Uj Szó, 1946. július (2. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-02 / 145. szám

Ut Szó Tildy Zoltán köztársasági elnök háromnapos vidéki útja Nagy Ferenc magyar miniszterelnök beszámolt Szegeden a nyugati utazásról és a közeljövő belpolitikai feladatairól Tildy Zoltán, a magyar köztársaság elnöke június 28—29-én és 30-án meglátogatta a magyar vidéket, hogy személyesen győződjön meg a parasztság önfeláldozó, az egész országnak kenyeret adó munkájáról. Első útja június 28-án Mezőhegyesre vezetett, hogy megtekintse az 1785-ben alapított állami birtokot. A köztársasági elnök kíséretében Mezőhegyesre utazott Jékelyi László miniszter, Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter, Dobi István földművelésügyi miniszter, jelen voltak Takács Ferenc és S. Szabó Tildy Zoltán a szegedi ünnepélyes fogadtatás után a püspöki palotába hajtatott és ott töltötte az éjszakát. A magyar kenyér ünnepén részt vett a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kiküldötte, Panov ezredes, valamint a szegedi városparancsnok politikai helyettese, Kartyenov alezredes is. A megnyitó beszéd után az egyházak papjai megáldották az új búzából készült kenyeret. Tildy Zoltán köztársasági elnök ünnepélyesen megszegte a fehér cipót, majd ünnepi beszédet mondott .Bősséges időkben kevesen gondoltak a szántóvető ember munkájára — mondotta az államelnök.— Akkor nem volt probléma a kenyér és nem volt kérdés, ki mennyit vehet és ehetik belőle. Ma a városi ember gondja is kint volt veletek együtt a földeken és ipari üzemekben, bányák mélyén egyaránt lesték munkátok eredményét. — Hadd lássam ebben a demonstrációban a ti bizonyiságtételeiket a Magyar Köztársaság és a magyar demokrácia mellett A dolgozó embereké ez az ország. Az Új magyar világ meg fogja becsülni azokat akik felépítésén dolgoznak, — kinn a földeken, a Ferenc államtitkárok, a földművelésügyi minisztérium vezető tisztviselői és a magyar és külföldi sajtó képviselői. Az érkező köztársasági elnököt Kis János főispán fogadta. A fogadás és a díszszázad szemléje után a látogatók a raitabirtok gazdasági vasútjára ültek és kiutaztak Belső- Kamarásmajorba, ahol megtekintették az aratók munkáját. Innen tovább utazott Szegedre, hogy résztvegyen a Péter-Pál napján rendezett ünnepélyen, műhelyekben, a bányák mélyén, vagy a szellem munkaterületein. Meg fogja becsülni a dolgozókat és csak a dolgozókat fogja megbecsülni, mert olyan országot akarunk, amelyben a munkásnak s a munkának egyformán megvan a tisztessége, a becsülete, a bére és a jutalma. A henyélőket pedig, akik kerülik a munkát vagy könnyen akarnak élni, ki akarjuk rekeszteni a kenyér áldásából.« Tildy Zoltán ezután a magyar nép békevágyáról beszélt, majd így folytatta: »Békességet a népek és a nemzetek között és békét bent az országban! Kirekesztjük a belső békességnek, a dolgozó magyarok egyetértésének és békéjének bujtogató ellenségeit Békét akarunk teremteni, amelybe a régi, letűnt bűnös világ semmiféle sötét szelleme még egyszer visszajönni ne tudjon... Megvan a mi biztos jövendőnk, csak dolgozni kell érte, lemondani kell tudni érte még egy rövid ideig, áldozatot kell vállalni, országot építünk, amely a tiétek lesz, boldog, szabad és független Magyarország lesz.« A miniszterelnök most a párizsi külügyminiszteri értekezlet döntéseiről beszélt majd kifejtette, hogy a nyugati látogatásra az az óhaj vezette a magyar kormányt hogy személyesen vessék fel a magyar békecélokat a nagyhatalmak kormányai előtt Elmondotta a miniszterelnök, hogy a németek és nyilasok kivitték Magyarországról a Nemzeti Bank egész aranykészletét, elhurcoltak 260 gyárat és további 200 gyár legértékesebb gépeit. — Annak, ami megmaradt, jórészét elpusztította a háború. »A háborúvesztés következtében újabb nemzetközi kötelezettségeink is támadtak. Ennélfogva mérhetetlenül fontos lenne a magyar gazdasági élet számára hogy a németek és nyilasok által nyugatra elhurcolt értékeinket adják vissza. — Htunknak ez a célja, tárgyalásainknak ez a vonatkozása eredménnyel járt, — mondotta Nagy Ferenc és rámutatott, hogy az Egyesült Államok kormánya írásban biztosította a Nemzeti Bank aranykészletének visszaadását és az 1945 január 20. után elhurcolt magyar értékek átadását. — Utoljára térek rá politikai eredményeinkre. Meg kell mondani, ao egészen