Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-21 / 218. szám
2 I Sokba kerül a szülőknek az egyetem NAGY ROLAND Pozsony. A járvány első hulláma idején az egyetemi hallgatók jelentős része maradt bevétel nélkül, így legtöbbször a szülőknek kell segíteniük. Hogy ez mekkora terhet jelent a családnak, kiderül a Partnere Group SK elemzéséből. A járvány az egyetemisták csaknem negyedének okozott anyagi nehézséget, derült ki a Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetségének (SRVS) nyári felméréséből. A megkérdezettek 23 százalékának van szüksége valamilyen pénzügyi segítségre tanulmányai folytatásához. Ilyenkor értelemszerűen elsősorban a szüleikhez fordulnak, ám a járvány miatti gazdasági válság természetesen őket is sújtja. A diákok 17 százaléka mondta, hogy az őket segítő személyek is nehezebb anyagi helyzetbe kerültek, vagy pedig elveszítették munkájukat. Nem olcsó a diákélet Lenka Salingová, a Partners Group SE pénzügyi szolgáltató szakembere friss elemzésében arra mutatott rá, hogy egy egyetemi hallgató havi kiadásai Szlovákiában átlagban 200 és 700 euró között mozognak. Az összeg természetesen függ attól, hogy a diák melyik egyetemre jár, kollégiumban lakik-e, mennyit utazik, milyen tankönyveket kell megvásárolnia, és több egyéb tényezőtől is. Az egyik legnagyobb havi kiadás a lakhatás. A legolcsóbb megoldás az egyetemi kollégium, melyek költségei Salingová szerint havi 50 és 150 euró között mozognak. Persze a kollégiumok kapacitása véges, így sokaknak más megoldás után kell nézniük. A magánkézben lévő kollégiumi szobák havi bérleti díja 150 és 300 euró között mozog, a legdrágább megoldás pedig az albérlet, amely jobb esetben havi 300 és 550 euró között van. Az étkezés sem olcsó mulatság, az elemző szerint ez az összeg 70 és 200 euró között mozoghat, és még nem esett szó az egyéb kiadásokról, például az utazási költségekről, a tankönyvekről, a technikai felszereltségről (szinte minden egyetemen szükség van számítógépre, notebookra stb.), illetve a könyvtárak tagsági díjáról. A felsoroltak alapján úgy tűnik, hogy egy nappali tagozatos diák oktatása öt éven keresztül 8500 és 30 000 euró között mozog.A szlovákiai bruttó átlagbér mellett, melynek összege nem egész 1200 euró, a diákok taníttatása a szülők számára kifejezetten költséges” - jegyezte meg Salingová. Ebbe az összegbe pedig még nincs beleszámolva, ha a diák levelező szakra vagy magániskolába jár, ahol tandíj is van. Levelező szakon az éves tandíj akár 3000 eurót is lehet, ugyanez a helyzet a magánkézben lévő egyetemeken. Alternatív megoldások Ha a szülők számára túl nagy kiadást jelen a gyerekük egyetemi oktatása, akkor sem kell feltétlenül kétségbeesni. „A kölcsön felvétele legyen az utolsó megoldás. Nemcsak a felvett összeget, hanem a kamatot is fizetni kell, ami jelentősen megdrágítja a tanulmányok költségeit, ráadásul az egyetem elvégzése után még néhány évig megmaradhat a kötelezettség, ami lelassíthatja például a lakásvásárlást” - tanácsolta a Partners Group SE szakértője. Ehelyett érdemes az egyetem által nyújtott lehetőségek között szétnézni. A szülők talán nem is tudják, hogy a gyengébb szociális hátterű diákok igényelhetnek úgynevezett szociális ösztöndíjat. Ebben az esetben dokumentumokkal kell igazolni a család anyagi hátterét, és ha az megfelel az egyetem által szabott kritériumoknak, akkor a diák akár havi 300 eurós támogatást is kaphat. A szociális ösztöndíjat minden évben lehet kérvényezni. Az igyekvő diákok motivációs ösztöndíjra is számíthatnak a tanulmányi eredmények alapján. Ezek részleteit az adott egyetemek irányelveiben kell keresni. Hosszú távú tervek A felsorolt megoldások hasznosak lehetnek, miután a hallgató már beiratkozott az egyetemre, de Salingová úgy véli, a legcélravezetőbb, ha a szülők hosszú távra terveznek. Ideális esetben érdemes már a gyermek születésekor tervezni, és a szakértő szerint elég egy kisebb összeg is ahhoz, hogy a jövőbeli oktatás biztosított legyen. Ha például a szülők úgy döntenek, hogy a gyerek születésétől egy befektetési alapba helyeznek havi 30 eurót, ahol az éves hozam átlagosan eléri a 6 százalékot, akkor 18 év után mintegy 11 ezer eurójuk lesz, ami fedezi a taníttatási költségek jelentős részét. Egy nappali tagozatos diák oktatása öt éven keresztül 8500 és 30 000 euró között mozog (TASR-felvétel) Járványüzemmódban nyitnak az egyetemek NAGY ROLAND A koronavírus további terjedése szempontjából meghatározó lehet, hogy az egyetemek nagy részén ma elkezdődik az oktatás. Pozsony: Ugyan a legtöbb főiskolán igyekeztek átállni a távoktatásra, azonban ez nem minden tanulmányi programnál oldható meg, hiszen sok esetben csak az egyetem épületében található meg a megfelelő technikai felszerelés. A távoktatás ráadásul külön problémát jelenthet az elsőéves hallgatóknak, akik még nem ismerik a rendszer működését. Például