Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-16 / 215. szám

KÖZÉLET 2019. szeptember 16. | www.ujszo.com 2 I Bugár: A történetünk még nem ért véget DEMECS PÉTER Pozsony: A Híd szombati közgyűlésén Bugár Béla, a Híd elnöke újra kiállt a Smarral és az SNS-szel kötött koalíció mellett, és felvázolta a magyar összefogás esélyeit is. A pártelnök szerint még nincs minden veszve, az összefogás mozgalom mögött azonban Világi Oszkárt sejti. Bugár szombati sajtótájékoztató­ján a magyar pártok összefogásával kapcsolatban megismételte, hogy az együttműködéshez mindig két fél kell. Elismerte, hogy az MKP kül­döttségével nagyon korrekt tárgyalá­sokat folytattak, ám egyszerűen nem tudtak megegyezni, bár az együtt­működésre a pártelnök szerint to­vábbra is van lehetőség. „A mi lis­tánk nyitott, ha az MKP úgy gondol­ja, hogy tesz egy próbát, mi nagyon fogunk örülni. Persze a rendelkezés­re álló helyekből fokozatosan egyre kevesebb van” - fűzte hozzá Bugár. A Híd elnöke nem tart attól, hogy újabb szlovákiai magyar szavazókat megszólító pártok jönnek létre, kitért azonban arra is, hogy sokáig az ő pártját kötötték össze Világi Oszkár­ral, ám ez szerinte nem volt igaz. Új­ságíróknak nyilatkozva közvetve utalt arra is, hogy a dunaszerdahelyi nagyvállalkozó áll az Összefogás mozgalom hátterében. Az Összefo­gás reagált a pártelnök szavaira, el­utasítják és összeesküvés-elméletnek tartják a vádat. „A Híd elnöke nem tudja elképzelni, hogy egy új politi­kai kezdeményezés mögött ne álljon gazdasági érdek, ám ez csak a felte­hetően saját magából kiinduló Bugár Béla problémája.” Tapasztalat és kritika A pártelnök szerint a Híd az elmúlt tíz évben elsősorban arra törekedett, hogy összekösse az embereket és a különböző társadalmi csoportokat, „így volt ez az elmúlt négy évben is, ebben a kormányban is. Igen, sokan vannak olyanok, akik máig nem tud­ták megbocsátani, hogy ennek a kor­mánynak a tagja vagyunk. És azt is ki kell mondani, hogy ezért a döntésért a mai napig komoly árat fizetünk. Kritikusaink azt mondják, hogy el­vesztettük az értékeinket, hogy ki­üresedtünk, hogy haszonlesők va­gyunk” - mondta Bugár. Meggyőző­dése azonban, hogy a Híd mindig is felelősségteljesen állt a politikához, még akkor is, ha az nem volt népszerű. A Híd elnöke szerint kritizálni lehet, de arra senki nem tud válaszolni, mi­lyen lett volna a helyzet, ha a párt nem lép be ebbe a kormányba. „Mi lett volna aztán? Előrehozott választás? Lehet. És aztán? Meddig tartott volna az ki? Addig választottunk volna újra és újra, amíg meg nem unjuk?” - kér­dezte beszédében Bugár. Továbbá hangsúlyozta, mennyi mindent sike­rült a kormánynak elérnie, mint pél­dául a munkanélküliség csökkenté­sét, a minimálbér és az átlagbér nö­vekedését. „Tapasztalt politikusok vagyunk, tudjuk, hol kell a legtöbbet változtat­nunk azért, hogy élhető ország le­gyünk. Melyek azok a területek, amelyekről korábban mindenki meg­feledkezett és elhanyagolt. Ilyen te­rület például a bíróságoké, ahol több reformlépést hajtottunk végre, hogy gyorsabb és igazságosabb döntések születhessenek. De említhetném a magáncsőd reformját és a régi tarto­zások befagyasztását, amivel az el­adósodott embereken tudtunk segíte­ni” - mondta a párt tagjainak Bugár. Bugár a Híd eredményei között említette a párizsi klímaegyezmény tető alá hozását, a PET-palackok visszaválthatóságát, a kisiskolák megmentését és az óvodai hely ki­harcolását is minden gyermek szá­mára. Megemlítette az R2-es és az R7- es gyorsforgalmi út építését, a ki­sebbségi alap