Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-06 / 176. szám, vasárnap

Magyar nyelvi és irodalmi főiskolai előadások Nové Zámkyban A Szlovák Egyetem pedagógiai fakultása Nové Zámkyban má­­sodfokú (ezelőtt polgári) iskolák­hoz készülő pedagógusok részére állandó tanfolyamokat tart fenn, amelyeken a folyó tanévben magyar nyelvi és irodalmi szak­ a­ra több mint harminc rendes hallgató jelentkezett. A pedagó­giai fakultás az előadásokat megindította s megtartásaikkal már dr. Sas Andor tanárt bízta meg. A rasticei (nagymagyari) ISM megünnepelte október 28-át Alig egy hónappal azelőtt alakult meg Rasticén a ČSM szervezete. Ma már olyan szépen működik, hogy színelőadással ünnepelte meg a Cseh­szlovák Köztársaság megalakulásá­nak ünnepét. A vasárnapi ünnepélyt Zentai Sán­dor tanító, Német Gyula CSM-tag magyar nyelvű, majd Csicsai Pál CSM-tag szlovák nyelvű köszöntői nyitották meg. Ezután a rasticei műkedvelők elő­adták az­­ özvegy Varga Abrisné< című egyfelvonásost. A színjátszók közt különösen Árvai Gyurka tűnt ki a hazatért fogoly és Mózes Jóska, a falusi jegyző szerepében. Megdöbbentő jelenet a fogoly Var­ga Ábris hazatérése. Az egész falu­ban már a halottnak vélt Ábris ép­pen akkor toppan haza, amikor fele­sége esküvőre készül. A jegyző már várja a párt és nem akarja megis­merni Ábrist, csak amikor az írás­sal igazolja magát, hiszi el nagy ne­hezen. Mikor aztán érdeklődik Ábris­tól, hogyan is volt ott a Szovjetben, mivel itthon nagyon rosszat beszél­nek a foglyokról, Ábris felháborodva feleli: — Rosszat? Nem úgy van az ám, ahogy itt mondják. Hazudnak. Mi­kor fogságba estem, beteg voltam. Meggyógyítottak, enni kaptunk, rá­diót hallgattunk, de még magyar új­ságot is adtak. Csakhogy az asszony, meg a gyereke mégis csak hazahúz­zák az embert. Ábris feleségét Keszöce Gizike ját­szotta meghatóan, a vőlegényt Csi­csai Palika két tanút pedig Mucska Imre és Maros Béla játszották. A szereplők közül meg kell még említenünk Barát Juliskát, aki jegyző »úr« családlányát játszotta és a Móroc Lajost a bíró szerepében. A szolgát Horváth Ferenc játszotta. Másnap október 31-én folyt le az ünnep másik része, melyen Zentai Sándor, Zentho elvtársak és Zsigó Mária elvtársnő szép beszédekben méltatták az ünnep jelentőségét. Ez­után a ČSM lelkes szavalatokkal emelték az ünnepi hangulatot. Külö­nösen kitűnt Razgyel Ilonka szlovák szavalata, Kerekes Jenő Petőfi Sán­dor című »Egy gondolat bánt engemet« versét adta elő hatásosan. Ugyancsak lelkesen szavaltak Mé­száros Cilike és Vicent Terike. Köszöntjük a rasticei CSM szerve­zetének ezt a lelkes és odaadó mun­káját. Köszöntjük Zenta Sándor elv­társ és Zsigó Mária elvtársnőnek a fáradságot, akik a rasticei CSM élén lelkes és rendíthetetlen szocia­lista hitükkel vezetik a rasticei ČSM ifjúságát a szebb, boldogabb szocia­lista jövő felé. Méry Ferenc. Tito árulásáért benzint és motorokat kap Az angol külügyminiszter he­lyettese pénteken beismerte, hogy Nagy-Britannia az Egyesült Államokkal egyetemben meg­szüntette azt a tiltó rendeletet, amely benzin és repülőmotorok Jugoszláviába szállítására vonat­­kozott. A külügyminiszter helyet­tese a továbbiak során beismerte, hogy a tilalmi rendelkezés meg­szüntetése egyúttal az angol po­litika megváltozását is jelenti. Ez alatt természetesen azt értet­te, hogy a rendelkezés, amely a Kelet-Európába szállítandó ké­szítményekre