Uj Szó, 1947. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-01 / 26. szám

1947 február 1, szombat Cj Szó a Milyen lesz a moszkvai egyetem ? 1955-ben ünnepli a nagy orosz tu­dósról, Lomonoszovról elnevezett moszkvai egyetem kétszázéves fenn­állását. Ez az egyetem a legrégibb orosz főiskola, mely igen nagyszámú tu­dóst és szakembert képezett már ki az ország számára. Egyedül a szov­jet uralom évei alatt 25.000-en nyer­tek itt felsőbb képesítést. Most az egyetem 11 tudományos szakán 7 ezer hallgató tanul. Az egyetem technikusokat, mate­matikusokat, csillagászokat, fizikuso­kat, vegyészeket, földrajztudósokat, geológusokat és talaj­ kutatókat, nyelvészeket és bölcsészeket, nem­­zetgazdászokat és jogászokat képez ki. Már ez magában megmutatja, hogy milyen nagy szerepe van az egyetemnek a Szovjetunió kultúr­­erőinek előkészítésében. Ma, amikor a Szovjetunió a nép­gazdaság újjáépítésének és tovább­fejlesztésének ötéves tervét valósítja meg, a moszkvai egyetemre is új,­­nagy feladatok várnak. Ezek a fel­adatok az egyetem ötéves tervében is visszatükröződnek. Az egyetem ötéves terve Ez a terv figyelembe veszi a hall­gatóság állandó növekedését, az új egyetemi tanfolyamok kiszélesítését s a kibocsátott szakemberek számának megnövekedését Az ötéves terv alatt több mint 8 ezer hallgatót fognak felvenni és 8 ezret kibocsátani. Az 1950—51-es iskolai évben a hallgatók száma eléri a 8700-at. Hogy még megjavítsák a tanul­mányok folytatását, hogy a diákok, tanárok és tudományos munkások­nak a lehető legjobb feltételeket biz­tosítsák, erre a célra hatalmas épít­kezéseket vettek tervbe, melynek költségelőirányzata 70 millió rubel Míg ma az összes tanterületek 25 ezer 900 négyzetmétert tesznek ki, 1950 ig 114.700 négyzetmétert kell el­érniük. Különös figyelmet fordítanak a diákok, tanárok és tudományos munkások lakásviszonyainak­­ és életkörülményeinek feljavítására. Jelenleg az egyetem egy 5000 hall­gatót, befogadó diákotthonnal ren­delkezik. Az ötéves terv folyamán ezt jelentékenyen kibővítik és laká­lyosabbá teszik. A tanárok részére nagy lakóházat építenek, kiszélesí­tik az éttermet, új poliklinika, tüdő­beteggondozó, hét üdülőház és sza­nat­órium nyílik meg. Az egyetem tudományos feladatai Nagy lendületet vesz a különböző problémáik tudományos feldolgo­zása. Erre a célra az állami költ­ségvetésben körülbelül 10 millió ru­bel nem előirányozva Most az egyetem 10 tudományos kutató intézettel rendelkezik. Az öt­éves terv alatt újabb 6 tudományos kutató intézet és új tanszék szerve­zését tervezik. A tanítási folyamat még eredmé­nyesebbé tételére sok tíz laborató­rium nyílik meg. Az intézeteknek és laboratóriu­moknak legmodernebb felszerelése és ellátása körülbelül 60 millióba kerül. Hatalmas problémakört fognak az egyetem tudományos erői feldol­gozni. Ezeknek a problémáknak a megoldásában éppen oly erő sem van érdekelve a Szovjetunió ipara, tudo­mánya és kultúrája is. Glubjev, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának levelező tagja a mechanikai intézetben a dinamikai egyenletek integrálásának általános elméletét dolgozza ki, Moroskin és Koszmogyemjánszkij tanárok a szárny-elmélet technikai megoldásával foglalkoznak. Az atom­mag tanulmányozása, a fémek fizi­kája, a rezgések és elektronok fizi­kája, a geofizika kérdései — ilyen tudományos tételek teszik a fizikai intézet programját. Balandin, Kobo­­zov, Kazanszkrij és Frot, a vegytani intézet tanárai folytatják vegyi-ku­tató munkájukat Nyeszmejanov, a Tudományos Akadémia rendes tagja, a higany, ólom, ón és antimon szer­ves vegyületeinek területén dolgozik. A növénytani intézet a Szovjetunió növényzetének természetes forrásai­val, a növényi nyersanyagok feldol­gozásának biológiai alapjaival, stb. foglalkoznak. A csillagászati intézet egész sor expedíciót készít elő: a déli föld­gömbre, a déli égbolt csillagjainak tanulmányozására, Brazíliába, az 1947. évi teljes napfogyatkozás meg­figyelésére. A történe­ti kor régé­szeti