Uj Szó, 1946. december (2. évfolyam, 273-296. szám)
1946-12-01 / 273. szám
új SzA 1946 december 1, vasárnap Az új gazdák jövője Magyarország jövője A magyar földhöz juttatottak problémáihoz Az új nevezett magyar »történelmi osztály« évszázadokon át minden eszközzel megakadályozta a magyar parasztság földigényének kielégítését. Az ősiség eltörlése és a jobbágyság felszabadítása lépés volt ugyan előre a feudális kötöttségek megszüntetése terén, de a földbirtokviszonyokban nem hozott változást. Nem javított a helyzeten az 1920. évi XXXVI. törvénycikk sem. Nem is javíthatott, hiszen e »földreform« ‘Magyarország megművelhető területének nem egészen 4 százalékát vette csak igénybe, megfizethetetlenül magas megváltási áron. Mgyarország a feudalizmus bástyája A világ joggal tekintette Magyarországot a feudális reakció legfőbb bástyájának. Néhány számadat tökéletesen világossá teszi, hogy mi volt az oka annak a szörnyű szociális nyomornak, amely a magyar nép legnagyobb rétegét nyomorította: 4,800.001 hold földdel rendelkezett 1070, ezer holdon felüli nagybirtokos, amiből 3 619 009 hold a 3399 holdon felüli 392 óriásbirtokhoz tartozott. A 100 holdon felüli birtokok területe 7,700.000 hold volt, az összterület 48 százaléka. Ugyanakkor a 100 holdon aluli parasztbirtokosok, vagyis az összes birtokosok 99,2 százaléka, összesen 1,630.039 parasztbirtokos mindössze 8,300.000 kat. ^ hold földdel, vagyis az összterü, ,, ,lét 51 százalékával rendelkezett. További 8.800.000 kat. hoM. hitbizományi, egyházi és egyéb kötöttbirtok formájában ki volt vonva a forgalomból. Figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarországon igen nagy volt a földműveléssel foglalkozó teljesen nincstelen agrármonetárok száma. Több mint 200.000 mezőgazdasági cseléd és mintegy 559.000 mezőgazdasági munkás, részes, sommás és napszámos volt Magyarországon a háborút megelőző években. A nagybirtokrendszer — azon felül, hogy állandó és mélyenjáró társadalmi nyugtalanság előidézője volt — gazdaságilag is mérhetetlen károkat okozott Magyarországnak. A magyar terméseredmények jóval mögötte maradtak nemcsak a nyugati, de egyes keleteurópai államok termelési átlaga imák is. A magyar feudális reakció a rendelkezésre álló mezőgazdasági munkaerőnek csak mintegy 60 százalékát tudta foglalkoztatni, ami nagyarányú munkanélküliséget, nyomort, éhséget jelentett a mezőgazdasági népesség nagy tömegeire. De ez a parasztpolitika nemcsak a nincstelen magyar parasztságot sújtotta. Sújtotta a kis- és középbirtokosok tömegeit is. A földesúri és banktőke kettős nyomása alatt nagy paraszti tömegek adósodtak el. A háborút megelőző 10 esztendőben Magyarország 30 kat. holdon aluli birtokainak hold'’nkinti átagos kölcsönterhe meghaladta a 700 pengőt, ami a földárak figyelembevételével 70—80 száz'’A’jes megterhelést jelentett. Évenként átlag 16^18.000 kisparaszti birtokot árvereztek el, 80—90.000 parasztbirtok pedig kis parcellákra aprózódott fel. A magyar parasztság lába alól mindjobban kicsúszott kevéske földje is. A felszabadulás után A nagybirtokrendszer megszüntetése, a feudális, reakciós rendszer gyökeres felszámolása társadalmi, polmikai és gazdasági szükségesség volt. Fia ezt a iungar nép a maga erejéből nemarta kiharcolni. A magyar parasztságnak a Vörös Hadsereg történelmi győzelmei nemcsak a szabadságot hozták el, de