a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán a bakkaleurátusi képzés első évfolyamában a hallgatóknak legalább október 9-ig be kell járniuk az egyetemre, az online előadásokon csak a felsőbb évfolyamok diákjai vesznek részt. Az egyetemek területén szigorú higiéniai előírásokat kell betartani, a maszkviselés ugyanúgy kötelező, mint a felső tagozatos és a középiskolás diákoknak. Még nagyobb kockázatot jelenthet, hogy a hallgatók visszatérnek a kollégiumokba. A Comenius Egyetem közleménye szerint két pozsonyi kollégiumban már találtak is fertőzötteket, akiket azonnal izoláltak. Az egyetem arra szólította fel a hallgatókat, hogy ne vegyenek részt tömegrendezvényeken, valamint a közös helyiségekben, az étkezdékben és a liftben is viseljenek maszkot, és ha lehetséges, ne járjanak át mások szobájába. 674 ezer eurós karanténadósság Pozsony. Rengetegen nem fizették még be a tavaszi kötelező állami karantén költségeit. Elsősorban a külföldről hazatérőknek kellett kötelezően karanténba vonulniuk, és a belügyminisztérium nyilvántartása szerint 674 600 eurónyi költséget még nem térítettek meg a bezárt állampolgárok (a teljes összeg egyébként 1,4 millió euró volt). Pénz helyett folyamatosan levelek érkeznek a belügyminisztériumba, az adósok a tartozás elengedését, illetve anyagi támogatást kérnek, mivel nehéz helyzetben vannak. Tavasszal összesen 23 600 ember kényszerült állami karanténba, az intézkedést március 13-án vezették be, és csak június 10-én törölték el végleg. (tasz) KÖZÉLET 2020. szeptember 21. | www.ujszo.com Elkobzás régen és ma czímergábor Bíróság elé került az egyik olyan ügy, amely során az állam a Benes-dekrétumokra hivatkozva akarta a D4-es autópálya alatti földeket konfiskálni. Közvetlenül a második világháború után megszületett „a Szlovák Nemzeti Tanács 104/1945 számú, a németek, a magyarok és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt mezőgazdasági tulajdonnak a konfiskálásáról és gyorsított szétosztásáról szóló határozata”. Megkezdődött az országos konfiskálás, és több vereknyei család földjére is konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy magyarnak vagy németnek vallotta magát. Csakhogy Wenhardt Gyula földjei esetében valamilyen adminisztratív hiba miatt sosem jegyezték be az államot tulajdonosként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek a földterületek. Wenhardt 1949-ben reszlovakizált, vagyis írásban nyilatkozott arról, hogy szlovák nemzetiségű. Ezt az elvben önkéntes lépést sokan kényszerűségből választották, hiszen így visszakapták állampolgári jogaikat, megmenekültek a vagyonelkobzástól, illetve a kitelepítéstől. A vereknyei férfi ezután furcsa jogi helyzetben találta magát: a földjeire kiadták a konfiskációs határozatot, de az állam hivatalosan nem vette tulajdonba azokat, így, akár a reszlovakizációra hivatkozva, jogi értelemben nem volt mit visszakérnie. Itt fontos megjegyezni, hogy a reszlovakizáció nem jelentette automatikusan az elkobzott birtokok visszaadását. 1949- ben aztán a csehszlovák vezetés a kollektivizáció, a termelőszövetkezetek létrehozása mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, hogy ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása. A rendszerváltás után az állam az ún. ROEP-eljárás során próbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat, leszármazottaik pedig fokozatosan hozzájutottak az ingatlanokhoz. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le nagyapjuk földjeinek hagyatéki tárgyalását, kifizették az eljárási költségeket, és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizették. Belebetonozzák a dekrétumokat is (Somogyi Tibor felvétele) Miskovic nem csak a Szlovák Földalapot képviseli Michal Miskovic ügyvéd nem ismeretlen a nyilvánosság előtt. Néhány hete azért került a címlapokra, mert kiderült, az új kormány hivatalba lépése után Eduard Heger (OEaNO) pénzügyminiszter tanácsadója lett, majd irodája több keretszerződést írt alá az állammal, így a környezetvédelmi minisztériummal, a Szlovák Földalappal, de az állami lottótársasággal, a Tiposszal is. A keretszerződések összesen több mint 820 ezer euróról szólnak. Miskovic nem tagadja, hogy régóta ismeri az OEaNO politikusait, de visszautasítja, hogy összeférhetetlenség áll fenn. Azt hangoztatja, nem merítette ki a szerződések által biztosított keretet, és semmi szabályelleneset nem követett el. Miskovic szerint a Smer folytat ellene bosszúhadjáratot, a párt feljelentést tett ellene. 2019-ben az OEaNO-s Erika Jurinová által vezetett Zsolna megye 140 ezer eurót fizetett Miskovic szolgáltatásaiért. Az Állítsuk Meg a Korrupciót civilszervezet hívta fel a figyelmet arra, hogy Miskovic valótlanságot állított egy becsületbeli nyilatkozatban. Az ügyvédi kamara felfüggesztette az engedélyét, de a végzést még nem vette át, Zsolna megye pedig szerződést bontott vele.