Uj Szó, 1945. február-június (1. évfolyam, 1-67. szám)

1945-05-15 / 47. szám

Uj Szó Üdvözlő táviratok Sztálin marsallnak A győzelem alkalmából számos külföldi államférfi küldött üdvözlő táviratot Sztálin marsallnak. Töb­bek közt Csang Kaj Sek, a kínai köz­társaság elnöke; De Gaulle tábor­nok, francia miniszterelnök; Tiroi, marsall, jugoszláv miniszterelnök; a bolgár régenstanács. Sztálin marsall fenti táviratokra szivélyes hangon válaszolt. 1945 május 9 a legnagyobb törté­­nelmi­ dátumok egyike. Sztálin népéhez intézett szózatá­ban mondja: »Eljött a Németország fölötti győze­lem nagy napja. A fasiszta Német­ország, melyet a Vörös Hadsereg és szövetségeseink csapatai térdre kény­­szerítettek, elismerte, hogy legyőz­ték és feltétel nélkül megadta ma­gát.­ A május 9-re virradó éjszaka a hadműveletek az európai arcvonal különböző szakaszain befejeződtek. A német hadsereg az arcvonal leg­több frontján letette a fegyvert. Ez a bűnös háború, melyet a hitleris­ták 68 hónappal ezelőtt kezdtek, a német fegyverek teljes csődjével és az­ Egyesült Nemzetek teljes győzel­mével végződött. Sztálin történelmi szavai az euró­pai háború végét és a békés fejlődés korszakánal a kezdetét jelzik. Orszá­gunk és az egész világ népei nagy lelkesedéssel fogadták az igazságos ügy diadalát. Párizsban, Londonbam Varsóban, New Yorkban, Belgrád­­ban, a messze Ausztráliában — és mindenütt — győzelmet ünneplő ha­talmas tömegek vonultak fel a vá­rosok uccáin és terein. A népi tüntetések és a szövetséges országok és népek vezetőinek üdvöz­letei a népek háláját tolmácsolták a felszabadító Vörös Hadseregme ik. Minden nép ajkán felhangzott a szovjet nép nagy vezetőjének és had­vezérének, Sztálinnak neve. »A Szovjetunió hősi népe meg­mutatta rendíthetetlen bátorságát a barbár ellenséggel szemben. A közös győzelem '­'alkalmából köszöntöm a Szovjetunió népét, hadseregét és ki­tűnő vezetőit« — írta Truman, az Amerikai Egyesült Államok elnöke. »Üdvözletemet küldöm önöknek, akik kiverték országukból a meg­szállókat, szétzúzták a náci zsarnok­ságot és fényes győzelmet arattak« írja Sztálinnak Churchill, Nagy­­britannia miniszterelnöke. Az egész világ ünnepelte a német imperializmus sötét erői fölötti győ­zelmét. A német imperializm­us seregei a harctereken teljes kudarcot szenved­tek. A német hadvezetőség nem most ír alá először fegyverletételi ok­­mányt. 27 évvel ezelőtt Németország szintén letette a fegyvert a szövet­ségesek előtt. A hitlerizmus h­rverői azonban mindent elkövettek, hogy­­ meghamisítsák a történelmet és meghamisítsák az 1918-as fegyver­letétel jellegét. Úgy igyekeztek a n­émet fegyverletételt feltüntetni, mintha az nem a háborúban elszen­­­vedett teljes vereség, hanem »árulás« — »hátulról kapott tőrdöfés« követ­kezménye lett volna. Azt igyekeztek bizonygatni, hogy »a nemzetellenes erők« okozták Németország össze­omlását. Ezt a hazugságot most nem lehet felújítani. Ezt­­ a felvérleté­telt semmiféle történelemhamisítás árán sem lehet szépítgetni. A hitlerista­ Németország, teljes szétzúzását, teljes csődjét nemcsak a május 8-án Berlinben aláírt fegy­­verletételi okmány állapítja meg. A német összeom­lást a Szovjetuniónak és szövetségeseinek győzelmes csa­patai vérrel és vassal írták a német városok uccáia. A­ történelemben nincs példa ilyen teljes csődre, ilyen maradéktalan katonai­ vereségre, mint amilyet a hitlerista NenmU­ország az általa kezdeményezett há­borúban elszenvedett.