Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-25 / 47. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1971. február 25. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXIV. ÉVFOLYAM 47. számára 50 fillér 1948. FEBRUÁR 25. Nehéz újat mondani. Immár 23-szor ünnepeljük a csehszlovákiai munkásosztály győzelmét. Évről évre elismételjük, hogy mi történt Prágában és az egész országban 1948. február 25-én. Szinte általános érvényű gyakorlattá vált, hogy az évforduló alkalmából cikkekkel idézzük az akkori eseményeket; résztvevők és szemtanúk beszélnek élményükről. A februári események fénye nem halványult el 1968-ban és 1969-ben sem. Február jelentőségére és február példájára hivatkoztunk e sorsforduló huszadik és huszonegyedik évfordulóján is. Ám ekkor már rés támadt a gondolat és a tett, a szó és a gyakorlat között. A munkásosztályt emlegettük, a munkásosztályra hivatkoztunk, közben az akkori párt- és állami vezetés egyre jobban eltávolodott a munkásosztály érdekétől. Tulajdonképpen olyan erők számára nyújtott érvényesülési lehetőséget, amely a mindannyiunk által üdvözölt 1968 januárját 1948 antifebruárjává igyekezett változtatni. Az őrségváltásra törekvők a levitézlett politikusok mellett megbukott nézeteket is felelevenítették. Gyakran azzal érveltek, hogy a mai társadalom vezetésére már nem a munkásosztály, hanem az az úgynevezett „elit" értelmiség, hivatott, £ nézet — amely tulajdonképpen a burzsoá szociológusoktól ered — sok emberben már az elmúlt években is visszatetszést váltott ki. Ma azonban még többen látják, hogy egyesek milyen hamis elméletet hangoztattak, és milyen téves úton jártak. Az 1948 óta eltelt időszak — a közben előfordult hibák ellenére is — azt bizonyítja, hogy társadalmunkban a munkásosztályt és a parasztságot alapvető kérdésekben a közös érdek és cél, a közösen végzett munka jellemzi. Erre egyebek közöt konkrét példa az is, hogy 1968 és 1989 ellenforradalmi jellegű eseményeiben sem a munkásság, sem a parasztság nem vett részt. Ma talán időszerűbb, mint bármikor hangoztatni azt is, hogy a munkásosztály vezető szerepe a szocialista társadalom viszonyai között nem csupán a politikai deklaráció kérdése, nem szubjektív szándék, vagy „dogmatikus" óhaj — ahogy ezt a revizionisták és a jobboldali opportunisták hangoztatták —, hanem a munkásság osztály helyzetéből adódó objektív tényezők szükségszerű következménye. A sok egyéb mellett a munkásosztály azért hivatott a szocialista társadalom vezetésére, mert képviseli a leghaladóbb eszméket, termeli a nemzeti jövedelem nagyobbik részét, kezében vannak az ipari termelőeszközök, amelyek meghatározzák a népgazdaság más ágainak fejlődését, leginkább az ő munkafeltételeiben, mindenekelőtt az ipari munkásság munkafeltételeiben vannak meg a kollektív érzést kialakító és általában a szocialista embert formáló tényezők, ez a legszervezettebb és legfegyelmezettebb osztály, s végül, de nem utolsósorban egyedül a munkásosztály rendelkezik forradalmi élcsapattal, marxista—leninista párttal, amely képes a tömegeket megszervezni és vezetni, helyes módszereket és a szocialista építés célkitűzéseit kidolgozni, a dolgozó nép érdekét és felemelkedését szolgáló feladatot elvégezni. Az értelmiség a társadalom életében mindig fontos szerepet játszott és játszik ma is. De sohasem képviselte és a jövőben sem képviselheti a társadalom vezető erejét. Az értelmiség a maga posztján mindenkor a termelési eszközöket birtokló uralkodó osztály érdekeinek megfelelően dolgozik. A munkásosztályként 1948 februárját — ezt erkövetően is — a hatalom átvétele után a szocialista építés szükségletének megfelelő mértékben és ütemben kineveli saját értelmiségét, részben a fizikai dolgozók képzése, részben pedig a régi értelmiségiek átnevelése révén. A szocialista rendszerben így már az új értelmiségen keresztül is a munkásosztály vezető szerepe és érdeke kap képviseletet. A munkásosztály vezető szerepe általában azt jelenti, hogy a társadalomban elsősorban munkásosztály érdeke érvényesül, a munkásság osztálycélja valósul meg. Természetesen döntő kérdés az is, hogy ez az osztály kit és hogyan vezet. Láthattuk, meggyőződhettünk róla, hogy az elmúlt években ezzel kapcsolatban is történtek visszaélések. Többek a munkásosztály nevében beszéltek, a gyakorlatban azonban a munkásosztály ellen cselekedtek: éket vertek a munkásosztály és az értelmiség, illetve a munkásosztály és a többi dolgozó réteg közé. A munkásosztály vezető szerepe eredményesen csak akkor érvényesül, ha a kommunista párt által képviselt politika képes felsorakoztatni a munkásosztály célkitűzéseinek megvalósítására mind a parasztságot és az értelmiséget, mind a nem munkás dolgozók többi rétegét. A felsorakoztatás az 1948-as februári győzelmet megelőző napokban kitűnően sikerült. Klement Gottwald ekkor ezt mondta: „Egységre és összetartásra hívok fel minden jó csehet és szlovákot, mindannyiatokat — munkásokat, parasztokat, iparosokat és értelmiségieket —, alakítsátok meg a községekben, a járásokban és a kerületekben a valamennyi