vonatkozott, már nem vonatkozik mert hisz Amerika Jugoszláviára, Jugoszláviát az angol-amerikai hadászat szem­­pontjából sztratégiai bázisnak tartja. Arra a kérdésre, vajjon az angolok a jövőben használhat­ják-e a jugoszláv repülőtereket, a külügyminiszter helyettese igenlőleg válaszolt. ÜJSZÖ őszi kertek mellett visz az út Kál­a felé. Elhagyott tökök, dinnyék hevernek a napon, vastag kígyózó száruk már hervadásnak indult és úgy tetszik, mintha a tök meg a dinnye is a szártól függetlenül önállósítani akarná magát. A vékony, erős paprika ott vöröslik rangrejtve, mintha holmi közönséges fiatal sárgarépa lenne, a kalalábé és a retek is furcsa méreteket ölt. Úgy tetszik, hogy a kertekkel valami történt, mert nagyon fáradt és megviselt a képü­k. Mindenütt a pusztulás és hervad­ás jelei lát­hatók. Itt-ott felvonulnak a libák fehér egyenruhában, fegyelmezetten mint hódítók őrcsapata, gágogásuktól visszahangzik az őszi táj. E válo­gatott őrcsapat mellett az elhízott kacsák közlegényekként hatnak. Vi­szont a méltóságos járású pulykák úgy sétálnak mint várkisasszonyok, mellettük a különböző színű tyúkok komornákként hatnak. E romantikus táj mellet úgy döcög a személyvonat, mintha konflislovak húznák. A csinosra meszelt házak, ablakukban a szerényen virító muskátlival úgy állnak ott, takarosan és tisztán, mintha munkás­kastélyok lennének. Kastély is minden egyes ház, a kerttel együtt a munkások birodalmát jel­képezi. Jogosan nevezhető minden egyes ház munkásbirodalomnak, mert keze munkájával, verejtékével emelte ő a ház falait és téglát téglára rakva úgy építette, annyi gonddal és szakértelemmel, mint fecske a maga fészkét. A fecske, ha távoli tájakról vissza­jön, gyakran romokat talál fészke helyén. így van ez Kálnán is, na­gyon sok ház a háború nyomait viseli magán. Lyukas a háztető, átázik a fal és pusztul a munkások nehezen felépített fészke. Valamit tenni kell itt sürgősen és haladéktalanul. Az első fiatalember, akivel Kál­nán találkozom, nagyon szívesen út­ba igazít sőt, pár lépésre el is kísér. Beszélgetés közben kiderül, hogy a fiatalember magyar tanítóképzőt végzett, de mert nem tudott elhelyez­kedni, tanítói pályjáról végleg le­mondott, mindjárt a felszabadulás után megtanult szlovákul. Ma a ČSM tagja és mint hivatalnok működik. A maga részéről így oldotta meg a nemzetiségi problémát, amely életé­ben sok csalódást és keserűséget oko­zott. Arra a kérdésre várjon a többi magyarnak is ezt a megoldást ajánlja, kitérő választ ad, majd meg­jegyzi, hogy ő szeretne az ÚJ SZÓ ifjúsági szemléjében egy cikket írni a CSM és a CSEMADOK együttmű­ködéséről. A fiatalembertől azzal vá­lok el, hogy cikkét szívesen lehoz­zuk, ha megfelel annak a szellemnek, amit az ÚJ SZÓ népi demokráciánk­ban képvisel. magyar gazdáknak, vajjon alakult-e náluk az Egységes Föld­műves Szövetkezet? Tartózkodó csend erre a válasz. Nos, kiderül, hogy a jelenlevőknek alig van földje, azoknak pedig, akik­nek van, bizalmatlanul az Egységes Földműves viseltetnek Szövetke­zettel szemben. Ezt már Varga Jó­zsef géplakatos mondja. Egyébként hozzáteszi, hogy véleménye szerint ide kéne jönnie egy szakembernek, aki megmagyarázná a község­ lakos­ságának a szövetkezet szükségessé­gét. Ezután, mint mindenütt, itt is pa­nasz hangzik el. E panaszokból egyet nyilvánosságra hozunk, mert úgy véljük, hogy az ügyön a község vezetősége már rég segíthetett vol­na. Egy