pozitív eredményt ettől az úttól ebben a vonatkozásban nem is várhattunk, viszont a végső döntés a békekonferenciára tartozik, de politikai kérdéseink felvetését is megértéssel hallgatták meg az Egyesült Államokban, később pedig Angliában is. — Legelsősorban arra van szükség, — mondotta — hol az a politikai életforma, amelyet " mi vállaltunk a háború befejezése után, a demokrácia valóban demokrácia legyen. Szükséges, hogy legelsősorban végkép leszámoljunk a magyarság politikai múltjával. Ezt a múltat más színben hozzák a magyar nép elé. Csak azon jelenségeit említik, melyek nyugalmat, kenyer, béke»séget jelentettek a nép számára , könnyen jelentették, mert nem volt háború. Igyekeznek szembeállítaini a jelen minden nehéz^gével, minden szenvedésével és hibájával is a múlt előnyeit: nem azért, mintha azt rennék, hogy a demokrácia mindent átvegyen a múltból, ami jó, hanem azért, hogy a demokráciával szemben elégedetlenkedjék a társadalom. A miniszterelnök ezután a koalíciós kormány szükségességéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a koalíció veszélyeztetése az oszág veszélyeztetését jelentené. — Valóban, küzdenünk kell a reakció ellen. Erős kézzel és erélyesen kell küzdeni. Ez a feladat azonban nemcsak a kormányra, hanem a társadalomra is vár. — A társadalom minden tagja nem tudja felmérni, főleg nem tudják felmérni azok, akik a mai rendszernek, a demokráciának ellenség, hogy milyen irtózatos kár származik minden magyar dolgozó emberre abból, amikor Budapesten, az Oktogontéren agyonlőnek kettőt a felszabadító orosz hadsereg katonái közül. — A magyar társadalomnak el kell követnie mindent, hogy a demokrácia útja sima és egyenletes legen. — A közeljövőben tanácskozások fognak indulni a pártok vezetői között. E tanácskozásoknak az lesz a feladatuk, hogy megszüntessük az ellentéteket és legalább a nehezebb időkre teremtsük meg a munka elvégzéséhez feltétlenül szükség^ belső politikai békét. Beszéde befejező részében Naffl Ferenc miniszterelnök ezt mondotta:^— A magyar parasztság, a magyar munkásság és a haladó értelmiség előtt valóban meg tudják teremteni azt a boldog, minden dolgozó ember számára a kielégítő életet, azt a boldog és szabad Magyarországot, amelyért a magyar paraszt szántott-vetett, amelyért a magyar munkás és a magyar értelmiségi ember is dolgozik, amelynek most a magyar parasztember felajánlotta az új kenyeret. A miniszterelnök másfélórás beside után a díszemelvény előtt népviseletbe öltözött aratócsoportok népi táncokat mutattak be és kalászi koszorúkkal ajándékozták meg a megjelent közéleti személyiségeket. „A kenyéreket ki akarjuk rekeszteni a kenyér áldásából* „Azokkal szemben, akik a nemzeti gazdaság életereit megpróbálják újra átmetszeni, semmiféle megtorló intézkedést nem fogok elég szigorúnak tartani** A szegedi népgyűlés után ^ 'Hidy Zoltán köztársasági elnök és kísérete Kecskemétre utaztak, hogy részt vegyenek az ottani baracknapon. A kecskeméti gyümölcs- és zöldségtermelők — az idei termésből származó — gyümölcs- és zöldségkosarakat nyújtottak át Tildy Zoltánnak. Ezután az elnök és kísérete meglátogatták a gyümölcspiacot, majd rövid látogatásokat tettek a város nagyobb gyümölcsfeldolgozó üzemeiben. Vasárnap este Kecskemét városa vacsorát adott az elnök tiszteletére. A vacsorán a pártok és szervezetek szónokai felköszöntötték Tildy Zoltánt, ki válaszbeszédében többek között a következőket mondotta: — őszinte örömömre szolgált az az egység, melyet itt Kecskeméten a politikai pártok között tapasztaltam. Ez így van rendjén, össze kell fognunk minden erőt, mert másképpen nincs módunkban felépíteni a háború okozta szörnyű rombolást. Magyarország számára a puszta lét és a fejlődés feltétele, hogy minden kérdésben megértsük egymást. Kevesebb volna a súrlódás, ha az embereket nem a kicsinyes bajok vezetnék, hanem egyedül a nagy cél. És a magyar népnek van közös nagy célja: felépíteni és fejleszteni ezt az országot. Az elnök ezután elmondotta, hogy ma igen sok az elégedetlen ember. Pedig az ország a háború óta igen nagyot fejlődött. Rámutatott a mezőgazdasági és iipari dolgozók hihetetlen nehézségeire és kitartásra buzdított Tildy Zoltám, köztársasági elnök ezután méltatta , milyen jogokat adott a demokrácia a magyar dolgozóknak és felhívta a figyelmet a jövő feladataira. Hangsúlyozta, hogy