lehetővé tették a földreformot is, a földet is elhozták. A 600/1945. évi M. E. rendelet és az azt megerősítő 1945:VI. t.o. új korszakát indította el Magyarország történelmének. »A nagy per« — eldőlt! A magyar földreform adatai szerint az igénybevett földbirtokok együttes kiterjedése Magyarország jelenlegi meghaladja területének 34 százalékát és kereken 5.690.600 katasztrális holdra rúg. A földreform összesen 3237 községet érintett. A felosztott f’’^’mek 95,5 százalékát a 101- 1000 kat. hold közötti középbirtokok és az ezer holdon felüli nagybirtokok területéből vették igénybe. A felosztott területből felkerekítve 2 900 000 kat. hold szántó, 345.000 kat. hold a rét, 550.000 a hold a legelő, 42.003 hold a kert és 43.090 hold a szóld Az elkobzott földterület nagysága 530.000 hold, a megváltandóé pedig 5,060 OC" (!) held. A földreform végrehajtása során a községi földigénylő bizottságok 730.435 földigénylőt írtak össze. A juttatottak száma 612.281, közülük kereken 110.000 gazdasági cseléd, 231.000 mezőgazdasági munkás, 214.000 törpebirtokos és 33.000 kisbirtokos. A nincstelen földigénylők átlagosan 5—8 holdat kaptak, míg a kisparaszti birtokok kiegészítésére 4—4*/s holdat juttattak. A földreform mind a világi, mind az egyházi birtokokra kiterjedt, de a magyar demokrácia figyelembe vette a szegényebb egyházközségek és az alsópapság érdekeit is, amikor a reform során több mint 25.000 holdat juttatott részükre ott, ahol erre szükség volt. Az úgfizilák nehézségei A földreform gyökeresen megváltoztatta a magyar agrárszervezet és annak alanyává az egyéni tulajdonb n'^ugvó paraszt'atvasá''ot tette. Ezz'’! Magyarország is áttért a nagybirtokrendszerről a szerre és agyarakkor kisbirtokrendre,g*^ál^n-'~'* a magyar parasztság belső rétegeződése is. E téren pontos statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre, de nagyjából ma a következő a helyzet: az 5 holdon aluli , birtokosok száma mi te—' 200.COO r.'', földterületük I.IW 090 kat. '-''’oldal emelkedett. Az 5—“^0 holdas kis- és középbirtokok száma mintegy 200.000-rel, területük több mint 2 millió holddal arapoott és jelenleg mintegy 5.600.000 holdat tesz ki. Fenti számok p-t mutatják, hogy Maevarunszag e'azr1esá'i téren leggyengébb társadalmi rétegeínek helyzete igen jelentős mértékben megjavult. Ketségtelen, hogy Maryarország általános nehézségein belül az új földtulajdonosok helyzete egyike a legnehezebbeknek. _ Olyan szegényparasztokról van itt szó, akiknek a földreform előtt semmiféle gazdasági felszerelésük nem volt, vagy ha volt is, a legminimálisabb. Az állatállrvány igen jelentős veszteségeket szenvedett, a magyar mezőgazdaság a német nyirsdúlás következtében elvesz+otte tők^jének és tartalékának jelentős részét. A 600/1945. M._E- számú rendelet a felosztott nagybirtokod felszereléseit is _az újonnan földhözjuttatott'’kn ak juttatta, de ezek a felszere’ések a háború folyamán megsemmisültek vagy elhordták Őkét. Seg.