­ Másrészről: soha ország vagy országcsoport nem­ aratott olyan teljes győzelmet, mint most a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok köré csoportosult koalíció. Még 1941 július 3-án mondta előre­látóan Sztálin, hogy a Szovjetunió népeinek harca a szabadságért egy­ben Európa és Amerika népeinek harca függetlenségükért és szabadsá­gukért Az Eg­yesült Nemzetek népei most győzelmüket ünneplik az alattomos ellenség fölött Most az egész világ látja és elismeri, hogy a Vörös Had­sereg volt az a döntő erő, amely kettétörte a fasiszta­ fenevad gerin­cét és hogy a német fasizmus törté­netének végzetes dátuma 1941 június 22-e volt A Szovjetunió a hitlerista Német­­ors­zág elleni harc élén állt Vezető szerepét elismeri az egész haladó emberiség. A Vörös Hadsereg eredményes har­­cai megérlelték az Egyesült Nemzetek győzelmét, a hitlerista Németország­nak, a szabadszerető népek nagy el­lenségének összeomlását. Sztálin Németország legyőzését úgy értékelte, mint a szovjet nép év­százados harcának győzelmes befeje­zését a német imperializmus ellen, mint a szovjet nép és a szláv né­­évszázados, a német zsiatok­­ság ellen folytatott harcának győ­zelmét. A szláv népek hatalmas ál­dozatokat hoztak a hosszú harc alatt. Az évszázado­s küzdelemben a német barbárok szláv népek egész csoport­jait irtották ki, más csoportjait pe­dig elkergették ősi földjükről. De most ütött a történelmi óra. Amikor a német hódító ismét ki­nyújtotta harácsoló karmait kelet felé, a szláv népek olyan leckét ad­tak a német rablónak, amit soha többé elfelejteni nem fog. A szláv népek a nagy Szovjetunió segítségé­vel megvédték jogaikat, szabadságu­kat a német leigázókkal szemben. Mától kezdve — mondta Sztálin — Európa fölött a győzelem zászlója leng. Ennek jelentőségét nehéz túlérté­kelni. _A londoni Times kiemeli, hogy a hitleristáknak az a sors jutott osz­­­tályrészül, amit megérdemeltek. A hitleristák célja az volt, hogy örökre megfosszák a világot a szó és gon­dolat szabadságától, ami az emberi­ség legdrágább kincse. Megsemmi­sült a hitlerista rém, nem rémítget­­heti többé a világ népeit. Tito marsallnak a jugoszláv nép­hez intézett szózatában is kifejezésre jutott a szláv népek akarata. Eljött a béke és a szabadság n­apja — mondta Tito marsall — felszabadult országunkban megkezdődött a békés fejlődés. Az Egyesült Nemzetek e nagy ^őzelmi napján a jugoszláv nép minden szeretete a győzelmes Vörös Hadsereg lángeszű vezére, Sztálin és a Szovjetunió hősies népe felé fordul, amely ebben a nehéz harrában a legtöbb áldozatot hozta. A nap győzelemnek napjaiban te­kintetünk Anglia és az Egyesült Ál­lamok felé irányul, melyek oly ’so­kat tettek a győzelem kivívásában s azok felé a népek fel, melyek oly sokat szenvedtek a fasiszta megszál­lás rabsága alatt, őszintén kívánjuk, hogy az Egyesült Nemzetek összes népeit a győzelmes és a tartós béke kiépítésének mély gondolata hassa át. Az Egyesült Nemzetek országai eredményesen oldották meg­ a hitle­rista Németország szétzúzásának fel­adatát A nehéz harcokban kivívott békét fenntartják és megszilárdít­ják. A fasizmus eltöm­ik a föld színé­rt P. LIPOPVSZKÍ Az Ul Szó május 17-i, csütörtöki száma, külön mellékletben az Auschwitz-i haláltábor borzalmairól Hsaaerca HomrynpaBieEHeM­ypemra *ia BeurepoKoro­naceieHua. 