Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)
1994-07-09 / 158. szám, szombat
9 HÍREK -VÉLEMÉNYEK Keddre maradt a foglalkoztatási törvény (Új Szó-tudósítás) Több mint egy órával a meghirdetett kezdés után folytatódott tegnap a parlament plenáris ülése. Még a délelőtt folyamán jóváhagyták a honatyák a gazdasági verseny védelméről szóló kormányelőterjesztést, amelynek az egyenlő gazdasági versenyfeltételek megteremtése a célja. "Hasonló gyorsasággal fogadták el a találmányokról szóló törvényt is, amelynek lényege, hogy augusztus 1-jétől megszűnik a felfedezések pénzbeli jutalmazása. A foglalkoztatási törvény módosításáról kedden szavaznak csak, amikor a parlament folytatja munkáját. (gagyor) Együttélés: Koalíció -személyi feltételekkel (Új Szó-tudósítás) A Magyar Polgári Párt küldöttségével előre közöltük, hogy a közös listára nem kerülhetnek fel olyanok, akik a korábbiakban az Együttélés-MKDM politikája ellen léptek fel - jelentette ki Duray Miklós, az Együttélés elnöke pártja tegnapi rendkívüli sajtóértekezletén. Szerinte magának az MPP-nek kell eldöntenie, kik ezek a személyek, de egy kérdésre válaszolva azt is hozzátette, hogy az MPP vezetőinek nem kell helyet kapniuk a listán. Fehér Miklós szerint a hármas koalícióval kapcsolatban Losoncon megfogalmazott feltételek továbbra is érvényesek, és amennyiben az Országos Tanács mai, deáki ülése nem dönt másképp, tárgyalóküldöttségük továbbra is csak az adott feltételeken belül mozoghat. A táblatörvénnyel kapcsolatban Duray Miklós elmondta, hogy szerinte a korábbi javaslat megbuktatásában szerepet játszó képviselőik jó szolgálatot tettek Szlovákiának, mert a csütörtökön elfogadott törvény közelebb van az Európa Tanács ajánlásaihoz. Duka Zólyomi Árpád alelnök szerint komoly kompromisszumkészséget mutattak és reméli, hogy helyi népszavazások által még több község kerül fel a magyarul is megjelölhető községek listájára. -tuba- Fogaš támogatta volna... (Új Szó-információ) Amint arról már tegnap tájékoztattuk olvasóinkat, Ľubomír Fogaš (DBP), Szlovákia ET-beli képviselője, a parlamenti közgyűlés alelnöke kétszeri felszólítás után sem csatlakozott a táblatörvény aláíróihoz. Tegnap alkalmunk volt megkérdezni tőle, hogy miért. íme válasza: Az az általános gyakorlat, hogy a törvényt, ha képviselői indítványként terjesztik be, előbb aláírják a képviselők s azután terjesztik csak be az elnöknek. Hihetetlen, hogy ebben a parlamentben négy éven keresztül ez fordítva történt. Előbb beterjesztettek egy törvényt, s csak azután keresték meg a képviselőket, hogy támogatják-e azt. Ha nem lettem volna a táblatörvény előkészítése idején távol, s alkalmam lett volna bekapcsolódni az előkészítési folyamatba, úgy igyekeztem volna nagyobb kompromisszum elérésére, és minden bizonnyal alá is írtam volna a tervezetet - mondta Ľubomír Fogaš, aki válaszolt azon kérdésünkre is, hogy miért nem vett részt csütörtökön a szavazáson. Azt mondta, eredetileg szerdán volt napirendre tűzve a táblatörvény. S akkor a parlamentben volt. Ám csütörtökre volt egy régebben tervezett vidéki utazása, amit már nem lehetett elhalasztani. Azt mondta, frakciójuk tudtával és engedélyével volt távol. (G. A.) I. kiadás Lapzárta: IZAit (Folytatás az 1. oldalról) ban és a Pravdában is. Ragaszkodtunk a ma használatos megjelölésekhez, amiben sok állítólagos szakember igyekezett belebeszélni. Úgy érzem, a névsor elfogadható. Ám amennyiben bármely település módosítani szeretne a jegyzékben szereplő megjelölésen, úgy ezt helyi népszavazással megteheti. A referendum akkor érvényes, ha a választásokra jogosult lakosság több mint 50 százaléka részt vesz, eredménye pedig akkor pozitív, amennyiben a népszavazáson résztvevők több mint 80 százaléka a megjelölés változására voksol. Ezzel blokkolni akartuk egyes szervezetek, szerveződések törekvését, hogy transzkripciós