Uj-Somogy, 1940. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1940-02-01 / 26. szám

XXI. évfolyam, 26. (6054.) szám. Ára: 10 fillér. Kaposvár, 1940. február 1., csütörtök, Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ár* KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM —»­— 1 hóra 2*- P, „Függetlenség»-gel együtt «•- P Felelős szerkesztő * ^ TELEFONSZÁM: 128. Dr THÚRY ZSIGMOND szövegrészben 15 m­ lér. Félárú vasúti jeggyel lehet Budapestre utazni a női tábor kongresszusa alkalmából. Február 20-tól márc. 2-ig vehető igénybe az utazási ked­vezmény.— A részvételi szándékot február hó 10 ig kell bejelenteni. — Főispáni körlevél a nőtársadalmi szerve­zetekhez a közigazgatási vezetőkön keresztül. Gróf Széchényi Endre, Somogy­ vármegye főispánja az alábbi kör­levelet bocsátotta ki a járások fő­szolgabíróihoz és dr Kaposváry György kormányfőtanácsos, polgár­­mesterhez : Vitéz Keresztes-Fischer Ferencné elnöklete alatt álló »Egyesült Női Tábor« f. évi február 22—28. kö­zött Budapesten kongresszust tart. A kongresszus célja, hogy­ megvilá­gítsa és a legszélesebb körben tu­datosítsa azokat a legsürgősebb gya­korlati tennivalókat, amelyek az új honvédelmi törvénnyel és a bel­ügyi kormányzat szociálpolitikai reformprogramm­jával kapcsolat­ban várnak a nőegyletekre és az egész magyar Nőtársadalomra. A kongresszus honvédelmi, csa­ládvédelmi, gazdasági, háziipari, egészségvédelmi és nemzetnevelési Nagygyűlései mellett külön szak­tanácsadókat is állít fel a gyakor­lati kérdésekben való személyes tá­jékoztatásra. Az estéket magyar szellemtől áthatott műsoros előadá­­sok teszik változatossá. A rendezőbizottság 1940 február 20-tól március 2-ig igé­nybevehető 50 százalékos vasúti jegy­kedvez­ményt biztosított a felutazók ré­szére. Ezenkívül olcsó szállodai el­helyezkedésről és étkezésről is gon­doskodás történt. Mindazok, akik a kongresszuson részt óhajtanak ven­­ni és egyben az 50 százalékos vas­úti kedvezményes jegy­et, valamint kedvezményes elszállásolást igé­nyelnek, az Egyesült Női Tábor rendezőségének Budapest, Eskü­ út 6. kell legkésőbb 1­940 február 10-ig bejelenteni. Úgyszintén a rendező­ségtől igényelhető részletes tájé­koztatást is. Felhívom Főszolgabíró, Polgár­­mester Urat, hogy a Tábor által tartandó kongresszust a hatósága területén lévő nőegyesületek, szo­ciális és kulturális egyesületek és azok tagjainak haladéktalanul hoz­za tudomására és hasson oda, hogy az említett kongresszuson lehetőleg minél nagyobb számban jelenjenek meg, hogy az ott szerzett értékes tapasztalatokat itthon hasznosítva, segítségre legyenek a Tábor haza­fias tevékenységében. Különösen felhívom a kapos­vári Polgármester Urat, miután Kaposvár városban számos női egyesület működik, hogy­ tegye le­hetővé, esetleg áldozatok árán is, hogy­ az egyesületek tagjai minél nagyobb számban vegyenek részt az említett kongresszuson.­­ . Ez a fenti közlés valószínűleg napvilágot lát úgy a szigetvári, mint a csurgói hetilapban is, minek következtében, számítani lehet arra, hogy­ az egész megye területéről népes női küldöttségek vesznek részt a budapesti kongresszuson, az »A­ss­zo­ny p­ar­l­am­en­t« tervezett ülésein. A golyva elleni küzdelem az egyik legfontosabb teendője Stephaich Pál alispánnak. Stephaich Pál alispán az évne­­gyedes jelentésében az alábbiak sze­rint számol be a vármegye egészség­­ügyi viszonyairól: Befejeződött megyénkben október hónap folyamán a golyvás egyének átvizsgálása, amely megbetegedés megyénk egy­es helyein tájkóros jel­legű, így főleg a barcsi járás déli részén és a Dráva-menti községek­ben. A golyvaellenes küzdelem leg­fontosabb teendői volnának: az is­­kolásgyermekek között az előírt jód­­tabletta rendszeres használata, pro­­fylacticus célból a jódadagolás be­vezetése a terhes anyáknál és végül a legfontosabb volna mélyfúrású­­ kutak létesítése, főleg az e betegség­­ által sújtott helyeken. Rámutatok arra, hogy a jelentésem­ben a nyílt tuberculosisban elhal­tak száma a megbetegedettek szá­mához viszonyítva igen nagy, azon­ban a halálozás az összes nyílt tu­berculosisban szenvedő betegek kö­zül került ki. A népmozgalmi adatok alakulá­sáról 1939. év IV. negyedében a következőkben számolhatok be: az összes születések száma 1658 egyén, ezek közül hatva született 44 volt, meghalt 1191 egyén, ezek közül egy éven aluli volt 190, egytől hét éves korig 25 és hét éves kornál idősebb 976 egyén. Szaporulat te­hát 423.