1945 május 15 kedd A „Győzelem napjának“ megünneplése • Belgrádból jelenti a TASS: Május 9-én reggel Belgrád ünnepi díszt öl­tött Az épületeken jugoszláv, szov­jet, angol, amerikai zászlók lengtek. A házakon és kirakatokban a nagy ’ Felszabadító Háború vezéreinek, Sztálinnak, Rooseveltnek, Churchill­­nek, Trumannak képei. Az uccákon az ünneplésen felöltözött belgrádi lakosság tüntetett. 10 órakor Tito marsall rádióbeszédet tartott Fel­szólította azokat a csetnikeket és a usztasákat, akik még nem tették le fegyvert, hogy haladéktalanul hagyják abba a harcot Beszéde után a jugoszláv, szovjet angol, amerikai és francia himnuszt játszották. Rómából­ jelenti a TASS: Róma népe a német fegyverletétel alkalmá­val nagy felvonulást rendezett ame­lyen harmincezren vettek részt Transzparenseket zászlókat vittek .Éljen a Vörös Hadsereg! Él­jen a Szovjetunió! Éljen Sztálin!« felírá­sokkal. A felvonulók először a szovjet kö­vetség előtt tüntettek. Kosztajev nagykövetnél héttagú küldöttség je­lent meg, amely Róma népe nevében üdvözletét fejezte ki a­ nagy győze­lem alkalmából. A szovjet nagkö­­vet a követség erkélyéről üdvözölte a felvonulókat. Ezután az­ angol, amerikai és francia követségek előtt zajlott le hasonló tüntetés. Szófiából jelenti a TASS: A bol­gár főváros nagy népünnepélyt ren­dezett a német fegyverletétel alkll­­mából. Az uccákat késő éjszakáig ujjongó tömegek lepték el A rög­tönzött tömeggyűlések nagy felvonu­lásokká alakultak át. A kormány határozata május 9-é­t ünnepnappá nyilvánította. *­­ Bukarestből jelenti a TASS: A ro­mán kormány május ^ót­a »Győze­­lem napjává« nyilvánította. Buka­restben délután két órakor­­ a »Légiy­riadó elmúlt« jelzéssel hirdették ki a háború végét. Szovjet és román csapatok és mintegy 150 ezer főnyi tömeg részvételével felvonulást ren­deztek. A díszemelvényen — amelyet román, szovjet, angol­ és amerikai zászlók díszítettek — jelen voltak: a román király, a kormány tagjai, — a Petre Grozával élükön , valamint szövetséges ellenőrző bizottság képviselői. Az ünnepi beszédet Szu­­szajkov vezérezredes tartotta. Tiranából jelenti a_ TASS: 'Albá­niában nagy ünnepségeket rendez­tek a »Győzelem napja« alkalmából Tiranában tízezrek vettek részt a­­ felvonulásban. Az Egyesült Nemzetek­ San - Franciscói Értekezlete — Tudósítás a bizottságok munkájáról — San-Franciscóból jelenti a TASS. Az értekezlet bizottságai folytatták munkájukat. A 3. számú bizottság 4. számú al­bizottságának határozata elfogadja a Dumbarton-Paksi Érte­kezlet határo­­zatai 6. szakaszának a) pontját, mely szerint »a Biztonsági Tanács 11 or­szág képviselőiből áll«. Az albizott­ság ezzel el­u­tasí­totta Chile, Mexi­kó, Törökország és más orszá­gok küldötteinek a Biztonsági Ta­nács kibővítésére vonatkozó javas­latát. Ennek az albizottságnak május 13. ülésén az Egyesült Államok telj­hatalmú képviselője határozottan felszólalt a Biztonsági Tanács kiszé­lesítésére vonatkozó javaslat ellen és hangsúlyozta, hogy olyan Taná­csot kell létesíteni, amely gyors és h­áltékonyan cselekvőkészességű. Abdel Hamidel Bavadi, a jogi kérdésekkel foglalkozó 4. számú bi­zottság 2. számú albizottságának el­nöke a sajtó előtt tett nyilatkozatá­ban közölte, hogy albizottsága azok­kal a szerződésekkel foglalkozik, melyek a Népszövetségben