osztálya Közép-Ázsiában szer­vez néhány expedíciót a Dnyeper fel­ső folyásánál, a Volga és az Oka partjain fog ásatásokat végezni, hogy Ukrajna erdei-pusztai településeit keressék. Sok egyesített geológiai talajku­tató, népdal- és művészettörténelmi expedíciót készítenek elő a Szovjet­unió különböző vidékeire. Jelenleg az egyetem 6 tudományos állomás fölött rendelkezik (közülük 4 teológiai és 2 földrajzi), melyeket a Fehér- és Fekete-tenger partjain és más helyeken állítottak fel. A nö­vény- és állatvilág, a klíma és a talaj részletes, sokoldalú tanulmá­nyozására a mérhetetlen ország kü­lönböző vidékein néhány új állomás felállítását vették tervbe. Köztük hegyi­ állomást a Kaukázusban, Kö­zép-Ázsiában, továbbá egyet-egyet a Csendes-óceán partján, a tivoli félszi­geten. A Moszkva alatti és a Krím­ben lévő talaj kutató-geológiai bázist kiszélesítik. S végül jelentékenyen kiszélesítik a központi könyvtárt, mely jelenleg körülbelül 1,5 millió kötet tudomá­nyos és tankönyv fölött rendelke­zik. Az öt év alatt a könyvtár 600 ezer könyvvel fog gazdagodni. Ebben a városban lüktert legerősebben a Szovjetunió legfontosabb iparvidéké­nek, az Uralnak érvelése. A tervgazdál­kodásra és a nép kimeríthetetlen alkotó energiájára támaszkodó szovjet kormány alig 15 év alatt ha­talmas ipari közpon­tot tudott Európa és Ázsia határán léte­­síteni. Az Uralban kitermelnek minden ipari nyersanyagot, kiöntenek bármilyen ércet és legyártják a legkülönbözőbb fajtájú gépeket. Szverdlovszk az iparvidé­k központja. Ha az ember tanulmányozza az itteni elektromos erőművek központját, máris meggyőződhet, éspedig saját szemeivel, a szocialista tervgazdálkodás tökéletességé­ről. A villanytelepek tucatjai szolgáltat­ják innen az energiát az iparvidék gyá­rainak, üzemeinek, az egész gazdasági és kulturális életnek. Nincs sehol a világon olyan nagykiter­jedésű magasfeszültségű hálózat, mint itt az Uraiban. A gyárak és bányák ezrei, igen sok város és vasúti vonal kapja in­nen éltető erejét, — a villamosenergiát. Ebből a központból árad széjjel az elektromos energia, mely a nagy állami terv céljait szolgálja. Szverdlovszk — az Ural központja. Ezt tükrözi vissza a város óriási forgalma, lük­tető élete. Hatalmas közlekedési csomó­pont, mely a­ legmodernebb eszközök igénybevételével tartja fenn az össze­köttetést az óriási területen szétszórva elhelyezett gyárakkal, üzemekkel. A hatalmas repülőtéren és a vasúti ál­lomásokon állandóan érkeznek, indulnak a repülőgépek, illetve a vonatok. A gépgyártás városa Szverdlovszk azonban nem csupán köz­pontja, hanem egyik legfontosabb al­kotó része az uráli ipavidéknek. Sűrű félkörben sorakoznak fel a város szélén a különböző teljesítőképességű gyárak tucatjai. Legjobban a gépgyártás fejlő­dött ki. Az Uralban bányászott ércek je­lentékeny részét a szverdlovszki gyárak dolgozzák fel különböző iparcikkeké, — kezdve a hengerelt acéllemezektől egé­szen a gyermekkerékpárokig. Az állam­szervező keze egységes, hatalmas tömbbe tömöríti a gyárakat. Nem véletlen műve az, hogy közvetlenül a nehézgépipar gyárai mellett motorgyárat és egy elektromos készülékeket előállító üzemet létesítettek. A ne­hézgépipar gyáraiban készült olajfúró berendezéseket motorok hozzák mozgásba, a hengerüzemekhez szükséges elektromos készülékeket pedig a gyár közvetlen szomszédságában állít­ják elő. Ezek az üzemek a transzformá­toracélt a városban lévő fémipari gyá­rakból kapják. Az a kéz, mely az összes üzemeket egy részletesen kidolgozott program alapján szerves egészbe köti össze, az állami terv. A nép érdekeit szolgáló tudomány A város másik oldalán, fenyőerdők csendjében dolgozik a Tudományos Aka­ —......... —————i———......——— szamofszv. uhui síi­e, tmém is Áim nmm­ A Lomonoszovról elnevezett moszkvai egyetem Szverdlovszk városa az Uralban [UNK] A sztálini ötéves tervek alatt épült fel ez a hatalmas iparváros. Több főiskolája van, köztük a képen levő, Kirovról elnevezett, »Uráli ipari főiskola*

Next