Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-09 / 158. szám, szombat

9 HÍREK -VÉLEMÉNYEK Keddre maradt a foglalkoztatási törvény (Új Szó-tudósítás) Több mint egy órával a meghirdetett kezdés után folytatódott tegnap a parlament plená­ris ülése. Még a délelőtt folyamán jó­váhagyták a honatyák a gazdasági verseny védelméről szóló kormány­előterjesztést, amelynek az egyenlő gazdasági versenyfeltételek megte­remtése a célja. "Hasonló gyorsasággal fogadták el a találmányokról szóló törvényt is, amelynek lényege, hogy augusztus 1-jétől megszűnik a felfe­dezések pénzbeli jutalmazása. A fog­lalkoztatási törvény módosításáról kedden szavaznak csak, amikor a par­lament folytatja munkáját. (gagyor) Együttélés: Koalíció -személyi feltételekkel (Új Szó-tudósítás) A Magyar Pol­gári Párt küldöttségével előre közöl­tük, hogy a közös listára nem kerül­hetnek fel olyanok, akik a korábbiak­ban az Együttélés-MKDM politikája ellen léptek fel - jelentette ki Duray Miklós, az Együttélés elnöke pártja tegnapi rendkívüli sajtóértekezletén. Szerinte magának az MPP-nek kell el­döntenie, kik ezek a személyek, de egy kérdésre válaszolva azt is hozzá­tette, hogy az MPP vezetőinek nem kell helyet kapniuk a listán. Fehér Miklós szerint a hármas koalícióval­­ kapcsolatban Losoncon megfogalma­zott feltételek továbbra is érvényesek, és amennyiben az Országos Tanács mai, deáki ülése nem dönt másképp, tárgyalóküldöttségük továbbra is csak­­ az adott feltételeken belül mozoghat. A táblatörvénnyel kapcsolatban Duray Miklós elmondta, hogy szerin­te a korábbi javaslat megbuktatásában szerepet játszó képviselőik jó szolgá­latot tettek Szlovákiának, mert a csü­törtökön elfogadott törvény közelebb van az Európa Tanács ajánlásaihoz. Duka Zólyomi Árpád alelnök szerint komoly kompromisszumkészséget mutattak és reméli, hogy helyi nép­szavazások által még több község ke­rül fel a magyarul is megjelölhető községek listájára. -tuba- Fogaš támogatta volna... (Új Szó-információ) Amint arról már tegnap tájékoztattuk olvasóin­kat, Ľubomír Fogaš (DBP), Szlová­kia ET-beli képviselője, a parlamen­ti közgyűlés alelnöke kétszeri fel­szólítás után sem csatlakozott a táb­latörvény aláíróihoz. Tegnap alkal­munk volt megkérdezni tőle, hogy miért. íme válasza: Az az általános gyakorlat, hogy a törvényt, ha képvi­selői indítványként terjesztik be, előbb aláírják a képviselők s azután terjesztik csak be az elnöknek. Hihe­tetlen, hogy ebben a parlamentben négy éven keresztül ez fordítva tör­tént.­­ Előbb beterjesztettek egy tör­vényt, s csak azután keresték meg a képviselőket, hogy támogatják-e azt. Ha nem lettem volna a táblatörvény előkészítése idején távol, s alkal­mam lett volna bekapcsolódni az előkészítési folyamatba, úgy igye­keztem volna nagyobb kompro­misszum elérésére, és minden bi­zonnyal alá is írtam volna a terveze­tet - mondta Ľubomír Fogaš, aki vá­laszolt azon kérdésünkre is, hogy miért nem vett részt csütörtökön a szavazáson. Azt mondta, eredetileg szerdán volt napirendre tűzve a táb­latörvény. S akkor a parlamentben volt. Ám csütörtökre volt egy régeb­ben tervezett vidéki utazása, amit már nem lehetett elhalasztani. Azt mondta, frakciójuk tudtával és en­gedélyével volt távol. (G. A.) I. kiadás Lapzárta: IZAit (Folytatás az 1. oldalról) ban és a Pravdában is. Ragaszkod­tunk a ma használatos megjelölések­hez, amiben sok állítólagos szakem­ber igyekezett belebeszélni. Úgy ér­zem, a névsor elfogadható. Ám amennyiben bármely település mó­dosítani szeretne a jegyzékben sze­replő megjelölésen, úgy ezt helyi népszavazással megteheti. A refe­rendum akkor érvényes, ha a válasz­tásokra jogosult lakosság több mint 50 százaléka részt vesz, eredménye pedig akkor pozitív, amennyiben a népszavazáson résztvevők több mint 80 százaléka a megjelölés változásá­ra voksol. Ezzel blokkolni akartuk egyes szervezetek, szerveződések törekvését, hogy transzkripciós megoldásokat vigyenek keresztül. A lakosság 20 százaléka az ilyen igye­kezeteket meg tudja akadályozni. • A jegyzék nem tartalmazza a szlovák történelmi személyiségekről elnevezett, zömében magyarlakta községeket.