Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-25 / 121. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA MEGFONTOLT BHMZÁSPOLITIKÁT A CSSZSZK .1981—1985-ös évekre szóló gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányai az egész népgazdasági folyamat ha­tékonysága növelésének fontosságára mutatnak rá. Egyértel­műen szorgalmazzák az intenzív népgazdaság-fejlesztési ténye­zők érvényesítését, s az extenzív fejlesztés végleges leállítását. Az elmúlt időszakban népgazdaságunk számos jelentős új kapacitással gyarapodott; többek között új energetikai léte­­sítményeket, kohászati és vegyipari kapacitásokat, új közúti szakaszokat adtunk át.­­ A tüzelőanyag-energetikai bázis továbbfejlesztését folytatnunk kell, és folytatnunk kell a legfontosabb ipari objektumok építését csakúgy, mint a lakásépítést. Összességükben ezekre a feladatokra kisebb beruházási összeget fordítunk, mint az előző ötéves tervidőszakban. „Beruházáspolitikánkban — hang­­­súlyozta a CSKP XVI.­­ kongresszusán Gustáv Husák elvtárs — felújítási és korszerűsítési folyamat hatékonyabbá tételére, a termelő és nem termelő szféra anyagi-műszaki bázisának bővítésére, az elavult állóalapok és termelőrészlegek gyorsabb felszámolására van szükség. Mindez megköveteli, hogy az esz­közök nagyobb részét korszerűsítésre és felújításra fordítsuk.­­ Az új kapacitások létesítése a szocialista társadalmiunk épí­tésének első két évtizedében megfelelő beruházási gyakorlat volt. Ezt főleg az tette lehetővé, hogy a mezőgazdasági ter­melés kollektivizálása és műszaki fejlesztése eredményeképpen fokozatosan jelentős számú m­unkaerő szabadult fel, amely az új ipari létesítményekben talált munkaalkalmat. A további indok pedig az volt, hogy aránylag nagy létszámú populációs korcsoportok léptek munkaviszonyba. Köztudott azonban, hogy ezek a feltételek már nem adottak, így e szempontokból sem indokolt már a további extenzív fejlesztés. Az utóbbi években azonban óriási változásoknak lehetünk tanúi a termelési és technológiai folyamatok vonatkozásában is. Ezek a változások számunkra azt jelentik, hogy a mind tíz idáig alkalmazott termelő eszközök már elavultnak szá­mítanak , ami a hatékonyság nagyarányú csökkentésében is megnyilvánul. A korszerűsítés, az elavult technikák újjal való felcserélése, a lényegesen nagyobb munkatermelékenységű módszerek alkalmazása elengedhetetlen követelmény. A kor­szerűsítés azonban nem kíván minden esetben új üzemet, kü­lönösen akkor nem, ha a régi létesítmények, épületek még megfelelőek — mindössze az elavult termelő berendezések lecserélésére, a termelő bázis felújítására van szükség. A beruházáspolitikánkra jellemző lényeges változások, ame­lyeket a CSKP XVI. kongresszusa jóváhagyott, nem váratlan újdonságok. Már régebben szorgalmaztuk ennek a gyakorlat­nak az érvényesítését, de kevés sikerrel. Noha minden egyes termelési-gazdasági egység, vállalat jól ismerte a beruházási lehetőségeket, a munkaerőhelyzetet, újabb és újabb beruházási igényekkel álltak elő, amelyeknek a lehető legkülönbözőbb módon szereztek gyakorlati érvényt. Szükséges — hangsú­lyozta többek között a XVI. pártkongresszus jelentése —, hogy a szövetségi és a két nemzeti kormány, a tervbizottságok és a nemzeti bizottságok részéről ne engedélyezzék a gazdaság­talan beruházások megkezdését, az erők és eszközök szét­­forgácsolását. A csökkent mértékű beruházási lehetőségek, s az, hogy­­ e téren is teljes mértékben érvényesíteni kell a hatékonyság növelését, megköveteli, hogy átértékeljük az eddigi beruházási programokat és akciókat, s az eszközöket csak akkor szaba­dítsuk fel számukra, ha teljes mértékben bebizonyosodott elő­nyösségük műszaki-gazdasági szempontból. Ehhez jelentősen hozzájárulnak azok a változások is, amelyeket a komplex intézkedésekben rögzítettünk, vagyis a beruházásoknak a nye­reségtől és a termelő alapok kihasználásától való függése. Ahhoz, hogy engedélyezzék egy új beruházási akció meg­kezdését, arra is szükség van, hogy biztosított legyen a fel­épülendő kapacitás munkaerőellátása. Mivel a munkerőállo­­mány növekedése erősen korlátozott, fontos, hogy