Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-16 / 215. szám
KÖZÉLET 2019. szeptember 16. | www.ujszo.com 2 I Bugár: A történetünk még nem ért véget DEMECS PÉTER Pozsony: A Híd szombati közgyűlésén Bugár Béla, a Híd elnöke újra kiállt a Smarral és az SNS-szel kötött koalíció mellett, és felvázolta a magyar összefogás esélyeit is. A pártelnök szerint még nincs minden veszve, az összefogás mozgalom mögött azonban Világi Oszkárt sejti. Bugár szombati sajtótájékoztatóján a magyar pártok összefogásával kapcsolatban megismételte, hogy az együttműködéshez mindig két fél kell. Elismerte, hogy az MKP küldöttségével nagyon korrekt tárgyalásokat folytattak, ám egyszerűen nem tudtak megegyezni, bár az együttműködésre a pártelnök szerint továbbra is van lehetőség. „A mi listánk nyitott, ha az MKP úgy gondolja, hogy tesz egy próbát, mi nagyon fogunk örülni. Persze a rendelkezésre álló helyekből fokozatosan egyre kevesebb van” - fűzte hozzá Bugár. A Híd elnöke nem tart attól, hogy újabb szlovákiai magyar szavazókat megszólító pártok jönnek létre, kitért azonban arra is, hogy sokáig az ő pártját kötötték össze Világi Oszkárral, ám ez szerinte nem volt igaz. Újságíróknak nyilatkozva közvetve utalt arra is, hogy a dunaszerdahelyi nagyvállalkozó áll az Összefogás mozgalom hátterében. Az Összefogás reagált a pártelnök szavaira, elutasítják és összeesküvés-elméletnek tartják a vádat. „A Híd elnöke nem tudja elképzelni, hogy egy új politikai kezdeményezés mögött ne álljon gazdasági érdek, ám ez csak a feltehetően saját magából kiinduló Bugár Béla problémája.” Tapasztalat és kritika A pártelnök szerint a Híd az elmúlt tíz évben elsősorban arra törekedett, hogy összekösse az embereket és a különböző társadalmi csoportokat, „így volt ez az elmúlt négy évben is, ebben a kormányban is. Igen, sokan vannak olyanok, akik máig nem tudták megbocsátani, hogy ennek a kormánynak a tagja vagyunk. És azt is ki kell mondani, hogy ezért a döntésért a mai napig komoly árat fizetünk. Kritikusaink azt mondják, hogy elvesztettük az értékeinket, hogy kiüresedtünk, hogy haszonlesők vagyunk” - mondta Bugár. Meggyőződése azonban, hogy a Híd mindig is felelősségteljesen állt a politikához, még akkor is, ha az nem volt népszerű. A Híd elnöke szerint kritizálni lehet, de arra senki nem tud válaszolni, milyen lett volna a helyzet, ha a párt nem lép be ebbe a kormányba. „Mi lett volna aztán? Előrehozott választás? Lehet. És aztán? Meddig tartott volna az ki? Addig választottunk volna újra és újra, amíg meg nem unjuk?” - kérdezte beszédében Bugár. Továbbá hangsúlyozta, mennyi mindent sikerült a kormánynak elérnie, mint például a munkanélküliség csökkentését, a minimálbér és az átlagbér növekedését. „Tapasztalt politikusok vagyunk, tudjuk, hol kell a legtöbbet változtatnunk azért, hogy élhető ország legyünk. Melyek azok a területek, amelyekről korábban mindenki megfeledkezett és elhanyagolt. Ilyen terület például a bíróságoké, ahol több reformlépést hajtottunk végre, hogy gyorsabb és igazságosabb döntések születhessenek. De említhetném a magáncsőd reformját és a régi tartozások befagyasztását, amivel az eladósodott embereken tudtunk segíteni” - mondta a párt tagjainak Bugár. Bugár a Híd eredményei között említette a párizsi klímaegyezmény tető alá hozását, a PET-palackok visszaválthatóságát, a kisiskolák megmentését és az óvodai hely kiharcolását is minden gyermek számára. Megemlítette az R2-es és az R7- es gyorsforgalmi út építését, a kisebbségi alap