megoldásokat vigyenek keresztül. A lakosság 20 százaléka az ilyen igyekezeteket meg tudja akadályozni. • A jegyzék nem tartalmazza a szlovák történelmi személyiségekről elnevezett, zömében magyarlakta községeket. A miértre tárgyalópartnereink nem tudtak érdemi választ adni. Egyesek azt mondták, hogy dehonesztálnák ezen történelmi személyiségek emlékét. Ez annyira nevetséges érv, hogy nem is érdemes vele foglalkozni. Személyes véleményem: a kormánykoalíció fogcsikorgatva nyelte le ezt a törvényt, de pszichikai visszahatásként akartak adni nekünk egy pofont. A tizenhat község kimaradása ilyen pofonnak tekinthető. • Ezen községek határában tehát nem kerülhetnek ki a magyar megjelölések? De igen, amennyiben a lakosság népszavazás útján így dönt. Mi javasolni fogjuk a népszavazást. Okosabb lenne az ilyen referendumokat a választások utánra hagyni. De nem zárom ki azt sem, hogy amennyiben a választásokban egy hasonló összetételű kormány jönne létre, és mi is erőteljesen bekerülünk a parlamentbe, úgy megegyezünk a törvény novellizálásában, s nem kell népszavazásokat tartani a községekben. • Van-e garancia arra, hogy a népszavazás eredményét senki sem változtatja meg, vagy nem hagyja figyelmen kívül? A község nevének megváltoztatása esetén a kormány mondja ki a végső szót. A községek kétnyelvű megjelölésére ez azonban nem vonatkozik. Tehát ha a lakosság az ilyen megjelölések mellett dönt, úgy ez az állami szervekre kötelező érvényűvé válik. • A törvény 3. paragrafusának 3. bekezdése megszabja, hogy az 1867 és 1918, illetve az 1938 és 1945 közötti módosított neveket népszavazással nem lehet visszaállítani. Úgy érzem, ez a bekezdés elsősorban propagandisztikus célokból került a törvénybe. Hogy Mečiaréknak és az SZNP pártolóinak bizonyítani lehessen, hogy nem a magyarosítás és a Horthy-korszak alatt született nevekről van szó. Ez a megkötés a mi esetünkben semmit sem jelent. Csak az új megjelölésekre vonatkozik, amelyek nem szerepelnek a jegyzékben, de népszavazás útján meg akarják azokat változtatni. Tehát nem érinti a szlovák történelmi személyiségekről elnevezett községeket sem. • Mikor lép hatályba a törvény? A kihirdetés napján. A kormánykoalíció nagyon félt attól, hogy amennyiben augusztusban vagy szeptemberben, tehát a választások előtti amúgy is feszült időszakban megkezdenék a magyar helységnevek elhelyezését, úgy fizetett provokátorok járnák be Dél-Szlovákiát. Ezért született a döntés, hogy a táblák elhelyezésére november 1-je után kerül sor. Addig a belügyminisztériumnak módosítania kell a közúti forgalomról szóló rendeletet, és el kell készíteni a közel háromezer táblát. GÁGYOR ALÍZ ÚJ SZÓ Kétnyelvű helységnévtáblák A táblatörvény visszhangja Guta Hágához fordul Mint köztudott, a parlament csütörtöki ülésén elfogadta az ún. táblatörvényt, azzal a kitétellel, hogy a szlovák történelmi személyiségekről elnevezett községek népszavazás útján kérhetik, hogy feltüntethessék a község magyar nevét. Tegnap felkerestünk néhány érintett községi hivatalt, hogy megtudjuk, kívánnak-e élni a népszavazás lehetőségével. Rákóczi István, a párkányi városi hivatal vezetője: Nálunk már volt egy referendum, amelyben nem is a Párkány, hanem Parkan nevet kértük. Hogy lesz-e még egy szavazás, erre most nem tudok válaszolni. A polgármester még reggel elutazott Pozsonyba, úgyhogy a tegnapi parlamenti ülés eredményeiről még nem beszéltünk, így csak a saját véleményemet mondhatom el. Az igazat megvallva, a múltkori tapasztalatok alapján nekünk már elment a kedvünk az egésztől. Mi az itteni szlovákságtól nem akarunk elvenni semmit, azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy legyen-e Štúrovo, vagy ne, csak azt szeretnénk, hogy a szlovák felirat alatt feltüntethessük a magyar nevet is. Harsányi Imre, Gúta polgármestere: - Mi már 1992-ben tartottunk népszavazást, ahol