Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-19 / 143. szám, csütörtök
arjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. június 19. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA m XXXIII ÉVFOLYAM 143. szám mára 50 fillér JELENTŐS ÁLLOMÁS A KGST lefelsőbb szerve minden évben rendszeresen tanácskozik azokról a központi kérdésekről, amelyeknek az adott időszakban döntő szerepük van az egyes tagországok és az egész szocialista gazdasági közösség dinamikus fejlődéséhez szükséges szervezési és egyéb feltételek kialakításában, a gazdasági kapcsolatok fő formáinak fejlesztésében. A KGST ülésszakai esetenként olyan jelentős dokumentumokat, ajánlásokat is elfogadnak, amelyek a gazdasági és társadalmi fejlődés szükségleteiből kiindulva hosszú időre megjelölik az együttműködés alapvető céljait, feladatait. Ilyen jelentős dokumentum volt például „Az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó Komplet Program“ is, amelyet az 1971. évi XXV. ülésszak fogadott el. A Komplex Program elfogadása óta a tagországok kapcsolatai az energiahordozók, az energia és a nyersanyagok termelésében, a feldolgozó iparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, a közlekedésben, a tervezésben, a közös beruházások megvalósításában, a tudományos-műszaki fejlesztésben, a szabványosításban, a pénzügyi rendszer fejlesztésében, valamint az együttműködés jogi formáinak és normáinak kidolgozásában sokoldalúan elmélyültek. Az együttműködés komplex jellegének megfelelően a tagállamok közös társadalmi és gazdasági, tudományos-műszaki, valamint ágazati prognózisokat dolgoztak ki, amelyek elősegítették a tervezési együttműködés tökéletesítését, kedvező feltételeket teremtettek a tervek egyeztetéséhez, illetve az egyes iparágak és termékfajták együttes tervezéséhez. A KGST egyes ülésszakai a hetvenes évek folyamán a Komplex Programból kiindulva további jelentős dokumentumokat fogadtak el, amelyek új fejezeteket jelentettek a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. A XXIX. ülésszak 1975 júniusában hagyta jóvá a tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervét, amely a tervezési együttműködés új formáját képezte, s mintegy 30 nagy jelentőségű intézkedést tartalmazott. Az egyeztetett terv kü<vetlen kapcsolatba hozta a Komplex Programot a tagállamok ötéves népgazdasági terveivel, amelyek biztosították az erőforrásokat a tagállamok közös erőfeszítéseivel létesülő termelési és szállító kapacitások megépítéséhez. Ezek között szerepeltek a többnyire már befejezett, vagy befejezés előtt álló közös beruházások, mint például a Szövetség földgázvezeték, a 750 kilovoltos távvezeték Vinyica és Albertirsa között. Az említett egyeztetett terv emellett előirányozta a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztését is olyan alapvető területeken, mint például a számítástechnika és az atomenergetika, a kőolaj- és a földgázjövesztés, a konténeres szállítás, a személygépkocsik, a gördülőcsapágyak, növényvédelmi vegyszerek és szintetikus festékek gyártása. A tagországok e feladatokkal kapcsolatban 190 szakosítási és kooperációs megállapodást kötöttek, amelyek döntő hányada a gépipar területére vonatkozott. Az elmúlt évtized folyamán a világgazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása, s a tagországok belső szükségletei arra ösztönözték a KGST szerveit, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljenek az együttműködés távlati kérdéseinek. A napjainkban eszközölt beruházások hosszú időre meghatározzák az egyes országok termelési szerkezetét, ezért megfelelő összhangot kell teremteni a gazdaságfejlesztés előirányzott programjai között, legalább 10—15 évre meg kell határozni a nemzetközi munkamegosztás, a gazdasági kapcsolatok feltételeit. Ezekből a követelményekből indult ki a KGST XXX. ülésszaka is, amikor 1976-ban elhatározta a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozását. A XXXII. ülésszak 1978 júniusában három célprogramot hagyott jóvá, éspedig egyet az energetikai, a fűtő- és nyersanyagszükségletek kielégítéséről, egyet a mezőgazdasági és az élelmiszeripari együttműködés tökéletesítéséről, egyet pedig