Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-12-30 / 52. szám

-----------------------------------------------------------► IPARSZERŰ MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS Horváth György a borjak egész­ségéért is felel (Hajdú András felvétele) MEGVALÓSULT ÁLMOK Ha nem okvetlenül az elsz elnökével akartunk volna beszélgetni, dolgunkat gyorsan elvégezhettük volna. Csémi József azonban sehogy sem tudott időt szakítani számunkra, hiszen éppen egy szovjet és NDK-ból szak­emberekből álló küldöttséget fogadott, így hát abban egyeztünk meg, hogy másnap ismét ellátogatunk a Nemes­­ócsai (Zemianská Ok­a) Egységes Földműves Szövetke­zetbe. Ám Csémi elvtárs a következő napon is csak délután állhatott rendelkezésünkre, mivel délelőtt a komá­romi (Komárno) járási pártbizottság elnökségének ülésén vett részt. Tanácsára visszaérkezéséig megtekintettük a gazdaságot, amely a járásban a kiválók közt is a legkivá­lóbb. Elsősorban korszerű istállójuk, azaz tehénfarmjuk érde­kelt bennünket, mely a maga nemében országos viszony­latban is egyedülálló. Építését a szövetkezet építőbrigádja végzi a kommunista Beke Béla vezetésével, méghozzá kiváló minőségben. A bejáratnál két komondor futott elénk. A kapu őre is nyomban előjött a számára épült különálló helyiségből. A portán átjutva megcsodáltuk az öltözőket, majd a szociá­lis helyiségeket, zuhanyozókat. Ugyanabban az épületben van az ebédlő, az automata mosógéppel felszerelt munka­ruhatisztító, az állatorvosok helyisége és a gyógyszerrak­tár. Aki először jár ott, aligha tud szabadulni a gondolattól, hogy igenis, az állattenyésztésben dolgozók munkakörül­ményei is vonzóvá tehetők. A szociális épületből kilépve füvesített udvaron jutottunk el az istállókba. A fűmagot még az istállók átadása előtt elvetették. Igen, hisz az építkezés még tulajdonképpen nem fejeződött be. Az istálló hatalmas sportcsarnokra emlékeztet. A fejés egy forgószínpadszerű berendezésen történik, ahová egyenként érkeznek a tehenek. Ebben az istállóban a szarvasmarhának bizonyos „intelligenciára“ van szüksége. Vagyis feltételes reflexeik is szerephez jutnak. Amíg a forgószínpadszerű alkalmatosság egyszer körbe jár a tehénnel, addigra már el is végezte dolgát a fejőgép, amely magától kikapcsol, s a jószág visszaindul helyére. A tej pedig csőrendszeren közvetlenül a hűtőbe jut. Belépünk az elletőistállóba, ahol 153 tehén van. Ezeket két ember gondozza. Az egyik állatgondozó Szlávik Sán­dor, aki ottjártunkkor éppen a tehenek nyakán kis foltban lenyírta a szőrt. Erre azért van szükség, mert mint mondta, másnap oltani fogják az állatokat. Naponta általában három borjú jön világra az istállóban. A borjakat a köldökzsinór elvágása után azonnal elviszik az anyától. Ugyanabban az istállóban külön sorokban helyezték el az üszőket, az ellésre váró, illetve az ellés után levő és újból az inszeminálás előtt álló teheneket. Minden darab szarvasmarha egy boxban áll. Közvetlenül az ellés előtt az elletőboxok egyikébe vezetik át a tehenet. Ezek valamivel szélesebbek a többinél. Minden egyes jószág fejénél egy kis tábláról leolvashatók az adatok. Az egyik tehén 1979. szeptember 21 -én született, s az elléstől már csak napok választják el. Kalauzunk az istállókban a fiatal Horváth György techni­kus, aki a gadóci (Hodovce) mezőgazdasági szakközépis­kolát végezte el, s feladata az állategészségügyi gondos­kodás, az ellésekkel való törődés. Tíznapos korukig a bor­jak egészségével is törődik. Belépünk abba a helyiségbe, ahol a borjakat külön­­külön ketrecekben helyezték el.