­­ A bejelentett vetélések száma : 161, gyermekágyi lázban meghalt 8 anya. Bűnös vetélés gyanúja miatt nyomozás indult meg 41 esetben. Közegészségügyi kihágási eljárást folytattunk 12 esetben. Megszervezni kívánjuk az összes iskolásgyermekek tejellátását oly­­képen, hogy akik azt meg tudják fizetni, megfelelő díjért szintén az iskolában kapnák meg tejadagju­kat. Felvetettem a gyermekek gyü­mölcs tízóraival való ellátását, melyre különösen ilyen bő gyü­mölcstermő évben nyitna jó alka­lom. A gyümölcs megfelelő■ konzer­válásáról, aszalásáról gondoskodni kellene, e célból szükséges volna, hogy a vármegye megfelelő gyü­mölcsaszalót állítana fel. Egyórás beszédet mondott ma Laky Dezső a Házban. A képviselőhöz ma délelőtt foly­­­lalta a mezőgazdasági munkabérek rendezéséről szóló törvényjavaslat vitáját, melynek során a csurgói kerület országgyűlési képviselője, dr Laky Dezső műegyetemi tanár, a kiváló statisztikai tudós szólalt fel elsőnek és általános nagy figyelem közepette elmondott egyórás be­széd keretében fejtegette a törvény­­javaslat körüli véleményét. Ennek során ismertette a­­magyar nemzet népiségének alakulását a 80-a­s évek­től kezdve és különös figyelmet szentelt a falusi törpeegzisztenciák városba özönlésének. Elmondotta többek között, hogy bár nem akar jóslásokba bocsátkozni, de a jelen­ségek figyeléséből alkotott tapasz­talatai alapján az a véleménye, hogy ez a városba özönlési folyamat egyelőre még folytatódik és ezt még azzal sem lehet megállítani, ha a mezőgazdasági munkabéreket az ipari munkabérekkel igyekszünk összhangba hozni, minthogy ennek­­ a városba tódulási folyamatnak gaz­daságiakon túl lélektani oka is van. Jobb szolgálatot teszek — mondotta — azzal, ha ezt őszintén feltárom, mint hogyha strucc mód­jára homokba dugnánk fejünket. Szerinte bizonytalan, hogy tartha­tók lehetnek-e az ipari munkabé­rek, ellenben bizonyosnak látszik, hogy a mezőgazdasági termékek ár­drágulásával is számolni kell. Leg­fontosabb része volt talán beszéd­jének az a része, amelyben kimu­tatta, hogy azért jelentkezik külö­nösebb mérvekben a legalsó agrár­rétegek nyomora, mert a mezőgaz­dasági munkások téli kereső-foglal­koztatásáról nem történt intézmé­nyes gondoskodás. Szerinte ezért olyan ipari vállalkozások létesítésé­re és fenntartására lenne szükség, amelyeknek a termelési időszaka főleg a téli időre esik, hogy így ez a réteg foglalkoztatható legyen. A javaslatot végül természetesen el­fogadta. (MTI.) Fényesen sikerült szakmai vacsorája. A biztosítási szakma szerda esti vacsoráján oly nagy számban je­lentek meg a BIKFA tagjai és meg­­hívottai, hogy­ a Korona különter­me csaknem szűknek bizonyult. Kormányrajutása óta többször hangoztatta dr. Teleky Pál minisz­terelnökünk, hogy az e­gyes gaz­dasági szakmák a kormányt szo­ciális reformterveinek sikeres ke­resztülvitelében azzal támogathat­ják, hogyha mindenki maradéktala­nul elvégzi munkáját és teljesíti kötelességét. A német-lengyel há­ború kitörése óta pedig a kötelesség­telj­esí­tésnek a módját abban je­lölte meg, ha minden magyar em­ber vállvetve, összefogva, a sze­mélyes és önző anyagi érdekeket félretéve, kétszer annyit igyekszik teljesíteni, mint eddig! A biztosítási szakma ugyancsak megérezte nemcsak a gazdasági át­alakulásnak, hanem az egész vilá­got, elsősorban Középeurópát sújtó háborús nyugtalanságnak következ­ményeit. Kétszeresen dicsérendő te­hát, amikor a BIKFA egy-egy ilyen szakmai megmozdulással arra hív­ja fel és neveli a gyakorlati biztos

Next