négytagú Paksi-család la­kik Kálnán. E család házában Ka­szás József helyezkedett el a család­jával. Itt meg kell jegyeznem, hogy Kaszásnak megvan a saját há­za és a Paksi-család négy tagja egy kamrában húzódik meg. Már most Kaszás és Paksi között megegyezés jött létre, hogy Paksi megjavíttatja Kaszás házának ablakát, ajtaját és akkor Kaszás kihurcolkodik a házá­ból. Így is­­.történt, a sínylődő Paksi-család 3000 nyomorban koronát áldozott Kaszás házának a javításá­ra, de Kaszásnak esze ágában hogy saját házába hurcolkodjék. Nincs megegyezés a két család között A jegyző előtt történt rendes tanúk je­­­lenlétében, ennek ellenére a szegény Paksi-család most a tél beállta előtt nem jut jogához. Ott szorong még a kis kamrában és amíg a család egyik tagja öltözik, a másiknak kint kell várakoznia. Reméljük, hogy ez a kínos ügy mindenki megelégedésére a legrövi­debb időn belül orvoslást nyer. Sz. B. Október 28-át együtt ünnepelték Kálnán a szlovák és magyar dolgozók meg- Együttműködés Az első lépés az együttműködés felé Ká­nán már megtörtént éspedig ugyanaznap, amikor ott tartózkod­tam. Ezt a fontos lépést dobszó nem hirdette a faluban, de azért minden­ki tudomást szerzett róla, hogy a szlovák és magyar dolgozó együtt ünnepli m­eg október 28-át, köztár­saságunk megalakulásának évfordu­lóját. A téren, közvetlenül a megrongált templom mellett van a Dvorakovics vendéglő, ahol kultúrelőadásokat szoktak tartani és ezen a napon is itt gyűltek össze a szlovák és ma­gyar dolgozók, hogy együttesen ün­nepeljék meg október 28-át. A himnusz elhangzása után Stencl igazgató beszéde nyitotta meg az ün­nepet, utána Csertyánszky Mihály, a CSEMADOK elnöke előadást tar­tott. Mindkét előadó méltata októ­ber 28-a jelentőségét, majd arra is rámutattak, hogy köztársaságunk önállóságát az 1917. évi orosz forra­dalomnak köszönhetjük, amely heves és hősies harcával minden elnyomott népben felébresztette a szabadság­vágyat. Veneczi Gyula, a ROH-szervezet helyi elnöke a következőket mon­dotta: Ma közösen rendeztük ezt a szerény ünnepélyt annak emlékére és méltatására, hogy hazánk, álla­munk, a Csehszlovák Köztársaság 31 évvel ezelőtt ezen a napon alakult meg. Ez a nap a Szabadság napja és mint államünnep van számontart­va. Mi, akik itt élünk ebben a hazá­ban, szintén ünnepelünk és ígérjük, hogy köztársaságunk hű munkásai leszünk és minden igyekezetünkkel hozzájárulunk az ötéves terv minél előbbi megvalósításához. Ezzel a mai szerény ünneppel azt az őszinte óha­junkat akarjuk kifejezni, hogy le­gyen ez a föld itt mindnyájunk bol­dog és közös hazája. Éljen, virágozzon, fejlődjön a mi drága hazánk! Éljen a mi szeretett elnökünk, Kle­ment Gottwald elvtárs! E beszéd után szavalatok követ­keztek szlovákul és magyarul. A ma­gyarok ezen a napon tisztán szlovák költők magyarra fordított költemé­nyeit szavalták. Az együttműködés e forró ünnepét az Internacionálé lelkes hangjai fejezték be. Beszélgetés a CSENADOK alapító tagjaival Csertyánszky, a CSEMADOK el­nöke, a következőket mondja az ün­nepről : — Én vagyok az, aki leginkább örülni tudok annak, hogy az együtt­működés nálunk, Kál­án is meg­kezdődött. Oly nehezen indult, de mégis létrejött. Simán és szépen folyt le az ünnep, mindenkinek meg­elégedésére. Érdekes, hogy annak el­lenére, hogy a közös ünnep nem lett sem kihirdetve, sem kidobolva, még­is zsúfolt terem volt. Az ünnepélyen mind a