­­ Amelyik borjú nem felel meg a fajtakövetelményeknek, kiselejtezzük. A bikák tíznapos korukban hizlaldába kerül­nek. Tenyészbikák nevelésével a fajnemesítő gazdaságok foglalkoznak. Horváth elvtárs nemrégen dolgozik a nemesócsai szö­vetkezetben. Korábban sertéstenyésztő volt. Munkahe­lyére Komáromból jár ki, de az a terve, hogy családjával együtt Nemesócsára költözik. Munkaideje reggel hét óra­kor kezdődik. Megtekintettük a szövetkezet központi szerelőműhelyét is. A szerelőcsarnok tágas és világos. A szembetűnően példás rendben tartott műhely közepén kiemelkedő helyen áll a műhelyvezető üvegfalból készült helyisége, amely engem leginkább hajók fedélzetén levő parancsnoki hídra emlékeztet, s ahonnan állandóan szemmel tarthatja, hol mi történik. Idejönnek a javítók aláíratni alkatrészigénylései­ket a műhely vezetőjével, Csémi elvtárssal, akit a környéken jól ismernek, hiszen nemzetgyűlési képviselő, s aki már több mint egy évtizede áll a közös gazdaság élén, nemcsak arról beszélgettünk el, amit már megvalósítottak, hanem arról is, ami csak a jövő­ben válik valósággá. - A közeljövőben átadjuk az 5. termelési pavilont is, s akkor ezer férőhelyessé válik a farm - mondja. Tapaszta­lataink igen kedvezőek, hisz a tejtermelés ebben az évben hirtelen megnövekedett. Az év végére elérjük a 4200-4300 litert tehenenként. A borjúelhullás a telepen csupán 1,5 százalékos. S ami különösen fontos: megoldódott a tele­pen a tömegtakarmány raktározása és csökkent a veszte­ség. Mintegy 800-900 vagon tömegtakarmányt, silókukori­cát, répaszeletet a helyszínen tárolunk. Egy évi üzemelés után beváltnak látszik a technológia, csupán apró újítá­sokra volt szükségünk. Például megnagyobbítottuk a bor­jak ketreceit. Gondjaikra térve először a sertéstenyésztést említi. Azt, hogy a meglevő épületek már elavultak. Nem felelnek meg a zoohigiéniai követelményeknek, sem a munka kulturált­ságának. Ezért a megüresedett régi tehénistállókat anya­sertések tartására alakítják át. Egyet már át is építettek, utána egy másik következik. A kettőben együtt 310-320 anyadisznót helyeznek el. Eddig öt elavult épületben tartottak kocákat. Később a régi sertésólak egy részét lebontják. Terveikről beszélve nem tudja leplezni lelkesedését, amikor a már épülő szociális központra terelődik a szó. - Egy tömb már készül - tájékoztat. - Ebben lesz az ifjúsági klub és a nyugdíjasok klubja, a konyha és a szövet­kezeti dolgozók ebédlője. Egyelőre ugyanis a Jednotából hordjuk a szövetkezetbe az ebédet. Ebédlőhelyiségünk az elsz épületében is van. Az új szociális létesítményben fiataljaink örömére fúvószenekarunk is kap majd egy helyiséget. Egyelőre ideiglenes teremben gyakorol. Ter­mészetesen egy termet a hagyományoknak szentelünk majd. A helyi magyar iskola Petőfi Sándor Pionírcsapata és a szlovák iskola pionírjai gyűjtik a munkásmozgalmi emlékeket. A forradalmi emlékszobában a mezőgazdaság fejlődését is be szeretnénk mutatni. A könyvtárat is az új épületben helyezzük majd el. A szövetkezetnek főleg szakkönyvtára lesz. Községünkben épül egészségügyi központ, de el szeretnénk érni hogy a szövetkezet szociá­lis központjában az efsz dolgozóinak külön orvosi rende­lője legyen. A mostani épület mellé később nagy üléster­met is akarunk építeni. A fejlődés a szövetkezetben és a községben egyaránt szembetűnő. Kivált azok tudatosítják ezt, akik jól emlékez­nek a régi időkre is. - Egyik alkalommal nyugdíjasainkat kivittük határnéző­be - mondja Csémi