­­ A miértre tárgyalópartnereink nem tudtak érdemi választ adni. Egyesek azt mondták, hogy deho­nesztálnák ezen történelmi szemé­lyiségek emlékét. Ez annyira nevet­séges érv, hogy nem is érdemes vele foglalkozni. Személyes vélemé­nyem: a kormánykoalíció fogcsikor­gatva nyelte le ezt a törvényt, de pszichikai visszahatásként akartak adni nekünk egy pofont. A tizenhat község kimaradása ilyen pofonnak tekinthető. • Ezen községek határában tehát nem kerülhetnek ki a magyar megje­lölések?­­ De igen, amennyiben a lakosság népszavazás útján így dönt. Mi java­solni fogjuk a népszavazást. Oko­sabb lenne az ilyen referendumokat a választások utánra hagyni. De nem zárom ki azt sem, hogy amennyiben a választásokban egy hasonló össze­tételű kormány jönne létre, és mi is erőteljesen bekerülünk a parlament­be, úgy megegyezünk a törvény no­vellizálásában, s nem kell népszava­zásokat tartani a községekben. • Van-e garancia arra, hogy a népszavazás eredményét senki sem­ változtatja meg, vagy nem hagyja fi­gyelmen kívül?­­ A község nevének megváltozta­tása esetén a kormány mondja ki a végső szót. A községek kétnyelvű megjelölésére ez azonban nem vo­natkozik. Tehát ha a lakosság az ilyen megjelölések mellett dönt, úgy ez az állami szervekre kötelező ér­vényűvé válik. • A törvény 3. paragrafusának 3. bekezdése megszabja, hogy az 1867 és 1918, illetve az 1938 és 1945 kö­zötti módosított neveket népszava­zással nem lehet visszaállítani.­­ Úgy érzem, ez a bekezdés elsősorban propagandisztikus célok­ból került a törvénybe. Hogy Mečia­réknak és az SZNP pártolóinak bizo­nyítani lehessen, hogy nem a magya­rosítás és a Horthy-korszak alatt szü­letett nevekről van szó. Ez a megkö­tés a mi esetünkben semmit sem je­lent. Csak az új megjelölésekre vo­natkozik, amelyek nem szerepelnek a jegyzékben, de népszavazás útján meg akarják azokat változtatni. Te­hát nem érinti a szlovák történelmi személyiségekről elnevezett közsé­geket sem. • Mikor lép hatályba a törvény?­­ A kihirdetés napján. A kor­mánykoalíció nagyon félt attól, hogy amennyiben augusztusban vagy szeptemberben, tehát a választások előtti amúgy is feszült időszakban megkezdenék a magyar helységne­vek elhelyezését, úgy fizetett provo­kátorok járnák be Dél-Szlovákiát. Ezért született a döntés, hogy a táb­lák elhelyezésére november 1-je után kerül sor. Addig a belügymi­nisztériumnak módosítania kell a közúti forgalomról szóló rendeletet, és el kell készíteni a közel hárome­zer táblát. GÁGYOR ALÍZ ÚJ SZÓ­ Kétnyelvű helységnévtáblák A táblatörvény visszhangja Guta Hágához fordul Mint köztudott, a parlament csütörtöki ülésén elfogadta az ún. táblatörvényt, azzal a kitétellel, hogy a szlovák történelmi szemé­lyiségekről elnevezett községek népszavazás útján kérhetik, hogy feltüntethessék a község magyar nevét. Tegnap felkerestünk né­hány érintett községi hivatalt, hogy megtudjuk, kívánnak-e élni a népszavazás lehetőségével. Rákóczi István, a párkányi városi hivatal vezetője: Nálunk már volt egy referendum, amelyben nem is a Párkány, hanem Parkan nevet kér­tük. Hogy lesz-e még egy szavazás, erre most nem tudok válaszolni. A polgármester még reggel elutazott Pozsonyba, úgyhogy a tegnapi par­lamenti ülés eredményeiről még nem beszéltünk, így csak a saját vé­leményemet mondhatom el. Az iga­zat megvallva, a múltkori tapaszta­latok alapján nekünk már elment a kedvünk az egésztől. Mi az itteni szlovákságtól nem akarunk elvenni semmit, azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy legyen-e Štúrovo, vagy ne, csak azt szeretnénk, hogy a szlo­vák felirat alatt feltüntethessük a magyar nevet is. Harsányi Imre, Gúta polgármes­tere: - Mi már 1992-ben tartottunk népszavazást, ahol