+m igyekezett a Kftyi Imre ri ig-iers^ge alatt kiadott 131.000— 194.5. F. M. rendelet, amely intéz’mdott a földművesszövetkezetek megalakításáról és melynek értelmében a megal'’kn’t szövetkezet''k tulajdonába kell adni az osztatlanul maradó rizsföldeket, a mezőgazdasági ipari üzemeket, a szövetkezeti célra juttatott parkokat, kastélyokat és lakóházakat. Fentieken túlmenően azonban édeskevés az, ami az új gazdák megsegítésére történt. A csurranó-cseppenő mezőgazdasági hitelek csak tüneti kezelések, itt sokkal többre van szükség! Mi a teendő? A magyar agrárátalakulás terén a legsürgősebb feladat a földreform befejezése és a kisparaszti tulajdon megszilárdítása. A telekkönyvezés gyors végrehajtásával meg kell most már történnie a kiosztott földek tulajdonjogi bekebelezésének is! Az 1943. évi IX. törvénycikk elvben már intézkedett ugyan a földreform befejezéséről, de a gyakorlati keresztülvitel egyre késve. A magyar reakció támadása a földreform ellen egyre fokozódik. Rémhírekkel, fenyegetésekkel, a földhöz még nem juttatott mezőgazdasági munkások uszításával az új gazdák ellen igyekszik elhinteni a bizonytalanság magvát és ezzel megingatni a földhöz juttatott m magyar parasztság bizalmát a magyar demokráciában, ami természetesen nagymértékben akadályozza a magyar mezőgazdaság termelésének fellendülését is. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a földreform csak akkor lesz a demokratikus rendszerben is maradandó alkotás, akkor tud csak megszilárdulni a kisbirtokrendszeren nyugvó termelés, ha a földbirtokreform befejezését nyomon követi a magyar mezőgadasági termelés reformja, áttérés a sokoldalú, belterjes gazdálkodásra. Tehát: többtermelés és minőségi termelés! Ez az, ami lehetővé teszi a magyar parasztság és ezzel az összes magyar dolgozók vagyonosodását. Barack a célnak elérésére szükséges: a gépesítés, a szövetkezeti mozgalom kiépítése és demokratizálása, valamint a mezőgazdasági szakoktatás kiszélesítése. Hrc a Földalap,lerll A magyar földreform a nem elkobzás útján kisajátított földterületek megváltási árát és a törlesztési feltételeket méltányosan állapította meg. A harc ma nem is e körül dúl. A vonatkozó rendelet megállapítja, hogy az újonnan földhözjuttatottak földjeik árát 15—20 év alatt tartoznak az Országos Földbirtokrendező Tanács kezelésében lévő Földaapba befizetni. A befolyó megváltási összegeket a föld volt birtokosainak kártalanítására használják fel, meg nem határozott időpontban és csakis a magyar állam teherbíróképessége szerint. Az új gazdák a részletek fizetését, minden nehézségük és annak ellenére, hogy új birtokukban még nincsenek is megerősítve, már az elmúlt évben megkezdték. A Földalap tőkéje jelenleg mintegy 201 millió forintra rúg, de a békeállapotok elérésével el fogja érni az évi 50 millió forintot. Az 1945. évben befizetett törlesztések összege részben költségekre ment el, részben az infláció alatt elértéktelenedett. Idén pedig a a rendkívül rossz termés tette lassúvá befizetés ütemét. Az Országos Földbirtokrendező Tanács belátta az új gazdák nehéz helyzetét és a legtöbb esetben h’iadékot adott a ’törlesztések lefizetésére. A kérdés tehát az: mire fordítsa Magyarország a Földalapba befolyó összegeket, amelyek az elkövetkező években már igen tekintélyesek lesznek, a harácsoló, parasztnyúzó, bazáráit eláruló, majd gyáván megszökő volt földtől a i'lonosok kártalanítására, va'v pedig az új gazdák bctvz''í'áltek i<''’'''ősírás.é.