a gépipari együttműködés fejlesztéséről. Az ülésszak résztvevői külön nyilatkozatban állapították meg, hogy „E programok kidolgozása és megvalósítása újabb lépést jelent a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés fejlesztésében. Újabb lehetőségeket tárnak fel a szocializmus előnyeinek a KGST-tagállamok n黫ei javára történő jobb kihasználásához . A KGST XXXIII. ülésszaka 1979 júniusában további két célprogramot hagyott jóvá, éspedig a közszükségleti iparcikkek gyártásával és kölcsönös szállításával, valamint a közlekedés fejlesztésével kapcsolatban. Mind az öt célprogram alapvető elvi rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az említett ágazatokon belül felölelik a szükségletek fedezésére irányuló együttműködés egész rendszerét. A célprogramok alapján a tagállamok 1980 márciusáig 52 megállapodást kötöttek. A legfontosabbak közé tartozik a 4 millió kilowatt teljesítményű hmelnyickiji atomerőmű építése, valamint egy 750 kilovoltos távvezeték építése az említett atomerőmű és a lengyelországi Rzeszów között. A tagállamok megépítik továbbá a mozik takarmányipari élesztőgyárat, folytatják a geológiai feltárásokat Kuba területén, növelik a bútorszövetek szakosított gyártását, s teljesítik előirányzott feladataikat az atomerőművi berendezések gyártásában és szállításában. Az együttműködés hosszú távú célprogramjainak megvalósítása a KGST XXXIV. prágai ülésszakán elfogadott határozatokkal és ajánlásokkal együtt a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy az együttműködés negyedik évtizedében a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésével, a gyártásszakosítás és a kooperáció lehetőségeinek maximális kihasználásával, erőik egyesítésével a világgazdaság egyre bonyolultabb feltételei között is teljesíthessék a gazdaság és a társadalom teljesztésének igényes feladatait. A prágai tanácskozás ezért a KGST és a szocialista gazdasági integráció történetének egyik legjelentősebb állomását képezi. MAKRAI MIKLÓS Gustáv Husik elittárs fogadta a KGST MM ülésszakán részt vevő tagországok küldöttségvezető (CSTKJ ) Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, tegnap a prágai várban Ľubomír Strougalnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, szövetségi miniszterelnöknek, Josef Kempnýnek, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának, Václav Hálának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, szövetségi miniszterelnök-helyettesnek, az Állami Tervbizottság elnökének és Rudolf Rohlíčeknek, a KGST Végrehajtó Bizottsága elnökének, szövetségi miniszterelnök-helyettesnek jelenlétében baráti találkozón fogadta a KGST XXXIV. ülésszakán részt vevő KGST-tagországok küldöttségeinek vezetőit. A fogadáson jelen voltak: Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Sztanko Todorov, a Bolgár KP KB Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai KP KB Politikai Bizottságának tagja, a Kubai Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Edward Babiuh a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Miniszttertanácsának elnöke, Dzsam* bin Batmönd, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, a NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Ilije Verdets, a Román KP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Román Szocialista Köztársaság (Folytatás a 2. oldalon/ FOLYTATTA MUNKÁJÁT A KGST XXXIV ÜLÉSSZAKA Tovább kell mélyíteni a szocialista országok gazdasági együttműködését (ČSTKJ ) A prágai fíemnín palotában tegnap folytatta munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIV. ülésszaka. A KGST-tagországok és Jugoszlávia küldöttségei mindenekelőtt az 1981—1985. évi népgazdaság fejlesztési tervek egyeztetéséről és a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításáról, ezen belül elsősorban a termelési kooperációnak és szakosításnak, valamint a sokoldalú integrációs intézkedések tervezésének kérdéseiről tanácskoztak. A küldöttségek vezetői bet>zendeikben nagyra értékelték a KGST-nek és végrehajtó bizottságának tevékenységét, valamint a tagországok 1981—1985. évi népgazdaságfejlesztési terével egyeztetésének