elvtárs. - Megnézték a korszerű öntözőberendezéseket, s a fejük felett elrepülő permetező repülőgépet. Ha most dolgozhatnánk, mondták többen is, mennyivel más lenne. A mezőgazdaság korszerűsítése az emberek munkáját megkönnyíti és olcsóbbá, kulturáltabbá teszi, de az ipar­­szerű termelési mód megköveteli tőlük, hogy felnőjenek a feladatokhoz. Vagyis állandóan tanulniuk kell. - Tavaly több mint húsz emberünk szerzett szakmun­kás-bizonyítványt. Dolgozóink közül bizony sokan a tél folyamán iskolapadban ülnek. A legutóbb végzettek állat­tenyésztők lettek. Az előző esztendőben pedig harmincan gépesítő szakmunkás-bizonyítványt szereztek. Évente kilenc-tíz az iskolai tanulmányait befejező fiatalt szerződte­tünk a szövetkezetbe. A mezőgazdaság a jövőben minden területen szakembereket fog igényelni. Mi ennek biztosítá­sában az elsők közt akarunk lenni. Nem is okoz gondot az efsz-nek az utánpótlásról való gondoskodás.Pedig a környéken bőven akad munkalehe­tőség. Például helyben van cipőgyár, kendergyár. A járási székhely sincs messze.­­ Segítjük a családi házak építőit, stabilizációs kölcsönt adunk. Ezzel azt is elérjük, hogy az itt dolgozók termelői, nem pedig csak fogyasztói lesznek a zöldségnek és a gyümölcsnek. A szövetkezetnek több mint 800 tagja és 590 állandó dolgozója van. A kommunisták négy alapszervezetben tevékenykednek. Az alapszervezetek elnökei és a szövet­kezet elnöke is egyben tagjai az üzemi pártbizottságnak. A kommunistákat arányosan osztották szét az egyes munkahelyekre, bár a legtöbbet a gépesítésben dolgoz­nak. Az alapszervezetek és a gazdasági vezetők igen sok jó ötletet és hasznos figyelmeztetés kapnak a pártcsopor­toktól. Néhány adatot hadd említsünk meg a 3580 hektár szántóterületen gazdálkodó essz eredményeiből. Például azt, hogy az utóbbi négy évben a gabonatermesztésben hektáronként átlagban 6 tonnás hozamot értek el. Ez idén persze a búza hektárhozama csak 5 tonna volt. Az is figyelemreméltó, hogy egy-egy hektárról átlagban 52 tonna húst és több mint száz liter tejet adnak le. Eredményeik még jobbak lehetnének, ha nem okozna gondot számukra a vegyszerellátás és bizonyos gépek hiánya. A szövetkezt dolgozói terveinek, sőt álmainak egy része határozottan megvalósult. További merész céljaik valóra váltása felé pedig a legjobb úton haladnak. FÜLÖP IMRE A kommunisták számára a marxizmus-leni­­nizmus alapjainak elsajátítása megkönnyíti a hazai és a nemzetközi politikai és gazdasági események belső összefüggéseinek megértését. Persze, szó sincs arról, hogy az ifjúkommunista már a tagfelvételkor törvényszerűen és végérvényesen rendelkezik e tulajdonságokkal. Ezt csak hatékony eszmei-politikai neveléssel érhetjük el. Ezt a tényt messzemenően tudatosítják a Rozs­nyói (Roznava) Politikai Nevelés Háza dolgozói. Arra törekszenek, hogy a járási pártkonferencia határozatát két százalékkal túlteljesítsék és 1985- ben a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemén a felsőfokú képzettséget a járás kommunistáinak már mintegy tíz százaléka megszerzi.