működését, de azt is, hogy kikerültek a falvak elé és a vasútállomásokra a kétnyelvű táblák. Népszerűség, mások hibái „Még egyszer hangsúlyoznám a kritikusainknak: hatalmas felelősséget vettünk magunkra a döntésünkkel. És kétlem, hogy bármely más párt elég tökös lett volna ahhoz, hogy ebbe belemenjen, akár a népszerűsége csökkenése árán is. Igen, én is látom, hogy a mi pártunkat támadják minden hibáért” - állítja Bugár. A Híd elnöke nehezményezi, hogy mások hibáiért a Hidat hibáztatják. „Nem mi vagyunk Kocner haverjai, de ezzel is minket támadnak. A rendőrség problémái nem velünk kezdődtek, sőt, alattunk javult a helyzet, ennek ellenére ezért is kapunk. Pont a rendőrségben elért komoly változások okán nyomoznak ma olyan emberek után is, akik korábban érinthetetlenek voltak” - állítja Bugár, aki beszéde egy részét magyarul, egy részét pedig szlovákul mondta el. Bugár szerint beigazolódott, hogy a párt választói és az ország számára is jó döntés volt, hogy beléptek ebbe a kormányba. „Durva időkben élünk. Mindannyian érezzük, hogy változásra van szükség. A változás elkerülhetetlen” - mondta Bugár, majd a híd szó jelentésmezejét tágította. „Híd vagyunk a politikusok generációi között. Híd vagyunk az állam és az állampolgárok között. Olyan Szlovákiát akarunk, mint amilyet a polgárok. Stabil Híd vagyunk” - közölte Bugár. „A történetünk még nem ér véget. A Híd folytatja a munkát. A Híd soha nem félt a felelősségtől” - zárta beszédét a pártelnök. Bugár üzent a volt köztársasági elnöknek, Andrej Kiskának is Robert Fico fenyegetési ügyével kapcsolatban. Kiska szerint Fico korábban azt ajánlotta neki, hogy ha kinevezi őt alkotmánybíróvá, megszüntetnek minden ellene folyó eljárást, ellenkező esetben azonban kemény megtorlásra számíthat. Fico ezt állítólag Bugánál üzente meg Kiskának. A fenyegetés gyanújával a NAKA foglalkozik. Kiska szavaira reagálva Bugár kijelentette, hogy ő nem érzékelte a fenyegetést Fico részéről, ugyanakkor ara is figyelmeztetett, hogy ha Kiska úgy gondolja, mindenről be kellene számolnia, ami négyszemközt hangzott el közöttük, akkor ezt megteheti, de abból a volt köztársasági elnök „nagyon rosszul jöhet ki”. Sólymos László, Bugár Béla, Agócs Attila és Ravasz Ábel (A szerző felvétele) Szlovákia a visegrádi négyek közül a legoroszbarátabb SZALAY HAJNALKA Nem bízunk az amerikai erőkben, egy esetleges konfliktusban inkább az oroszok mellé állnánk. Az Oroszország elleni szankciókat is túl keménynek találjuk. Pozsony. Az Európai Unió Külügyek Tanácsának nemrég publikált felmérése 14 országban vizsgálta a lakosság külpolitikai nézeteit. Az eredményekből egyebek mellett kiderül, hogy a hazai lakosság 48%-a bízik az Európai Unió erejében, a megkérdezettek csupán 3%-a válaszolta, hogy jobban bízik az USA erejében mint az EU-éban. A felmérés szerint a lakosság 40%a egyikben sem bízik. Leginkább a görögöket jellemzi a bizalmatlanság, a válaszadók több mint fele azt válaszolta, hogy egyik hatalomban sem bízik. Az EU-ba vetett bizalom Dániában a legnagyobb, ott a megkérdezettek 60%-a bízik inkább az Unióban, míg az USA-ban csak 6%-uk. Az Egyesült Államokkal szemben főleg Ausztriában bizalmatlanok, csak 3%-uk bízik jobban Donald Trump országában, mint az Unióban, utóbbival 60%-uk szimpatizál. Magyarországon is inkább az Unióban bíznak, nem az USA-ban. A megkérdezettek 39%-a az EU-ban bízik, 14%-a pedig az Egyesült Államokban, 36%-uk azonban egyikben sem. Az oroszok mellett A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy egy esetleges orosz-amerikai konfliktusban az országnak kit kellene támogatnia. Szlovákia lakosságának 65%-a azt válaszolta, hogy ilyen esetben inkább semlegesnek kellene maradnia az országnak, míg 20%-a szerint az oroszokat, 6% szerint pedig az amerikaiakat kellene támogatni. Magyarországon azonban fordított a helyzet: a válaszadók 13%-a gondolja, hogy egy ilyen konfliktusban az ország az Egyesült Államok pártját fogná, míg 6% az oroszok mellé állna. A magyarok 71 %-a véli úgy, inkább semlegesnek kellene maradni. Az eredményekből kiderül, hogy a 14 vizsgált ország közül Szlovákiában szimpatizálnának legtöbben az oroszokkal, és Svédországban a legkevesebben. „Már évek óta a különböző felmérések azt bizonyítják, hogy a V4 országai közül Szlovákia a leginkább oroszbarát, legyen szó bármilyen jellegű kérdésről” - véli Feledy Botond külpolitikai szakértő. „Lassan a szakértők között egy kiindulási pont, hogy a szlovákiai szlovákok táplálják a legmélyebben a pánszláv érzést a csehekhez és a lengyelekhez képest” - nyilatkozta lapunknak Feledy. „Azt is láthattuk az elmúlt pár évben, hogy a kifejezetten a szlovákiai közönségnek szánt, és oroszok által inspirált, hozzájuk kötődő dezinformációs oldalak, információs kampányok kifejezetten erre az érzésre játszanak rá” - tette hozzá. Az Egyesült Államok mellé legnagyobb arányban Lengyelországban állnának, a válaszadók 33%-a inkább őket támogatná egy konfliktusban, míg az oroszokat csupán 6%-uk. Semlegesek leginkább az osztrákok és a görögök lennének, mindkét ország válaszadóinak több mint 80%-a maradna ki egy USA-Oroszország konfliktusból. Szigorú szankciók Arra is kíváncsiak voltak a kutatás végzői, hogyan vélekednek az emberek az Oroszországgal szembeni szankciókról. Az eredmények alapján a szlovákiai lakosság bő negyede (28%) úgy gondolja, a szigorítások túl kemények, míg 19% szerint túl gyengék. Magyarországon ezzel kapcsolatban is fordított eredmények születtek: a válaszadók 29%-a gondolja, hogy a szankciók nem elég kemények, és csak 16% szerint túl szigorúak. Leginkább a lengyelek elégedetlenek, a megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy a szankciók nem eléggé kemények Oroszországgal szemben. Ugyanezt a kérdést a kormánypártok szavazóinak is feltették. Szlovákiában az eredmények szerint a Smer szimpatizánsok csupán 6%-a gondolja, hogy az Oroszországgal szembeni a szigorítások nem eléggé kemények, 39%-uk pedig úgy véli, hogy túlságosan is azok. Magyarországon a Fidesz szavazóinak 23%-a gondolja, hogy túl kemények a szankciók, és 22% szerint nem elég szigorúak. EU-hadseregre költenének A kormányzó pártok szavazói arra is válaszoltak, hogy az Unió vagy a NATO hadseregére kellene költeni: a Smer szavazóinak 49%-a szerint inkább az uniós haderőre, míg 14% szerint a NATO hadseregére. A Fidesz választóinak azonban 36%-a inkább a NATO haderejét növelné, és 27%-a az Unióét. Ezzel kapcsolatban Feledy megjegyezte, hogy az Uniónak egyelőre nincs hadserege, és mind Szlovákia, mind Magyarország NATO-tag. „Nem lenne választási lehetőség. Egy ilyen konfliktusban Pozsonynak és Budapestnek is kötelessége lenne segíteni a szövetségeseket” - mondja a szakember. Mit gondol az Oroszországgal szembeni szankciókról? Nem elég szigorú ■ Éppen megfelelő HTúl szigorú • Forrás: ecfr.eu Egy konfliktus esetén az USA és Oroszország között melyik oldalra kellene állnia az országnak? Szlovákia Magyarország Lengyelország Csehország ■ USA ■ Oroszország ■ egyik sem . ^5.