szlovák, mind a magyar dol­gozók részt vettek. Mindez csak azt bizonyítja, hogy maga a nép, úgy magyar, mint szlovák részről igenis híve az együttműködésnek, egye­nesí lesi azt a pillanatot, hogy egy­mással kezet foghasson. Szerintem a nehézségeket, az akadályokat térségesen táplálják. Egyébként más­mai közös ünnepnek már azért is a örülök, mert október 28-ika nagy ünnepet jelent, köztársaságunk meg­alakulásának az évfordulója és ez a nap alkalmas arra, hogy országunk területén minden dolgozó összefog­jon és ünnepeljen. — Egyébként — folytatta Cser­tyánsky — nekünk a CSEMADOK keretében az a szándékunk, hogy szocialista kultúrát ápoljuk. Mi ma­a­gunk is tanulni akarunk, de különö­sen fontosnak tartjuk, hogy a fejlő­dő nemzedék szocialista szellemben nevelődjék. Ezért mi különösen fáj­laljuk azt, hogy nincs nálunk ma­gyar iskola, holott a magunk részé­ről mindent elkövettünk, hogy gyer­mekeink számára ezt lehetővé­­ te­gyük. A kérvényt benyújtottuk és most türelmetlenül várjuk a magyar iskola megvalósítását. A kérvényt eredetileg 68-an írták alá, de az alá­írások több mint ötven százalékát kihúzták és csak 32 aláírás maradt. Dehát ennyi aláírással is jár ne­künk iskola. Megnyugatom, hogy jár és hogy meg fogják kapni, mint ahogy száz és száz más község is megkapta. Veneczi Gy­ula, a ROH elnöke köz­beszól, azt állítja, hogy a CSEMA­DOK megalakítása már csak azért is jó volt, mert ezáltal egy egészsé­ges kultúrverseny fog megindulni a szlovák és magyar dolgozók között. Két hete annak, hogy a CSEMADOK indítványára a SLÜB-bal és a ROH-hal együtt egy közös koszorút vet­tek és elhelyezték az 1919-ben el­esett vörös katonák sírjára. E kö­zös munka hatása alatt a kálnai KSS külön koszorúval járult hozzá tisztelet­adó ünnephez. Este hat óra felé jár az idő, Pszorszky József szabadkozik, hogy el kell mennie harangoznia. Nemso­kára megszólal a harang és zúgása közben azt a kérdést teszem fel a — Felhívás az autósokhoz. A CSR autóklub felhívja az autó­tulajdonosokat, hogy autójukra ragasszák rá „Örök időkre a Szovjetunióval" feliratú plaká­tot, melyet a Csehszlovák-Szov­jet Baráti Szövetség adott ki és amely az összes autóklubok tit­kárságánál kapható. A CSEMADOK HÍRES DUNAJSKÁ STREDAN MEG­ALAKULT A CSEMADOK HELYI CSOPORTJA A megnyitó himnuszok után K. Beck járási népmüvelődésügyi fel­ügyelő szlovák és magyar nyelven üdvözölte az alakuló közgyűlést a népmüvelődésügyi tanács és a Matica Slovenská nevében. Hangsú­lyozta a szlovák és magyar lakos­ság testvéri együttműködésének el­engedhetetlen voltát, tekintettel kö­zös és békés építőmunkánkra, mely­nek végcélja a szocalizmus. Köz­vetlen és őszinte szavait lelkes tet­szésnyilvánítással nyugtázták. Utána a KSS járási szervezete ne­vében Fehér Gábor, a ROH képvi­seletében I. Nagy, az MNV nevében Juraj Kubík és a Sokol nevében E. Dvorak elvtársak üdvözölték a köz­gyűlést. Felszólalásuk emelte a meg­alakulás ünnepi hangulatát és ki­hangsúlyozta szolidáris jellegét. A CSEMADOK központi elnöksé­gét képviselő Fellegi István főtitkár ismertette azután ünnepi beszédében az egyesület célkitűzéseit a harcos humanizmus, a marxi-lenini-sztálini tanítások szellemében, melyek nem nemzetek, de osztályok szerint oszt­ják a társadalmat és utat mutatnak egy új világ felé, ahol megvalósul minden dolgozó örök vágya, az el­nyomatás és kizsákmányolás nélküli társadalom. A közgyűlés a