Uj Szó, 1947. május (3. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-01 / 98. szám
s költészetes, sorozatában jelent meg, szűkreszabottan bár, de az igaz. Petőfit adja: az első, hamisítatlan forrás, mely a népéért, népe szabadságáért harcoló s a világ minden elnyomottjával szolidáris forradalmár Petőfit a szovjet olvasóval megismertette. Lunacsarszkij mélyenszántó, közel 25 oldalra terjedő irodalmi életrajzzal vezeti be a könyvet Petőfi Sándor — írja többek között Lunacsarszkij — egyik legkimagaslóbbalakja az egész európai költészetnek. Meghalt, mint a mi Lermontovunk 27 éves korában s a magyar irodalomban azt a szerepet játszotta, mint nálunk Puskin. Kétségtelenül legmagasabb, legközvetlenebb megnyilatkozása a magyar költészetnek Petőfi költészete óriási és döntő hatással volt a magyar irodalom továbbfejlődésére és több mint jellemző hogy ez a 27 éves korában meghalt költő áll a magyar irodalom középpontjában... De Petőfi elsősorban, mint igen kimagasló és igen tudatos forradalmár jellegzetes. A forradalom a szociális igazság megvalósításáról álmodozott és hirdette, hogy mit sem ér olyan politikai forradalom, mely nem, vezet az egyenlőséghez és nem enyhíti a nép terhét. Ennek következtében szakított a mérsékelt pesti kormánnyal, melynek ténykedéseiben az opportunizmus diadalát látta és Bem tábornokihoz, egy ugyancsak baloldali forradalmár zászlajához csatlakozott.. Az orosz cár kozákjaival vívott harcban esett el. Lunacsarszkij bevezetőjében párhuzamot von egyrészt Petőfi — másrészt Byron, Heine, Lenau és Lermontov között, akiket Európa legnagyobb költőinek tart és ez alkalommal is kiemeli Petőfit hasonlíthatatlanul mély, utolérhetetlen népi líráját, páratlanul nagyszerű forradalmi epikáját. „Magyarország forradalmi költészete“ a címe egy antológiának, mely ugyancsak Moszkvában, az orosz írószervezet magyar osztályának kezdeményezésére jelent meg 1925- ben az állami könyvkiadóban. A fordításokat Sz. Sz. Zajaicki végezte. Az antológia a következő négy beosztásban ismerteti a magyar forradalmi költészetet: „ A nemzeti forradalmak költészete. 2. A polgárság költészete. 3. Szociáldemokrata költészet 4. A kommunizmus és emigráció költői. Terjedelemben itt is Petőfi áll az élen. Tizennyolc verse immár korszerű fordításban , és nem német szöveg alapján mutatja be az orosz olvasónak a magyar költőfenomént A könyvben új fordításban látjuk többek között a következő verseket: »A kutyák dala«, »A farkasok dala«, »A magyar nemes", »A nép nevében«, »Készülj hazám«, »Egy gondolat bánt engémet«, a »Nép«, »Nemzeti dal«, a Mágnásokhoz«, a »Királyok ellen«, Itt a nyilam«, »Európa megint csendes«, »Feltámadt a tenger«, »Tiszteljétek a közkatonákat«, Akasszátok fel a királyokat«, »Austria«. Zalaiéki fordítása már jelentős haladást jelent nemcsak minőségét, de az anyagkiválasztást és a tartalmát illetőleg is, mert a nyers verssorokat már megbízható kézből kapta. Pervomajszijj ukrán Petőfi könyve A szovjetunióbeli Petőfi-irodalom jelentős dátuma az 1938. év, amikor Leonid Pervomajszkij, a Magyarországon is ismert szovjet-ukrán költő fordításában, kitűnő kiállításban megjelent Petőfi ukrán kiadása. Pervomajszkij a szovjetukrán költészet egyik legmarkánsabb képviselője. A magyarokhoz, magyar vörösgárdistákhoz, lagyar politikai emigránsokhoz régi, harci barátság