működését, de azt is, hogy kikerültek a falvak elé és a vas­útállomásokra a kétnyelvű táblák. Népszerűség, mások hibái „Még egyszer hangsúlyoznám a kritikusainknak: hatalmas felelőssé­get vettünk magunkra a döntésünk­kel. És kétlem, hogy bármely más párt elég tökös lett volna ahhoz, hogy eb­be belemenjen, akár a népszerűsége csökkenése árán is. Igen, én is látom, hogy a mi pártunkat támadják min­den hibáért” - állítja Bugár. A Híd el­nöke nehezményezi, hogy mások hi­báiért a Hidat hibáztatják. „Nem mi vagyunk Kocner haverjai, de ezzel is minket támadnak. A rendőrség prob­lémái nem velünk kezdődtek, sőt, alattunk javult a helyzet, ennek elle­nére ezért is kapunk. Pont a rendőr­ségben elért komoly változások okán nyomoznak ma olyan emberek után is, akik korábban érinthetetlenek vol­tak” - állítja Bugár, aki beszéde egy részét magyarul, egy részét pedig szlovákul mondta el. Bugár szerint beigazolódott, hogy a párt választói és az ország számára is jó döntés volt, hogy beléptek ebbe a kormányba. „Durva időkben élünk. Mindannyian érezzük, hogy válto­zásra van szükség. A változás elke­rülhetetlen” - mondta Bugár, majd a híd szó jelentésmezejét tágította. „Híd vagyunk a politikusok generációi kö­zött. Híd vagyunk az állam és az ál­lampolgárok között. Olyan Szlová­kiát akarunk, mint amilyet a polgá­rok. Stabil Híd vagyunk” - közölte Bugár. „A történetünk még nem ér véget. A Híd folytatj­a a munkát. A Hí­d soha nem félt a felelősségtől” - zárta beszédét a pártelnök. Bugár üzent a volt köztársasági el­nöknek, Andrej Kiskának is Robert Fico fenyegetési ügyével kapcsolat­ban. Kiska szerint Fico korábban azt ajánlotta neki, hogy ha kinevezi őt al­kotmánybíróvá, megszüntetnek minden ellene folyó eljárást, ellenke­ző esetben azonban kemény megtor­lásra számíthat. Fico ezt állítólag Bu­gánál üzente meg Kiskának. A fe­nyegetés gyanújával a NAKA fog­lalkozik. Kiska szavaira reagálva Bu­gár kijelentette, hogy ő nem érzékel­te a fenyegetést Fico részéről, ugyan­akkor ara is figyelmeztetett, hogy ha Kiska úgy gondolja, mindenről be kellene számolnia, ami négyszem­közt hangzott el közöttük, akkor ezt megteheti, de abból a volt köztársa­sági elnök „nagyon rosszul jöhet ki”. Sólymos László, Bugár Béla, Agócs Attila és Ravasz Ábel (A szerző felvétele) Szlovákia a visegrádi négyek közül a legoroszbarátabb SZALAY HAJNALKA Nem bízunk az amerikai erőkben, egy esetleges konfliktusban inkább az oroszok mellé állnánk. Az Oroszország elleni szankciókat is túl keménynek találjuk. Pozsony. Az Európai Unió Kül­­ügyek Tanácsának nemrég publi­kált felmérése 14 országban vizs­gálta a lakosság külpolitikai néze­teit. Az eredményekből egyebek mellett kiderül, hogy a hazai lakos­ság 48%-a bízik az Európai Unió erejében, a megkérdezettek csupán 3%-a válaszolta, hogy jobban bízik az USA erejében mint­ az EU-éban. A felmérés szerint a lakosság 40%­­a egyikben sem bízik. Leginkább a görögöket jellemzi a bizalmatlanság, a válaszadók több mint fele azt válaszolta, hogy egyik hatalomban sem bízik. Az EU-ba vetett bizalom Dániában a legna­gyobb, ott a megkérdezettek 60%-a bízik inkább az Unióban, míg az USA-ban csak 6%-uk. Az Egyesült Államokkal szemben főleg Auszt­riában bizalmatlanok, csak 3%-uk bízik jobban Donald Trump orszá­gában, mint az Unióban, utóbbival 60%-uk szimpatizál. Magyaror­szágon is inkább az Unióban bíz­nak, nem az USA-ban. A megkér­dezettek 39%-a az EU-ban bízik, 14%-a pedig az Egyesült Államok­ban, 36%-uk azonban egyikben sem. Az oroszok mellett A felmérésben arra is rákérdez­tek, hogy