvözlése elmaradt, de a tisztelgők azért felíratták nevüket a titkári előszobában. Stephaich Pál alispán az idé­n nem fogadott küldöttségeket, ha-­­­nem csak magánosokat. De a ma­gánosok oly nagy számban keres­ték fel jókívánságaikkal, hogy a vármegye első embere még déli 1 órakor is kénytelen volt fogadni a hozzá bekopogtató üdvözlőit, még a lakásán is. Az alispánt elsősorban a vár­megye tisztviselői, továbbá a vá­ros és a vármegye közéleti férfiai, hivatalfőnökei halmozták el újév alkalmából szerencsekívánataikkal. Nagyon sok táviratot és levelet ka­pott az alispán vidékről is. A kir. törvényszéken­­újév napján délelőtt fél 12 órakor teljes ülést tartottak, amelynek keretében dr László Sándor törvényszéki elnök hatalmas szép beszédet intézett a jelenlevőkhöz, megemlékezvén az elmúlt esztendő bírói munkájáról és kifejezvén j­ókívánat­ait a kez­dődő év kapcsán. Természetesen valamennyi jelenvolt szívből kí­vánt boldog újévet dr László el­nöknek. Az újévi üdvözlések sorában is­mét kiemelkedett a város első pol­gárának, dr Kapos­váry György korm­­ányf­őtanácsos, polgármester­nek immár hagyományossá váló új esztendő üdvözlése. Hétfőn dél­előtt valóságos búcsújárás volt a városháza, magánosok és küldöttsé­gek nyitogatták a polgármesteri szoba ajtajának kilincsét, hogy jó­kívánságaikkal keressék fel a pol­gármestert. Az üdvözlések sorát a Keresz­tény Szociális Egyesület nyitotta meg, amelynek nevében vitéz Légrár­­dy József, az egyesület elnöke­­kö­szöntötte a polgármestert az új­­sztendő alkalmából és arra kérte őt, hogy továbbra is támogassa az egyesületet olykép, hogy minden téren elsősorban csakis az egye­sület tagjait alkalmazza, illetve csak azok kapjanak munkát és közszállítást, akik az egyesület tag­jai. Hasonló értelemben üdvözöl­te a polgármestert az egyesület húsiparos- és fuvaros szakosztályá­nak elnöke is.­­ A polgármester megköszönve az üdvözlést, kijelentette, hogy nagy­ra értékeli az egyesület munkás­ságát s­­arra kérte a megjelenteket, valamint az egyesület tagjait, hogy" azt a hazafias szellemet és azokat a valláserkölcsi szempontokat, amelyeket eddig is az egyesület szem előtt tartott, tartsák meg a jövőben is, legyenek jó kereszté­nyek és jó magyarok és soha ne engedjék meg, hogy a hitetlenség beférkőzzön soraik közé. ő mindent el fog követni, hogy az új esztendő­­vajon minél több munkát szerezhes­sen a­ város polgárságának, hogy ebben a városban a munka zaja nyomja el a békétlenség és a panasz szavát. Azt az előadóit kérésüket azonban, hogy a város csak olyan munkásokat alkalmaz­zon,­ vagy olyan fuvarosokat fog­lalkoztasson, akik a Keresztény Szociális Egyesület tagjai, nem tel­jesítheti, mert elsősorban törvény­­ellenes, másodszor, mert ellenke­zik az igazság elvével. A megjelentek megnyugodva fo­gadták a polgármester szavait. Az Ipartestület népes küldöttsé­gét Ilarsányi Géza ipartestületi elnök vezette a polgármester elé és tolmácsolta az iparosság jókí­vánságait a polgármester és csa­ládja részére. Dr Kaposváry György polgár­­mester megköszönve az üdvözlést és a jókívánságokat, hangoztatta, hogy­ a jövőben mindent elkövet munkaalkalmak teremtésére. Polgármesterségének hátralévő 10 esztendejét arra használja fel, hogy­ munkát szerezzen ennek a város­nak, különösen az építőipar szá­mára, mert az vonja maga után a többi iparág fellendülését is. Hangsúlyozta továbbá a polgár­­mester, hogy mint ennek a város­nak a szülötte, nyugalom­bavonulá­­sa után is ebben a városban akar élni és azt szeretné, alkotásai után nyugalombavonulásával is éppúgy tiszteljék polgártársai, mint most és ő nyugodtan és emelt fővel akar, mint nyugdíjas a polgártársak kö­zött sétálni. Legyenek meggyő­ződve uraim — fejezte be szavait a polgármester­­— minden törek­vésem arra irányul, hogy­ önöknek kenyeret és munkát szerezzek az elkövetkezendő 10 esztendőre is. Az iparosok a polgármestert ki­jelentéséért megéljenezték. A Széchenyi Társaskör küldött­ségét vitéz Verhás Jenő elnök ve­zette a polgármester elé és tolmá­csolta a Kör jókívánságait. A pol­gármester melegen köszönte me­g a jókívánságokat. Dr Kis György­ prépost-plébános a papság élén jelent meg, köszön­tötte a polgármestert, mint egy­házának hű és lelkes fiát. A pol­gármester rövid pár szóval kö­szönte meg a prépost-plébános szívből jövő szavait. A Katolikus Kör nevében Rot­­tensteiner Richard felsőkereskedel­mi iskolai tanár üdvözölte a pol­gármestert, akit arra kért, keresse fel gyakran a Kört és tisztelje meg a tagokat megjelenésével. A polgármester megköszönve az üd­vözlést, közölte, hogy a közel­jö­vőben ellátogat a Katolikus Körbe és megtárgyalja a Kör összes füg­gőben levő ügyeit. A református egyház presbiter­­iuma teljes számban jelent meg az új esztendő alkalmából a pol­gármester előtt, akinek ikafalvi Farkas Béla dr lelkész tolmácsol­ta a ref. egyház jókívánságait, hangsúlyozva, hogy ahhoz a pol­gármesterhez jött el a ref. egyház küldöttsége, aki egy másik ke­resztyén felekezetnek, a­róni­­kát. vallásnak hű fia és ezért bizalom­mal és szeretettel járultak eléje, kérve azt, hogy becsülje és tá­mogassa azt a ref. egyházat, amely ugyan számbelileg kisebb lélek­számáinl szerepel ebben a város­

Next