Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-02 / 178. szám

2 A lakosság elöregedése miatt is sürgető probléma a hosszú távú ellátás fejlesztése NAGY ROLAND Pozsony Az egészségügyi mi­nisztérium több mint 4,6 millió eurót fordít az ottho­ni betegápolási ügynökségek (ADOS) hálózatának fejlesz­tésére az Európai Unió helyre­­állítási alapjából. A támoga­tásra azért van szükség, mert a hosszú távú betegellátás Szlovákiában továbbra is el­hanyagolt állapotban van. Az utóbbi hetekben az EU hely­reállítási alapjáról főként a kórház­felújítási csomag kapcsán lehetett olvasni, hiszen az egészségügyi mi­nisztériumnak több mint egymilli­­árd euró elosztásáról kellett döntenie. Emiatt a sajtóban kisebb figyelmet kapott a hosszú távú betegellátás fej­lesztése, pedig erre a célra is jelentős összeget, több mint 265 millió eurót lehet lehívni az uniós forrásokból. A kórházakhoz hasonlóan a hosszú tá­vú betegellátást nyújtó intézmények is elhanyagolt állapotban vannak, ezt a minisztérium is elismeri. A helyzet javítása érdekében a parlament júni­usi ülésén el is fogadtak egy javas­latot, amely kifejezetten a krónikus betegek helyzetét hivatott rendezni. Évek óta tervezik A hosszú távú betegellátás prob­lémáit azért is nehezebb érzékelni, mert egy kifejezetten összetett intéz­ményrendszerről van szó, és az egyes elemei különféle minisztériumok ha­táskörébe tartoznak. Ide sorolják pél­dául az idősotthonokat, amelyekről a munkaügyi minisztérium hoz dön­téseket, de a rendszer részét képezik az otthoni betegellátást nyújtó ügy­nökségek (ADOS) is, amelyekről az egészségügyi tárca határoz. Lapunknak eljuttatott közlemé­nyében a minisztérium most arról tájékoztatott, hogy az uniós forrá­sokat felhasználva hozzálátnak az ADOS-hálózat fejlesztéséhez. Az alapgondolat nem újdonság, hiszen három évvel ezelőtt, amikor lapunk foglalkozott ezzel a témával, a tár­ca már akkor is hangsúlyozta, hogy szükség van az ügynökségek hely­zetének javítására, de eddig nem történtek különösebb előrelépések. Most azonban az EU pénzügyi cso­magja megfelelő alapot szolgáltathat a régóta tervezett reformok megkez­déséhez. Az aktuális állapot Az otthoni ellátást nyújtó ügynök­ségek olyan páciensekről gondoskod­nak, akik valamilyen krónikus be­tegségben szenvednek, és szakszerű ellátásra szorulnak. Olyan beavatko­zásokra kell gondolni, mint például a különféle sérülések átkötése, infúzi­ók és injekciók beadása, katétercse­re stb. Éppen ezért a ügynökségek csakis szakképesítéssel rendelkező nővéreket alkalmazhatnak, akikből egyébként is nagy hiány van az or­szágban, így nem meglepő, hogy az ADOS-hálózat működése is hiányos. A már említett javaslatban, amelyet júniusban fogadott el a parlament, a minisztérium arra is rámutatott, hogy legutoljára 2008-ban módosí­tottak az ügynökségek számát érintő rendeletén. Az akkori kormány úgy határozott, hogy a hálózat bebiztosí­tásához legalább 809 egészségügyi nővérre van szükség. A lakosság elö­regedése miatt azonban évről évre egyre többen szorulnak ezekre az intézményekre. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjá­nak (NCZI) adatai alapján például 2018-ban mintegy 44 ezer pácienst láttak el az ügynökségek, egy évvel később pedig már közel 48 500-at. Az ügynökségek száma azonban már több mint egy évtizede nem válto­zott, így egyre nehezebben érhetők el a szolgáltatásaik a betegek számára. „Az otthoni ellátást nyújtó intéz­mények szolgáltatásait mintegy 30 százalékkal kisebb arányban veszi igénybe a lakosság, mint például Csehországban. Ennek oka az ilyen típusú ellátás gyengébb elérhetősége” - olvasható a tárca közleményében. Az elérhetőség főként a kisebb vidéki településeken jelent problémát. Ezzel szorosan összefüggő probléma, hogy az ügynökségek által nyújtott ellátást az egészségbiztosítók megtérítik, vi­szont az utazás költségét már nem. A tárca nemrégiben elfogadott javas­lata ezt a problémát is orvosolná, a törvényben meghatározzák az úti­költség nagyságát is. Többmilliós injekció A minisztérium azt tervezi, hogy folyamatosan bővíteni fogja az ADOS-hálózatot. Ennek eredmé­nyeként 2025-re az ügynökségeknél dolgozó nővérek száma elérhetné a 917-et. A betegeknél tett látogatá­sok számát pedig évi 1,63 millióról 1,84 millióra szeretnék növelni. Ami a rövid távú terveket illeti, a tárca az újonnan elfogadott javaslattól azt reméli, hogy már 2022 második felé­ben a látogatások száma mintegy 12 ezerrel nőhet. Ennek érdekében a minisztérium két pályázatot is hirdet, amelyeknek az összege meghaladja