fűzi, Leonid Pervomajszkij rajtuk keresztül szerette meg őszinte, harcos szeretettel a magyar népet is. Kitűnő fordításaihoz írt előszava egyaránt vallomás Petőfi halhatatlan tehetségének és az egész magyar népnek. Petőfi 38 versét fordította le, köztük az »Élet vagy halál«, »Te a tavaszt szereted«, »A költő és a tavasz«, »Juhászlegény«, »Szeptember végén", »Meddig alszol még hazám«, »Éljen a köztársaság«, »Falu végén kurta kocsma« (melynek ukránul is a »Kurta kocsma« címet adta), »Európa: csendes«, »Távolból« stb. stb. verseket Pervomajszkij mesteri készséggel adta vissza a lírikus és forradalmár Petőfit. Könyve, mely »Petőfi Sándor költeményei« címen jelent meg, méltóan sorakozik a világirodalom klasszikusainak legjobb ukrán fordításai mellé. A legújabi orosz Petőfi fordítás A Szovjetunió Állami Szépirodalmi Könyvkiadója már a Nagy Honvédő Háborút megelőző években H3BPAHHME CTHXH Petőfi Sándor. Válogatott versei. Cigányok, könyvsorozat. II. 19, a Pren'iin kiadóhivatala, Moszkva, 1916 tervbe vette Petőfi Sándor válogatott verseinek kiadását. Egy közel tízéves, 5000 verssorra kiterjedő könyv kiadását tervezte. A munka Anna Krasznova és Hidas Antal irányításával meg is indult. A szovjet orosz írók örömmel vállalták a fordítás nagy, felelősséggel teljes, de megtisztelő feladatát. Felejthetetlen — de a szovjet írók beállítottságát ismerve, magától érthető — óriási odaadással, lelkesedéssel vállalták a szovjet költők legkiválóbbjai: N. Tihonov, A. Szurkov, B. Paszternyák, Vera Imber, Margarita Aliger, V. Levik, P. Antokolszki és mások ezt a munkát. A könyv megjelenését a háború ugyan megakadályozta, de 1942-ben mégis sikerült a már kész anyag egy részét »Petőfi forradalmi versei« ebben a Krasznij Ufába (Csuvaszországba) evakuált állami kiadónak megjelentetni. Ezt a füzetet követte 1946-ban az »Ogornyok« kiadásában a »Petőfi válogatott versei« című kis kötet, mely Hidas Antal előszavával és Anna Krasznova összeállításában — mint a készülő nagy könyv egy része — jelent meg. Petőfi születésének 125. évfordulóján megjelenik az orosznyelvű nagy Petőfi-könyv. Jelképe lesz ez is a két nép őszinte és bízvást mondhatjuk, törhetetlen barátságának. MADARÁSZ EMIL * Petőfi Sándor költeményei. Ukránra fordította Leonid Pervomajszkij. Állami Könyvkiadó, Kiev, 1938 uuhmp nerton 194? május 1, csütörtök EL) . DUTTMANN SAROK ________ Moszkva felkészült május elseje megünneplésére (Moszkvai tudósítónk telefonjelentése) Moszkva, az új szocialista világ hatalmas fővárosa, ünnepi díszbe öltözött. Terek, körutak, parkok fáinak zöldje, virágainak ezerszínű tarkasága gyönyörködteti a szemet. A főváros lázas ütemben készül május elseje megünneplésére. Ezer meg ezer zászlótartó díszoszlopot és transzparenst szereltek fel a város utcáin és terein. A házak falán Lenin, Sztálin és a párt, a kormány vezető férfiainak hatalmasméretű arcképei. Ünnepi díszbe öltözött a Vörös tér és sokszáz más utca és tér. A Szakszervezeti Szövetség Házának homlokzatán, a 16 szövetséges köztársaság zászlói között, Sztálin arcképe és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága májusi kiáltványának szövege. A Gorkij ueca sokemeletes lakóházainak falain, az Ohotnij Rjad és a Szovjet tér között , óriási,éjfelt grasi , konok hirdetik a háború utáni ötéves terv eddigi eredményeit. A moszkvaiak, csakúgy