Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-19 / 242. szám

2 I A nagy egyetértés választási időszak NAGY ROLAND Pozsony: Hiába az előzetes ígéretek, most már egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a parlament nem fogadja el azt az alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné a választási időszak lerövidítését, akár népszavazással, akár a parlament úgynevezett önfeloszlatásával. A választási időszak lerövidítését célzó javaslatot, amelyet a Smerodina szeptemberben terjesztett a plénum elé, az első olvasatban nagy támogatással fogadta el a parlament. Ekkor még elegendő lett volna az egyszerű többség is, ám a jelen lévő 147 képviselő közül 97 mellette szavazott, ami az alkotmányos többséget is meghaladja. Boris Kollár (Smerodina) házelnöknek a második és harmadik olvasatban is szüksége lenne hasonló támogatásra, hiszen alkotmánymódosító javaslat révén itt már nem elég az egyszerű többség, legalább 90 szavazat kell. Tegnap el is kezdődött a parlament októberi ülése, így az említett javaslatról szóló szavazás már csak napok kérdése, de jelenleg úgy tűnik, hogy az a nagy egység, amely az előző voksoláskor létrejött, most egyre inkább szétesik. Kollár visszakozott A javaslat első olvasatban való elfogadása azért is volt szokatlan, mert egy koalíciós párt által beterjesztett törvénymódosítás kizárólag az ellenzék támogatásával ment át. Kollárék mögé akkor beállt az SaS, a Smer, a Hlas, az ESNS és a jelenleg frakció nélküli szélsőjobboldali képviselők többsége is. Ezzel szemben a Sme rodina koalíciós partnerei, vagyis az OEaNO és a Za 1’udi nem támogatták a törvénymódosítást. Kollár viszont néhány nappal ezelőtt elmondta, kénytelen lesz visszavonni a javaslatot, mert Igor Matovic pénzügyminiszter, az OEaNO vezetője a koalíciós tanács során megvétózta. A parlament elnöke megjegyezte, Matovic nem magyarázta meg neki a döntés okát. „Majd én is meg fogok vétózni néhány dolgot, amit az OEaNO kénytelen lesz tiszteletben tartani” - jelentette ki. A házelnök azonban nem mondott le a választási időszak lerövidítéséről. Azt mondta, a Smerodina frakciója beáll Tomás Taraba (jelenleg független, korábban ESNS) nagyon hasonló javaslata mögé, amely már ott van az októberi ülés napirendjén. Kollár azonban néhány ponton módosítaná Taraba törvényét, szerinte például be kellene iktatni, hogy a választási időszakot ne lehessen lerövidíteni a ciklus első és utolsó évében. Szerinte az első évben azért nem szabad, mert egy vesztes választás után az ellenzék azonnal aláírásgyűjtésbe kezdene az új választás kiírásáról, viszont minden egyes kormánynak hagyni kell legalább egy évet, hogy megmutassa, mire képes. Az utolsó évben pedig szerinte már nincs értelme, akkor már felesleges pénzkidobás lenne. Külön utakon A Sme napilap értesülései szerint Taraba javaslata mögé biztosan beáll a Hlas és a Smer is. Az SaS azonban előre jelezte, hogy biztosan nem fogják támogatni a módosítást, politikai és szakmai okokból sem. Éppen ezért Sulíkék egy saját módosító javaslattal álltak elő, amely ugyan lehetővé tenné az úgynevezett önfeloszlatást, viszont a népszavazással való lerövidítést nem. Az önfeloszlatás lényege, hogy ha a plénumban legalább 90 képviselő egyetért a választási időszak lerövidítésével, akkor a köztársasági elnök feloszlatja a parlamentet, a házelnök pedig 90 napon belül kiírja az előrehozott választást. Branislav Gröhling szerint ez az intézmény a nyugati demokráciákban teljesen bevett, és bízik abban, hogy sikerül elegendő támogatót találniuk. A népszavazással való lerövidítésről azonban már máshogy vélekednek az SaS képviselői. Mária Kolíková szerint ha ezt megszavaznák, akkor a szlovák politika egy állandó választás előtti kampányidőszakká alakulna át, ez pedig szinte teljesen ellehetetlenítené a normális kormányzás lehetőségét. Megjegyezte, ilyen intézkedés szinte egyetlen EU-s tagország alkotmányában sem szerepel. Ezzel azonban patthelyzet alakul ki, hiszen az SaS támogatása nélkül Kollárnak nincs esélye 90 voksot találni a Taraba-féle javaslat elfogadásához. Michal Sipos, az OEaNO frakcióvezetője előre jelezte, a kialakult energiaválság idején felelőtlen lépésnek tartaná a kormány és a parlament szétverését. Az SaS javaslata azonban valószínűleg nem elfogadható Boris Kollár számára, hiszen ő a népszavazással való lerövidítést tartja a fő szempontjának. Hogy végül megváltoztatja-e az álláspontját, az a következő napokban derül ki. Az is kérdéses, hogy Sulíkék mögé beállna-e a Smer és a Hlas, hiszen ők az utóbbi másfél évben folyamatosan a referendum kiírásán dolgoztak, az SaS javaslata pedig éppen ezt a lehetőséget zárná ki. ellenére is elbukhat a lerövidítését célzó törvény Az SaS és a Smerodina eltérő álláspontja miatt csökken az esély a