a feladatok nehezek lesznek, de a megoldásuk első feltétele — a jó pénz — pár héten belül meglesz. ,— Tudom, hogy majd ezt a jó pénzt is megpróbálják rontani, — folytatta. — De kijelenthetem: azokkal szemben, akik a nemzet gazdaságának életerőit megpróbálják újra átmetszeni, semmiféle megtorló intézkedést nem fogok elég szigorúnak tartani. Beszéde befejező részében rámutatott, hogy a jó pénznek nemcsak az az előfeltétele, hogy Amerika visszaadja Magyarország aranyát, de kell hozzá a magyar dolgozók munkája és annak eredménye is. Ez utóbbi a jó pénz és a gazdasági megszilárdulás legfontosabb előfeltétele. Új kenyérrel együtt jön az új értéktartó pénz is Nagy Ferenc beszéde Szegeden A köztársasági elnök nagy tapssal és éljenzéssel fogadott beszéde után Nagy Ferenc miniszterelnök emelkedett szólásra. Bevezető szavaiban rámutatott a magyar nép ínségére. Elmondotta, hogy a magyar nép kenyérfogyasztása normális esztendőiben 17 millió méter mázsa gabonára rúgott. Az elmúlt esztendőben ennek alig fele termett meg, kiadásokat is kellett fedezni s emiatt nagyon kevés jutott kenyérre. Amikor most itt van az új kenyér és a magyar kormány nevében is igaz hálával, szeretettel, testvéri megértéssel köszönöm meg a földműves népnek az áldott, új kenyeret, megígérem Magyarország dolgozó társadalmának, hogy ebből az új kenyérből igazságosabban, egyenlőbben és nagyobb mértékben fog részesedni Magyarország minden dolgozója.— A magyar földműves nép az elmúlt esztendőben megtette a kötelességét. Az európai államokban a földek 80—85%-át vezették be. Mi, magyar földművesek büszkék lehetünk arra, hogy most, aratás előtt a magyar földnek 93%-a van bevetve. A miniszterelnök ezután hangsúlyozta, milyen nehézségekkel kellett a háború által megtépázott magyar gazdaságoknak megbirkózniok. Az új kenyér megteremtése után még egy feladat vár a magyar föld népére: az új kenyeret szeretettel, megértéssel és nagy áldozattal ajánlja fel a társadalom minden dolgozó rétegének és végezze el azt a kötelességét, amelyet a beszolgáltatás ró reá. Gazdasági összeomlásunk romjait még nem takarítottuk el. Új világot akarunk teremteni ebben az országban s ehhez az kell, hogy mindent, amire a dolgozó társadalom különböző rétegeinek szüksége van, számba vehessünk, hassunk igazságosan és kézbentartegyenlően oszthassunk el. Ezért van szükség arra, hogy ebben az esztendőben még feltétlenül pontosan és lelkiismeretesen tegyen eleget a magyar parasztság beszolgáltatási kötelezettségének. Viszont kijelentem itt a magyar kormányzat nevében, hogy a beszolgáltatás ma már nem olyan feltételek mellett történik, mint a múltban. Az új kenyérrel együtt megjelenik az új, értéktartó pénz is. A kormánynak az az elhatározása, hogy a beszolgáltatott terményeknek azt a részét, mely az adószükségletre kell, adóban fogja elszámolni, többit pedig értéktartói pénzben, azt új forintban fogja kifizetni a magyar gazdaközönségnek. Nagy Ferenc ezután a nyugati ár eredményeiről számolt be. Hangsúlyozta, hogy az önálló és független magyar államélet elsősorban a Szovjetunió jóindulatának eredménye. — A masakvai út volt az első, — mondotta — amelyet a magyar kormánydelegáció megtett Ez természetes volt, végül is nekünk a győztes nagyhatalmak közül a legközvetlenebb kapcsolatunk a Szovjetunióval van, mert kizárólag a Szovjetunió hadserege űzte ki Magyarországból a németeket a német és magyar fasisztákat De annak bizonyítására, hogy Magyarország külpolitikáját úgy kívánjuk irányítani, hogy baráti kapcsolatot teremthessünk többi győztes nagyhatalommal is és a a többi szomszédos államokkal is, már akkor tervbe vettünk egy nyugati látogatást 1946 július 2, kedd Magyar népfőiskolák Erdélyben A magyar népi szövetség brassói szervezetének legutóbbi értekezletén kimondták a brassómegyei magyar népfőiskola felállítását. A népfőiskolát Apáczai Csere Jánosról, Brassó megye szülöttjéről nevezték el. A nagyszebeni magyar népi szövetség Heltai Gáspárról nevezi el a megye területén felállítandó magyar népfőiskolát. A népfőiskolákon különböző szakcsoportok alakulnak, elsősorban az erdélyi magyarság létérdekeit érdeklő kérdések kapcsán. Előadások lesznek a társadalom fejlődés, közgazdaság, egészségvédelem, irodalom, művészet, gyermekvédelem, testnevelés, közigazgatás és a jogi ismeretek köréből.