egy esetleges orosz-ame­rikai konfliktusban az országnak kit kellene támogatnia. Szlovákia la­kosságának 65%-a azt válaszolta, hogy ilyen esetben inkább semle­gesnek kellene maradnia az or­szágnak, míg 20%-a szerint az oro­szokat, 6% szerint pedig az ameri­kaiakat kellene támogatni. Ma­gyarországon azonban fordított a helyzet: a válaszadók 13%-a gon­dolja, hogy egy ilyen konfliktusban az ország az Egyesült Államok pártját fogná, míg 6% az oroszok mellé állna. A magyarok 71 %-a vé­li úgy, inkább semlegesnek kellene maradni. Az eredményekből kiderül, hogy a 14 vizsgált ország közül Szlová­kiában szimpatizálnának legtöbben az oroszokkal, és Svédországban a legkevesebben. „Már évek óta a különböző fel­mérések azt bizonyítják, hogy a V4 országai közül Szlovákia a legin­kább oroszbarát, legyen szó bármi­lyen jellegű kérdésről” - véli Fele­­dy Botond külpolitikai szakértő. „Lassan a szakértők között egy ki­indulási pont, hogy a szlovákiai szlovákok táplálják a legmélyeb­ben a pánszláv érzést a csehekhez és a lengyelekhez képest” - nyilat­kozta lapunknak Feledy. „Azt is láthattuk az elmúlt pár évben, hogy a kifejezetten a szlovákiai közön­ségnek szánt, és oroszok által ins­pirált, hozzájuk kötődő dezinfor­­mációs oldalak, információs kam­pányok kifejezetten erre az érzésre játszanak rá” - tette hozzá. Az Egyesült Államok mellé leg­nagyobb arányban Lengyelország­ban állnának, a válaszadók 33%-a inkább őket támogatná egy konf­liktusban, míg az oroszokat csupán 6%-uk. Semlegesek leginkább az osztrákok és a görögök lennének, mindkét ország válaszadóinak több mint 80%-a maradna ki egy USA-Oroszország konfliktusból. Szigorú szankciók Arra is kíváncsiak voltak a kutatás végzői, hogyan vélekednek az embe­rek az Oroszországgal szembeni szankciókról. Az eredmények alap­ján a szlovákiai lakosság bő negyede (28%) úgy gondolja, a szigorítások túl kemények, míg 19% szerint túl gyen­gék. Magyarországon ezzel kapcso­latban is fordított eredmények szü­lettek: a válaszadók 29%-a gondolja, hogy a szankciók nem elég kemé­nyek, és csak 16% szerint túl szigo­rúak. Leginkább a lengyelek elége­detlenek, a megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy a szankciók nem eléggé kemények Oroszországgal szemben. Ugyanezt a kérdést a kormánypár­tok szavazóinak is feltették. Szlová­kiában az eredmények szerint a Smer szimpatizánsok csupán 6%-a gon­dolja, hogy az Oroszországgal szem­beni a szigorítások nem eléggé ke­mények, 39%-uk pedig úgy véli, hogy túlságosan is azok. Magyarországon a Fidesz szavazóinak 23%-a gondol­ja, hogy túl kemények a szankciók, és 22% szerint nem elég szigorúak. EU-hadseregre költenének A kormányzó pártok szavazói arra is válaszoltak, hogy az Unió vagy a NATO hadseregére kellene költeni: a Smer szavazóinak 49%-a szerint in­kább az uniós haderőre, míg 14% szerint a NATO hadseregére. A Fi­desz választóinak azonban 36%-a inkább a NATO haderejét növelné, és 27%-a az Unióét. Ezzel kapcsolat­ban Feledy megjegyezte, hogy az Uniónak egyelőre nincs hadserege, és mind Szlovákia, mind Magyarország NATO-tag. „Nem lenne választási lehetőség. Egy ilyen konfliktusban Pozsonynak és Budapestnek is köte­lessége lenne segíteni a szövetsége­seket” - mondja a szakember. Mit gondol az Oroszországgal szembeni szankciókról?­­ Nem elég szigorú ■ Éppen megfelelő HTúl szigorú • Forrás: ecfr.eu Egy konfliktus esetén az USA és Oroszország között melyik oldalra kellene állnia az országnak? Szlovákia Magyarország Lengyelország Csehország ■ USA ■ Oroszország ■ egyik sem . ^5.

Next