egyértelműen Gúta mellett döntött a község. A la­kosság 64 százaléka eljött szavazni, s ennek 96 százaléka Gúta mellett szavazott. A másik dolog az, hogy Gúta nem Kollárovo, nem két 1-lel írják, tehát nem Kollárról nevezték el. Inkább Kerekesfalunak, vagy Bognárfalvának felelne meg. Úgy tudom, hogy a népszavazás eredmé­nye öt évig érvényes, tehát nincs szükség újabb szavazásra. A Bel­ügymnisztérium már kérte tőlem még egyszer, de szerintem egy és ugyanarról nem lehet minden évben szavazni. Ez nevetséges volna. Én az 1992-es népszavazás eredménye­it fogom felhasználni, és a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulok abban a pillanatban, mihelyt Szlová­kiát felveszik az Európa Tanácsba. Addig nincs értelme, mert mi már végigjártuk az alkotmánybíróságot, az új miniszteri hivatalt, és nincs semmi eredménye. Az 1992-es sza­vazás arról szólt, hogy Kolárovót el kell törölni, és Gúta legyen Gúta. Papp Lajos, Taksony polgármes­tere: Mindenképpen szeretnénk a község nevét magyarul is feltüntet­ni. Amint már többször fel is tüntet­tük, de mindannyiszor eltávolították vagy átfestették a Matúškovo alá he­lyezett magyar nyelvű névtáblát. Nem tudom, hogy falunkat is azok közé sorolták-e, amelyek nem írhat­ják ki magyarul a község nevét, de amennyiben bele­tartozunk, min­denképpen népszavazást fogunk ki­írni. Meggyőződésem, hogy a sza­vazás sikeres lenne, hiszen a község lakosságának 68 százaléka magyar nemzetiségű, 1400 szavazópolgá­runk többsége magyar. Biztos va­gyok benne, hogy nagyobb részük osztja a most elmondott véleménye­met. (gaál) 1994. JULIUS 12. Bölcs döntésre van szükség (Folytatás az 1. oldalról) Bugár Béla a továbbiakban hoz­zátette, meglepetéssel tapasztalták, hogy egy nappal később, tehát teg­nap a kétoldalú megbeszélés során az Együttélés megbízottai ismét személyes feltételekhez kötötték­­ a jelöltállítás kérdését.­­Konkrétan kimondták, hogy azok a személyek, akik bármiféle aktivitást fejtettek ki a komáromi nagygyűlés ellen, ne kerülhessenek fel a jelölőlistára. Bugár Béla szerint ez egyértelmű káderezés, amivel az MKDM nem érthet egyet. A továbbiakban rámu­tatott: - Tudatosítani kell, hogy a hármas koalíció meghiúsulása sok­kal nagyobb veszélyt jelent a szlo­vákiai magyarság parlamenti kép­viseletére nézve, mint 1992-ben, mivel ezúttal nemcsak a baloldal folytat kemény kampányt a magyar­lakta vidékeken, hanem más szlo­vák pártok is versengenek a ma­gyar választók szavazataiért. Nem elégedhetünk meg azzal a cél­kitűzéssel, hogy bejussunk a parla­mentbe. Nekünk arra kell töreked­nünk, hogy az eddiginél hatható­sabban képviseltessük a szlovákiai magyarságot. Bízom abban, hogy az Együttélés Országos Tanácsá­nak ülésén a szlovákiai magyarság érdekeinek megfelelő, bölcs döntés születik- szögezte le Tóth Károly, az MPP alelnöke értetlenségét fejezte ki az elmaradt hármas tárgyalás miatt. - Csütörtök éjszakába nyúló tanácskozásunk befejeztével ugyanis azzal váltunk el, hogy lényegében a tárgyalások végére jutottunk, már csak a­ pártok közti hosszú távú együttműködést és a töredékszavazatok elosztásá­nak kérdését kell tisztáznunk. Az Együttélés elnöke leszögezte, hogy ha a pártok közti együttműködés­ben pénteken megállapodunk, ak­kor a hármas koalíció megkötése elől minden akadály elhárul. Arra a kérdésünkre, hogy lesznek-e sze­mélyi feltételeik, mind az MKDM, mind az Együttélés elnöke nemmel felelt - jelentette ki Tóth Károly, majd elmondta, hogy hétfőn 10 órára az MPP újabb háromoldalú tárgyalást kezdeményezett a hely­zet tisztázására.