a 4,6 millió eurót. A vissza nem térítendő tá­mogatásokat a helyreállítási alapból finanszírozzák. Az első pályázatot kifejezetten az újabb ügynökségek számára hirdetik meg, vagyis csak a 2020. február 1-től létrejött cégek adhatják be a kérvényt, amelynek az összege nem haladhatja meg a 127 400 eurót. A támogatást elsősorban a berendezések fejlesztésére és mo­dernizációjára fordíthatják. A tárca több mint 1,4 milliót különített el er­re a célra. A második pályázattal a régebb óta működő ügynökségeket akarják támogatni. Itt az igényelhető összeg nem haladhatja meg a 40 400 eurót, viszont összesen több mint 3,2 millió eurót osztanak szét a kérvényezők között. Mindkét támogatás esetében október végéig lehet pályázni. Szlovákia lakossága egyre inkább elöregedik, így egyre többen szorulnak rá az otthoni betegellátást nyújtó intézmé­nyek (ADOS) szolgáltatásaira. Az ADOS-hálózatban dolgozó nővérek számát azonban 2008 óta nem módosították, aminek eredményeként egyre nehezebb hozzájutni az ilyen típusú ellátáshoz. (TASR/AP-felvétel) A főügyész is időhúzást lát Pozsony. Arról a panaszról, amelyet Robert Fico gyanúsí­tott az Alkony-ügy (Súmrak) kapcsán nyújtott be, a Speciális Ügyészség ügyészének kellene döntenie, de ez eddig nem tör­tént meg. Néhány hete Fico védőügy­védje nyílt levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy szerin­te szándékosan húzzák az időt, ezért Maros Zilinka is vizsgálód­ni kezdett az ügyben. Végül Fi­­cóéknak adott igazat, szerinte a rendőrség késve adta át a nyomo­zati iratokat a Speciális Ügyész­ség munkatársának, majd ő is késlekedett, amikor a panaszról döntő ügyésznek kellett átadnia a dokumentumokat. A főügyész emellett felszólította a speciális ügyészt, hogy fogadjon el olyan intézkedéseket, amelyeknek kö­szönhetően a továbbiakban már nem kerülhet sor hasonló idő­húzásra. A Speciális Ügyészség ezt a felszólítást megalapozat­lannak tartja, mondván: Zilinka hivatalának nincs kompetenciá­ja arra, hogy hasonló esetekben vizsgálja, történt-e időhúzás vagy sem. (nar, Denník N) KÖZELET 2022. augusztus 2. | www.ujszo.com Jogerős ítélet született, Blaha megsértette az államfő jogait A Pozsonyi Kerületi Bíróság szerint Luboš Blaha (Smer) parlamenti képviselő megsér­tette Zuzana Caputová köz­társasági elnök személyiségi jogait. A bíróság elrendelte, hogy Blaha köteles tartózkod­ni a további verbális támadá­soktól és a hamis információk terjesztésétől - tájékoztatott Jozef Matej, az elnöki hivatal kommunikációs osztályának igazgatója. A bíróság döntése jogerős, nem nyújthatnak be ellene fellebbezést. Pozsony: „A szólásszabadságnak a politikában is megvannak a korlá­tai, és nem használható fel vaskos hazugságok és sértegetések terjesz­tésére. Remélem, hogy ez a döntés használ a politikai kultúrának, és tu­domásul veszik mindazok, akiknek munkaeszközévé vált a rágalmazás” - reagált a köztársasági elnök. Ca­putová a ismételt vulgáris sértege­tések miatt márciusban sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárást kért a személyiségi jogainak védelmében. „A Pozsonyi I. Járásbíróság ezután megtiltotta olyan hazug állítások ter­jesztését, hogy az államfő hazaáru­ló, idegen hatalmak ügynöke és az Egyesült Államok irányítja őt” - em­lékeztetett Matej. Blaha fellebbezett a határozat ellen, de a Pozsonyi Ke­rületi Bíróság július 21.-i döntésével megerősítette azt. Matej elmondta, a kerületi bíróság teljes mértékben helyt adott az alacsonyabb instancia határozatának, Blaha szóban forgó kijelentéseiről pedig megállapította, hogy nélkülözik az érdemi, racioná­lis érvelést és az állításainak igazo­lására tett igyekezetet. „Az ilyen ki­jelentések terjesztésének megtiltása nemcsak a közösségi hálóra vonatko­zik, hanem mindennemű nyilvános rendezvényre és megnyilvánulásra” - tette hozzá. A kerületi bíróság egyúttal meg­erősítette, hogy megalapozott volt a közösségi hálón közzétett több mint húsz bejegyzés egyes részeinek eltá­­volíttatása, és ez nem minősült arány­talan beavatkozásnak Babos Blaha jo­gaiba. „A szlovákiai bíróságok meg­erősítették, hogy meghaladja a legitim politikai párbeszéd kereteit az a mód, ahogy Babos Blaha gyakorolta a vé­leménynyilvánítás szabadságát, és megsértette a köztársasági elnök sze­mélyiségi jogait” - jelentette ki Ján Lazur, a Taylor Wessing ügyvédi iro­da munkatársa, amely az államfőt képviselte a bíróságon. (TASR) Ludog Blaha, a Smer képviselője többé nem sértegetheti az államfőt, és nem is terjeszthet hazugságokat róla úgy, mint eddig (TASR-felvétel)

Next