helyi csoport elnö­kéül a város és járás közkedvelt, sokat szenvedett, de törhetetlenül derülátó szocialista harcosát, Mon­dok Gábort választotta meg, aki hivatalos távollétében meleghangú levélben üdvözölte a közgyűlést. Al­elnökükül Bugár Tituszt és Tölgyesi Lajost, titkárrá és pénztárnokká Po­lásdi Zoltánt és Orosz Pétert vá­lasztották meg. A közgyűlést követő kultúrest mű­sorában több tehetség tűnt ki, kü­lönösen az „özvegy Varga Abrisné" egyfelvonásos drámában, Varga Áb­ris, felesége és a bíró szerepében. Üdítő és meghatóan bájos volt a sv. m­ichali gyermekkórus első szereplé­se, amely magyar és szlovák dalo­kat adott elő. A betanítás nagy tü­relmet és szeretetet igénylő munkájá­ért Havran elvtársnőt illeti az elis­merés. Remélhető, ha a dunaszerdahelyi fiatal helyi csoport kultúrmunkájá­ban fokozottabb súlyt fektet a gon­dos és előrelátó szervezésre és az önkéntes egyesületi fegyelem kiépí­tésére, úgy az eddiginél is értéke­sebb sikereket fog elérni. A szép kultúrünnepélyt kitűnő hangulatú táncmulatság zárta be. Fontos intézkedések a német demokratikus köztársaságban A német demokratikus köztár­saság kormánya rendkívüli intéz­kedéseket eszközölt november 3-án, amellyel az ország gazdasá­gi életét kívánja szabályozni. Hár a jövő hét folyamán ruha­jegyeket bocsátanak ki, amelyek azonnal érvénybe lépnek. Decem­ber 1-től emelik az élelmiszer­fejadagokat. További rendelkezéssel a háborús hadirokkantak, emelik aggok, özvegyek és háborús kárt szenve­dettek szociális segélyeit. Otto Grotewohl bejelentette, hogy a német demokratikus köz­társaságban a legrövidebb időn belül amnesztiát fognak hirdetni. A kormány a kétéves terv má­sodik esztendeje gazdasági ter­veinek és költségvetésének elő­készítő munkálataival foglalko­zik. A tervminisztérium megbíza­tást kapott, hogy a többi érdekelt minisztériummal karöltve, még ez év decemberéig gazdasági tör­vény­tervezetet dolgozzon ki és azonnal terjessze a kormány elé. A CSEMADOK bratislavai csoportja november 6-án, vasárnap d. u. 16.30 kezdettel az októberi forradalom XXXII. évfordulójára emlékünnepélyt rendez a bratislavai Kábelgyár kultúrtermében. Erre az ünnepélyre tisztelettel meghívja a közönséget a rendezőség. Olaszországban kormányválság van Az olasz köztársasági elnök tárgyalásokat folytatott de Gas­perri miniszterelnökkel a kor­mányválsággal kapcsolatosan, amely Saragat szocialista pártja miniszteri tagjainak lemondása­­ után következett be. Politikai körökben úgy ítélik meg, hogy de Gasperri, aki to­vábbra is bizakodik a Saragat- párti minisztereknek a kormány­ba való visszatérésében, a válsá­­got úgy szeretné megoldani, hogy a megüresedett miniszteri tárcákat ideiglenesen szakembe­rekkel töltené be mindaddig, amíg a jobboldali szocialista pár­tok tárgyalásai végleg elintéződ­nének. A liberalisták ezzel szem­ben azt követelik, hogy de Gas­perri a parlamenti szokások ér­telmében adja be az egész kor­mány nevében lemondását és követelik, hogy az új kormány megalakításánál vegyék számba őket. A köztársasági párt egyetért de Gasperri kísérleteivel és ugyancsak azt állítja, hogy a fel­merült válság szakemberek be­vonásával is megoldható mind­addig, amíg a jobboldali szocia­­listák a kormányba vissza nem térnek. A köztársaságiak véle­ménye ugyanis az, hogy a jobb­oldali szocialisták végül mégis úgy döntenek, hogy támogatni fogják de Gasperri kormányát.

Next