eredményeit. Hangsúlyozták, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) Aláírták Csehszlovákia és a Szovjetunió atomenergetikai együttműködésének programját Az 1990-ig szóló dokumentumot Ľubomír Štrougal és Alekszej Koszigin látta el kézjegyével (ČSTK) . A prágai Hrzánpalotában tegnap Ľubomír Štrougal a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök, és Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságénak tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke aláírta a két ország 1990-ig terjedő atomenergetikai együttműködési programját. a A dokumentum konkretizált a csehszlovákiai atomenergiaipar fejlesztésének feladatait, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa, a csehszlovák népgazdaság fejlesztése szempontjából kulcsfontosságúaknak nyilvánított. Az e téren kifejtett csehszlovák—-szovjet együttműködés jelentős mértékben előmozdítja fűtőanyag- és energiaiparunk céltudatos fejlesztését és az energiaellátás problémájának távlati megoldását. Az atomenergetika területén kifejtett csehszlovák—szovjet gazdasági és műszaki együttműködés sikeresen fejlődik és csehszlovák gépipar egyik legfontosabb integrációs akciója és szerkezeti változása. Iparunk 1980 után WER 440 és Folytatás a 2. oldalon/ KfPZÉÍMSffll KIÁllítja hazánk felszabadulásának tiszteletére A megnyitóünnepségen részt vett Gustáv Husák elvtárs (ČSTK) — Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnökének jelenlétében tegnap a prágai várban ünnepélyesen megnyílt a cseh és szlovák képzőművészek új alkotásaiból rendezett „Képzőművészek Csehszlovákia felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére“ című kiállítás. A tárlat anyagát, több mint 1900 képet, szobrot, grafikát és iparművészeti tárgyat csaknem 2000 művész alkotásaiból válogatták össze, s így az anyag átfogó képet ad a képzőművészek aktív hozzájárulásáról a kulturális és a társadalmi élet fejlesztéséhez. A kiállítás anyagának egy részét további 11 prágai kiállítóteremben helyezték el. A megnyitóünnepségen részt vettek még: Miloš Jakeš, CSKP KB Elnökségének póttagaja, a KB titkára, Miroslav Müller, a CSKP KB osztályvezetője, Matej Lučan szövetségi miniszterelnök-helyettes, Jaromír Obzina szövetségi belügyminiszter, Milan Klusák cseh kulturális miniszter, valamint politikai, kulturális és közéletünk más személyiségei. Josef Malejovský nemzeti művész, a Csehszlovákiai Képzőművészek Szövetségének elnöke beszédében kifejezte azt a meggyőződését, hogy a seregszemle a képzőművészek méltó hozzájárulása hazánk felszabadulásának 35. évfordulójának ünnepségeihez, s a közönségnek értékes művészi élményeket és új ismereteket nyújt. A megnyitóünnepség végén Josef Suk nemzeti művész és Josef Koďousek kamarazenekar kíséretében szimfonikus művet adott elő. Jókívánságok Nepálba (CSTKj — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök táviratban fejezte ki jókívánságait Szúrja Bahadur Thapnak, a Nepáli Királyság miniszterelnökének kinevezése alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chnoupek külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött K. B. Sahinak, Nepál külügyminiszterének. KÁDÁR JÁNOS FOGADTA VASIL BILLAHGT (CSTK) — Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására június 17— 18-án látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Magyarországi látogatása idején Óvári Miklóssal, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagjával, és Gyenes Bizottság Andrással, a központi titkárával folytatott megbeszéléseket, valamint fogadta őt Kádár János, az MSZMP KB első titkára is. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken a két testvérpárt központi bizottság képviselői eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom kérdéseiről, valamint tapasztalatcserét folytattak szocializmus építésével kapcsoalatos kérdésekről. Hangsúlyozták, hogy a CSKP és az MSZMP, valamint a két ország közötti sokoldalú együttműködés és a testvérbarátság tovább mélyül. A találkozókon jelen volt Bereusz János, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság nemzetközi osztályának vezetője, valamint Václav Moravec, hazánk budapesti nagykövete. Vasil Bilak tegnap elutazott Budapestről.