egyértelműen Gúta mellett döntött a község. A lakosság 64 százaléka eljött szavazni, s ennek 96 százaléka Gúta mellett szavazott. A másik dolog az, hogy Gúta nem Kollárovo, nem két 1-lel írják, tehát nem Kollárról nevezték el. Inkább Kerekesfalunak, vagy Bognárfalvának felelne meg. Úgy tudom, hogy a népszavazás eredménye öt évig érvényes, tehát nincs szükség újabb szavazásra. A Belügymnisztérium már kérte tőlem még egyszer, de szerintem egy és ugyanarról nem lehet minden évben szavazni. Ez nevetséges volna. Én az 1992-es népszavazás eredményeit fogom felhasználni, és a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulok abban a pillanatban, mihelyt Szlovákiát felveszik az Európa Tanácsba. Addig nincs értelme, mert mi már végigjártuk az alkotmánybíróságot, az új miniszteri hivatalt, és nincs semmi eredménye. Az 1992-es szavazás arról szólt, hogy Kolárovót el kell törölni, és Gúta legyen Gúta. Papp Lajos, Taksony polgármestere: Mindenképpen szeretnénk a község nevét magyarul is feltüntetni. Amint már többször fel is tüntettük, de mindannyiszor eltávolították vagy átfestették a Matúškovo alá helyezett magyar nyelvű névtáblát. Nem tudom, hogy falunkat is azok közé sorolták-e, amelyek nem írhatják ki magyarul a község nevét, de amennyiben beletartozunk, mindenképpen népszavazást fogunk kiírni. Meggyőződésem, hogy a szavazás sikeres lenne, hiszen a község lakosságának 68 százaléka magyar nemzetiségű, 1400 szavazópolgárunk többsége magyar. Biztos vagyok benne, hogy nagyobb részük osztja a most elmondott véleményemet. (gaál) 1994. JULIUS 12. Bölcs döntésre van szükség (Folytatás az 1. oldalról) Bugár Béla a továbbiakban hozzátette, meglepetéssel tapasztalták, hogy egy nappal később, tehát tegnap a kétoldalú megbeszélés során az Együttélés megbízottai ismét személyes feltételekhez kötötték a jelöltállítás kérdését.Konkrétan kimondták, hogy azok a személyek, akik bármiféle aktivitást fejtettek ki a komáromi nagygyűlés ellen, ne kerülhessenek fel a jelölőlistára. Bugár Béla szerint ez egyértelmű káderezés, amivel az MKDM nem érthet egyet. A továbbiakban rámutatott: - Tudatosítani kell, hogy a hármas koalíció meghiúsulása sokkal nagyobb veszélyt jelent a szlovákiai magyarság parlamenti képviseletére nézve, mint 1992-ben, mivel ezúttal nemcsak a baloldal folytat kemény kampányt a magyarlakta vidékeken, hanem más szlovák pártok is versengenek a magyar választók szavazataiért. Nem elégedhetünk meg azzal a célkitűzéssel, hogy bejussunk a parlamentbe. Nekünk arra kell törekednünk, hogy az eddiginél hathatósabban képviseltessük a szlovákiai magyarságot. Bízom abban, hogy az Együttélés Országos Tanácsának ülésén a szlovákiai magyarság érdekeinek megfelelő, bölcs döntés születik- szögezte le Tóth Károly, az MPP alelnöke értetlenségét fejezte ki az elmaradt hármas tárgyalás miatt. - Csütörtök éjszakába nyúló tanácskozásunk befejeztével ugyanis azzal váltunk el, hogy lényegében a tárgyalások végére jutottunk, már csak a pártok közti hosszú távú együttműködést és a töredékszavazatok elosztásának kérdését kell tisztáznunk. Az Együttélés elnöke leszögezte, hogy ha a pártok közti együttműködésben pénteken megállapodunk, akkor a hármas koalíció megkötése elől minden akadály elhárul. Arra a kérdésünkre, hogy lesznek-e személyi feltételeik, mind az MKDM, mind az Együttélés elnöke nemmel felelt - jelentette ki Tóth Károly, majd elmondta, hogy hétfőn 10 órára az MPP újabb háromoldalú tárgyalást kezdeményezett a helyzet tisztázására. Az MKDM megígérte, hogy eleget tesz a felkérésnek. Remélem, hogy hasonló választ kapunk az Együttéléstől is. (horváth) Stop az ásatásoknak - egyelőre (Folytatás az 1. oldalról) nek. A szervezet értékelése szerint a döntés a jogállami törvények betartását jelzi. Az RMDSZ egyúttal úgy véli, hogy a román kabinet részéről ez nem politikai, hanem csupán közigazgatási