céltuda­tosan leépítsük az elavult, már nem hatékonyan termelő rész­legeket, s így jussunk újabb dolgozókhoz. Ugyanakkor azonban a meglevő kapacitások rekonstrukciójára és lehetőleg két műszakos üzemeltetésére kell törekednünk. Néhány ágazatban az illetékeseknek tudatosítaniuk kell, hogy a beruházáspolitikában szükség van bizonyos különbség­tételre. Kétségtelen, hogy a tüzelőanyag-energetikai beruházási akciókat állami eszközökből kell finanszírozni, s hogy e téren túlsúlyban lesznek az új építkezések, de más ágazatokban a figyelmet mindenekelőtt a korszerűsítésre és a felújításra kell irányítani. Persze, a többi ágazat is megkapja a terv által részére megszabott beruházási eszközöket, de nem kap meg mindent, amit akar. Ezzel kapcsolatban kell ismét felhívni a figyelmet a komplex intézkedéseknek arra a részére, amely­ben a termelési-gazdasági egységeknek feladatul adja a saját beruházási alapok képzését, s azt, hogy szükségleteik nagyobb részét ezekből fedezzék. Beruházáspolitikánkban az eddiginél teljesen más szellem­nek kell érvényesülnie. A társadalmi fontosságú beruházási akciókon (tüzelőanyag-energetikai bázis fejlesztése, lakásépí­tés) kívül olyan területekre kell összpontosítani az eszközöket, amelyek a befektetett összeget gyorsan és többszörösen vissza­térítik kiváló minőségű, magas műszaki színvonalú, keresett termékeik értékesítése révén. A beruházási eszközök csök­kentésének a kivitelezők munkájában is le kell csapódnia. A befejezetlen beruházások csökkentésére kell összpontosíta­niuk erejüket, s fel kell hagyniuk azzal a káros gyakorlattal, hogy csak a számukra előnyös akciókat vállalják. A beruházáspolitika minden népgazdaságban nagyon érzé­keny terület. A jelenlegi helyzet elengedhetetlenül megköve­teli, hogy alapelveit mindenütt következetesen megtartsák. Egyetérteni az alapelvekkel és az ellenkezőjét cselekedni — tár­sadalomellenes tett. Joggal hangzott el a XVI. pártkongres­­­szuson: „A beruházási feladatok teljesítése fegyelmet, és min­den végrehajtója részéről nagy felelősségtudatot követel meg. Rp A KŐSÓI­ SAS ITEÉE ELEKEITEK Nagygyűlés a dél-szlovákiai mezőgazdasági munkások sztrájkjának 50. évfordulóján. (Tudósítónktól) — A CSKP hatvanéves történetében szá­mos jelentős évfordulót tar­tunk nyilván. Ezek egyike 1931. május 25-e, a ikosúti vé­res hétfő, a dél-szlovákiai me­zőgazdasági munkások vér­be fojtott sztrájkja. Az esemény 50. évfordulójára nagy­gyűlésen emlékezte­k ton Kosúton (Košúty),szomba­t délelőtti órákban koszo­rúzá­si ünnepséget tartottak. A galántai járási pártbizottság küldöttsége Ondrej Sáling ve­zető titkárral az élén, a járá­si nemzeti bizottság küldött­sége Alexander Bollo elnökkel az élén, valamint a falusi párt­­szervezet, a Nemzeti Front helyi társadalmi szervezetei­nek képviselői, a kossúti ese­mények résztvevői megkoszo­rúzták Major István mellszob­rát. Ugyancsak koszorút he­lyeztek el a csendőrterror há­rom hősi halottja, Zsabka Sán­dor, Turzó István és Gyevát János szimbolikus sírhelyénél. A környék dolgozóinak ezrei gyűltek egybe a délutáni órákban megrendezett nagy­gyűlésre. A had épülete előtt emelt díszemelvényen el­foglalta helyét az SZLKP KB küldöttsége Ján Janikkal, a KB Elnökségének tagjával, KB titkárával az élén. A nyu­­­gat-szlovák­iai pártbizottság küldöttségét Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai pártbizott­ság vezető titkára vezette. Je­len volt Anatolij Alekszanidno­­vics Ovszjanyikov, a unió, valamint Hrabe« Szovjet­István, az MNK bratislavai főkonzulá­tusának konzulja. A nagygyűlésen részt vettek a galántai, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a­­ nyitrai, a trnavai, a komáromi (komár­­no), a Bratislava-vidéki és az érsekújvári (Nové Zámky) já­rás küldöttségei s a kosúti sztrájk résztvevői is. A csehszlovák himnusz el­hangzása után Ondrej Sáling üdvözölte az egybegyűlteket, majd Ján Jannik mondott ünne­pi beszédet. Megemlékezett az ötven év előtti véres pünkösd hőseiről, Major István kommu­nista képviselőről, méltatta a sztrájknak munkásmozgal­munkban betöltött jelentős szerepét, a­­z SKP hatvan év alatt megtett útját. Hangsú­lyozta, hogy