*nf A vát^.s... m'nd'’n bc'’s’”’'’*''s magvík Tácávől csak egy lehet. A Földalap pénzét a mezőgazda- Hírek és közlemények Az Anyag- és Árhivatal élelmiszeripari és üzembentartási osztálya pénteken délben sajtófogadást rendezett. Bodnár János miniszteri biztos, az osztály vezetője, beszédében vázolta az élelmezési ipar mai helyzetét. Hangoztatta, hogy a magyar élelmiszeripar az egyetlen, amely a háborúból sértetlenül keszült ki. Ezután részletesen beszámolt az egyes élelmezési iparágak kapacitásáról és a jövőbeni lehetőségeiről. * A főváros út- és mélyépítési ügyosztályának hídépítési különbizottsága pénteken délután ülést tartott. Az ülésen részt vett a magyar közlekedésügyi minisztérium két kiküldötte. Szécsy Károly miniszteri tanácsos beszámolt a fővárosi hidak helyzetéről. Kijelentette, hogy a budapesti hidak újjáépítése első* és lettfontosabb programja a Margit híd újjáépítése. A Margit-híd megbízható szakértő véleménye szerint 1947 végire félszélességben, 1948 december 31-ig pedig teljes szélességben felépül. * Tildy Zoltán, a magyar köztársaság elnöke, pénteken délelőtt fogadta a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának küldöttségét, melynek nevében Non György főtitkár előadta a MIOT tervét az 1848-as szabadságharc évfordulójának megünneplésére vonatkozóan. A MIOT 1948 március 15-re nagyarányú közmunka elvégzését vállalta. 1948-ban a magyar ifjúság meg akarja rendezni Magyarországon világifjúság nagy találkozóját az európai a szabadságharcok emlékére. * A Magyar Kommunista Párt nyos és művészi vitaelőadásokat tudomárendez, minden második vasárnap délelőtt 11 órakor a Fészek Klubban. Az első előadást a kritika szabadságáról Horváth Márton, a Szabad Nép szerkesztője tartja december 8-án. Hozzászól két magyar író: dr. Kardos László és Kolozsvári Grandpierre Emil. * Az uzsorabíróság Bagi Ernő értékpapírkereskedőt háromévi fegyházra, ötezer forint pénzbüntetésre, iparigazolványának elvesztésére, Jakubei Mártát pedig háromhónapi fogházra ítélte valutázás bűntette miatt. Manó Ferenc iparművészt háromhónapi fogházra ítélték valutarejtegetés miatt, Medgyesi László szabósegédet ugyancsak valutarejtegetésért egyévi börtönre ítélték. Az uzsorabíróság Kovács László magántisztviselőt hathónapi börtönre, Ducal Béla újpesti kereskedőt kétévi fegyházra ítélte árdrágítás miatt. ■ 4: A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság orvosi szakosztálya pénteken délután emlékülést rendezett Adám Lajos orvosprofesszor, a szakosztály volt elnöke tiszteletére. * A kultúrvezetők központi tanácsa az üzemi szervezetek kultúrvezetőinek jelenlétében beszámolót tartott az eddig elvégzett munkáról és a jövő tervekről. Kertész László elnöki beszédében hangsúlyozta, hogy a munkásság kívánja kultúrát és politkai kérdés, hogy a dolgozókat megfelelő kultúrellátásban részesítsék. 4. A magyar földművelésügyi miniszter körrendeletet adott ki a gazdasági felügyelőknek és termelési biztosoknak és felhívta őket az őszi munkák elvégzésének szigorú ellenőrzésére, sági gépesítés fejlesztésére, igaerők vásárlására, házak, mezőgazdasági épületek építésére, mezőgazdasági felszerelés vásárlására szabad, csak fordítani! Az új gazdák százezrei két kezükkel_s túrják a földet az elmúlt szörnyű nehéz évben, de kenyeret adtak a magyar dolgozóknak. Elvárják, hogy a Földalap pénzét — az ő pénzüket — nem vol t uraik »támogatására« fordítsák, hanem az ő talpraállításukra. A magyar termőföld ma már a magyar paraszté. És ha ahhoz nem is volt elegendő ereje, hogy azt egyedül vívja ki, megtartani meg fogja urán. Ebben a harcban segíti a fölkerekség minden igazi demokratája. GELLÉRT ENDRE