párt és országos szervezet demokratikus és haladó képviselőiből a Nemzeti Front akcióbizottságait. Fojtsátok el csírájában a reakciós ügynökök minden provokációját! Legyetek egységesek, határozottak — és igazságtok győzni fog!" Az igazság valóban győzött: 1948. február 25-én Csehszlovákiában is a munkásosztály vette kezébe a hatalmat. Gottwald intése és 1948 példája ma is érvényes. BALÁZS BÉLA Kapcsolataink barátiak, őszinték Ľubomír Strougal befejezte magyarországi látogatását Miniszterelnökünk sajtóértekezlete Budapest — Szerda délután az Országházban, a minisztertanács tanácstermében befejeződtek a csehszlovák—magyar tárgyalások. Csehszlovák részről részt vett a tárgyaláson dr. Ľubomír Strougal miniszterelnök, Karel Kufka, a külügyminiszter első helyettese, František Dvorský, Csehszlovákia budapesti nagykövete, Karol Ujházy, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Vratislav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának vezetője és dr. Jan Kolár, a miniszterelnöki kabinet munkatársa. Az eszmecserén magyar részről részt vett Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Púja Frigyes, külügyminiszter első helyettese, a Vince József, az MNK prágai nagykövete, Várkonyi Péter, kormány Tájékoztatási Hivatalá anak elnöke, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Perczel László, a külügyminisztérium főosztályvezetője. A tárgyalások befejeztével közös közleményt adtak ki. Dr. Ľubomír Strougal, a Csehszlovák Köztársaság szövetségi kormányának elnöke szerdán délben találkozott a magyar sajtó képviselőivel. Dr. Várkonyi Péter, a minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke üdvözölte a csehszlovák kormányfőt, aki ezt követően a többi között elmondotta: — A kapcsolatok csehszlovák—magyar nagyon barátiak, őszinték, szívélyesek, minden területen intenzív az együttműködésünk. — Kádár elvtárssal, Fock elvtárssal és a többi elvtársakkal folytatott megbeszéléseinken részletesen tájékoztattuk magyar barátainkat Csehszlovákia jelenlegi helyzetéről. Országunk fejlődésének legutóbbi szakaszát pozitívan értékeljük. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága decemberi plénumán határozatot fogadott el, amely részletesen elemezte az elmúlt évek eseményeit, s elsősorban a legutóbbi időben bekövetkezett fejlődést. — Országunk nagy megrázkódtatásokon ment át. Érthető tehát, hogy az eredmények mellett még sok a tennivalónk, nem lehetünk önelégültek. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy vannak még olyan emberek országunkban, akik nem értik teljes mértékben a történteket. Sőt, olyanok is, akik nem kívánják a fejlődést elősegíteni, akik a szocialistaellenes fellépés élvonalában álltak, s nyilván nem békültek meg a bekövetkezett változással. Strougal elvtárs hangsúlyozta, hogy nagyra értékelik Csehszlovákiában a Magyar Szocialista Munkáspárt közelmúltban lezajlott X. kongresszusát, annak józan, reális hangját. „Mi is józanul, a reális helyzetnek megfelelően akarjuk megszabni a feladatokat, nem akarjuk szebbnek feltüntetni helyzetünket, mint amilyen a valóságban. (Folytatás a 2. oldalon) Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének meghívására 1971. február 22—24 között dr. Ľubomír Štrougal, a Csehszlovákia Köztársaság szövetségi Szociáliskormányának elnöke hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Magyarországi tartózkodása során dr. Ľubomír Strougal kormányelnököt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A látogatás alatt a két kormányelnök megbeszéléseket folytatott, amelyeken csehszlovák részről Karel Kürka, a külügyminiszter első helyettese, František Dvorský, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, Karol Ujházy, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Vratislav Vlk, miniszterelnökség külügyi főosztályának és protokoll osztályának (Folytatás a 2. oldalon) Valentyina TYERESKOVA Prágában (CSTK) • Tegnap délelőtt Prágába érkezett Valentyina Tyereskova, a Szovjet Nőbizottság elnöke. A világ első jósnője, aki a csehszlovák űrhajótanács meghívására érkezett hazánkba, részt vesz a nemzetközi nőnap alkalmával rendezett ünnepségeken. Nyikolajeva Tyereskova kíséretében tartózkodik L. G. Balahovszka, a Szovjet Nőbizottság titkára. A kedves vendégeket a ruzynéi repülőtéren Gusta FnÉíková, a Csehszlovák Nőtanács elnöke, a hazai nőmozgalom más vezető képviselőinek társaságában vörös szegfűcsokorral fogadta. Jelen voltak a KB, a CSSZBSZ képviselői, CSKP valamint politikai és közéletünk más vezető személyiségei. Világhírű honfitársnőjét ugyancsak a repülőtéren üdvözölte Sz. V. Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, aki feleségével együtt érkezett a szovjet űrhajósnő fogadtatására. FuCiková elvtársnő a fogadásnál hangsúlyozta, hogy a kedves vendégeket nagy szeretettel várják a csehszlovák nők és velük együtt az egész csehszlovák nép. Nyikolajeva Tyereskova március 4-ig tartózkodik hazánk(Folytatás a 2. oldalon) Tyeresková fogadása a repülőtéren. Képünkön: G. Fucíková és a világ első űrhajósnője. (CSTK felvétele.]