az eltelt időszak alatt észlelt fejlődés, a szo­cialista társadalom építésében elért eredmények Kosút lakos­ságának életszínvonalában is tükröződnek. Beszédének befejeztével Ja­nik elvtárs leleplezte a kosúti forradalmi események tisztele­tére emelt emlékművet (Emil Venkov szobrászművész és Pe­ter Gál építész alkotását), majd Július Pántik Vojtech Mi­­cálik: Kosút című versét mondta el. A nagygyűlés az Internacio­nálé hangjaival ért véget. (urbán) A kosúti sztrájk részvevői emlékművének leleplezése Ján Géci felvétele A NEMZETI FRONT JELÖLTJE Bíznak benne Amikor elindultam, hogy felkeressem Galla Ilonát, még csak néhány személyi adatát ismertem. A nevét, azt, hogy az udvardi (Dvory nad Zitavou) Auróra Egységes Földművesszövetkezetben dolgozik s hogy a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője­löltje. Amikor néhány órával később ott ültem vele szem­ben a munkahelyén, azt is láttam, hogy fiatal nőről van szó. Akiben most felmerül a kérdés, vajon egy huszonéves ember eleget tud-e tenni az ilyen magas fórum képviselő­jével szembeni követelmé­nyeknek, azoknak előre bo­csátom, hogy talpraesettsége, tettrekészsége biztos előfel­tétele, hogy eleget tegyen majd az elvárásoknak. A fentebb említett jellem­beli tulajdonságaira hosszabb beszélgetés derített fényt. Miről beszélgettünk? Az élet­(Folytatás a 2. oldalon) ý*--'''-í...v:v (Gyökeres György felvétele) HÉTFŐ BRATISLAVA • XXXIV. ÉVFOLYAM 121. szám • • Ára 50 fillér 1981. május 25. üdvözlő táviratok , (ČSTK) — Gustáv köztársaságunk elnöke Husálk, üdvöz­lő Bin táviratot intézett Husszein Táléihoz, a Jordán Hasi­­mita Királyság királyához or­szága nemzeti ünnepe alkal­mából. Ebből az alkalomból Lubo­­­mír Štrougal szövetségi mi­niszterelnök is táviratot kül­dött Mudar Badran miniszter­­elnöknek. Bohuslav Chn­oupek külügy­miniszter pedig Marván Kasim külügyminisztert köszöntötte táviratb­án. * * * — Gustáv Husák köztársasá­gi elnök a Szudáni Demokra­tikus Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából táviratban kö­szöntötte Dzsafar Nimeri tábornagyot.Muhammed • t •­táv Köztársaságunk elnöke, Gus­Husák táviratban fejezte ki jókívánságait Roberto Edu­ardo Viola elnöknek az Ar­gentin Köztársaság nemzeti ünn­­­epe a­lka­lm­á­bó­l. Ľubomír Štrougal bécsi tárgyalásai (ČSTK) — Ľubomír štrougal, a szövetségi kormány elnöke tegnap rövid munkalátogatásra Bécsbe érkezett. A schwechati repülőtéren Brwtno Kreisky osztrák szövetségi kancellár­ fogadta, a­kinek a meghívására kerül sor a látogatásra. Ľubo­mír Štrougal bécsi útjának­ célja a csehszlovák—osztrák­ kapcsolatok további elmélyíté­se lehetőségeinek áttekintése az európai enyhülési folyamat folytatása érdekében. Tegnap délután sor került az első miniszterelnöki tárgya­lásokra Hazánk miniszterelnöke már 1977-ben találkozott az osztrák kancellárral Bécsben, majd 1979-be­n 2 i d­loc­hov­icébe 111 A CSKP küldöttsége Ulánbátorba utazott (ČSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldött­sége Miloš Jakoinak, a CSKP­ KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével Ulánbá­torba utazott, ahol részt vesz a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusán. A­ delegáció tová­bb tagjai: Ma­rie Kabrhelová, a CSKP KÖ Titkárságának tagja, és Vladi­mír Žižka, a CSKP KB osztály­vezető-helyettese. Csehszlovák—kubai külügyminiszteri találkozó (ČSTK) — Bohuslav Chftou­pek csehszlovák külügyminisz­ter Isidoro Malmierca kubai kollégájának meghívására teg­nap baráti látogatásra Kubába érkezett. A Ruzynói repülőtéren Bo­huslav Chíroupeket Stanislav Svoboda külügyminiszter-he­lyettes és a Külügyminiszté­rium további vezető dolgozói búcsúztatták. Jelen volt Eladio Aguiar Rodriguez hazánk ku­bai ideiglenes ügyvivője. A csehszlovák külügyminisz­tert megérkezését követően a havannai repülőtéren Isidoro Malinierca külügyminiszter és további külügyminisztériumi képviselőik fogadták. Tegnap délután Havannában meg­kezdőd­tek a csehszlovák— kubai külügyminiszteri tárgya­lások, amelyek napirendjén a két ország közötti kapcsolatok további elmélyítésének lehető­ségei szerepelnek a következő időszakban.

Next