­­ Az MKDM meg­ígérte, hogy eleget tesz a felkérés­nek. Remélem, hogy hasonló vá­laszt kapunk az Együttéléstől is. (horváth) Stop az ásatásoknak - egyelőre (Folytatás az 1. oldalról) nek. A szervezet értékelése szerint a döntés a jogállami törvények betar­tását jelzi. Az RMDSZ egyúttal úgy véli, hogy a román kabinet részéről ez nem politikai, hanem csupán köz­igazgatási állásfoglalás. A magya­rok szervezete ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy az RMDSZ azért kény­szerült politikai küzdelemre, mert válaszolnia kellett a kolozsvári pol­gármester sorozatos provokációira. Iliescu román államfő nyugalom­ra intő felhívást adott ki. Az elnök sajnálatosnak és nemkívánatosnak nevezte, hogy az RMDSZ a nemzet­közi szervezeteket is értesítette a szerinte nem valódi problémákról. Ehhez csak annyit: a felhívás Ilies­cura vall, aki Marosvásárhely fekete márciusáért is a magyarokat tette fe­lelőssé. Kolozsvárott a tegnapi nap is igen feszült volt. A lakosság tiltakozó csoportjainak jelenléte a reggeli órákban Funarékat megakadályozta abban, hogy hozzákezdjenek az ása­tásokhoz. A helyi rendőrség beidézte az RMDSZ ottani vezetőit, és előre nem engedélyezett tüntetés, közrend­bontás címén személyenként 50 000 lejes büntetést rótt ki rájuk. Miután a magyar vezetők nem voltak hajlan­dók a pénzbírság kifizetésére, a dél­utáni órákban a rendőrség kereste fel őket az RMDSZ székházában. Az éles vita után megegyezés született arról, hogy az érintett RMDSZ-ve­zetők július 15-ig bírósághoz fordul­nak jogorvoslásért. A kolozsvári helyzetről a tegnapi nap folyamán bőséges tájékoztatást adtak ki a nemzetközi hírügynöksé­gek, s egyöntetűen a Funar vezette szélsőséges erőket tették felelőssé a feszült helyzet kialakulásáért. A kora esti órákig Kolozsvárott nem történt semmiféle incidens, de a munkagé­pek még nem hagyták el a város főte­rét. KOKES JÁNOS A bosnyákok elfogadják a béketervet (Folytatás az 1. oldalról) mára hajtaná a vizet" - nyilatkozta Alija Izetbegovics, a muzulmánok vezetője, s hasonló véleményen van Harisz Szilajdzsics, a szarajevói kor­mány elnöke, aki szerint a legújabb javaslatban „a kedvező elemek túl­súlyba kerültek ". Ma Milosevics elnök is úgy mérte fel, hogy most már véget kell vetni a háborúnak, „az emberek pusztulását meg kell akadályozni", valamint „minden mást politikai eszközzel le­hetséges rendezni". Mindehhez bi­zonyára hozzájárult azt is, hogy Ko­zirev orosz külügyminiszter Belgrád­ban kilátásba helyezte, a Boszniában élő etnikumok a későbbiekben csat­lakozhatnak anyaországukhoz. Eb­ben a pillanatban ez ugyan csak ígé­ret, hiszen a nemzetközi összekötő csoport Bosznia-Hercegovina jelen­leg érvényes határait tartotta elfo­gadhatónak, de az is világos, amennyiben a muzulmán-horvát fö­derációnak a távlatban engedélyezik a konföderációs kapcsolatot Horvát­országgal, akkor ez a jog megilleti a szerbeket is. A genfi csomagtervről a harmadik fél, Zágráb úgy vélekedik, hogy „nem igazságos, de reális". A kérdőjel tehát Karadzsics, akinek vissza kell adnia a meghódított terü­letek több mint egyharmadát, bár más szempontból nézve a hasznos háborúzás receptje a következő: fog­lalj el valamennyivel több területet, mint amennyi szükséges, s a kompro­misszumos megoldás során majd megtarthatod belőle azt, amit igazán akartál. A Clinton-kormányzatot most belülről éppen emiatt érte ke­mény bírálat, hiszen Amerika for­málisan is támogat egy olyan javas­latot, amely meghagyja a szerbeknek azokat a városokat, amelyekben et­nikai tisztogatást végeztek. A New York Times Prijector példáját hozza fel, ahonnan az ENSZ háborús bűnökkel foglalkozó bizottságának múlt havi adatai szerint a szerbek 52 811 muzulmán és más nemzetiségű lakost üldöztek el vagy öltek meg, s most végleg szerb kézre kerül. Ezt a szépséghibát Charles Redman, a kontaktcsoport amerikai tagja úgy próbálta megmagyarázni, hogy „át kellett ugornunk ezt az erkölcsi hi­dat, hogy a béke szélesebb érdekeit szolgálhassuk". A szerbeknek egészen más erkölcsi hidakat kell maguk mögött hagyni­uk. A Borba vezércikke ezek közül kettőt emel ki. Az egyik a „fe­lelősség a nemzet és a történelem előtt" demagógiája, a másik pedig az eddig alkalmazott elv, miszerint a pillanatnyi győztes még nem akar békét. SINKOVITS PÉTER

Next