választási időszak lerövidítésére (TASR-felvétel) RÖVIDEN Megszólalt a kettős gyilkos apja Pozsony. Egyhétnyi hallgatás után nyilvános interjút adott Juraj Krajcík, akinek fia múlt héten hidegvérrel meggyilkolt két férfit a fővárosban. Mint kiderült, a tettes indítéka az LMBTQ-közösséggel szemben érzett gyűlölete volt. Krajcík - aki a 2020-as parlamenti választáson a Stefan Harabin vezette Vlasf listáján indult - a fasiszta ESNS által működtetett internetes rádiónak nyilatkozott. Úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy a fia képes lett volna gyilkolni. Azt állította, hogy a fiát a manipuláció eszközeivel rángathatták bele az ügybe, és azt is megkérdőjelezte, hogy öngyilkos lett volna. A rádióműsort az a Marian Kotleba (ESNS ) vezette, akit a bíróság jogerősen elítélt szélsőséges bűncselekmények elkövetése miatt. Egy olyan összeesküvés-elmélettel állt elő, hogy az egész ügy mögött egy titkosszolgálati akció állhat. A rendőrség azonban már hivatalosan is megerősítette, hogy a gyilkosságot Krajcík fia hajtotta végre, tettét a környéken levő kamerák is rögzítették. A nyomozók jelenleg a szülők felelősségét is vizsgálják, hiszen Daniel Lipsic speciális ügyész információi szerint a gyilkosság estéjén már tudhattak róla, hogy mit követett el a fiuk, de még órákig nem jelentették a rendőrségnek. (nar, Dennik N) KÖZÉLET 2022. október 19. | www.ujszo.com Tönkremegy a vendéglátóipar, ha a kormány nem cselekszik A vendéglátóipar még a koronavírus-járványt sem heverte ki, a jelenlegi megnövekedett energiaárak pedig padlóra küldhetik a szállodákat és éttermeket, melyek fele már jelezte, ha nem avatkozik be az állam, kénytelen lesznek ideiglenesen bezárni - jelentette ki Marek Harbulák, a Szlovákiai Szállodák ás Éttermek Szövetségének (AHRS) elnöke. Andrej Dolesal (Smerodina-jelölt) közlekedési miniszter a konkrét intézkedésekről mára ígért tájékoztatást. Magas-Tátra. Harbulák a tegnapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az ágazat képviselői néhány hónapja kidolgoztak egy intézkedéscsomagot, melyben egyrészt az infláció okozta áremelkedésre és az energiaválságból eredő többletkiadásokra javasoltak megoldást, másrészt viszont hosszú távú és rendszerszintű változásokat is sürgettek. „Már tegnap is késő volt” - mondta a kormány tétlenségére utalva, majd hozzátette: napokon belül tudniuk kell, milyen intézkedésekkel rukkol elő az állam, a szállodáknak és a sípályáknak ugyanis minél hamarabb fel kell készülniük a közelgő téli szezonra. „Kulcsfontosságú, hogy a kormány befagyasztja-e az árakat, vagy milyen más módon garantálja az energiaárakat. Tudnunk kell, mire számíthatunk” - tette hozzá azzal kiegészítve, hogy nem segélyt követelnek, mindössze azt szeretnék, ha bizonyos feltételeket garantálna az állam. A szövetség vezetője elmondta, a hatalmas bizonytalanság miatt a létesítmények fele fontolgatja, hogy átmenetileg szüneteltetni fogják a szolgáltatásokat. Ez azonban több kockázatot is rejt - rendkívül nagy a munkaerőhiány a vendéglátóiparban, a pár hónapos kiesés tovább mélyítheti a problémát, tekintve, hogy azt a néhány alkalmazottat is elveszíthetik, akiket eddig a különböző válságok ellenére sikerült megőrizni. „Ez pedig a végleges bezáráshoz vezető út” - figyelmeztetett. Leszögezte, a szállodák és a vendéglátóhelyek nem tudják a szolgáltatásaik végső árában megjeleníteni a megemelkedett költségeket, ezzel ugyanis elveszítenék utolsó ügyfeleiket is. Úgy véli, a probléma országos szintű, a déli járásokban elsősorban a termálfürdők működtetése vált rendkívül költségessé, az északi régiókban pedig a sípályák és felvonók fenntartása okoz gondot. A szövetség elnöke hangsúlyozta, ha ellehetetlenítik a fő attrakciókat, amelyek vonzzák a turistákat, azt az egész szektor megsínyli. Dolezal arról beszélt, a járvány idején több mint 185 millió eurót osztottak szét különböző támogatási sémákon keresztül, s a tárca részéről felelőtlen lépés lenne az energiaválság idején cserben hagyni a szféra képviselőit. „A kormány az elkövetkező napokban bejelenti, miként segít a kis- és középvállalatoknak az energiaválság elleni harcban” - mondta, a részleteket azonban egyelőre nem volt hajlandó elárulni. Megjegyezte, az ársapka és támogatási sémák mellett egyéb lépésekkel is készülnek. „A segítségnyújtás egyik formája lehet, hogy segítünk a vállalkozásoknak a megújuló energiaforrások telepítésében, hogy a jövőben ellenállóbbak legyenek” - magyarázta, majd emlékeztetett az uniós helyreállítási terv ellenálló képességi terv is egyben, amely kidolgozása során nagy hangsúlyt fektettek a zöld gazdaság támogatására. (ba) Marek Harbulák, az AHRS vezetője felszólította a kormányt, hogy fejezzék be a tétlenkedést, és azonnal segítsék meg a vendéglátóipart (TASR-felvétel)