állásfoglalás. A magyarok szervezete ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ azért kényszerült politikai küzdelemre, mert válaszolnia kellett a kolozsvári polgármester sorozatos provokációira. Iliescu román államfő nyugalomra intő felhívást adott ki. Az elnök sajnálatosnak és nemkívánatosnak nevezte, hogy az RMDSZ a nemzetközi szervezeteket is értesítette a szerinte nem valódi problémákról. Ehhez csak annyit: a felhívás Iliescura vall, aki Marosvásárhely fekete márciusáért is a magyarokat tette felelőssé. Kolozsvárott a tegnapi nap is igen feszült volt. A lakosság tiltakozó csoportjainak jelenléte a reggeli órákban Funarékat megakadályozta abban, hogy hozzákezdjenek az ásatásokhoz. A helyi rendőrség beidézte az RMDSZ ottani vezetőit, és előre nem engedélyezett tüntetés, közrendbontás címén személyenként 50 000 lejes büntetést rótt ki rájuk. Miután a magyar vezetők nem voltak hajlandók a pénzbírság kifizetésére, a délutáni órákban a rendőrség kereste fel őket az RMDSZ székházában. Az éles vita után megegyezés született arról, hogy az érintett RMDSZ-vezetők július 15-ig bírósághoz fordulnak jogorvoslásért. A kolozsvári helyzetről a tegnapi nap folyamán bőséges tájékoztatást adtak ki a nemzetközi hírügynökségek, s egyöntetűen a Funar vezette szélsőséges erőket tették felelőssé a feszült helyzet kialakulásáért. A kora esti órákig Kolozsvárott nem történt semmiféle incidens, de a munkagépek még nem hagyták el a város főterét. KOKES JÁNOS A bosnyákok elfogadják a béketervet (Folytatás az 1. oldalról) mára hajtaná a vizet" - nyilatkozta Alija Izetbegovics, a muzulmánok vezetője, s hasonló véleményen van Harisz Szilajdzsics, a szarajevói kormány elnöke, aki szerint a legújabb javaslatban „a kedvező elemek túlsúlyba kerültek ". Ma Milosevics elnök is úgy mérte fel, hogy most már véget kell vetni a háborúnak, „az emberek pusztulását meg kell akadályozni", valamint „minden mást politikai eszközzel lehetséges rendezni". Mindehhez bizonyára hozzájárult azt is, hogy Kozirev orosz külügyminiszter Belgrádban kilátásba helyezte, a Boszniában élő etnikumok a későbbiekben csatlakozhatnak anyaországukhoz. Ebben a pillanatban ez ugyan csak ígéret, hiszen a nemzetközi összekötő csoport Bosznia-Hercegovina jelenleg érvényes határait tartotta elfogadhatónak, de az is világos, amennyiben a muzulmán-horvát föderációnak a távlatban engedélyezik a konföderációs kapcsolatot Horvátországgal, akkor ez a jog megilleti a szerbeket is. A genfi csomagtervről a harmadik fél, Zágráb úgy vélekedik, hogy „nem igazságos, de reális". A kérdőjel tehát Karadzsics, akinek vissza kell adnia a meghódított területek több mint egyharmadát, bár más szempontból nézve a hasznos háborúzás receptje a következő: foglalj el valamennyivel több területet, mint amennyi szükséges, s a kompromisszumos megoldás során majd megtarthatod belőle azt, amit igazán akartál. A Clinton-kormányzatot most belülről éppen emiatt érte kemény bírálat, hiszen Amerika formálisan is támogat egy olyan javaslatot, amely meghagyja a szerbeknek azokat a városokat, amelyekben etnikai tisztogatást végeztek. A New York Times Prijector példáját hozza fel, ahonnan az ENSZ háborús bűnökkel foglalkozó bizottságának múlt havi adatai szerint a szerbek 52 811 muzulmán és más nemzetiségű lakost üldöztek el vagy öltek meg, s most végleg szerb kézre kerül. Ezt a szépséghibát Charles Redman, a kontaktcsoport amerikai tagja úgy próbálta megmagyarázni, hogy „át kellett ugornunk ezt az erkölcsi hidat, hogy a béke szélesebb érdekeit szolgálhassuk". A szerbeknek egészen más erkölcsi hidakat kell maguk mögött hagyniuk. A Borba vezércikke ezek közül kettőt emel ki. Az egyik a „felelősség a nemzet és a történelem előtt" demagógiája, a másik pedig az eddig alkalmazott elv, miszerint a pillanatnyi győztes még nem akar békét. SINKOVITS PÉTER