Új Szárnyak, 1990 (1-9. szám)
1990-10-01 / 7. szám
Ötüléses Junkers F 13 vízigépekkel repült. A Budapest - Bukarest, Prága - Budapest - Zágráb útvonalakra, valamint a Balaton és a Duna magyar szakasza feletti repülésre kapott engedélyt. Ez a vállalat is 1925-ig állt fenn. A MALERT 1928-ban kicserélte régi, korszerűtlen gépállományát, Fokker F VII és F VIII, majd 1930-ban FXI gépeket állított forgalomba. Ezek a gépek már két pilótaüléssel, éjszakai repülésre alkalmas műszerekkel és rádiókkal voltak felszerelve. Hazánk az európai légiforgalom egyik központi állomása lett. A Budapest-Mátyásföld repülőteret a forgalom kinőtte. 1937 közepétől már a Budapestről délnyugatra fekvő Budaörs repülőterére összpontosult a forgalom. Belföldi járatok is indultak Budapest - Pécs - Kaposvár, Budapest - Nyíregyháza - Debrecen útvonalon. 1937-ben az utasszállító repülőgépek újabb típusokkal gyarapodtak. Három hárommotoros, 17 üléses Junkers Ju 52-est állítottak forgalomba, majd 1938-ban az olasz Savoia Marchetti SM 75 típusból öt gépet, amelyek már 24 utast tudtak szállítani. További Ju 52-eseket, majd FW 58-asokat is vettek, az utóbbi típusok a belföldi vonalakon repültek. A második világháború elején kezdtek egy - minden igénynek megfelelő, korszerű - repülőteret építeni Budapesttől délkeletre, Ferihegyen, de a MALERT katonai felhasználásra átadta az új repülőteret a légierőnek. A háború alatt egyre csökkenő forgalmat és a külföldről érkező gépeket 1944 nyaráig a budaörsi repülőtér fogadta. A háború során megszűnt a MALERT, és a harcok végére teljesen megsemmisült a magyar légiközlekedés. MASZOVLET -Malév A magyar légiközlekedés újjászervezését a magyar és a szovjet kormány által 1946. március 29- én aláírt megállapodás indította el, amely kimondta a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légitársaság) megalakulását. Öt 21 személyes Li -2 (DC -3 licenc) és öt háromszemélyes Po-2 típussal indították meg a belföldi (Debrecen, Szombathely) és a külföldi (Bukarest, Prága, Belgrád, Varsó, Tirana) járatokat. A belföldi repülőterek elkészültével Békéscsaba, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Kaposvár, Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Nyíregyháza is bekapcsolódott a légiközlekedésbe. 1950 májusában az újjáépített Ferihegyi repülőtér megnyílt a forgalom számára, ezzel egyidejűleg Budaörsön megszűnt a légiforgalmi repülés. 1954. november 25-én a MASZOVLET jogutódjaként megalakult a Magyar Légiforgalmi Vállalat, a Malév. 1956-1957- ben az elöregedett Li-2 gépek pótlására a Malév több II - 14-est vásárolt a Szovjetuniótól és az NDK-tól. 1956 után sorban indultak járatok Európa nagyobb városaiba, Bécsbe, Koppenhágába, Stockholmba, Zürichbe, Frankfurtba. 1960-ban a Malév a 96 személyes, négy hajtóműves, gázturbinás 11-18 gépeket állította forgalomba, melyekkel tovább bővíthették a járatokat Párizsba, Rómába, Londonba, Helsinkibe és Athénbe. 1963-ban a Li-2 típust kiselejtezték, a pécsi és debreceni belföldi járatok egy ideig még közlekedtek, de 1968 - 1969-ben ezek is megszűntek. 1964. január 21-én repült először menetrendszerű magyar járat más földrészre. Megnyílt a Budapest-Athén-Kairó járat, majd április 21-én a Budapest- Athén - Nicosia - Damaszkusz járat is. 1969-ben 72 személyes, gázturbinás, két hajtóműves Tu - 134 gépeket állított forgalomba a Malév. 1973. január 1-vel a Ferihegyi repülőtér üzemeltetésére, az irányítási és hatósági feladatok ellátására létrejött a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI). 1973 szeptemberétől a Malév 150 személyes, három hajtóműves Tu -154 repülőgépeket szerzett be. Az új gépekkel új távlatok nyíltak a magyar légiközlekedésben. A Malév évente már több mint 1 millió utast szállított, a Ferihegyi repülőteret bővíteni kellett. Korszerű berendezésekkel ellátott új betonpálya épült, és olyan utaskiszolgáló épület, amely a jövő igényeit is képes kielégíteni. 1988. november 18-án megérkezett Ferihegyre az első bérelt Boeing B 737-200. Több hasonló típusú gép bérlése követte. A Malév ma a típusváltás korszakát éli. Az új, korszerű, gazdaságos gépek minden bizonnyal jelentős változást hoznak a magyar légiközlekedésben. A gyors áruszállításra a Malév egy külföldi céggel, a TNT vállalattal gazdasági társulásban a British Aerospace által gyártott korszerű BAe 146 QT repülőgépeket vásárolt. Kategóriájában ez a világ egyik legcsendesebb repülőgépe, rendkívül gazdaságos, kereskedelmi terhelése 10500 kg. Munkarepülések A polgári célú légitevékenység körébe tartozik a légifényképezés, a térképezés, és a harmincas években beletartozott a meteorológiai felderítő repülés is. A második világháborúban pedig minden hadviselő állam kialakította a maga légi mentőszolgálatát. Hazánkban 1957-ben nyitt al