nem vol­tak regisztrálva. Felmerült az a kér­dés is, hogy mennyiben érzi magára nézve kötelezőnek valamely ország azokat a szerződéseket, melyek nin­csenek összhangban a most kialaku­lóban lévő nemzetközi szervezet szellemével. Új bizottság alakult Bavadi elnök­sége alatt, melynek tagjai Belgium, Északamerikai Egyesült Államok, Franciaország, Fülöp-szigetek, Hol­­­andia, Irán, Kolumbia, Nap bri­­tannia, Norvégia, Szovjetunió, Ve­­nezuela és Új Zeelan­d. Ez az albizott­­ság a diplomáciai előjogok, a nemr­zetközi szervezetek sérthetetlenség és a szerződések regisztrálása körüli kérdésekel foglalkozik. A 2. számú bizottság 1. számú al­­bizottsága, mely Hasszán Szaka tö­rök külügyminiszter elnöklete alatt az Egyesült Nemzetek összgyűlése tanácskozásainak ülésrendjével fog­lalkozik, azt a kérdést tárgyalta, hogy az összgyűlésnek nem állandó tagokat kell választania a Bizton­sági és a Szociális és Gazdasági Ta­­nács tagjaivá. Szóba került a főtitkár megválasz­tásának kérdése is, de a határozat­­hozatalt a következő ülésre halasz­tották. * San­ Franciscóból jelentik: A 2. sz. bizottság 3. albizottsága — mely a gazdasági és közjóléti ügyekkel foglalkozik -, határozatot hozott, mely szerint ülés­eire meghívja a szakszervezeti világkongresszus képviselőit is. Dózsa-ünnepség Cegléden A m­agyar dolgozók, a magy­ar pa­­rasztok évszázados követelése, a föld­­nek a parasztok kezébe juttatása vég­re megvalósult. A felszabadult parasztság első nagy ünnepét Dózsa György emlékének szentelte. A Nemzeti Parasztpárt Cegléd főterén — ahol Dózsa híres ceglédi beszédét mondotta — országos ünnep­séget rendezett. Az ünnepi beszédet Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt főtitkára, tar­totta. Váaall­a Dózsa küzdelmét, az urak elleni harcát és miártíromságát. »Hajtsuk meg fejünket a legna­gyobb s­zaba­dságharcos, Dózsa György előtt, — mondo­­ta beszéde be­­fejező részében némán tis­ztel­eg­jünk és fogadjuk meg magunkban, hogy hűséggel hűek maradunk követjük tanításait, eszméihez: a z­sar­­nokságot semmilyen faunában nem tűrjü­k. Szabadok akarunk lenni, most szabadok vagyunk, hát éljünk is a szabadsággal!«­­ Erdei Ferenc belügymiini­szter a jövő biztosításáról beszélt, mint mon­dotta: »küzdenünk­­ kell, hogy amit eddig megnyertünk, azt meg is tart­suk, s a jövő századokra biztosítsuk az öntudatos és sza­bad magyarság he­lyét«..»Nemcsak a magyar paraisztság ügyéről, a dolgozó nép ügyéről van itt szó, hanem a magyar nemzet egye­­temének az ügyéről is.« " Darvas József nemzetgyűlési kép­viselő, Táncsics Mihályról és rajta keresztül a magyar szellem szaba­d­­ságharco­sairól emlékezett meg. »Azt szeretnők, mondotta, ha ez az ünnepség bizonyítéka és egytlen per­csétje lenne, annak a szép szövetség­nek, amely a felszabaduló parasztság és a felszabadult magyar szellem je­gyében új, szabad és demokratikus M­agyarorszá­got akar és tud is majd felépíteni.« Veres Péter felszólalásában leszö­­gezte, hogy »áo­ma Dózsa György és Kossuth Lajos után mi is szabadon beszé­le­t­k­­ a ceglédi piacon, azt az orosz hadseregnek és a nagy orosz forr­adal­már­oknak, Leninnek és Sztá­linnak köszönhetjük.« Az új Magyarors­zágnak az ország egész parasztságát megmozgató, ha­­tátanas ünnepsége, a ma­gyar föld né­­pének nagy találkozója a Szózat és a Kossuth-nóta eléneklésével ért véget átstV

Next