­­ A mennyiség persze nem mehet a minőség rovására, sőt éppen fordítva, a XVI. pártkongres­­­szus határozataival összhangban az oktatás szín­vonalának és hatékonyságának állandó növelését is célul tűztük ki - mondta Pavol Piljan pártoktató, a politikai nevelés háza dolgozója, a Marxizmus­­-Leninizmus Esti Egyetem vezetője. Részeletezve munkájuk céljait még elmondta, hogy a korábbiakhoz képest fokozottabb gondot fordítanak az alsóbb fokú pártoktatásra. Az ott folyó munka ugyanis jelentős mértékben meghatározza, hogy a tervekkel összhangban felvehetnek-e több hallgatót az esti egyetemre, olyanokat, akik megfe­lelő elméleti alapokkal rendelkeznek. Az esti egye­tem öt osztályából kettő kihelyezett, így a hallgatók számára az utazás kevesebb gondot okoz, és a részvételt a korábbiaknál is szigorúbban megkö­­­­vetelhetik. Minden egyes esetben, ha a hallgató távolmarad az előadásról, vagy a szemináriumról a pártalapszervezetnek igazolnia kell, és a második hiányzás után már írásban figyelmeztetik az alap­szervezet vezetőségét. Az eredmény megnyugtató, hiszen a tavalyi átlagosan tíz százalékos hiányzást sikerült a felére csökkenteni.­­ A hallgató jelenléte az előadáson és a szemi­náriumon a hatékonyság egyik elengedhetetlen feltétele, de legalább ennyire fontos, hogy ott érté- SZÍNVONALASAN HATÉKONYAN FOKOZOTT KÖVETELMÉNYEK A PÁRTOKTATÓKKAL SZEMBEN kis ismereteket szerezzen, tehát az előadó pártok­tatói küldetését magas színvonalon lássa el. Ezért támasztunk fokozott követelményeket az oktatókkal szemben - hangsúlyozta az esti egyetem vezetője.­­ Szavai igazolására mindenekelőtt az 1981-82- es pártoktatási évben bevezetett újdonságot emlí­tette. Továbbfejlesztve a hospitációs tevékenység eddigi formáit, már nemcsak a politikai nevelés háza dolgozói és a kollégák hallgatják végig pártok­tató társuk előadását, figyelik szemináriumi munká­jának formáit, hanem a járási pártbizottság elnöksé­gének tagjai is rendszeresen ott vannak az egyes előadásokon és szemináriumokon. A járási pártbi­zottság képviselőjének jelenléte mind az előadóra, mind a hallgatókra ösztönzően hat.­­ További jelentős eredmény, hogy sikerült haté­konyabbá tennünk a pártoktatók csoportjainak munkáját. Az esti egyetemen előadóinknak egyne­gyedét foglalkoztatjuk, és ezek négy, nyolc-tizenkét tagú csoportokban tevékenykednek. A csoportokon belül az általános ismeretek és tapasztalatok köl­csönös kicserélésén túl minden egyes esetben a soron következő előadást is megbeszélik. Mégpe­dig nemcsak a tananyagot, hanem az oktatás pedagógiai és pszichológiai vonatkozású kérdéseit és a segédeszközök felhasználásának lehetőségeit is. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezekre a konzul­tációkra mindig sor kerül, még akkor is, ha az előadó már megfelelő pártoktatói gyakorlattal ren­delkezik előadók mellé egy fiatalt is beosztottunk, olyat, aki csak most készül pártoktatói hivatására. Azzal, hogy rendszeresen részt vesz mesterének előadásain, közvetlenül tanulmányozhatja a külön­böző pedagógiai módszerek alkalmazását. A pártkongresszus és a járási konferencia hatá­rozatai egyaránt hangsúlyozzák az oktatás tan­anyagának összehangolását a járás, az üzemek és a lakóhelyek konkrét feladataival. Rozsnyón a Poli­tikai Nevelés Háza dolgozói ilyen vonatkozásban is példás munkát végeznek. Tudják, tudatosítják, hogy a követelmény puszta hangoztatása kevés, az ügy érdekében tenni kell. És tesznek is. Többek között úgy, hogy a pártoktatók nyári előkészítésén és az elméleti szemináriumokon túlmenően havon­ta tájékoztatót adnak ki. Ebben az előadók komplex képet kapnak a járás életéről, megismerik a legfris­sebb gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális vonatkozású adatokat és felhasználhatják előadá­saikban. A helyi problémákkal kiegészített előadá­sok kedvezően befolyásolják a pártoktatás haté­konyságát és messzemenően hozzájárulnak a XVI. pártkongresszus határozataiból adódó járási fel­adatok tejesítéséhez. EGRI FERENC ÚJ SZÓ 1981. XII. 30

Next