mint az egész szovjet nép, nagy lelkesedéssel készültek az idei május elsejére. Hiszen ez a május elseje úgyszólván előestéje a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harmincadik évfordulójának. A szovjet nép egyik legszebb hagyománya, hogy fokozott alkotó munkával készül ünnepeire. Minden vállalatnál, a falvakban és városokban egyaránt, lázas ütemben folyik a szocialista munkaverseny. Az üzemek és gyárak munkáskollektívjei nemcsak arra törekednek, hogy teljesítsék munkatervüket, hanem minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az előirányzott tervet jóval mtghalad■ ják. Ez sikerült is a moszkvaiaknak, ami elsősorban az olyan sztahanovisták érdeme, mint például a moszkvai Dinamógyár marógépkezelői, Rjadov és Kanov, akik április 1- ére már az egész évre előirányzott munkanormát elvégezték, vagyis három és fél hónap alatt teljesítették az egész évi munkát. Pantelej Semjakin, az 1. számú golyóscsapágygyár kovácsa, egy váltás alatt az előírt 2000 darab alkatrész helyett 4—5000 darabot készít el. Moszkvában mindenütt folyik az építkezés. Ez a nyolcszázesztendős világváros nagyobb és szebb, mint valaha. Iségesrégen begyógyították azokat a jelentéktelen sebeket, amelyeket a háború folyamán elszenvedett. A szovjet nép és dicsőséges hadserege megőrizte és még szebbé tette szeretett fővárosát. Új, hat-nyolc emeletes lakóházak, új gyárépületek nőnek ki a földből. De a föld alatt sem állnak tétlenül: gyors ütemben épül a földalatti vasút negyedik útvonalszakasza. A moszkvai »Metro« a nemzetközi szaktekintélyek véleménye szerint, a világ legtökéletesebb földalatti vasútja. NÉPÜNNEPÉLYEK A moszkvaiak nemcsak arról híresek, hogy önmegtagadásig menő szorgalommal és igyekezettel dolgoznak hazájuk dicsőségéért, hanem arról is, hogy szervezetten, nagyszerűen tudják kihasználni szabadidejüket is. Különösen káprázatosak a szovjet főváros népünnepélyei a nagy ünnepnapokon. Május elsején tarka díszt öltenek az uccák és terek. A Szverdlov téren a Puskán és Manyezs téren szabadtéri színpadokon a fővárosi színtársulatok, cirkuszi akrobaták, a munkásklubok kultúrgárdái és zenekarai szórakoztatják az ünneplő közönséget. A terekre néző házak homlokzatát vörösszínű karton, zöld fenyőágak és transzparensek borítják. Este fényszórók vakító fénye árasztja el ezeket a díszítéseket. Április 30-án a főváros három nagyobb terén ünnepi vásár nyílt meg. A tarka, díszes pavilonokban desszertárukat, cukorkát, ajándéktárgyakat, gyermekjátékokat, könyveket vásárolnak a moszkvaiak. A Puskin téren a régi Moszkva egyik uceájának kicsinyített mását állították ki csipkés szegélyű árkádjaival, ősorosz tornyaival és kastélyaival. Színnes lámpafüzérek bársonyos fényében táncol az ifjúság. Igazi látványosság ez, amelyet annyira szeretnek a moszkvaiak s megcsodálnak a külföldiek. A májusi nap első sugarai beragyognak Moszkva felett. Ők üdvözlik elsőnek a nagy ünnepnapot. A moszkvaiak százezrei zeneszó mellett vonulnak fel a vörösbe hurkolt utcákon, vidám énekszóval menetelnek a Vörös tér felé, ahol a Kreml falának tövében, gránit mauzóleumában alussza örök álmát a szovjet állam megalapítója, a nagy Lenin. Moszkva és az egész ország népe forró lelkesedéssel üdvözli e napon Lenin halhatatlan művének továbbépítőjét: a nagy Sztálint és dicső fegyvertársait. G. SZUSCSENKO